Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

.. .............................................................. ................ ..........................«Й.НМШМИНН|«ШИ. MWiHWMWWHiWHHHHWHHiWHHWHHmipwHHÉinwHtniiwnwwHHnw ■•«•я<я*я«В1Я»«л4аял*ц|«\ш««аал»«ф ‘•.*»«в*ва»а»*1«в*в«я*1«вя*»«101*аат*я»шш*«»«П1аяша1я«ши***»«я»яя#ввля*»ч»*ч»млм»*Л'*1*'1аа*11*а1а*я*в®в!1*99!*<1ЯШ г ев«-е»вагяавв«"«вва*е«а5ге»аввввявв8яввв*в«вгвввв»' «iminiiniiHiHiMinnillMeiisiiciiSKniliieiitmsnifat '»••■stsiia'iciaiaitset«-шнк-нвш É L E T ♦ E R О Я Hajdú megyei Tejipari Vállalat termékei Korszerűen táplálkozik, ha reggelije, ebédje és vacsorája tej és tejtermékből van összeállítva E G É S X s É g naponta frissen kerülnek az élelmiszerüzletekbe* Vásárolja termékeinket rendszeresen. Igen gazdaságos üdítő ital a jól hűtött tej. Bemutatjuks a Békés megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalatot A BÉKÉS MEGYEI Mezőgaz­dasági Termeken tőkésítő Szövet­kezeti Közös Vállalatot (közis­mertebb nevén MÉK) — a Szö­vetkezetek Békés megyei Érté­kesítő Központja jogutódjaként — 58 mezőgazdasági termélőezö- vetkezet és 31 Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet hozta létre 1971 márci­usában; A korszerűsített MÉK1 alapve­tő feladata a tagszövetkezeteik es háztáji gazdaságok által ter­melt burgonya, zöldség, gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termé­kek felvásárlása, részbeni fel­dolgozása, tárolása és értékesí­tése, továbbá — az ehhez kap­csolódó — bizonyos mértékű ter- melesszervezés és információ­szolgáltatás. Röviden: a korsze­rű. gazdaságos termelés elősegí­tése az ellátás színvonalának emelése mellett. Jelentős részt vállal a MÉK a kormány zöldsegprogramjának megvalósításából. A legmegfele­lőbb területeken bázisgazdasá­gokat alakit ki. A jelentősebb zöldségfélékre garantált árak mellett három-, illetve ötéves szerződéseket kötött a termelő gazdaságokkal. 15 olyan kedvező adottságú bázisgazdasággal kö­tött szerződést a MÉK 1973-ban, amely 100 kát. holdnál nagyobb területen vállalkozott rendsze­res zöldségtermesztésre. A szaktanácsadás keretében a MÉK különböző szakmai bemuta­tókat szervez, ahol a korszerű termesztés és betakarítás tech­nológiáját tanulmányozhatják a termelőüzeme^- szakemberei. Ezenkívül a vállalat segíti a termélőgazdaságak helyzetét gépvásárlással, gépkölcsönzéssel, talajvizsgálatokkal, minőségi vetőmagvak biztosításával, nagyüzemi palán tarievelő-tele- pek létrehozásával stb. A NAGYÜZEMI termelésszer­vezés mellett nagy gondot for­dít a vállalat a háztáji gazdasá­gok zöldségtermesztésének fej­lesztésére. Az ÁFÉSZ-ek közre­működésével háztáji társulást szervezett a megye több városá­ban és községében, ahol szakosí­tott zöldségtermesztés folyik, melyek tevékenységét vetőmag, fólia, szakfélszerelési cikkek kedvezményes beszerzésével, szaktanácsadással, mintafcert-be- mutatóval és szervezett fölvásár­lással segíti a vállalat. Az átvételre kerülő árat а MÉK elsősorban Békés megye , lakossága ellátására hozza for- •galomba saját szakboltjai, ter­melőszövetkezeti és ÁFÉSZ-bol- tok, állami kereskedelem, ven­déglátóipar, közületek stb. útján, de jelentős mennyiségű zöldség­gyümölcs jut a MÉK árualapjá- ,ból Budapest és más — főleg ipari jellegű — váTosok lakossá­ga, továbbá a konzervipar lö­szére is. E szükségletek kielégí­tésén túlmenően a vállalat éven­te kb. 1000—1200 vagon zöldség­gyümölcsöt szállít exportra, fő­leg a Szovjetunióba, NDK-bá, Angliába, Franciaországba és Svédországba. AZ ORSZÁGOS húsprogram támogatására, a feldolgozó ka­pacitás bővítése és az ellátás ja­vítása céljából a MÉK új pro­filként vágóhidat, és húsfeldol­gozó üzemet hozott létre Békés­csabán. Az itt gyártott termékek megfelelnek a megyei táj jelleg­nek, és közkedveltek, 1969-ben,. — a beindulás évében — 28W db sertés került itt levágásra, 1972-ben már 13 000 db. Jelen­tős új beruházással ez a mennyi­ség 1976-na eléri az évi 60 000 db-ot. A gyártott termékek nagy része szintén a megyében kerül forgalomba, de az üzem speci­ális készítménye, a „Csabai vas­tag kolbász” iránt külföldről is igen nagy az érdeklődés. A MÉK élelmiszeripari tevé­kenysége az utóbbi években bő­vült még juhfeldolgozással, to­vábbá lőttvad-fel vásárlással és téldolgozással. A juh vágásból előállított termékeket Békés me­gyében hozza forgalomba a vál­lalat, továbbá export-szállításo­kat végez, főleg az arab orszá­gok részére. Ugyancsak export­ra kerülnek a lőttvad-feldolgo- zásból kikerülő termékek is. Úttörő kezdeményezésnek szá­mít a MÉK részéről az, hogy a MAVAD, 3 társ MÉK és a Bi- harugraá Állami Gazdasággal közösen egy norvég érdekeltségű nyérctelepet létesített Biharug- rán. A telep létesítésének elsőd­leges célja a nyérctenyésztés meghonosítása Magyarországon. Ezzel a kisállattenyésztés egy új, hasznot hozó ága jönne létre. A tenyészállatok iránt máris van érdeklődés az ország különböző részeiből. a V Állal at ív. ötéves tervében szerepéi egy Békéscsa­bán felépítendő tejfeldolgozó üzem létrehozása. Az üzem a tagszövetkezeték és az Állami Tejipari Vállalat anyagi közre­működésével jön létre. Célja a tejtermelés gazdaságosságának biztosítása és a Békéscsaba és környéke lakosságának tej, tej­termékekkel való jobb, választé­kosabb ellátása. Az eddig felsorolt fontosabb tevékenységek mellett a MÉK különböző szolgáltatásokat is végez tagszövetkezetei részére, például aktívan jjözreműködik a takarmányhiányos gazdaságok takarmányellátásában, beszerzi és forgalmazza a korszerű állat­tenyésztéshez nélkülözhetetlen premixéket, vitaminokat, táp­szereket stb. Ezeket a cikkeket egyébként a nagyüzemi gazda­ságokon kívül a termelőszövet­kezeti és AFÉSZ-boltegvségeken keresztül megfelelő kiszereléssel a háztáji gazdaságok részére rs biztosítja a vállalat. A megfelelő termelésszervezés és forgalmazás, profilbővítés stb. következtében a vállalat forgalma jelentősen emelkedik. Míg a korszerűsítés évében, te­hát 1971-ben a forgalom 200 millió Ft volt, 1973-ban ez már eléri a 350 millió Ft-ot és 1975- re reális célkitűzés az 500 millió Ft-on felüli forgalom biztosítása. A forgalomnövekedésnek reális alapot biztosít az, hogy a válla­lat forgóalapfeltöttésre, állóesz- közpótlá^a, új gépek, technikai berendezésék vásárlására, az építkezésekkel összefüggő beru­házásokra, műszaki fejlesztésre éj. egyéb célra a IV. ötéves terv­ben több mint 120 millió Ft-ot fordít Békés megyében. Ezenkí­vül jelentős anyagi segítséget nyújtanák a vállalat tagszövet­kezetei is. A FEJLŐDÉSNEK ez az üte­me egyben bizonyítja azt, hogy a vallalat korszerűsítése indo­kolt volt, de bizonyítja azt ie, hogy a vállalat élt a korszerű­sítés adta új lehetőségekkel. 1

Next

/
Thumbnails
Contents