Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Újabb nemzetközi buszjáratok Négy eü nemzetközi útvonalon indított idén autóbuszokat a 20-as Autóközlekedési Vállalat. A tizenkilenc külföldi végállo­más felé egyre több az utas, számuk az első félévben 90 ezerre emelkedett az 1972 első félévi 85 ezerről. Az Ikarus_ok és Ikarus Steyrék ebben az év­ben már 100 ezer kilométerrel többet futottak, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A Volán buszjáratain kilenc országba lehet utazni. Ebben az évben a marosvásárhelyi járat­tal Romániát, a velencei útvo­nallal Olaszországot, a Bíünch- henbe indított autóbuszokkal pedig az NSZK-t kapcsolta be hálózatába a vállalat. A 20-as AKÖV kedvezménye­ket és szolgáltatásokat is nyújt a külföldre utazó turistáknak. Egyes útvonalam csoportos uta­zás esetén 10—40 százalékos kedvezményt ad, hosszabb út­vonalak szálláshelyein pedig fo. rintért biztosít szállást, A jugoszláv tengerpart já­rataira idén minden jegy élővé, telben fogyott el, ezért jövőre ezeken a vonalakon több au­tóbuszt szeretnének indítani. Hét vállalat együttműködése a híradástechnikai iparban J6 ütemben halad a híradás­technikai és műszeripar alkat­részbázisának megteremtését célzó program, amelyben 7 vál­lalat vesz részt. A programnak megfelelően a REMIX Rádiótechnikai Vállalat megkezdte az úgynevezett hib­rid integrált áramkörök kísérleti gyártását, amelyek egyebek kö­zött a rádiók miniatürizálásánál hasznosíthatók. A program nem­csak a hazai alkatrészigényék kielégítését szorgalmazza, de a nemzetközi együttműködés ke­retében az exportot is, ezért a REMIX vezetői jelenleg cseh­szlovák és NDK- partnerekkel tárgyalnak az új alkatrészek gyártásszakosításáról. A híradástechnikai anyagok gyára továbbfejlesztette nyom­tatott áramkörű lemezeit, idén már megindult a gyártás. Ezek az alkatrészek különféle műsze­rek, tv-készülékek és я számí­tógépek korszerű kellékei. A kantakta alkatrészgyár elektro­mechanikus elemek, kapcsolók fejlesztését irányozta elő, a kí­sérleti gyártás már megindult, a tömeggyártáshoz azonban új beruházás szükséges. Részt vesz a programban az elektroakusztikai gyár is mikro­fonok, hangszórók, nagyothalló készülékek, audio-vizuális esz­közök gyártásával és exportjá­val. A Kőbányai Porcelángyár új gépsorok vásárlásával készült fel a korszerű Ferrit-szerelvé- nyek gyártására. A híradótech­nikai vállalat tv-antenna csatla­Jő almatermést várnak A mezőgazdasági szakemberek július végi becslése szerint or­szágszerte jó gyümölcstermésre lehet számítani. Ezzel kapcso­latban a MÉM illetékesei az MTI munkatársának elmondot­ták. hogy az utóbbi két hónap periodikusan változó időjárása, az esőzéseket követő felmelege­dés, majd az ismételt csapadék — általában kedvezett a gyü­mölcsök fejlődésének. A nyár eleji hónapokban még attól tar­tottak, hogy a júniusi erős le­hűlés — amely a virágzás ide­ién érte a gyümölcsfákat és sokfelé előnytelenül befolyásolta a termés kötődését —. súlyos következményekkel jár, s mind­ez meglátszik majd a szüreti eredményeken is. Az átlagosnál tényleg valamivel kevesebb gyümölcs van a fákon, a ké­sőbbi időjárás azonban annyi­ra kedvezett, hogy a gyümölcs — főleg az alma — jóval „dara­bosabb”, tehát nagyobb szemű, mint például az elmúlt évben volt. Ennek megfelelően a mi­nőséggel is elégedettek a kerté­szek. akik arra számítanák, hogy a tavalyinál ízesebb gyü­mölcs kerül majd a piacokra, és kevesebb lesz az osztályon aluli kis szemű termés. kozókat és más eszközöket gyárt. Az igényeknek megfelelően új típusú alkatrészeket készít a Mechanikai Művek is. Újfajta hibrid dinnyék Időszerű a hazai görögdinnye- termesztés felújítása, mivel le­romlottak, gazdaságtalanok a köztermesztésben levő fajták, s változott a fogyasztók igénye is. A jövő fajtája a korai érésű, kis gyümölcsű görögdinnye. A fajtaváltáshoz, a választék bő­vítéséhez Kecskeméten, a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézetben nemesítik az új hibrideket. In­nen került köztermesztésbe a kecskeméti piros húsú és még jó néhány kis gyömölcsű görög­dinnye fajta. Az intézet tenyész- kertjében számos új, kedvező tulajdonságokkal rendelkező hibrid érleli termését. A koráb­bi nemesítések egyike, a „Korai hibrid II.” a fajtajelölt üzemi termesztésben vizsgázott az idén. Gyümölcse 1,5—2 kilogrammos, húsa piros, s rendkívül vékony a héja. A dinnyét a szakembe­rek alkalmasnak találják a faj­taváltásra. Az intézet jelöltjei közül jó néhány rendelkezik ha­sonló tulajdonságokkal. Az intézetben megkezdték az új fajták megszaporítását. Társadalmi megbízatással — otthon 99 Katicáét” híradója A Budapesti Bútoripari Vál­lalat gyulai gyáregységének elő­csarnokában a kivágott újságcik­kekből, karikatúrákból és gé­pelt. írásból ízlésesen összeállí­tott faliújság messziről magára hívja a kíváncsiskodók figyel­mét. Menten közelebb is me­gyek és olvasom: A Dobó Katica szocialista bri­gád Híradója a brigádmozga- lomról. Leginkább a gépelt írás ér­dekel. amelynek ez a címe: Rö­viden... A szöveg pedig a kö­vetkező: „Brigádunk életéről, munkánkról itt közlünk híreket, tekintettel arra. hogy a brigád­naplónk nem kerül az illetéke­sekhez olvasásra, így az értéke­lésből is kimarad. Ennék’ ellenére mi nem ve­szítjük el a munkához való ked­vünket és a jövőben is igyek­szünk igen sokrétű, változatos és komoly problémákkal együtt­járó munkákat szocialista bri­gádtagokhoz méltóan elvégezni... Aláírás: „Katicáék”. No. már ennek fele sem tré­fa — gondolom magamban. Ez aztán nyílt és őszinte kritika. Olyan, ami egy szocialista bri­gádhoz illik. De vajon hol találom meg a brigádot? Szerencsére nem so­káig kell keresni. Ott van, aha’, a Híradó. Pontosabban: a mel­lette levő ajtón kell belépni ab­ba az irodába, ahol a brigád­tagok többsége dolgozik. S az első, akivel megismerkedem dr. Bállá Józsefné, az üzemgazda­sági osztály és egyben a szocia­lista brigád vezetője. Ö mutat be Szabó Sándomé készárukönyve­lőnek, Németi Tibomé értéke­sítési előadónak, Ilich Piroska adminisztrátornak. Japport And­rásné anyaggazdálkodási és ex- portfe’elősnék. Nagy Gábor anyagbeszerzőnek és Kolozsi Já­nos szállításvezetőnek. Ennyi­en vannak itt a 12 tagú bri­gádból, melyben a többséget lát­hatóan a nők, a kisebbséget a férfiak képviselik. S a „ran­gokból” világosan kiderül, hogy tulajdonképpen mivel is foglal­kozik az az osztály. Beszélgetésünk kiinduló pont­ja természetesen a Híradó. El­sősorban pedig a bírálat, ami az „illetékeseknek” szól. Vala­mennyiüknek fáj, hogy most az I. félévben kimaradtak az érté­kelésből. A gyár vezetőinek a védelmé­ben kérdezem meg: — Miből sejtik, hogy kima­radtak? — Abból, hogy el sem kérték a brigádnaplónkat. Az ered­ményt azonban kihirdették: 1. lett a könyvelés, 2. a műszaki osztály, 3. a bérelszámoló cso­port. Meg is jutalmazták őket — érvel dr. Bállá Józsefné. s elmondja még, hogy tavaly de­cemberben az év végi hajrá miatt a nap’óvezetést elhanya­golták. így nem ért el helyezést a brigád. Okultak belőle. Azóta szorgalmasan vezették a naplót és íme, most senki nem volt rá kíváncsi. Ellenérvem nincs, beszélgessünk akkor valami másról. Mondjuk arról, hogyan is vesz részt a brigád a gyár egész termelésé­nek a folyamatában. Ismét a brigádvezetőé я szó: — Például a gyártáselőkészí­tők egy listát adnak arról, hogy milyen anyag kell. Közben vál­tozik a termelés üteme. Egyes anyagokból több, ezenkívül sok más is kellene. De már tegnap, Békés megyei alkotók a Szegedi Nyári Tárlaton A Tisza-parti város nyári kul­turális rendezvényei között fon­tos szerepe és évről évre nagy közönségsikere van a Szegedi Nyári Tárlatnak. így van ez az idei, immár tizennegyedik kiál­lítás esetében is. Csaknem két­száz művész festményei, graíi- kái, szobrai, érmei, kerámiái, textilképei, intarziái, zománc­művei kínálnak szép élményt a tárlatlátogatóknak. Melocco Miklós megrázó ere­jű Radnóti- szoborportréjától Szurcsik János magvetőket áb­rázoló gobelinjéig, Lóránt János szürke tónusú tájképeitől Sché- ner Mihály tüzes színekben pompázó Rózsa Sándor idézésé­ig ível a művek sora, de látha­tunk Kopernikuszra emlékező, csillogó fémfelületeket és apró­lékos gonddal munkált tusrajzo­kat, a fa természetes erezetét az esztétikum szolgálatába állító in­tarziát és roncsolt tönkből fara­gott Dózsa-íejet A kiállításon három művész képviseli a Békés megyei alkotó­kat: Koszta Rozália Bartók-so- rozatánák egyik darabját, Lip- ták Pál két linómetszetét, s Mladonyiczky Béla szobrait, (Le­onidas, Síremlék-terv), érmeit (önportrék, Kohán-emlékek) láthatja a közönség. Derűssé válik ettől a hangu­lat, s a többit már históriai példázatokkal magyarázzák el. — Ég akkor jön a Tenkes ka­pitánya — kuncognak az asz- szonyok, vonatköztatva a meg­jegyzést azokra, akik sürgetik őket. Ám ők nemhiába Dobo Kati­cák. Állják az ostromot. — Forró vízzel és szurokkal öntjük le a várfalra nyomuló janicsárokat — mondják és jót nevetnek. Hát miért is lennének szomo_ rúafc? Igyekeznek tőlük telhető- leg a legjobban elősegíteni a termelést. Ha kell, a szabad» szombatjukat, vasárnapjukat el­lenvetés nélkül feláldozzák. Az évek során többen kaptak már kitüntetést. Tavaly dr. Bállá Jó­zsefné vezérigazgatói dicséret­ben részesült. És háromszor el­nyerni a Szocialista brigád címet, az sem éppen csekélység! A férfiak — mint már mond­tam — képviselik a kisebbsé­get. Kolozsi János tréfásan meg is jegyzi, hogy neki ettől ki­sebbségi érzése van. „Katicáék” újra nekividulnak : — Ó, szegény „gyengébb” nem — Hangerő kérdése az egész. Itt én kénytelen voltam finom, má válni. Szinte csak suttogni szoktam, mint egy valódi „Ka­tica’’. — Bezzeg kint a gépkocsive­zetőkkel és a rakodókkal nincs finomkodás — gúnyolódnak a nők. — Az egészen más. Igazi fér. fimunka — mentegeti magát. Olykor-olykor megtalálják a magával hozott tízóraiját a nők és kostolót tartanak belőle. Az­tán mondják neki: — Jani bácsi, holnaptól kezd­ve több „kaját” hozzon, mert nem volt elég. Sokszor biztatják, hogy vág­jon nagyobb disznót. Most pe­dig Japport Andrásáénak egy jó ötlete támad: — Jé! Hát emelni kellene a fizetését is. Kolozsi János jót mulat a heccelődésen. És derülnek vala. mennyien. Nem árt egy kis ki- kapcsolódás a meglehetősen idegfeszítő napi nyolcórai mun­kaidő után. Másnap pedig szívesen jönnek be újra. Szeretik a gyárat az itt dolgozó emberekkel együtt. Ha másként lenne, eszükbe sem jutott volna, hogy Híradót ké­szítsenek és a Röviden... cím alatt nyíltan felhívják az „ille­tékesek” figyelmét valamire, amit nagy elfoglaltságuk köze­pette is bizonyára érdemes több gonddal csinálni. Pásztor Béla A szép családi ház virágokkal pompázó kertje, az ízléses be­rendezés arról vall, hogy asszo­nya szereti a rendet, van ideje kertet ápolni, virágot öntözni és sokat tartózkodik itthon. Skultéti Mihálynét természe­tesen bent találom, bár távol­ról sem azt a látszatot kelti,, hogy oly sok ideje lenne. Dolgo­zik. Siet, mert határidőre le kell adnia a műanyag borítólapokat, amit saját hegesztőgépén készít. Bedolgozó. A Szarvasi Mű­anyagfeldolgozó Ktsz megbízá­sából különböző tárgyakat he­geszt Azért szívesen fogad és invitál a belső szobába, hogy munkájáról, társadalmi megbí­zatásáról beszélhessünk. — Kell ennyi pihenő, mert kü­lönben nem lenne megállás az itthoni munkával — mondja. —1 Sokan azt hiszik, hogy ha va­laki háziasszony, bővelkedik szabad idővel. Pedig . nem így van. Azt hiszem azt is tudják sokan, hogy a házi munka az egy megállás nélküli folyamat. S mivel én bedolgozó is vagyok,, bizony nem sok szabad időm. maradt. Éppen ez az, ami érdekel. Ho­gyan tudja összeegyeztetni a bedolgozói munkát, a háztartás vezetését azzal a társadalmi megbízatással, amit már évek óta becsülettel elvégez. — Hozzászoktam az önfegye­lemhez, ahhoz is, hogy jól be kell osztani az időt — válaszol­ja. — Édesapám aktív munkás- mozgalmi ember volt, így hát mellette is sokat megtanultam. Megszoktam, hogy ne menjek el mások baja, gondja mellett. A társadalmi munkát azért vállal­tam. S fiam még óvodás volt, amikor az óvodai munkaközös­ség elnöke lettem. Régen volt. A fiam azóta katona lett. Azután mondanom sem kell ugye, ho­gyan jött az egyik funkció a másik után Sokról időközben lemondtam, így most „csak” a Hazafias Népfront elnökségének tagja, az e mellett működő nő­bizottság elnöke, tanácstag va­gyok, s egy év óta a vb tagja. Miért vállalom? Nagyon szeretem az embere­ket, s akkor örülök, ha segíthe­tek. Miért ne tenném, ha erre módom van. Azután a különböző tanácskozások, megbeszélések, ankétok, előadások is érdekel­nek. Ezeken sokat lehet tanul­ni, tájékozottabb lesz az ember. Ez pedig kell még egy háziasz- szonynak is. A rádió, a televí­zió és az újság nem elég, keU a közvetlen emberi kapcsolat, a helyi dolgok ismerete Az emberek eleinte azt sem tudták, ki a tanácstagjuk most viszont már sok-sok egyéni és közös gonddal keresnek fel. Hat éve vagyok tanácstag. A legtöbb téma a körzetemben a járda, a fásítás, a szennyvíz- elvezetés, a legnagyobb pedig az ivóvízellátás. Egy szülés talán könnyebben ment volna, mint az, hogy a körzet lakói vizet kapjanak, vagyis eljusson ide a vízvezeték. Nem akarom részle­tezni hány hivatalba, illetékes fó­rumhoz mentem. Másfél érig tartott. Persze azért ez a legna­gyobb örömöm is, mert végre sikerült. Soha nem tudtam abba bele­törődni, hogy valami nem megy. Nem kérek és nem is intézek olyan dolgokat, amelyek megva­lósítása lehetetlen. Így hát min­dig bízom abban, hogy sikerül, csak néha több energiát kell rá­fordítani. S ha az ember nem sajnálja я fáradtságot, öröme teljes lesz. Szerintem ezért szép a ta­nácstagi munka, s azért válla­lom szívesen. Kasnyi^ Judit 3 tess* ш, мдашжпдз z.

Next

/
Thumbnails
Contents