Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

№13. JOLI«» 6., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVIH. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM M KADAR JÁNOS ÉLVTÂRS lAtogatasa VESZPRÉM MEGYÉBEN (TtidosMas a 2. oldalon* Á békési földek nem alszanak Dús termést ígér * Békés megyei határ ebben az eszten­dőben is. Két évvel ezelőtt re­kordtermésről beszéltünk. S ezt a szót azóta is lehetőleg mel­lőzzük, mert azóta már újabb, a korábbinál nagyobb termés- eredményeket értünk el. Ha az időjárás kedvez a búza érésé­nek, akkor könnyen lehetséges, hogy 30 ezer vagon gabona felvásárlása vár a GFV-re. A legnagyobb tétel 27 ezer vagon felvásárlása volt. Most erre még 3 ezer vagon jön! Könnyen le­het azonban, ha az időjárás így kedvez, hogy ebből 32 ezer vagon lesz. A békési földek nem alszanak. Hová tesszük ezt a temérdek gabonát? Sőt, hogyan aratjuk le? Az utóbbi években számos, jelentős intézkedés született azért, hogy az állami gazda­ságokban és a termelőszövet­kezetekben önállóan, felsőbb utasítás nélkül oldják meg fel­adataikat a vezetők és a be­osztottak. A gazdasági irányí­tás reformja a termelői egy­segekre kedvezően hatott, hi­szen amióta megszűnt a köte­lező vetésterv előírása és ki-ki maga választja kj mit termel, azóta jelentősen növekedett a termésmennyiség. így a hektá­ronként várható 34—36 mázsa megyei átlagtermés betakarítá­sa minden eddiginél nagyobb feladat elé állítja az üzemi ve­zetőket, az aratás közvetlen ré­szeseit. Nagyon nehéz munka előtt állunk, nemcsak azért, mert a betakarító gépek teljesitő- kepessége a korábbinál gyen­gébb, hanem azért is, mert a szállító járművek állapota se01 kielégítő. A gondokat fokozza az fe, hogy a learatott és elcsépelt ga­bona elhelyezése körülményes. A gabonaipar az utóbbi évek­ben épített ugyan Orosházán és Békéscsabán tárházat, de ennek befogadó képessége a 30 ezer vagonhoz képest csepp a ten­gerben. A mezőkovácsházi já­rásba®, a szarvasi járásban, a szeghalmi és a gyulai járás nagy részében a raktártér hiá­nya nyomasztóan hat. Levonha­tó ebből olyan következtetés, hogy a nagyüzemi gazdálkodás szilérdulásávál, a termésered­mények fokozásával nem járt együtt az a vállalati erőfeszí­tés, amely a termények tárolá­sát oldotta volna meg. Éppen ezért most újólag a termelő- szövetkezetektől kérnek segít­séget az elcsépelt gabona táro­lására. Ha a szövetkezetek kö­telezettséget vállalnak a búza raktározására, vajon hová te­szik kukoricatermésüket? Ép­pen azért indítványozta a leg­utóbbi operatív bizottsági ülésen Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, hogy legkésőbb szeptember 15-ig gondoskodni kell a termelőszövetkezetekben tárolt búza elszállításáról. A megye üzemeiben a gon­dok sokasodnak. Ahogyan szű­külnek a búzatáblák, ugyanúgy őszülnek az emberek, mert a , hiányos műszaki felkészültség közepette keresik a megoldást, hogy a népgazdaságnak oly fon­tos kenyérgabonát, az igen nagy értékű termést megmentsék a romlástól. Az alkatrész-ellátással kap­csolatos jelzések is nagyon fi­gyelemre méltóak. Ha a követ­kező napokban nem kapják meg az üzemek az igényelt és az egy éve keresett cikkeket, akkor bizony az aratásban igen súlyos gondok lesznek. Mégis hogyan lesz betakarít­va? Csalk egymást segítve, és csak akkor, ha az üzemi veze­tők elsősorban politikai kérdés­nek tekintik a búza betakarí­tását. Az egészséges szemléletnek jó hordozói élnek a megyében. Emlékezzünk őseik vissza a múlt esztendőre. A bajba jutott Somogybán megyénk kombáj- nosaínak segítségévéi fejezték be az aratást. A mi üzemeink akkor azt is vállalták, hogy a gépeket ,,saját lábukon” veze­tik el a távoli tájra, anyagot, költséget, fáradtságot nem kí­mélve azért, hogy a megtermett érték a társadalomnak marad­jon. Most is ilyen összefogásra lenne szükség'! A gabona érik, s ha kellő időben nem vesszük számba lehetőségeinket félő, hogy elhúzódik az aratás. Elhú­zódhat különösen akkor, ha az esőzés folytatódik. Mit lehetne tenni azért, hogy már most szervezetten készül­jünk a befejező munkákra? A dombegyházj és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság példája jól idevág. A két üzem vezetősége megegyezett abban, ha Domb­egyházán befejezik az aratást, a gépeket és az embereket a mezőhegyesi táblák betakarítá­sara küldik. Hasonló egyezte­tésre, együttműködésre kellene gondolni a termelőszövetkeze­tek esetében is. Szövetkezeti berkekben szinte közismert, hogy ki mikorra fejezi be az aratást, hány munkanap szükséges ah­hoz, hogy a búza tető alá ke­rüljön. Éppen ezért jó lenne már most meghatározni, hogy ki kit segít ebben a nagy mun­kában, ki kitől várhat támoga­tást. Betakarítási gondjainkon végül is — a műszaki és a technikai berendezések állapo­tát figyelembe véve — magunk­nak kell úrrá lennünk. A napi problémákon felülemelkedve az üzemi és a társadalmi érde­ket okosan összehangolva, első­sorban saját erőnkre támasz­kodva arathatunk le. S ha az előrelátás valaha is szükséges volt, most igazán az. Dupa Károly A Szovjet Nők Országos Bizottságának delegációja megyénkben A vendégeket az MSZMP Békés megyei bizottsága előtt érkezésükkor a párt megyei vezetői és úttörők köszöntötték (Fotó: Bemény) A Hazafias Népfront Orszá­gos Nőbizottsagának meghívásá­ra hazánkban tartózkodik a Szovjet Nők Országos Bizottsá­gának háromtagú küldöttsége Badrickája Galina Fedorovnának az ÉDOSZ moszkvai városi tit­kárának vezetésével. A küldött­ség tagjai : Jakusina Fatta Krisz- tapovna a rigai VEF rádióké­szülékek gyárának igazgatóhe­lyettese, a Lett Szocialista Köz­társaság nőbizottságának tagja, Gorobova Antonina Alekszejev- na, az egyik moszkvai vegyésze­ti gyár művezetője, a nők mun­kájának megkönnyítésére lét­rehozott bizottság vezetője. A szovjet nők delegációját az MSZMP Békés megyei bizottsá­ga háromnapos látogatásra hív­ta megyénkbe. A vendégek tegnap délelőtt ér­keztek meg, a megyei pártbizott­ságra, ahol Frank Ferenc első titkár üdvözölte a küldöttséget. Elmondta, hogy öröm számunkra a szovjet nők képviselőinek lá­togatása megyénkben. Ezt köve­tően dr. Szabó Sándor megyei titkár adott tájékoztatást a me­gye politikai, gazdasági, nőpo­litikái és kulturális életéről. A több mint kétórás részletes tá­jékoztató során — amelyen részt vett a párt megyei bizottságának nőreferense. Sinkovics Jánosné, a Hazafias Népfront Békés me­gyei nőbizottságának titkára, Nagy lmréné, az SZMT titkára, Bocskai Mihályné és dr. Rtisz­nak János, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője — elmondot­ta, hogy a Viharsarok balolda­li forradalmi harcaiban a nők a felszabadulás előtt is, majd utána jelentős részt vál­laltak. Arról is beszámolt, hogy a párt nőpolitikái határozatának végrehajtásában eddig milyen eredményeket értünk el, és milyen gondjaink vannak. Babrickája Galina Fedorovna, a küldöttség vezetője megkö­szönte a párt Békés megyei bi­zottságának meghívását, és tol­mácsolta a Szovjet Nők Orszá­gos Bizottságának üdvözletét. Elmondta, hogy a szovjet nők ismerik országunk és benne Bé­kés megye dolgozó asszonyainak és lányainak életét, munkaered­ményeit és gondjait is. Tudják, hogy a párt nőpolitikái határoza­tának megjelenése óta jelentős változást értünk el. Látogatá­suk célja elsősorban az, hogy személyesen is meggyőződhesse­nek ezekről az eredményekről, beszélhessenek a magyar asz- szonyok gondjairól. Azt is el­mondta. hogy a szovjet nők je­lenleg az SZKiP XXIV. kongresz- szusának határozataiból adódó feladataikat hajtják végre. Ar­ra törekszenek, hogy az üze­Az ország jelentős területein viaszérésben van a gabona és bár az esőzések időnként meg­zavarják a munkát, egyre na_ gyobb számban indulnak a táb_ Iákba a kombájnok. A csapadé­kos időjárás miatt a MÉM szak_ emberei arra számítanak, hogy később esetleg a munkák össze, torlódása miatt megnövekedhet a balesetek száma. A miniszté­rium illetékesei hangsúlyozták, hogy az üzemegészségügyi., biztonságtechnikai — és a tűz­rendészet! előírásokat a nagy ínyári munka idején mindenhol be kell tartani; a szabályok egyértelműen kimondják, hogy mi a teendő és semmiféle kompromisszumra nincsen le. hetőségj A MÉM illetékesei nyomatéke, san felhívták a figyelmet arra, hogy a nagy melegben nem le­het sör vagy egyéb szeszes ital a védőital — mint ahogy az az elmúlt években egy-egy gazda­ságban megesett. Az emberről való gondoskodás iéle nem le­het a reggeli pálinka vagy a j napközi hideg sör (ennek sok- i szór halálos üzemi baleset volt í mekben és a mezőgazdaságban fokozzák a termelékenységet. A küldöttség tegnap Békés­csabán a konzervgyári asszo­nyokkal találkozott. Megtekin­tették a szlovák tájházat ellá­togattak a Kulich Gyula Ifjúsá­gi és Úttörőházba és a KISZ vezetőképző táborba. Ma a Gyu­lai Húsüzemmel ismerkednek, holnap, július 7-én a szarvasi műanyag- és vasipari ktsz-ekbe látogatnak. Békés megyei útjuk­ra elkísérte vendégeinket Fábi­án Lajosné-, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának politikai munkatársa. a következménye) a nagy me­legben dolgozóknak védőitalként 0,1 százalék konyhasót tartal­mazó szénsavas vizet kell biz­tosítani, ezen túlmenően egyéb szénsavas üdítő italokat is adhat­nak. Feltétlenül biztosítani keU a pihenéshez, az emberi szer­vezet regenerálódásához szüksé. ges időt. Ellenkező esetben a balesetek lehetősége megnövek­szik — amint azt az elmúlt évi tapasztalatok mutatták. A kombájnvezetőknek és a kiszo'gáló személyzetnek be kell tartaniuk a tűzrendészeti előírá­sokat. A gépen és annak közelé­ben tilos a dohányzás. A gépet csak álló helyzetben szabad ja­vítani. Semmiképpen sem sza­bad a kombájnt olyan területre irányítani, ahol a lejtő 15 szá­zaléknál meredekebb. Az elmúlt években gyakran okozott balesetet a kombájnok országúti „vándorlása”. Az ez­zel kapcsolatos szabály: a kom­bájnon, a szalma, és pelyva- gyűjtő berendezés tartályában j semmilyen terhet nem szabad I szállítani. Tilos a géppel hirte- I len fékezni és előzni. (MTD A védőital nem lehet szeszes ital MÉM-tájékoztató n nyári mezőgazdasági munkák szabályairól I A

Next

/
Thumbnails
Contents