Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

Helsinkiben megnyílt az európai biztonsági és együttműködési konferencia Kedden délelőtt, magyar idő szerint fél 12 órakor a Finlan­dia Palotában 33 európai or­szág, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada részvételével megnyílt az európai biztonsági és együttműködést konferencia. Elsőnek Ahti Karjalainen finn külügyminiszter lépett a mikro­fonhoz és országa, kormánya nevében üdvözölte a konferen­ciát. — Európa történetében alig­ha volt még a mostanihoz ha­sonló tanácskozás — kezdte be­szédét a finn külügyminiszter, majd négy pontban összegezte kormánya véleményét a mosta­ni tanácskozásról. Mint mondot­ta, a konferencia a napjaink­ban tapasztalható világpolitikai enyhülés egyik igen fontos ál­lomása. Ezután nagy taps kö­zepette Vrho Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöke lépett a szó­noki emelvényre. Bizalommal szólt arról, hogy a mostani ta­nácskozás és az ezt követő esz­mecserék tartós eredmények­hez vezetnek. Idézte a 60-as években ' szárnyra kelt finn aforizmát: a biztonságot nem kerítéseik felállításával, hanem a kapuik szélesre tárásával le­het megteremteni. Ezután a finn külpolitika általunk is is­mert alapjait vázolta fel : az aktív semlegességről és a nem­zetközi együttműködés fontos­ságáról szóit, majd tartós sike­reket kívánt a küldöttek mun­kájához. Ezután Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár kapott szót. Waidheim hangoztatta: korunk valósága Koszigin tárgyalásai Bécsben Oltványi Ottó, az MTI tudó­sítója jelenti: Ausztriai látogatásának má­sodik napján, kedden Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a parla­ment meglátogatásával kezdte programját. A szovjet kormány­főt és kíséretét Anton Benya, а nemzeti tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a parlament i életéről, az osztrák törvényho. j zás munkájáról. Ugyancsak délelőtt a szovjet kormányfő megkoszorúzta az Ausztria felszabadítása során elesett szovjet hősök emlékmű­vét. A szovjet miniszterelnök ko­szorút helyezett el az osztrák hősöknek a Hofburg bejáratá­nál álló emlékművén is. A déli órákban Koszigin Kahlenbergen Frans Jonas szö­vetségi elnök villásreggelijén vett részt, délután a miniszter- elnökség épületében folytatód­tak a szovjet—osztrák tárgyalá­sok. Különleges vizsgálóbizottság alakult Bagdadban Bagdad A bagdadi rádió tbejelentette, hogy háromtagú • különleges vizsgálóbizottság fogja felderít feni annak az összeesküvésnek körülményeit, amelynek áldoza­tául esett Hamad Sehab tábor­nok, iraki hadügyminiszter. Az elfogott főbűnösök, így Nazem Garar, a biztonsági szolgálat igazgatója fölött szintén külön­leges bíróság fog ítélkezni. E bí­róság ítéletével szemben — kivéve a halálos ítéletet — fellebbezés­nek helye nincs, (MTI) arra késztet bennünket, hogy előretekintsünk. Méltatta az Európában és a világban létre­jött haladást, a nemzetközi helyzet javulását, a mostani Európa-tanácskozás gondos és körültekintő előkészítését. A főtitkár megállapította, hogy* a hosszú távú béke és társadalmi haladás útján nem léteznek rö­vid és gyors megoldások. A mostani nemzetközi helyzet sem egyik napról a másikra alakult ki, rengetegen fáradoz­tak a feszültségek enyhítéséért és a legfontosabb törekvésünk az, hogy szilárd alapokra he­lyezzük az európai békét és biztonságot, amely eddig is, ez­után is alapvető hatással volt és lesz a világ haladására. Ezután a kedd délelőtti ülést berekesztették s délután már sor került az első munkaülésre. Az első felszólaló Andrej Gro­miko, a Szovjetunió külügymi­nisztere volt A Szovjetunió külügyminisz­tere a kedd dé'utáni ülés első felszólalójaként az értekezlet elé terjesztette megvitatásra az első napirendi pontra vonatkozó zá_ ródokumentum tervezetét. Ki. jelentette : „Célszerűnek tart. juk. hogy a politikai jel­legű dokumentumban fő ered. ményként összegezzük az eu_ rópai biztonság és együttmű­ködés alapvető tételeit és el­veit. Ezt a dokumentumot el lehetne nevezni az európai biz. tonság alapjairól, s az európai államok közötti kapcsolatok ©’- veiről szóló általános nyilatko­zatnak”. Ausztriában változatlanul nagy érdeklődés kíséri a szov­jet kormányfő látogatását és tárgyalásait. A keddi osztrák lapok vezető helyen számoltak be az első nap eseményeiről. (MTI) A szovjet tervezetben — mint Gromiko mondotta — nincs semmi olyasmi, ami el­fogadhatatlan lenne az európai értekezlet részvevői számára, minthogy a Szovjetunió nem keres egyoldalú előnyöket a maga számára. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az európai érte­kezlet általános vitája során kedden ©'hangzott és még idé­zett felszólalásában a következő elveket sorolta fel: szuverén egyenjogúság; lemondás az erő­szak alkalmazásáról és az erő­szakkal való fenyegetőzésről, ami törvényen kívül helyezi в háborút mint a nemzetközi vi- ták megoldásának eszközét ; minden európai állam terüle­ti sérthetetlensége je’enlegi ha­tárai között; a nemzetközi vi­ták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, ami más államok politikai, gaz. dasági és kulturális rendjének tiszteletben tartását jelenti; az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a vallási meggyőződés szabadsá­gát; a népek egyenjogúsága és az a joga, hogy rendelkezzenek saját sorsuk felett, hogy olyan társadalmi rendet teremtsenek és olyan kormányzási formát vá’asszanak. amilyet szükséges­nek tartanak; az államok együttműködése a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében, gazdasági. kultu­rális és más területen kapcso­latok létesítése az államok kö­zött a szuverén egyenjogúság és a be nem avatkozás elvei alapján; a nemzetközi jogból eredő kötelezettségek lelkiisme­retes teljesítése. _____ A szovjet külügyminiszter in. dítványozta : „a részvevő államok fejezzék ki azt az eltöké't szán­dékukat, hogy kapcsolataikban tiszteletben tartják ezeket az elveket Magyar idő szerint 17 órakor véget ért az európai biztonsági értekezlet délutáni ülésszaka. Az értekezlet holnap reggel ma. gyár idő szerint 9 órakor a bol. gár külügyminiszter felszólalá­sával folytatja munkáját. (MTI) A Folyamszabilyozo és Kavicskotro Vállalat évről évre nő­vel! termelését. Az Idén már 120 ezer köbméter nagy szem­cséjű homokot emelnek kl a Marosból, Illetve a Tiszából. A folyók »termését” ад építőmarnak szállítják. (MTI fotó; Tóth Béla felvétele — ES) Kory© (koreai) konfoderatíV köztársaság létrehozását javasolta Kim Ir Szén Kim ír Szén, а Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnö­ke új ötpontos javaslatot ismer­tetett Korea független és békés újraegyesítésére. (A szocialista koreai NDK területe 121 193 négyzetkilométer, lakóinak szá­ma 14,3 millió, a kapitalista úton haladó Dél-Koreának 99 598 négyzetkilométeres területén 31,9 millió ember él.) 1945. február. A jaltai konfe­rencia határozata szerint Kore­ának a 38 fok északi szélesség felett fekvő területei átmeneti­leg szovjet, a délre eső vidékek pedig amerikai megszállás alá kerültek (1945 augusztusától). 1948. május 10. Dél-Koreában az Egyesült Államai, támogatá­sával ún. nemzetgyűlési válasz­tásokat rendeztek (a lakosság 30 százalékának részvételével), ami által Korea két államra szakadt. 1948. augusztus. Dél-Koreában megalakult az ún. Koreai Köz­társaság. 1948. szeptember 8. Az 1948 augusztusában Észak- és Dél- Koreában megválasztott Legfel­sőbb Népi Gyűlés Phenjantoan kikiáltotta a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot. 1950. Június 35 — 1953. július 27. Dél-Korea háborúja a Korea» Népi Demokratikus Köztársa­ság ellen; az ún. ENSZ-haderó, amely majdnem teljesen ameri­kai csapatokból állt. szintén be­avatkozott a harcokba. A táma­dást a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság a kínai népi önkéntesek segítségével vissza­verte, A háborúnak több mint 2 millió koreai esett áldozatul, 1953. Július 27. Több mint két évig tartó tárgyalás után meg­kötötték Famindzsonban a fegy­verszüneti egyezményt, amely új határt von az Észak- és Dél-Ko­reát elválasztó demilitarizált övezet mentén. 1960. február 15. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatot tett, hogy hozzák létre a koreai NDK és Dél-Korea föderációját. Ennek keretéten mindkét ország meg­őrizné ' jelenlegi társadalmi és állami berendezkedését. A KNDK javasolta továbbá, hogy a két ország kössön kölcsönös meg nem támadási egyezményt és hadseregeik létszámát százezer főre vagy még nevesebbre csök­kentsék, Dél-Korea elutasította a javaslatot. 1968, július 2. A KNDK kor­mánya javasolta, hogy hívják össze mind Észak-, mind Dél- Korea politikai pártjai és tár­sadalmi szervezetei képviselői­nek közös konferenciáját az újra­egyesítés kérdésének megvita­tása céljából. 1972. július 4. A Koreai NDK és Dél-Korea megbízottai tár­gyalásaik eredményeként közös nyilatkozatot írtak alá az or­szág békés egyesítésének alap­elveiről. Б szerint; a két orszá­got külső beavatkozás nélkül, békés úton kell egyesíteni. Az egyesítésre az ideológiai és tár­sadalmi rendszerbeli különbsé­gektől függetlenül is törekedni kell. 1972. augusztus 30 Phenjan­ban megkezdődött a KNDK es Dél-Korea vöröskereszt küldött­ségéinek tárgyalássorozata az or­szág egyesítésével kapcsolatos kérdésekről. 1972 november 4, Megállapo­dás született az Észak és Dél- Korea koordinációs bizottságá­nak összetételéről és hatásköré­ről. A bizottság feladatai közé tar­tozik: a békés egyesítés megva­lósítása; az Észak és Dél po­litikai pártjai, társadalmi szer­vezetei és egyes személyei kö­zötte széles körű politikai csere biztosítása, valamint az Észak- és Dél közötti gazdasági, kultu­rális és társadalmi esere megva­lósításával összefüggő kérdések megvitatása és megoldása. A koordinációs bizottság fogja megoldani az Észak és Dél kö­zötti feszültség enyhítésével, a katonaii konfliktusok elhárítá­sával és a háborús szembenál­lás kiküszöbölésével összefüggő kérdéseket. Kidolgozza Észak és Dél megegyezése alapján fo­ganatosítandó külpolitikai! in­tézkedéseket. 1972, november 22, Szöulban tárgyalt a KNDK 33 tagú vörös- keresztes küldöttsége, amely ve­gyes bizottságot alakított az el­szakított családot, felkutatására. Megtárgyalták a szabad levél- forgalom és a látogatások kérdő- sét. 1973. március 16. Fhenjanban ülésezett a' KNDK és Dél-Korea koordinációs bizottsága. A KNDK a következő kérdések megbeszé­lését javasolta; a fegyverkezés fokozásának megszüntetése; a külföldről származó hadianyag és fegyver behozatalának meg­szüntetése; a külföldi csapatok kivonása Dél-Koreából ; a béke­szerződés megkötése Észak, és Dél-Korea között. Nixon Huang Csennél találkozik Washington Washingtoni diplomáciai kö­rökben élénk találgatást indí­tott el a Fehér Ház hétfői be­jelentése, amely szerint Huang Csen, a KNK washingtoni „ösz- szekötő hivatalának” vezetője elnöki különgépen a kaliforniai San Clementebe repült, hogy ott pénteken Nixon elnökkel találkozzék. Minthogy Nixon elnök és a szintén San Clemen- teben tartózkodó dr. Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó a tervek szerint a jövő hét elején amúgy js visszatér az amerikai fővárosba, ahol fogadhatnák Peking képviselőjét, Huang Csen jó előre bejelentett kali­forniai látogatásának pénteki, időzítése a „rendkívüli sürgős­ség*’ jellegét adja a megbeszé­léseknek. Ebből a „sürgősségből” meg­figyelők arra következtetnek, hogy Nixon elnök Peking se­gítségét kívánja igénybe venni egy kambodzsai kiegyezés létre­hozásához az amerikai támoga­tást élvező Lón Nol-rezsim és a pekingi emigrációban élő volt államfő, Szihanulk herceg kö­zött. Tekintettel arra, hogy a kon« esezus által megszavazott törvénymódosítás augusztus 15» ben szabta meg a végső határ­időt Kambodzsa amerikai bom­bázásának beszüntetésére. Nixon elnöknek már csak 40 napja van arra hogy az ame­rikai bombák súlya alatt hoz­hasson létre — reménye szerint Peking tevékeny közreműködé­sével — olyan „rendezést”, amely a korrupt Lón Nol-rezsim bizonyos elemeinek átmentésé­vel korlátozhatja a hazafia* erők győzelmét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents