Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

Szmiszîov— Portiseb döntetlen A brazíliai Petropolisban a második zónaközi sakkverse­nyen magyar idő szerint szom­batra virradóra még függőben maradt játszmákat fejeztek be. A Szmiszlov (szovjet)—Portisctu (magyar) partiban az ellenfelék a 41. lépésben döntetlenben egyeztek meg. A verseny állása: Ljubojevics 3 pont. Portisch, Panno, Geller, Szmiszlov 2—2 pont, Poluga- jevszkij, Byasas, Reshevsky, Szavon, Bronstein, Gheorghiu, Mecking, Hort 1,5—1,5 pont, Iv- kov 1 pont, Kérész 1 pont, Ka­gan, Tan 0,5—0,5 pont, Húg 0 pont. Sportműsor Labdarúgás. Nyári Totó Kupa Délkeleti csoport. Bcs. VTSK— MCM Debrecen, 15.30, dr Jár­mai Sportnap. Az ÊDOSZ szakszer­vezet megyei sportnapja Sarkad, Kinizsi sporttelep 8.00. Teke. Bobus M. András em­lékverseny Békéscsaba, Előre j Spartacu« pálya (Bartók В út) 8.00. I labdarúgó Nagykamarás—Kézdiváeárhely | 1—1 (1—1). Nemzetközi mérkő-l zés, Nagykamairáis, 300 néző. V: Gregor. Kézdivásárhely: Goes- man (Miklós) — Molnár, Sirno^ П., Simon I., Barabás, Kertész, Kelemen, Varga, Selymes, Ko­vács, Fazekast, (Szabó). Edző: Farkas István. Nagykamarás: Kelemen (Drahos) — Dohány, Mittnacht, Drahos (Farkas), Ко. vács F., Szűcs (Korpa), Kőszegi (Barta), Telek (Fónád), S. Ko­vács, Loss (Nagy), Saitz. Edző: 6árj Fer.enc. A megyénkben mozgás — életszükséglet Egy felmérés — tanulságokkal Nem véletlen, hogy nap mint I nap egyre többet halunk a moz. gás, я sport és a testedzés erőt, vidámságot adó, betegiséget meg­előző, egészséget védő hatásai­ról — egyáltalán a mozgásról, mint szükségletről. A tudatosan alkalmazott test­nevelés egyik formája az üze­mekben folyó, munka közben végzett frissítő torna. Megyénk­ben több üzemben meggyökere­sedett, különösen az utóbbi 2—3 esztendőben, amióta e munkás­védelmi feladat a szakszervezet vezetése, irányítása alá került Főleg az egyoldalú, ülő munkát, végző üzemekben tettünk javas­latot bevezetésére. Az elért eredmények és a további feladatok számbavéte. le érdekében az év elején kér­dőíves felmérést végeztünk ezekben az üzemekben. Első­sorban azt vizsgáltuk, hogy kezdeményezésünk találko­zott-e a dolgozók akaratával, tetszésével, jónak, továbbra is fenntarthatónak tartják vagy sem. A közel 450 megkérdezett — ha nem is egyértelműen, de — i túlnyomórészt pozitiven nyilat­kozott. (Mindössze 9-en, az adat. közlőknek 2 százaléka nem ta­lálja értelmét.) Igen sokan úgy nyilatkoztak, hogy ha rajtuk múlna, kötelezővé tennék az üzemekben a munkahelyi test­nevelést (46 százalék). Minden 100 dolgozó közül 8—0-nek csök­kent a betegség miatt kiesett munkaideje, mióta munkahelyi testnevelést végez, 77 százalé­kuknál javult a munkahelyi köz­érzet a frissítő mozgás eredmé­nyeképpen, 13 százaléknál növe­kedett a teljesítmény — a moz­galom megindulása ólfca. A szervezet elfáradása, termé­szetes védekezés 9 fizikai meg­terhelés ellen. A válaszokból az is kiderül, hogy a műszaknak mérkőzés vendégszereplő, romániai együt. tes és a megyei II. osztályú ha­zai gárda érdekes mérkőzést ví­vott. A vendéglátók míg erővel bírták, egyenrangú ellenfelei voltak a magasabb osztályban szereplő kézdi vásárhelyiek nek. Fordulás után technikai fölény­be került a vendégcsapat, a nagykamarásiak azonban ezt hatalmas lelkesedéssel ellensú­lyozták. Góllövök: Selym.es, ill. Lőcs. Jók: Kertész, Selymes, Si. mon 1., Barabás, Ш. Kelemen, Dohány. Mittnacht, Kovács F. egy bizonyos fázisában hol je­lentkezik először a dolgozóknál a fáradtság: a megkérdezettek. 62 százalékánál я háton, 60 szá- | zalékámál я vállbán, 40 százalék. ' nál a nyakban, 37 százaléknál a karban, 26 százaléknál я derék­ban és 22 százaléknál az ujjak- ban. A fáradtság pedig nem pasz. szív pihenéssel, mozdulatlan üléssel, hanem éppen aktív mozgással, tornával vezethető le legjobban. A sok-sok kérdés közül még egy igen figyelemre méltó adat felett érdemes elgondolkodni, s a megfelelő tanulságokat levon­ni! Arra я kérdésre, hogy a munkahelyi ártalomnak milyen megnyilvánulását tapasztalja magán a dolgozó, a következő válaszok érkeztek: idegességre panaszkodik a felmérésben részt vevők 58,6 százaléka, fej­fájásra 45 százaléka, deréktáji fájdalomra 42,6 százalék, porár­talomra, köhögési ingerre 22 százalék, szív- és gzívtáji fájda­lomra 13 százalék és visszértá- gullásra (gyulladásra) 6,6 száza­lék. Igen aggasztó, hogy minden megkérdezett panaszkodott vala­mire, sőt — sokan többféle ár­talomra. is. Még mindig sokan nem tudják, vagy nem akarják komolyan tudomásul venni, hogy mindezek a panaszok moz_ gással. lazító, frissítő tornával megelőzhetők, ellensúlyozhatok, sőt kiküszöbölhetők. Hiszen a jól végrehajtott, intenzív mozgás élénkíti a vérkeringést, javítja az anyagcserét, jó munkahelyi közérzetet bizto­sít. A modern kor követelmé­nyeinek megfelelően tehát él­nünk kell ezekkel a lehetősé­gekkel. Ezek tények, elgondolkoztató adatok. Mind a hazai, mind pe­dig a külföldi tapasztalatok bi­zonyítják a munkahelyi testne­velés létjogosultságát. Mindent meg is fogunk tenni, hogy ahol a feltételek adottak, mielőbb sor kerüljön a munkahelyi test­nevelés bevezetésére! —áko— Bemutatjuk a Gyomai TK Ifjúság! labdarúgó-csapatát, amelv az NB III-as bajnokság elmúlt évi küzdelmei során a 10. helyen végzett. Álló sorban balról jobbra: Tímár Imre vezetőségi ta«g. Winter, Molnár, Putnokl, Szilágyi, Orovecz, Hegedűs, Kosza Márton intéző. Elől: Csala I., Sáka A* Szabó 1» Ágoston, Szabó 1L, Csala DL (Fotó: Kovács András) BESZÉLIK, HOGY.., alig van Bizony, a mozgás sokkal ki­sebb, mint azt némelyek hí- resztelték, most már ez akár véglegesnek is tekinthető. Pe­dig a jóslatok úgy szóltak, hogy nyáron nagy mozgás várható. Hogy Iksz ide megy, Ypszilon oda, Zé meg amoda. Jelzem, nekem már a szóbeszédek ide­jén is gyanús volt a dolog, mondtam, hogy nem eszik a kását olyan forrón, addig még százszor is meggondolják a cseréket, ezt nálunk nem szok­ták elkapkodni. Mintha csak a falnak beszéltem volna. A nagy mozgást jósolók reggelenként megszállottan böngészték az újságokat, s ha megjelent egy- egy közlemény személyi válto­zásokról, diadalmasan dugták az orrom alá. Ilyenkor csak le­gyintettem, hogy várjuk csak ki a végét, ezek nem túlságo­san lényeges változások. Nem azért mondom, de ne­kem lett igazam. Ezt most már nyugodtan leszögezhetem, mert hivatalosan is bejelentették, hogy a felsőbb régiókban le­zártnak tekinthetők a személy- cserék, a továbbiakban legfel­jebb lejjebb, a megyékben és járásokban várható mozgás. Ez viszont feltehetőleg nem hozza izgalomba a széles közvéle­ményt, inkább csak az érintett helyieket. Hát igen, a labdarúgás él­vonalában lezárultak az átiga­zolások, méghozzá különösebb szenzáció nélkül. Igazán nagy nevek nem cseréltek klubot, s ez nem is keltett a labdarúgás­ra komolyan figyelők táborá­ban meglepetést. Nyilvánvaló, hogy a nagy többség elégedett a helyével. A lila-fehér együt­tes játékosai páholyban érzik magukat, hiszen sorozatban nyerik a bajnokságot, miért pont a következő szezonban szakadna meg ez a kényelmes hagyomány. A második és har­madik helyezettek is tökélete­sen elégedettek, hiszen részt vehetnek a kupaküzdelmekben, ahol a rossznyelvek szerint számukra nem a küzdelem, nem is a kupa, hanem inkább a gu­ba a lényeg. A középcsapatok játékosai belenyugodtak, hogy ők középcsapat játékosai, mire jó az esztelen nagyratörés, nem igaz? A mezőny hátsó felében végzettek még mindig örömmámorban úsznak, hogy megúszták a kiesést, mert el­lenkező esetben vége lett volna a gyöngy életnek, ugyanis csak az élvonalban lehet kényelmes- kedni. eggyel lejjebb már időn­ként hajtani kell, nem beszél­ve az NB 71-ről. az NB 111-röl, még inkább a megyei bajnok­ságokról, ahol minden kis ered­Pontosztozkodás Amint arról már beszámoltunk, a Bcs. Előre Spartacus NB I B-s férfi kézilabda-csapata a gödöllői Tesse- dik Kupán szerepelt a múlt héten. A lila-fehérek pénteken este az NB ï-es FTC-vel mérkőztek. A találkozó 23—23-ra végződött, szünetben a zöld-fehérek vezettek 16—15-re. A csabaiak legjobb dobói Kovács Gy. (5), Annus, Kovács G. (3-3), Bíró, Antal (2—2) voltak. j] вНЁМШЩ 1873. JÚLIUS 29. mozgás ményért foggal-körömmel meg kell küzdeni. Azért voltak persze érdekes­ségek Ü az átigazolásoknál. So­kakat meglepett például, hogy a nagy múltú klub mindkét kapu­sát szélnek eresztette. De miért ne tette volna? Nemhiába nagy múltú együttesről van szó, a so­kat tapasztalt vezetők bizonyá­ra végiggondolták, hogy mai labdarúgásunkban nem tündö­köl különösebben a csatárjáték, illetőleg a támadók a múlthoz képest egyetlen vonatkozásban árulnak el új képességeket. Ne­vezetesen abban, hogy a kapu torkából holtbiztos gólhelyzet­ben is csalhatatlan biztonság­gal tudják fölé-, vagy mellélőni a labdát. Igaza van tehát a nagy múltú klub vezetőinek, ha ez a helyzet, akkor minek kapus a kapuba. Nyilván hallottak arról, hogy az élet minden te­rületén érvényt kell szerezni a gazdaságosság elvének, hát most érvényt szereznek neki. Arról nem is szólva, hogy mint tudjuk, a be nem töltött he­lyek bérét fel lehet osztani a többiek között, emiatt a kapus nélkül maradt mezőnyjátékosok várhatóan nagyobb lelkesedés­sel fogják kergetni a labdát, aminek minden jó szándékú szurkoló csak örülhet. S hogy mi lesz akkor, ha a labda még­is a kapu felé tart? Ilyen rend­kívüli esetben még mindig al­kalmazni lehet a grundokon jól bevált módszert, miszerint a kapuhoz legközelebb álló me­zőnyjátékos tölti be a vészka­pus szerepét. Nem féltem ettől a játékosokat, mert az elmúlt szezonban már világosán látni lehetett, hogy némelyik mér­kőzés színvonala határozottan közelít a grundfociéhoz. Nehe­zebb viszont válaszolni arra a kérdésre, hogy a másik klub miért igazolt a meglevő három kapusa mellé egy negyediket, pedig bizonyosan van erre is magyarázat. Gondolom, ők első­sorban a védekezésre kívánnak súlyt helyezni, s abban bíznak, hogy mint korábban, úgy a to­vábbiakban sem fog nagy fel­tűnést kelteni a duplanullás eredmény, vagyis a gól nélküli döntetlen, amely a játék képe alapján akár fordított is le­hetne. Még csak annÇ. „ hogy sze­rintem az átigazolásoknál is ügyeltek arra, hogy semmi se zavarja meg a jelenlegi labda­rúgásunkban kialakult egyen­súlyt. Így van ez jól, ahogyan van, nem volna jó az a nagy jövés-menés. Ha már a pályán belül sikerült kiküszöbölni a meggondolatlan mozgásokat, akkor ne mászkáljanak a já­tékosok a különböző egyesüle­tek között sem. Árlkus József VIDIA Kereskedelmi Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: 1 kocsikísérő, 1 számlázó, 2 vas-műszaki eladó szaksegéd. 2 férfi raktári segéd­munkás. 1 gépírni tudó admi. nisztrátor, 1 félműszakos takarító. Jelentkezés helye: Békéscsaba. Szerdahelyi úti telepünk. x

Next

/
Thumbnails
Contents