Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
1 Fekete—fehér képernyő Egyenetlen volt a színvonal, jo és rossz — stílusosabban szólva: feíkete és fehér — mű- sorok váltották egymást a hét végén a televízióban. A szombat esti műsor feketevei kezdődött: a Tv-kabaré- színház még ásatagaíbb volt, mint legutóbbi jelentkezésekor. Erőszakolt humor, elnyújtott villámtréfák fárasztották a nézőt. Az egész műsort Fenyvesi Gabi közepes műfaj- és előadó- paródiái jellemezték, amelyhez unalmas és izzadtságszagú keretet »kerítettek” a jelenet készítői. Pedig a sok lámpavilio- gás ellenére sem lett korszerűbb a három paródia. Aminthogy az egész kabarészínház- ban is csak néhány külsőség jelezte, hogy 1973-at írunk. Nagy élményt jelenthetett viszont a Kozincev-sorozat Hamletié mindazoknak, akik fennmaradtak a kétrészes film végéig. Érdekes volt az előtte vetített Kozincev-vaüüomás a maga sajátos Shakespeare-értel- mezéséről, ártól, ahogyan Hamletet látta: energiákkal teli, a lehetőségekhez képest más-más eszközökkel, de folytonosan küzdő hősnek. A „fehér” műsorok közé sorolhatjuk a vasárnap délelőtti Táborról : táborra adást, amely nemcsak színesen elevenítette fel az úttörőéletet, hanem példát is adott nyári gyerekprogramok szervezéséhez; úszóversenyhez, autóbelsőcsónalkázáshoz, vízigyaloglás- hoz, ,pad alatti futáshoz. Szellemesen oldották meg a rendezők az eredményhirdetést — teljes komolysággal akasztották a legjobbak nyakába a szalagon függő csokoládét. Hasonlóan tetszett a délutáni úszóverseny-közvetítés. Jó volt látni Gyarmati Andrea visszatérését az úszó-világnagy- ságok köze — kevésbé tetszett Knézy Jenő riporteri tevékenysége. Jóval alatta maradt a saját, labdajátékok közvetítésénél már megszokott színvonalának. Sikeresebb — sőt, sikeres — riporteri teljesítmény volt viszont Vass István Zoltáné, aki a nagyközségből nemrég várossá lett Nyírbátor mai életébe adott erdekes bepillantást, felfedve az új város „titkát”: lakói fáradhatatlan munkában megnyilvánuló lokálpatriotizmusát. Nevéhez méltó szórakozást nyújtott a Süsü keselyű és a Süsü keselyűhöz hasonló élményt az esti Dorellik , jön! Mindkettő ügyes ötleteket • sorakoztatott egymás mellé, meglehetősen szervetlenül, olykor inkább bosszankodást, mint jóízű nevetést keltve. A Dorellik... ráadásul pillanatonként változtatta a saját műfaját: a komolyan vehető krimitől a jó szatíráig, a középfajú drámától a leglaposabb bohózatig. Akaratlanul az juthatott a néző eszébe: de jó is lenne egyszer egy igazán mulattató krimiparódiát, vagy még inkább szatírát látni. A legemlékezetesebb tévés élményt vasárnap a „Zúgjon dalunk ..sorozat harmadik része ajándékozta a képernyő előtt ülőknek. Vitányi Iván okos magyarázata jól irányította a figyelmet a népdalok egy sajátos ágára, a jórészt falun élő, de nem közvetlenül mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó szénégetők, molná- rók — s melettük „igazi” falusi agrárproletárok, sommások — századforduló utáni dalaira. Aztán meg is hallhattuk ezeket a dalokat — miközben fel- elevenedett a négy-öt-hait évtizeddel ezelőtti nehéz élet. . . Újabb négy-öt-hat évtized múlva — e mostam adás ötletéből — talán a mai gitárzenéről kérdezi majd az akkori ötven- hatvan-hetvenéveseket az akkori műsorvezető. Mert lehet, hogy a mostani, népszerű gitárzene történelmi távlatból ugyanúgy a népzene része lesz, mint ma az emberöltőkkel ezelőtti sommás-, molnár- és szénégető-dalok. (daníss) Tárgyalóteremből: fi lakásán támadták meg Az ember személyiségének fejlődésében igen nagy szerepe van az otthonnak. A társadalmi életbe való beilleszkedés, a közösségi munkavégzés szintén feltételezi a zavartalan otthoni életet. A magánlakás sérthetetlenségét a Magyar Népköz- társaság Alkotmánya az emberi szabadság részének tekinti s ebből fakad büntetőjogi védelme is. A Btk kimondja, hogy aki jogos indok nélkül másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy azokhoz tartozó bekerített helyre az abban lakónak vagy az azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy meg_ tévesztéssel bemegy vagy abban bentmarad, szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabb megítélés alá esik a cselekmény, ha azt erőszakkal, éjjel és több személy együttesen követi ed. A napokban tárgyalta я Békéscsabai Városi Bíróság Mak- szin Mátyás, Békéscsaba, Tanya 1912. szám alatti lakos és négy társának bűnügyét. Az öt fiatalember erőszakkal éjjel és több személy által együttesen elkövetett magánlaksértés és súlyos testi sértés okozásának bűntette miatt került a vádlottak padjára. 1973. február 24- én este Makszin Mátyás elsőrendű vádlott társaival Békéscsabán. a téglagyár ku'ltűrott- honában szórakozott. Éjféltájban kérésére valamennyien elindultak V. Mihály lakására. V. Mihály ugyanis nagyobb ösz- szeggel tartozott az elsőrendű vádlottnak. ‘Útközben elhatározták, ha a tartozást nyomban nem fizeti ki. megverik. A kopogtatásra a sértett nyitott ajtót. ám amikor meglátta, hogy ! nem lakótársa érkezett meg, be akarta csukni az ajtót. Makszin azonban a küszöb és az ajtó közé lépett, majd erőszakkal benyomta az ajtót és bement a szobába. Nagy hangon követelte a pénzét és megfenyegette sértettet, hogy most visszaadja azokat a pofonokat is. melyeket V. Mihálytól egy ízben kapott. Beszólította társait s öklével hirtelen a sértett arcába sújtott. V. Mihály piszkavassal próbált védekezni, de hamarosan kicsavarták a kezéből és különbem tárgyakkal ütlegelni kezdték. Az ütések. következtében V. Mihály homlokcsontja felrepedt, bal kezén pedig súlyos zúzódásokat szenvedett. A városi bíróság az elsőrendű vádlottat. Makszin Mátyást négy hónap. két fiatalkorú társát V. Istvánt és U. Andrást három-három hónap szabadságvesztésre ítélte. Makszin Mátyásnak a szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A fiatalkorú vádlottak szabadság- vesztésének végrehajtását a bíróság egy évi próbaidőre felfüggesztette. Makszin Mátyás, Békéscsaba. V., Fiunrtéi u. 46/a szám és Szekeresét; János, Szabadkígyós. Jókai u. 17. szám alatti lakosokat bűnsegédj minőségben elkövetett, súlyos testi sértés bűntette miatt 2500— 2500 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. 8. I. Felfedező úton a Rila-hegységben Bulgáriai útijegyzetek A Bulgáriába készülő magyar ' turista minden idegenforgalmi | (kiadványban szemben találja magát azzal a megállapítással, hogy a rengeteg útiélménnyel, csodálatos természeti szépséggel szolgáló balkáni ország még felfedezésre vár a részünkről. Hogy egy ilyen vállalkozás „felfedezés” jellege mennyire valós igényeket támaszt, azt mi is bulgáriai autós túránknak | már az első napján tapasztaljuk I Szófiában, amikor a Balkantu- riszttól kapott latinbetűs városadatait próbáljuk egyezvasútí es közúti átkelőhely a jugoszláviai Kriva Palanka íe-1 ié. I A mi útvonalunkon a Vlada- ! 7a-hágó után nemsokára fel- I tűnnek a Rila-hegység áprilisig ! tartó hóvilágának tengerszemeinek szerelmeseit csalogató kontúrjai, jó fél óra múlva pedig el is érjük a hegység északnyugati lábánál fekvő várost, Sztanke Dimitrovot, a Rila- hegység' „kapuját”. A város felszabadulás utáni nevét Georgi Dimitrov harcostársa emlékére kapta, aki a német megszállás idején mint parSzófia központjában nagy a turistaforgalom tetni beazonosítani az utcafeliratok cirilicájával. Vagy amikor ennek a bonyolult műveletnek a hitelesítése során az utcai járókelőknél jutunk felfedezésre a bolgár és a magyar nyelv egymástól eltérő fonetikai problémájával kapcsolatban. De mindezek után végül is csak rajta vagyunk a Devéti septemvrin, amely utunk céljához, a rilai kolostorhoz vezető út kiinduló szakasza. A 2-es számú úton, amely Szófiából a Sztruma völgyében Kulata határállomáson keresztül Görögországba visz. Ezek után már nincs is más» dolgunk, mint az út technikai és közlekedési berendezéseit figyelni és a folyton változó táj szépségeiben gyönyörködni. Mindkét körülmény szolgál is elég érdekességgel. Az út kiépítettségének az a sajátossága, hogy annak egymás utáni szakaszai, — gondolom, gazdasági okokból, .— hol a jobb, hol a bal közlekedési sávban két nyomvonalasak, míg az ellenkező irányú sávé egynyomvo- nalas marad. De ez az autósztráda felé tendáló átmeneti megoldás is kitűnő közlekedési feltételeket biztosít ezen az útvonalon. Ami pedig a táj természeti szépségeit illeti, ez is várakozáson felüli látnivalóval szolgál már az út elején. A .Vladajai-hágórcfl keleti irányban a Szófia mögötti Vito- sa-hegység legmagasabb csúcsának, a Cserni Vrah-nak (2290 m) páratlan panorámája tartja fogva sokáig a tekintetet, nyugatra pedig a bolgár—jugoszláv határvidék hegyei, a lankás Ljulin. a ! ritkaerdős Oszogovo nyújtanak nem kevésbé élményszerű látványt még akkor is, ha nem térünk le a Pernik felé vezető útra, amely város szénbányáival, vaskohászatával a bolgár főváros környékének egyik jelentős ipari központja. Pemik után Radomir vasúti csomópont következik, ^mitől nyugatra a Velbudzsi-hágó I tizén, a fasizmus áldozatául esett. Szobra a város főterén áll, mint a bolgár szabadság kivívásának jelképe. Sztanke Dimitrov egyébként jellegzetesség nélküli (kisváros, egyetlen régi műemléke az az „elátkozott” török dzsámi, ami a város főterén omladozik. Ugyanis azt tartja róla a népi hiedelem, hogy aki a helyreállításához hozzákezd, rövidesen meghal... Sztanke Dimitrov idegenforgalmi jelentőségéhez tartozik, hogy innét ágazik kd a Rila- hegység északi lejtőjének központjába, a Szamokovba, valamint л Borovecre vezető 41-es út. A 25 900 lakosú Szamokon neve egykori kovácsai mesterségének nevét őrzi, akik a környékbeli vasércből az Isticár vízi energiája felhasználásával oiyan vasgyártmányokát készítettek, amelyek eljutottak az iparcikkben szűkölködő akkori Törökország minden részébe. A város egyéb iparágat űző mestereinek készítményei is híresek voltak, mint pl. posztóványolók. tímárok, az arany- és rézművesek portékái. De a szellemi fellendülés terén is becsületet szerzett az országnak Szamokov. Itt kezdte meg működését az első bulgáriai nyomda, a város szülöttjének, Zahorij Zografnak festményei, a szamokovi faragó- iskola művészeinek pompás ikonosztázai, szentkép-falai máig is öregbítik a város hírnevét. Szamokovtól alpesi tájakon kanyargó 10 kilométeres betonút visz az 1300 m magasan fekvő magaslati üdülői- és sportheiyre, Borovecre, ahol Balkanturiszt szálló és kemping áll a vendégek rendelkezésére Innét jelzett turistautak vezetnek a hegység más festői vidékeire, közöttük Bulgária legmagasabb csúcsára a Műszálára (2925 m), valamint a Maljoviea-csúcs alatti sportközpontba. Borovec és környékének szinte páratlanul álló rangos helyzetére utal az a körülmény, hogy Gyógyszálló épült a Mecsekben A Mecsek egyik legszebb üdülőhelyén, az abaligeti mesterséges tó partján 20 ágyas gyógyszálló épült a légzőszervi betegségekben szenvedő emberek számára. Az ottani cseppkőbarlang ugyanis gyógyhatású levegővel és klímával rendelkezik. A mecseki tüdőgyógyintézetnek kihelyezett osztálya lesz az egész éven át működő kis hegyvidék} szanatórium. A mecseki táj ha szépen beleülő épület 5 millió forintba került, és előreláthatóan a nyár végén fogadja a betegeket. Ferdinand cár annak idején több vadászkastélyt építtetett a környéken, hogy vadászszenvedélyének zavartalanul hódolhasson, valamint a bolgár arisztokrácia & pénzvilág több tagja is. Most ezek az egykori exkluzív vadászlakok képezik Borovec üdülőinek nagy részét. A mi utunk azonban a Sztru- ma völgyében vezet tovább, ahol a Radomir felől jövő szófiai vasútvonal Sztanke Dimitrovnál éri el az országutat, ahonnét a vasút, az út és a Sztruma egymás mellett párhuzamosan haladnak, я Rila-hegység vonulatai és a folyón túli, a Jugoszlávia teiriüetére átnyúló batánhe- gyek, a Vlahina, Malesevszka Planina és az Orgazsden által határolt völgyi medencében. Errefelé^ a Sztruma völgyében már az Egei-tenger felőli mediterrán (klíma hatása érvényesül, ami kedvező feltételeket teremt bizonyos drogféleségek, mint pl. a levendula és a dohány termesztésére. A környéken mindenfelé dohányültetvények táblái láthatók, a falvak házai előtt, az utcán pedig szárítórácsokon mézszínűvé égett dohányfüzérek, a közeli Blagoevgrad dohányfermentálójába való szállításra várva. Kocserinovónál, ott, atod a Rila-hegység és a délebbre, a görög határig nyúló Pirin-hegy- ség nyúlványai találkoznak, az útjelző tábla egyik feliratán ez áll: ATHÉN, a másikon: RILA. Tankolás után letérünk a 164. számú rilai útra, amelyen sűrűn kell kerülgetnünk mezőgazdasági terménnyel, rőzsével megrakott szamarakat. Ugyanis errefelé a helybeli lakosság fő „közlekedési és fuvareszköze" a szamár. Szegény füles rendszerint úgy fel van málházva, hogy annak halmazából csak két kiálló füle árulja el állati miné- műségét. Itt aztán szinte anakronisztikusán hatnak a technikai világ eszközei, a gép, az, autó. Ugyanúgy a piros cseréptetejűi házaival már messziről feltűnő Rila faluban is. amely az országát két házsorából áü. Itt már uralkodóvá válik az előre ugró erkélyü, alul kő, felül fa kisázsiai-balkáni háztírms, mint a török uralom idejében orientálódott Bulgária nemzeti épülettípusának tájképi eleme. Itt is minden ház előtt rácsokon dohány és átható, szúrós szagával van tele a levegő. A településen túl bizarr alakú sziklaszálakon keresztül tör ki a RRa-hegyság szurdokaiból, ahol a vadregényes patakvölgy minden fordulója új meg új panorámát tár az utas elé. Egy kis település, Zsabokrek után duzzasztómű fogja munkába a sebes vizű, nagy esésű patakot, az erdőigazgatósági telepen ^ túl azonban az egyre emelkedő hegyi út, az egymást követő kanyarok filmszerűen pergő változatai kötik le a figyelmet. Az egyik forduló után pedig olyan tájképi részlet ugrik elő; az ég felé törő fenyők sűrűje fölött, hogy meg kell állni hosszá időre. Szaggatott mészkőstirtje- ivel a Maljovica (2729 m) vad sziklavilága áll előttünk, amelynek nemcsak a mondavilága van benépesítve trák legendák varázslóival, kincseket őrző sötét árnyakkal, de a medve, a farkas, a hiúz is otthonosan mozog külön törvényű ősvilágában, de az ember is mindinkább birtokába veszi sziklaösvényeit. Innét még néhány forduló és előttünk áll a „Kolostorok királynője”, a rilai kolostor erődszerűen ható, rusztikusán egyszerű, komor pompájú épülettömbje. (Folytatják) Burányi Sándor 6 ÊÊÆSm 1973, JÚLIUS 2L
