Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-24 / 171. szám
Korszakváltás a villa itiosenergia termelésben /Ш világ első űrhajósá- . /В nak nevét viselő hő- erőmű, amelyet májusban avattak fel, okka1 sorolható a szocialista építés jelentős alkotásai közé. Az erőmüvekben korábban épített legnagyobb gépek teljesítőképessége a Mátravidélki Erőmű 30 megawattos egységétől előbb 50-re, majd 150-re, s a Gagarin Hőerőműben pedig már 200 megawattra nőtt. A kazánok teljesítőképessége — ez ugyancsak lényeges műszaki paraméter — csaknem megtízszereződött; Gyöngyösön több mint 600 tonna óránként a gőz- termelésük. Az erőművek nagysága a 100—200 megawattos értékről a Gagarin Hőerőmű üzemibe helyezésével 800 megawattra emelkedett, s a Duna- menti Hőerőmű a folyamatban levő bővítés során elérj az 1900 megawattot. E számottevő műszaki-technikai haladás gazdasági vetülete; az 1 kilowattóra villamos energia előállításához szükséges hőfogyasztás az új erőművekben 40—50 százalékkal alacsonyabb, mint a régiekben. Pedig az új erőművek egy része — példa erre a Gagarin Hőerőmű is — már a leggyengébb minőségű szilárd tüzelőanyagokat fogyasztja. A villamosítás, az egy lakosra jutó villamosenergia-terme- lés és felhasználás mutatója a műszaki-gazdasági haladás és fejlettség egyik legfőbb ismérve. Jellemző, hogy a villamos energia felhasználásában mind a mai napig sehol a világon nem észleltek telítődést A világ villamosenergia-igénye és termelése tíz évenként megkétszereződik, s évről évre mintegy 7—8 százalékkal növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesül, miközben a növekedés évi átlagüteme minimálisan nagyobb a világátlagnál. Vfflamosenergia-termeléstink az 1950. évj 3 milliárd kilowattóráról 1970-ig 14,5 milliárdra emelkedett 1972-ben pedig meghaladta a 16,3 milliárd kilowattórát Mindennek villamosítási mutatóban — egy lakosra jutó villamasenergia-termelés — kifejeződő konzekvenciája: 1961-ben elértük a világátlagot majd szerény mértékben túlhaladtuk, de még mindig élmaradunk az . európai országok 1 lakosra jutó átlagos villamos- energia-fej adagj ától Villám osenergi a-termelésünk a tényleges szükségleteket csak mintegy 80 százalékos arányban fedezi, a hiányzó 20 százalékot villamos energia importjával biztosítjuk. Magyarország tagja a KGST-országok egyesített energiarendszerének. Nagy- feszültségű távvezetékek — 220 és 400 kilovoltosak — kötik össze a szomszéd országokkal, villamos energiát exportál, importál, sőt tranzitszállításokat is végezi (Jugoszlávia Csehszlovákiának, Románia pedig Ausztriának exportál villamosenergiát a magyar távvezetékeken.) A nemzetközi villamos energia-cserében való részvételünk a KGST-országok energetikai rendszereinek együttműködése kb. 700—800 megawatt kapacitású erőmű megépítése alól mentesíti a magyar népgazdaságot. A villamosenergla-igény folyamatos és gyors növekedésének Magyarországon is döntő tényezője a gazdaság általános fejlődése. Az ipar fogyasztása az energiatermelés növekedését követte, évtizedenként megkétszereződött. Az egyéb gazdasági ágazatok közül előbb a vasúti közlekedés, majd az elmúlt évtizedben a mezőgazdaság is jelentős fogyasztó lett. Az 1962—1972-es időszakot véve alapul, a villamosenergiafogyasztás a legerőteljesebben — öt és félszeresére — a mezőgazdaságban nőtt, a vegyiparban csaknem négyszeresére, a háztartások fogyasztása pedig 3,3-szorosára. A népgazdaság összes villamosenergia-fogyasz- tásában az ipar részesedése az 1950. évi 80 százalékról 56—58 százalékra csökkent. A kommunális fogyasztás — közvilágítás, közművek, kereskedelem, egészségügy, oktatás — részesedése 17—18 százalék, a háztartások részesedése mintegy 14 százalékra emelkedett. A háztartások 1972-ben csaknem annyi — 2,3 milliárd kwó — villamos energiát használtak fel, mint 1950-ben az egész magyar ipar. A viVamosenergia-ípar folya_ matos fejlesztését a népgazdaság növekvő igényei indokolják, ugyanakkor a rendelkezésre álló fűtőanyag-bázis többé-ke- vésbé korlátozza. A jelenlegi tervidőszakban összesen 1500— 1600 megawatt kapacitással bővül a hazai erőművek teljesítő- képessége. Meglevő erőműveink mintegy 36 százalékos arányban már szénhidrogéneket használnak, s az új kapacitások is nagyobbrészt kőolajszármazékokból és földgázból állítják elő a villamos energiát. Minden arra vall, hogy a Gagarin Hőerőmű korszakváltást jelez. A folyamatban levő bővítések és az új erőművek — így például az olefinmű mellett épülő Tiszai Erőmű — üzemanyaga a szénhidrogének és az atomerő lesz. Bizonyos, hogy a következő ötéves tervidőszak végén a villamos energia termelésében már a szénhidrogének lesznek a főszereplők, de az évtized záróesztendejében — várhatóan 880 megawatt induló kapacitással — az első magyar atomerőművet is üzembe helyezik. Garamvölgyi István Pihenő munkával Dolgosó diákok a szünidőben A Békéscsabai Konzervgyár póstelaki előkészítő telepe. A nyitott oldalú szín alatt fehér köpenyes lányok, asszonyok ülnek két sorban, s előttük a ládákban kettévágott sárgabarack-halom. Ott Щ. közöttük Kökény Marika. — Most végeztem a 8. osztályt a fényesj iskolában. Ügy határoztam — élég gyenge volt a bizonyítványom —, hogy Ipari tanulónak megyek a Békéscsabai Kötöttárugyárba. Azért jöttem ide, a konzervgyárba dolgozni a szünetben, mert Ыra járok, biciklivel karikázom ki a városból és délután kettőkor indulok hazafelé. Délután az egész napi munka után jólesik a fürdés a strandon. Mi_ re költőm a keresetemet? Ruhát szeretnék venni. Sándor Károly — hasonlóan nagynevű futballista névrokonához — alacsony, mokány legény. ő is most végezte el a nyolc általánost a gerlai iskolában. — Én már tavaly is itt dolgoztam. Megszerettem ezt a munkahelyet, meg nine* is naTisztdra sikálják a konténereket zony minden fillérre szükség van odahaza. Hárman vagyunk testvérek, anyukám a bicerei fűzfatelepen dolgozik, apukám a gyulai postán kézbesítő. Az udvaron félmeztelenre vetkőzve két srác sürgölődik egy konténer körüL Egyikük gumicsővel locsolja a ládát, a másik súrolókefével sikálja tisztára. Balogh Imre a gimnázium második osztályát végezte Gyulán. Most dolgozik először a konzervgyárban. — Hallottam a srácoktól, hogy itt jó a munka és a kereset is. Tavaly Gyulán, a kertészetben dolgoztam, igaz, mindössze egy napig. Málnát kellett szedni, s ez valahogy nem ízlett nekem. Itt szeretek lenni, mert változatos, sokrétű a munka. Voltam itt már útépítésnél, szállítottuk a tököt és feleztem már barackot is. A szerződésem július 31-ig szól, de azt hiszem, ha lehet meghosszabbítom. Mindennap hatgyon messze tőlünk. Hogy mire költőm a pénzt? Focit akarok venni, meg sportfelszerelést. — S mit szóltak ehhez a szüleid? — Azt mondta édesapám, én keresem meg a pénzt, arra költőm, amire akarom. Persze, adok haza is. Édesapám rokkantságin van, anyukám Békéscsabán, a pamuttextilben dolgozik. — És te továbbtanulsz? — Beiratkoztam a BékéecsaÖívenezren tanulhatnak ősszel a középiskolákban Országszerte befejeződött az idén végzett nyolcadik osztályo. sok középiskolai továbbtanulásának elbírálása. Ebben az esztendőben 131 069 diák végezte ;1 sikerrel az általános iskolát. (Egy esztendővel korábban 137^)12 volt a létszám.) A most végzettek közül 58 438-an je- entkeztek középiskolai tovább- anuláSra : gimnáziumokba, szakközépiskolákba. A tanulók felvételéről a kő- 'épiskolák igazgatói döntöttek. \ tanulmányi eredmény és a nagatartás mérlegelésén kívül ügyfelemmel kísérték azokat a törülményeket is. amelyek a iobb tanulmányi átlag elérését ssetleg gátolták. Ez elsősorban i fizikai dolgozók, a sokgyer- nekes szülők. az egyedülálló шуак továbbtanulásra érdemes, tehetséges gyermekeire vo_ natkozott. Végleges számadatok szerint ősszel 55 076 diák folytathatja tanulmányait a középiskolák nappali tagozatain. Az erről szóló értesítést megkapták a beiratkozások befejeződtek. Kedvező jelenség, hogy bár a demográfiai tényezők miatt esztendőről esztendőre csökken a nyolcadikosok létszáma, ezzel egyidőben a továbbtanulók aránya eme’i *Iik. Az elmúlt esztendőben a nyolcadikosok 40 százaléka kezdhette meg közép. iskolai tanulmányait, az idén a végzettek 42 százalékát vették fel gimnáziumokba, szakközép- iskolákba A közoktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően változatlanul többen tanulhatnak szak- középiskolákban, mint gimnáziumokban. Az előbbi iskolatL, pusban ősszel 28 177. az utóbbiban pedig 26 899 első osztályos diákot fogadnak. Figyelemre méltó, hogy tovább javult a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az új elsősök között: együttvéve 31 653 munkás—paraszt fiatal iratkozott be a gimnáziumokba és a szakközépiskolákba, ez a felvettek 57,5 százalékát jelenti, az I elmúlt esztendei 56,3 százalékkal szemben. A jelentkezők sorában a tavalyihoz képest 3,4 százalékkal tovább emelkedett azoknak az aránya, akik kollégiumi elhelyezést kapnak. Az újonnan felvett elsősök közül * 11 285-en lakhatnak középiskolás kollégiumban, és ez nagyjából azt jelenti, hogy minden ötödik első osztályos bentlakásos diák lehet „Minden fillérre szükség van odahaza”. „Van egy csehszlovák csoportom” haj 635. sz. Iparitanuló Intézetbe. Épületasztalos leszek. t > I A rámoló«. Vendéglátóipart szaknyelven így hívják azt, aki az asztalokról összeszedi az üres tányérokat, poharakat. Gyulán,' a várfürdő fcerthe- lyiségében sürgölődik az asztalok körül Mészáros Ilona. Rá- molós. Amikor a kerthelyiség vezetőjétől érdeklődtem dolgozó diákokról, őt ajánlotta: Nagyon ügyes kislány, Icuka, mondtuk is neki, hogy jöjjön végleg hozzánk dolgozni.. Karján hatalmas tálca, rajta öres poharak. Megkérem, néhány percre üljünk le az egyik asztalhoz beszélgetni. — Amikor elvégeztem az általános isk. 8. osztályát, szóltak a lányok, hogy nem akarők-e a vendéglátó vállalatnál dolgozni a szünidőben. Vállaltam. Az első évben az Ibolya presszóban voltam, olyan mindenes-féle. Aztán a következő évben ide helyeztek ki a strandra. Nagyon megszerettem ezt a munkát. Hogy miért? Mindennap más-más emberekkel találkozom, és az Igazsághoz az is hozzátartozik, hogy szép ez a környezet és a szabad levegőn jólesik a mozgás. Reggel hatra járok és kettőig dolgozom. Van egy csehszlovák csoportom, akiket én szolgálok ki már harmadik éve. Szeretem őket, s úgy gondolom, ők is engem, hiszen tavaly is beírták a vendégkönyvbe. hogy „nagyon kedves kislány és szolgálatkész”. 4 Most végeztem a gimnázium harmadik osztályát. 4,6-taL Orosz—történelem-szakos tanárnő szeretnék lenni, ha nem sikerül, akkor 4 vendésrlátóina- ri főiskolára jelentkezem. Mennyit keresek? Ezer forint körül. Ennek nagy részét tanszerekre és iskolai felszerelésekre költőm, de remélem, marad még annyi is, hogy tudok venni magamnak is valar- mit < • • Vannak diákok, akik az iskolai szünidőt pihenésre, szórakozásra használják. De vannak szép számmal olyanok is, mint akikkel találkoztunk, akik dolgoznak a szünidőben. Talán nem is azért, mért rá vannak szorulva, hanem mert kíváncsiak a munka ízére. « ta'án azért is. mert egy kicsit így felnőttnek érzik magukat. 3 шпшш 1973. JÜUUS 24.
