Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

Megsúgom Magának hogy a miniszoknya is­mét hódít, pedig néhány évvel ezelőtt sokan „halálra” ítélték. A nők a divatot általában sze­retik követni, sőt a legdivato­sabban akarnak öltözni. Ezzel természetesen egyet is értek a jó ízlés és az anyagi lehetősé­gek határain belül. Vannak azonban, akik inkább a „régeb­bi” divatnak hódolnak, mint pl. az a 16—17 éves leányzó, akit az elmúlt héten láttam a város­ban. Miniszoknyát viselt — szu­perminit —. amely nem takart mindent, inkább csak takarga­tott itt-ott. (Lehet, hogy tanuló, s több anyagra nem tellett zseb­pénzéből.) Amint egy-egy ifjú titán mellett elhaladt, azok né­ha csípős megjegyzés kíséreté­ben nyilvánítottak véleményt az elébük táruló látványról. Ezek­re a megjegyzésekre ő egy-egy merész testeseit mutatott be, s mint egy jó középcsatár — nem magyar — úgy húzott el a mel­lette haladóktól. Megjegyzem, hogy én pártolom a minit, sőt a maxit is. Igaz mindkettőnek megvan| a maga előnye és hát- ványa, A miniszoknyát vagy ruhát viselők jól elszórakoztat­nak bennünket, férfiakat, külö­nösen akkor, ha a ruha viselője csinos is, és a feleségeink nin­csenek a láthatáron Azt azon­ban nehezen hiszem el, hogy valaki sztriptíztáncosnő akar lenni, s igy készül fel leendő pályájára. Megsúgom Magának, hogy en­gem az említett ízléstelen öltö­zet felháborított. Sőt, némi el­lenszenvet váltott ki belőlem az említett ruhadarabka iránt, mert egy miniszoknya lehet ízléses is. Arra meg nem mernék meges­küdni, hogy az utca járókelői kí­váncsiak lettek vplna az illető hölgy fehérneműjére. Egy ja­vaslat: ha a leírtakból valaki magára ismer, egy tenyérnyi anyaggal toldja meg a szoknyá­ja hosszát, s így nem lesz sen­ki élcelődésének élő céltáblája. Mindezt nem rosszmájúságból, vagy netán „irigységből” írtam le, hanem azért, hogy ne a „mez­telen igazsággal” nézzünk far­kasszemet! —Szekeres— Szolgáltatás, ösztönzés, technika, szervezettség Humoristák örök témája, bosszúságok kiapadhatatlan for­rása, ez a szolgáltatás. Vagy mégsem? Inkább mindennapja­ink egy olyan részlete, amelyet hol feketének, hol fehérnek mu­tatnak a változó igények? Ez is, az is. Szolgáltatás a közlekedés, a vezetéken érkező ivóvíz, az egészségügyi ellátás, de ugyan­úgy a hajnyírás, a cipőtalpalás, a televízió készülék hibáinak megszüntetése, a gépkocsi javítás, s még a rádióadás is szolgálta­tás... 1969-ben átfogó határoza­tot fogadott el a Miniszterta­nács a szolgáltatásfejlesztésről. A téma fontosságát bizonyítja, hogy 1971 májusában, s most legutóbb május 24-i ülésén is napirendre tűzte azt a Minisz­tertanács, már a végrehajtást számonkérve. Az 1038/1969. sz. kormányhatározat ugyanis fon­tos változások kiindulópontja lett. Leltár, menet kö»ben Mit mutat a hosszú távra szó­ló program menet közben ké­szített leltára? Az ösztönzés je­gyében mentesítették a szolgál­tató egységeket az eszközleköté­si járulék s a fejlesztési adó fi­zetése alól, bérpreferenciákat nyújtottak számukra. Az állam — a negyedik ötéves tervben — 1,5 milliárd forintot kitevő köz­ponti szolgáltatásfejlesztési ala­pot hozott létre, eddig ebből 960 milliót használtak fel —, a szövetkezeti ipar saját erő­ből ugyanezen idő alatt 225 mil­lió forintot költ a terület kor­szerűsítésére, mindehhez még 400 milliós hitel is járul... Sok árucikknél növekedett a garanciális idő. Megszervezték az átalány-díjas javítást. Erő­teljes hálózatfejlesztés ment végbe — egyebek között g GEL- KÁ-nál —, a Könnyűipari Mi­nisztérium 13 szakma 80 tevé­kenységi körénél engedélyezte szakképzettséget nem igénylő iparigazolványok kiadását. Be­kapcsolódtak a lakossági szol­gáltatásokba a mezőgazdasági s" termelőszövetkezetek, munkájuk : értéke egyetlen év alatt 200 : millió forinttal emelkedett, te- ; vékenvségülk idén további 18 : százalékkal bővül. Évi átlagban ; 25 százalékkal nőtt a gépkocsi ; szervizhálózat kapacitása... Nem ! szegényes leltár a A gondoké sem az. ■ В » Tavaly 7,5 milliárd ] Ennyit fizettünk ipari, keres- j kedelmi áruszállítási szolgálta- : tásokért 1972-ben. Az 1969-es ■ kormányhatározat óta gyorsan ; fejlődött a gépkocsi, a háztar- ; tási gépek és híradástechnikai ! cikkek javítása, a textiltisztítás, ! a lakossági áruszállítás, a keres- : kedelmi szolgáltatás (kölcsönzés, ; házhozszállítás stb.). A kívána­tosnál lassúbb volt a haladás a lakáskarbantartásnál, a hagyo­mányos szolgáltatásoknál Gon­dokat okoz, hogy bár 1971-ben valamelyest módosítottak a sza­bályozókon, a szövetkezeti ipar még mindig szívesebben foglal­kozik árutermeléssel, mint a la­kossági javításokkal. Feszültsé­gekkel jár a forgóalapok mér- sékeltsége — az alkatrészek sű­rűn azért hiányoznak —. nem si­került bővíteni az otthoni javí­tás, azaz a barkácsmozgalom fel­tételeit. A szolgáltatások az életszínvo­nal szerves alkotóelemei. Hiába a gyors menet az egyik úton, ha a másikon csigatempót diktál­nak a kátyúk. A hasonlatnál ma­radva: hiába a gépkocsiállomány növekedése, s vele я szervizka­pacitás bővülése, ha az egyéb­ként szükséges javítások több­szörösét kell elvégezni a rossz utak miatt. Tehát amit szol­gáltatások alatt értünk, nem füg­getleníthető a gazdaság egyéb területeitől. Több ember vagy... ? Gyakran úgy tűnik, azért nem jön a vízvezeték-szerelő, a ma- kacskodó rádiókészülék helyre­hozója, azért késik a mosatás, a tüzelőszállítás, a gázpalaök- csere, mert itt sincs, meg ott sincs elegendő ember. Tény, hogy a fejlett országokban az összes foglalkoztatottaknak több, mint a fele — a szó teljes értel­mében vett — szolgáltatást vé­gez. A szolgáltatások fogyasz­tása, igénybe vétele — hazánk­ban is — gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, mert új igények teremtődnek. Meszelni minden asszony tu­dott a falun, a festés, a tapétá­zás már szakismeretet követel, ahogy a padlóbeeresztést föl­váltó parkettcsiszolás, lakkozás szintén. Előtérbe kerülnek az eszközigényes szolgáltatások, hi­szen a hajvágáshoz alig néhány készség kell, a tv-készülék, a centrifuga javításához annál több műszer. E bonyolult, foly­tonosan változó helyzet magya­rázza, hogy a szolgáltatások fej­lesztőét elsősorban nem a több ember oldja meg. Hanem a to­vább tökéletesített ösztönzési rendszer, a technikai korszerű' sítés. s főként: a szervezettség. Központi és helyi teendők Sókféle útja, módja lehet, s kell, hogy legyen л szolgálta­tásfejlesztésnek. Központi se­gítség, hogy az állam tavaly az úgynevezett tömeges szolgálta­tásokhoz, például a cipő javítás­hoz, 129 millió forint árkiegé­szítést adott, s nyújtja azt az idén is, s így biztosítja a többi között a textiltisztítás fix árai­nak betartását. Központi segít­ség az 500 millió forint összegű fejlesztési támogatás, s helyi ser­kentés a községi, városi hozzájá­rulás fizetése alóli mentesség, amit a tanács szavazhat meg. Ahogy a helyiség-biztosításban, árellenőrzésben, sok más dolog­ban ugyancsak aktív támogatást nyújthatnak a tanácsok. A lakosság részére végzett —■ úgynevezett vásárolt — szolgál­tatásokat az országban több, mint 86 000 felvevőhely bonyo­lítja le. Igaz, ebből mintegy 70 000 magániparosé. Azaz ve­lük is számolni kell, tervekben éppúgy, mint az ésszerű segítség megadásában. Idén várhatóan hét százalékkal növekszik a szol­gáltató hálózat teljesítménye, s bár az igényektől jónéhány te­rületen még mindig elmarad, egésze távolodik attól az állapot­tól, hogy már nem mellékes, de még nem lényeges szerepet játsszon. Ma egyre világosabb a felismerés — s ami fő, tettek sora szintén bizonyítja ezt —, hogy a szolgáltatások szerepe bármely nézőpontból megítélve is, lényeges. Mészáros Ottó A Himalájától délre Több mint négyezer ismeretterjesztő előadás a megyében az első félévben Több, mint négyezer, egé­szen pontosan 4153 előadást tartottak a megye városaiban, községeiben hat hónap alatt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagjai — szemben az előző év azonos időszakának 3 486 előadásával. A hallgatók 4 ишшш 1973, JÜLIXJS 2a száma ezzel párhuzamosan százötvenezerről százhatvan­háromezerre nőtt. A természettudományi és társadalomtudományi témájú előadások cseiiett egyebek kö­zött 19 távcsöves bemutatóval, 46 szarvasi Arborétum-látoga­tással szolgálta a társulat az ismeretterjesztést, ezen kívül — az 1972/73-as évadban — 45 idegen nyelvi tanfolyamot, 22 szakkört. 46 kiállítást szerve­zett, rendezett Békés megyé­5. — Megkínálhatom magukat valami frissítővel? — kérdezi a fehér ruhás, vékony férfi. N. E. Balaram, az Indiai Kommunista Párt keralad főt -^ára. Árnyas szóbálban ülünk. Hatalmas fák­kal teliültetett kert közepén áll a székház, nagy szobáinak ab­lakai táirva-nyitva. De hűsítő itt, Dél-Indiában, még ha a naptár januárt is mutat, mindig jólesik. Bólintunk hát a kérdés­re. Egy fiatal fiú felpattan az aj­tó mellett á'lló székéről. Egy len­dülettel kiugrik az ablakon, és mint valami macska, neki az el­ső pálmafának. Magyarországon cirkuszban fizetnének a látvá­nyért. ahogy a fiatalember mez­telen talpaival, fölfele rohan a nyílegyenes törzsön, a levelekig. Ott éles késével levág kettőt a gyümölcsök köziül, már lenn is van a földön, lecsapja a kókusz­diók végeit, és alik fél perccel a kínálás után, ott az asztalon a lemetszett csúcsú kókuszdió. Benne szalmaszál, és az a híres folyadék, amelyet az európaiak tejnek neveznek, mert inkább a cukros vízre hasonlít. A kíná­lás szertartása befejeződött, a fiú elfoglalja helyét a széken. Izmainak rpost más szerepük van. A fiú ötödmagával я párt székházát védi. Mert bár nyitva az aitő — ez a huzat miatt van —. olyan könnyen idegen nem jut be ide. Két kommunista párt működik Indiában, az egyik — amelynek székiházában N. E. Bal arammal ülünk — testvérpártunk, a CPI (India Kommunista Pártja). Ez a fő kérdésekben támogatja a kormány politikáját, amely a koloirializmus- és imperializ- musellenességen, valamint a szocialista országokkal való ba­rátságon alapul. Sürgeti a tár­sadalmi fejlődést, célja: nemzeti A Fáklya új száma A Fáklya július 15-én meg­jelent száma köszönti а X. VIT-re érkező fiatalokat, a vi­lág ifjúságát. A szovjet állami autófel­ügyelet hivatalvezetőjével ké­szült, több színes képpel il­lusztrált riport a szám egyik fő témája: megtudjuk belőle, hogyan vélekednek a szovjet illetékes szervek a közúti for­galom szervezésének bonyo­lult problémájáról, az ezzel kapcsolatos szociológiai, gazda­sági és jogi kérdések széles köréről, s egyáltalán, a nagy­városi közlekedésről. Milyen szerepet tölt be az ön életében a párt? — ezt a kérdést tette fel a lap ripor­tere négy különböző foglalko­zású, beosztású, és korú szov­jet embernek: Jurij Gyakov gyári munkásnak, N. Szemjo- nov akadémikusnak, J. Mat- vejev színésznek és M. Kleip- kov kubányi kolhoztagnak. Pavel Batov hadseregtábor­nok cikkel emlékezik a máso­dik világháború legendás ütkö­zetére, a kurszki tankcsatá­ra. Képriport mutatja be a ná­lunk is közismert Lihacsov Autógyár műkedvelő tánc- együttesének tevékenységét. A Művész és kora rovatban szárnyaikat bontogató, de már külföldön is ismert fiatal ze­neművészekről — három ka­zahsztáni nővérről, s az álta­luk alapított trióról olvashat­nak a zenekedvelők. Kvarclámpás hősugárzó A Vúlamosberendezés és Ké­szülék Művek Pápai ELEX- THERMAX Gyárában megkezd­ték a HK-66 típusú kvarclám- pás hősugárzó sorozatgyártását. Az 1000 watt teljesítményű be­rendezésben a hőt ötvözött acélcsőbe helyezett spirál szol- igáltaítja. A kisebb helyiségek fűtésére alkalmas készülék elő­nye, hogy egyesíti a kvairdlám- pát és a hőkandallót. A sugár­zás iránya állítható. A készülék gyógyászati és kozmetikai cé­lokra is kitűnően használható. аваааи ааамаааааааааааваааваавеаа demokratikus frontba fogni össze a munkásokat, a parasz­tokat, - kispolgárokat és a pol­gárságnak a monopóliumon kí­vüli köreit, a párt véleménye szerint Indiáiban ilyenformán le­het megteremteni a szocializ­musba való békés átmenet fel­tételeit. De — teszi hozzá a párt programja — a forradalmi erőknek fel kell készülniük minden hairci formára. A másik, a magát ugyancsak kommunis­tának nevező CPM (Marxista- Kommunista Párt) 1964 október Rikaakuli

Next

/
Thumbnails
Contents