Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-15 / 164. szám
A MEGYEI PÁRTRIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP] A »73. JÚLIUS 18., VASÄRNAP Ara: 1,30 forint xxvm. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM Politika és gazdaság Vállalatoknál, gyárakban járva, sűrűn hallani: ezt vagy azt a kérdést megtárgyalta a pártszervezet, a pártbizottság, állást foglalt, határosatokat fogadott el. A gond csak az, hogy kellett-e, s ha igen, éppen ezzel volt-e szükséges foglalkozniuk a kommunisták, nak? Tény, hogy a jó pártpolitikai munka nem része, hanem egyenesen elengedhetetlen feltétele az eredményes gazdasági fejlődésnek, de ez a szoros kapocs mindent nem köthet össze! Fölösleges, erőt, időt, figyelmet rabló buzgalom, ha úgy véli a pártszervezet, hogy valamennyi ügy sorra vétele a dolga. A szerszámüzem egyenetlen tevékenysége, a fonoda némely gépsorán — föltehetően beállítási hibákból származó — megnövekedett selejt, az állattenyésztési telepek egészségügyi állapota nem kíván közös elemzést, állás- foglalást, hivatalosabban szólva, önálló napirendi pontot. Részletkérdések ezek, s tárgyalásuk fontosabbtól terelheti el az érdeklődést. A részletek boncolgatása ugyanis fölmenti a gazdasági vezetőt az önálló, felelős cselekvéstől, mert hiszen ő „a pártszervezet útmutatásait követte”. Magyarán mondva, restségre nevel ez a módszer, az egyszemélyi vezetés sokféle előnyének elsikkadására. Miért, hogy mégis sűrűn meglelhetjük? Azért, mert a párt- szervezetek még nem választják el egymástól kellő határozottsággal azokat a feladatokat, amelyeknél nélkülözhetetlen a kollektív gondolkodás, azoktól, amelyek végrehajtásakor a kommunisták egyéni fellépése, személyes példamutatása — vagy véleménye — is elegendő. Gondolatmenetünkből kiolvasható, hogy az első lényeges mozzanat a pártpolitikai munka és a gazdasági tevékenység egységének kovácsolásakor a „menetrend” azaz a fontosabb állomások s azok sorrendjének megállapítása. Emiatt nem formális aktus a félévi vagy éves munkaterv kialakítása, jóváhagyása, hanem nagyonis tartalmi teendő. Ha a munkaterv megragadja a csomópontokat, így például a vállalati stratégia és taktika távlati vonásait, a bérpolitika elveit, a munka- szervezés rendszerét, a népgazdasági és a helyi érdekek minél jobb egyeztetésének módozatát, akkor máris létrejött az egészséges munkamegosztás, a zavaró párhuzamosságok elkerülésének lehetősége. Nem egyszerű feladat eligazodni az elvégzésre váró feladatok sűrűjében, mert majd mindenütt tapasztalhatjuk, az egymásra torlódó teendők újra meg újra kísértésbe viszik a pártszervezetet, hogy sodródjon azokkal. E sodródás jele a formális megoldások előterébe kerülése, a lényegtelen dolgokról órákig vitázgató értekezletek összehívása, a napirendi pontok megállíthatatlan gyarapodása, a jelentések oldalszámának növekedése, a tetszetősen hangzó, de a lényegre még gyertyafényt sem vető gyűlések megrendezése. Ilyenkor ugyanarról ugyanazt szinte ugyanazok hallják, s aligha meglepő, hogy maga az ügy semmit sem jut előbbre. Ahol a koncepció, a középtávú terv legfőbb célkitűzései fölött zajlik a vita, ahol nem a bérfejlesztés egyes személyeknek adott forintjait, hanem az elveket, a feszültségek okait taglalják a kommunisták, ahol egybeesnek a szavak és a tettek, ott föl sem merülhet az a dilemma, vajon mi áll előbb a sorban, a politikai cél vagy a gazdasági érdek? Ugyanabban a sorban álló dolgok ezek — persze, a helyes értelmezést mindenkor feltételezve —, s nem megalkuvó, azaz elveket fél- retoló egyeztetésük rejti a megoldást, hanem a minél rövidebb, egyenesebb utak meglelése. Ezeknél adódhatnak viták, felfogásbeli különbségek a pártszervezet és a gazdasági vezetők között — s ilyenkor a területi pártszervek segítsége, elvtársi „köz- beavatkozása” természetes —, de az a fő, hogy ugyanazt akarják. A hatékonyabb gazdasági munkát, amit a politikai útmutatás tölt meg értelemmel. A célratörőbb politikai tevékenységet, amihez a gazdasági haladás szállítja a bizonyító erejű tényeket. Politikai és gazdasági munkálkodás egységét tehát, mert ez az egyetlen lehetséges alapja a tartós, mindenkinek többet adó eredményeknek. Mészáros Otto Hétfőtől újabb árleszállítás Olcsóbbak a szintetikus alsóruházati cikkek, kerékpárok, kozmetikai szerek, műanyagipari termékek A •Belkereskedelmi Minisztérium az Országos Anyag- és ArhivataUal egyetértésben az alábbi közleményt adta egyes iparcikkek fogyasztói árának leszállításáról. A kormány — az idén negyedik alkalommal! — ismét ár- leszállítást határozott el. Ennek értelmében július 16-tól egyes meghatározott iparcikkek — ruházati termékek, kerékpárok, testápolási és kozmetikai szerek, valamint műanyagipari termékeik — árát csökkentik. A ruházati cikkek közül az átlagosan 25 százalékos ár- csökkentés — a harisnyanadrág kivételével — a felnőtt méreteknek megfelelő szintetikus alapanyagú szövött és kötött alsóruházati termékekre vonatkozik. (A gyermekruházati cikkeknél hasonló jellegű ármérséklés május 2-től érvényes.) A szocialista országokból importált kerékpárok ára — a játék-kerékpárok kivételével — valamivel több mint 8 százalékkal csökkent. Átlagosan 21 százalékkal mérséklődik egyes testápolási és kozmetikai cikkek — egyebek között a késés lábápolószerek, a szájvizek, az arc-, az ajak- és a körömápoló készítmények, valamint egyes borotválkozó és hajápoló termékeik stb. — ára. A műanyagipari termékek ára átlagosan 14 százalékkal csökken és a cikkcsoport széles kö-1 rét érinti. Ezen belül például az építési rendeltetésű műanyagok árcsökkenése elérj a 30 százalékot. МД A KONDOROST KOMBAJNSZÉRÜN (tudósítás a 3-as oldalon) HOL „TEREM” A TORNATEREM? (riport a 4-es oldalon) MINI MAGAZIN (8-as oldal) JÁRŐRBEN A TRAFFIPAX IV-GYEL (9-es oldal) BŰNÜGYI KRÓNIKA (10-es oldal) Javul a tejellátás megyénkben Új tejfeldolgozók és tejboltok épülnek 1970-ben a tejtermelés megyénkben 123 millió liter volt, s a gyűjtöcsamokdk 73 millió litert vásároltak fel. A negyedik 5 éves terv előirányzata szerint 1975-ben a tejtermelés eléri a 140 millió litert. A tejfelvásárlás zavartalan biztosítása szükségessé teszi a gyűjtőcsarnokok korszerűsítését. A feldolgozás helyzete a korábbi évekhez képest nem sokat változott. 1969 óta a „Sárréti tej”, a termelőszövetkezetek önálló vállalkozása naponta 20 ezer liter, 1971 óta a „Zalka tej” az ipari szövetkezeti kooperációja naponta ugyancsak 20 ezer liter tejet dolgoz fel. A feldolgozó kapacitás bővítésére Békéscsabán és Orosházán 1—1 napi 30 ezer liter feldolgozására alkalmas üzem létesítését tűzték célul. A békéscsabai üzem terve már elkészült. Az építkezést ez év második félében kezdik meg. Városokban a tejárusítás 90 boltban történik. De árusítanak tejet strandokon, piacokon, üzemi büfékben és iskolákban is. A községekben 27 helyen a tsz- efc látják el a tejbegyűjtő csarnokon keresztül a lakosságot. A mezőkovácsházi Új Alkotmány és az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet csomagolt tejet is hoz forgalomba. A tej házhoz szállítását a kereskedelem tovább fejleszti. A megyeszékhely Küüeh Gyula lakótelepén 101 vevőnek szállítanak házihoz tejet. A tejeüláfcás fejlesztési terve szerint Gyulán, a Budrió lakótelepen Delikatesz boltot, Békéscsabán pedig tejáruházat létesítenek. A tejtermék ellenőrzését a helyi tanácsok és az ez év januárjában alalkult Megyei Tej Operatív Bizottság közösen végzi. вваявяякявввввянвяяяяявяевявяяввва1 ЯВВВ*в*ВвЯЯЯЯЯаеЯЯВЯЯв*1К «SCI Átadás előtt a Delta áruház Tíz nap múlva avatják Szeghalom büszkeségét. a fogyasztási és értékesítő szövetkezet „Delta” áruházát. A 14 millió forint költséggel épült nagy kereskedelmi objektumot a Békés megyei Tervező Vállalat tervezte, majd pedig irányította annak kivitelezését. Az impozáns létesítmény földszintjén АВС-részleg, az emeleten pedig a ruházat kap helyet, 1120 négyzetméter alapterületen. A „Delta” nevet viselő nagy áruházát. -«*» amely 6 millió forint árukészlettel várja tíz nap múlva az egész „Sárrét” vásárlóit — a szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ Vállalat építette. Míg a belső berendezés a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet kollektívájának munkája. A 60 dolgozót foglalkoztató áruháztól éves szinten 55 millió forint forgalmat vár az ÁFÉSZ igazgatósága. A 26 hónap alatt felépült „Delta” szövetkezeti áruházat július 25-én avatják és adják át Szeghalom, s a környékbeli települések lakosságának. Kép, szöveg : Balkus lmte
