Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
Boldog és boldogtalan befejezések a hét filmjeiben Magyarország népessége csaknem tíz és fél millió Kitűnő alakítást nyújtónak, a és Banki Ä boldog befejeződés tudatával ülhetünk a nézőtérre, ha a műsor a színes magyar filmet, a Bob herceget hirdeti. Tehetjük ezt, mert az alapanyag Huszka Jenő operettje, s mert — igaz, a képernyő kise/bb mértékben és fekete-feherben — már láthattuk a művet a televízióban. Márpedig az operett műfaja — megerősítve a tv-ben látottak bizonyságával — mindig boldog befejezést ígér. Ettől függetlenül kedves nyári bohóság a mű, izgulunk a főszereplők sorsának alakulásán, együttérzőnk a rokonszenves alakokkal* s gyűlöljük az ármánykodókat, Az álruhás Bob herceg történetét rangos alkotók viszik sikerre: Huszka Jenő a műfaj klasszikusa volt, a rendezőt, a nemrég elhunyt Keleti Mártont négy évtized jó néhány kiváló filmvígjátéka dicséri, kitűnően énekelnek Andor Éva, Kalmár Magda, Berkes János, rokonszenves szerelmespárt alakít Nagy Gábor és Szerencsi Éva, s jól megírt szerepékben kamatoztathatja tehetségét Bánki Zsuzsa, Tordai Teri, Bárdy György, Páger Antal, Márkus Laszlo és Somogyvári Rudolf. Angol alkotók készítették Az utolsó völgy című színes, szélesvásznú történelmi filmet. A tizenhetedik századi Tirolban játszódik, ahol zsoldos csapat kívánja magát meghúzni télire egy hegyektől övezett faluban. Kezdetben nem zavarják lényeges dolgok a katonák és a falu Bob hercegben Bárdy György Zsuzsa. lakói közötti viszonyt aztán lassanként elmérgesedik a helyzet: a kapitány kockán elnyeri a falu vezetőjének kedvesét; az egyik zsoldos nem tudja meg- kaparítani a neki tetsző lányt, ezért bosszúért lihegve a község ellen fordul; a páter boszorkányság vádjával máglyahalált kér a kapitány szerelmére, akinek aztán a gyors halál lehet csak menedéke... A kegyetlen történet hitelét fokozzál! a kitűnő színészi alakítások, A napok óta tartó kánikula tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szakemberek szerint nyáron a napi átlagos párolgás elérd a 3 millió köbmétert. Az elmúlt idő- sziakban azonban naponta több, mint négymillió köbméterrel apadt a Balaton vize. A mostanihoz hasonló időjárásban naponta csaknem egy centiméterrel csökken a majdnem hatszáz négyzetkilométer területű tó vízszihtje. Az évi párolgás három évtizede^ átlagban eléri a 360 millió köbmétert, ami annyit jelent, hogy az égi '„szivattyú” évenként mintegy hatvan centiméterrel apasztja a tó vízszintjét. Mi lenne, ha 1980-ra vagy 2000-re kilenc, nyolc — vagy akár csak ötmillióan lennénk? A feltevés természetesen abszurd. mindössze játék a számokkal. Egyáltalán nem játékos gondolat, viszont annak a ténynek a következményeit elsősorban gazdasági következményeit felmérni, — hogy a jelenlegi születésszámot feltételezve — már negyven—ötven év múlva is kevesebb lakosa lesz Magyar, országnak, mint jelenleg. Ha nem is fenyeget nemzeti katasztrófa. ha nem is kell balladái sötétségű jóslatokba bocsátkoznia, tény. hogyha nem növekedik a születések száma — akkor a századforduló végére néhány tíz. vagy százezerrel mindenképpen kevesebben leszünk. Többféle számítás is vizsgálja: hogyan álakul a most. csaknem tíz és fél milliót számláló népességünk a jövőben? Nézzünk két alternatívát. Az első: tegyük fel. hogy a születések átlagos száma a hatvanas évek szintjén marad és a családonkénti átlagos gyermekszám csak az 1,8-at éri el. Nos, ezzel az alacsony termékenységgel számolva, az ezredfordulóra az ország népessége már csak az 1968-as szintnek felelne meg, 2020-ra pedig már csak 9 millió 453 ezren lennénk, A levegőbe szálló hatalmas víztömeg ellenére nem keletkezik nagyobb zavar a tó vízháztartásában. A csapadék éves átlagban nagyjából kiegyenlíti iá párolgás okozta veszteséget A Zala folyó és a beömlő patakok Másodpercenként átlag 17 köbméter vízzel táplálják a tavat és az esetleges nyári aszályt kivéve, ebből. a meny- nyiségből jut a Sió feltöltésére és öntözésre is. Az idei csapadékmennyiségből megfelelő készletet tároltak a tóban, számítva a főidény szárazabb időszakára. A nagyarányú vízforgalomnak köszönhető, hogy a magyar tenger vize a nyár legmelegebb heteiben is friss és üdítő hatású. ami majdnem tO százalékkal kevesebb a jelenlegi népességszámnál. összehasonlításul: utoljára 1951-ben volt ennyi az ország lakóinak száma. A másik alternatíva: hogy a családok átlagos gyermekszáma 2,16 század lesz. Ez esetben már biztosítva lenne a népesség úgynevezett „egyszerű reprodukciója” — tehát ugyanany- nyian lennénk, mint ma és megközelítőleg azonos korösszetételben. Ahhoz azonban, hogy ha népesség száma akárcsak kis mértékben is növekedjék, jóval több háromgyermekes családra lenne szükség, mint amennyit manapság számon tartunk. Sok szó esik mostanában demográfiai helyzetünkről: igen sokan vizsgálták és vizsgálják, milyen tényezők következtében alakult ki a jelenlegi helyzet: az Európában is igen alacsony- nak számító születésszám. Ma már közismertek ezek az okok: mindenekelőtt — gazdasági struktúránk átalakulásával — megfogyatkozott я hagyományosan termékeny paraszti réteg, a másik tényező, hogy a nők egyre növekvő számban vállalnák részt a gazdasági-kereső tevékenységekből; és nem utolsósorban megváltoztak я fogyasztási struktúrával, az életszínvonallal kapcsolatos elvárások, azaz a családok nagyobb jólétet akarnak biztosítani — a kevesebb számú gyermeknek. Nézzük tehát most az érem másik oldalét: milyen gazdasági körülmények között, milyen életszínvonalon fognak élni unokáink — 2000-ben. 2020_ ban? Egy bizonyos-: sok gondjuk! lesz és gyakran fogják emlegetni a ma élő — vagyis a mi nemzedékünket Biztos ugyan, hogy 2000-re, 2020-ra sokkal több gép áll maid az emberiség szolgálatában, sokkal több automatizált üzem lesz. mint napjainkban. Ha azonban a népesség — mint az előbbi számítások is bizonyították — abszolút számában is megfogyatkozik, fennállhat az a veszély, hogy a szaporodó gépekre sem jut majd elegendő munkáskéz. A gépek sohasem pótolhatják teljes egészében a meg nem született munkaerőt, arról nem is szólva, hogy a meg nem született gyermekekkel potenciális szellemi munkaerő is kárbavész. Mindez peu dig azt jelentheti, hogy negy- ven-ötven év múltán, az ezredfordulóra lelassulhat égess gazdasági növekedésünk. A nagyőbbik baj: hogy a jeu lenlegi születésszám állandósulásával nemcsak a népesség számának abszolút csökkenése jár együtt, hanem jelentős korössze- téteL-változás következik be. A számítások szerint 2020-ban már / 2,4 miihó 60 éven felüli lakosa lesz Magyarországnak — ma & a szám 1 millió 750 ezer. A kifizetett nyugdíjak összege ennek arányában nő majd és af 40— 50 év múlva élő munkaképes korú nemzedékre — akik számban kevesebben lesznek a ma élő hasonló korú nemzedéknél — jóval nagyobb eltartási terhek hárulnak. 1970-ben az össz-né- nesség 2i százaléka a 14 éven aluli volt, 62 százaléka tartozott a keresőképes korúakhoz és 17 százaléka volt 60 éven felüli. A jelenlegi alacsony születésBekéscsabai Ingatlankezelő Vállalat nyári szünidőre 16 évet betöltött középiskolai fiútanulókat könnyű fizikai munkára felvesz Jelentkezni lehet: Kétegyházi út 3. Munkaügyi osztály. X szám állandósulása esetén 2020^ ra e számok így alakulnának: csupán 16,3 százalék lesz 14 éven »aluli, mindössze 58,5 százalék tartozik majd a keresőképesekhez. s a 60 éven felüliek aránya 25,2 százalékra emelkedik. A gondolatmenet folytatása előtt érdemes leszögezni: a népesség fokozatos öregedése általános európai, jelenség; és a civilizált társadalmak mind egyetértenek abhan, hogy erkölcsi kötelességük az öregekről való gondoskodás. A megoldás tehát nem az eltartási terhek növekedésének kritizálása — hanem a megfej lelő munkaképes korú nemza. dék biztosítása lenne. Persze a ló másik oldalára sem. szabad átesni: az aggodalmakat átérezve sem lenne helyes 20 — vagy akár harmincmilliős Magyarország létrehozására törekedni. Min* annyi közgazdasági kérdésnél. itt is az optimumról — a lehető legjobb megoldásról — van csupán szó. Az optimumot régei történelmi idők óta keresi az emberiség: már Platónnak is voltak demográfiai javaslatai. A görög városállamokat körülvevő földek korlátozott voltára tekintettel. Platón olyan szaporodást tartott helyesnek, amely a népesség egyszerű reprodukcióját biztosította volna: tehát sem abszolút számban, sem pedig korösszetételben nem lettek volna jelentősebb ingadozások és — eszel a javaslatával a görög filozófus tulajdonképpen minden népesedési kérdés kulcspontjára tapintott rá. Ez pedig a következő: sohasem a népesség abszolút száma a döntő szempont. Éppen efien_ kezőleg: a népesség alakulásának legfontosabb kritériuma az ingadozások nagysága. Vizsgáljunk 10. avagy 100 milliós népet — mindenképpen rendkívül káros gazdasági következményekkel jár. ha rövid időszak alatt jelentősen megnő vagy megfogyatkozik a népesség száma. mert az ezzel együttjáró korstrúktúra — egyenetlenség igen nagy zavarokat okozhat az adott ország társadalmi és gazdasági életében. Az optimum atepj&n arra kell tehát törekedni hogy megfelelő születési amányszám. mai biztosítva legyen я népesség mindenkori egészséges korösszetétele. Forgács Katalin A JÓKAI SZfNHÄE 1973. szeptember Mőt komfortos lakásokban albérletet keres művészei fészere. Jelentkezéseiket a ssmház portájára kérjük leadm. X FIGYELEM! Zöldbabszedésre a Május 1 Mg. Tss doâgazôkajfc vesz fel. Jelentkezni a tsz Doboza üti központjában lehet. Szedés! díj: teljesítmény szerint 1,20,— Ft-tól 2,— Ft-ig, 206201 1П Щ №t№s*r 1973, JÚLIUS 14. «uiunnEHiiiBUBBseiisEinssBieaeBBesssaHUiaaaBBesuiHinHni Végre kisütött a nap a Labdarúgásunk egén! Szorosan szorítom szivemre az MLSZ rendkívüli kiadását, amelyben ez áll: „A jövőben csak azok rúghatják a pettyest, akik szeretnek focizni!” Magyarul tehát ez annyit jelent, _ hogy a labdát ezentúl csőik azok kergethetne akiknek az szórakozást jelent. Ennek érdekében egyetlen tollvonással eltöröltek minden olyan nyílt és fedőnév alá ■rejtett kedvezményt, amelyek eddig átkos teherként nehezedtek a jobb sorsra érdemes aranylábú gyerekekre. A munkaidő-kedvezmények, kalóriapénzek, győzelmi prémiumok, autók, berendezett lakások, gól-, híd-, kapupéűzek, liftdij-térítések, koszorú- megváltási összegek, stb. mind-mind olyan rosszemlékű kényszerként nehezedtek játékosainkra, melyek megfosztották Vége a kényszernek? őket a szórakozás örömeitől. El kell ismernünk, hogy tényleg kényszerből fociztak ezek a szegény gyerekek, mert a megalázó juttatások miatt ha akarták ha nem, rúgni kellett a bab- dát„ Olyan is volt az! Igazán örvendetes, hogy mindezek most már a múlt ködébe vesznek. Labdarúgóink vidáman, felszabadultan rugda- lózhatnak és bizonyára a labda is jobban engedelmeskedik, ha szórakozásból rúgják. Tessék csak átgondolni, milyen terhektől, gondoktól, gátlásoktól szabadulnak fel focistáink. Ezután példa ul a munkaidő-kedvezmény megszüntetése miatt nem kell abbahagyniuk azt a munkát, amelyet él sem kezdtek. Bővül az ismeretségi körük is, mert találkoznak végre annyi év után azokkal a munkátársaikkal is, akiket eddig soha sem láttak. Sőt, még szakszervezeti tagok is lehetnek. Nem lesz gondjuk arra sem, hogy hol ide, hol oda járkáljanak a különböző juttatásokat felszedni. Mennyivel egyszerűbb lesz az életük, ha csak a megdolgozott fizetést kell beosztani. Ügy gondolom, ez igazán felemelő érzés lesz számukra. A gólpénzek megszüntetése pedig visszaadja csatáraink góllövő cipőjét, hiszen eddig azért idegeskedték el a legjobb helyzeteket is, mert a labda helyett a forintot látták (szinte hihetetlen, hogy mennyi forintot fölé ës metlé rugdaltak!) Na mindegy, lényeg az, hagy végre rájöttünk, hol is volt a kutya eltemetve. A labdarúgás népes tábora végtelen örömmel üdvözli az MLSZ rendkívüli határozatát, amellyel ad. acta tette idegenbe szakadt nagy ballábas „száguldó őrnagyunk” híressé vált mondását, hogy „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci '. Ehelyett most már a szív diktálja a foci ütemét. Annyira megörültem mindezeknek, hogy azonnal golyóstollért nyúltam, hogy dísztáviratban köszöntsem a Magyar Labdarúgó Szövetséget. • Ügy látszik azonban, hogy túl messzire nyúltam, mert leestem az ágyról és felébredtem. Sajnos, a nótának lett igaza, hogy „egyszer minden álom oegeter OKI * Naponta 3—4 millió köbméter yíъ párolog el a Balatonból
