Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Válass egr cikkre t essaBFse* ses»see*MseBs*s*s SEiaSSïSSSSiîMCilCZUESaS: !2rsSKB&£EUSt!S3-:j!:SS заем* Miért ,,hiányzik v#A Békés megyei Népújság július 7-i számában megjelent „Hiányaik a bizalom” című cik­ked kapcsolatiban — a reális tá­jékoztatás érdekében — a kö­vetkezőket közöljük. Az Uhrin Edit írásálhain kissé összemosott két problémáit min­denesetre kiülön kell választanát Az egyiv kérdés az. hogy őriz­nünk kéül-e a tárgyakat, vagy megbízhatunk a látogatókban, a másik pedig, hogy a kérdéses esetben valóban egy kisfiút „kül­dött.”-« a vendégek után a ,te­remőr. Telefont Szán a zugba Aam az eásó kérdést iffletí, va­lószínűleg nem keli hoss zasan bizonyítani, hogy mióta csak múzeumi kiállítások vannak, a tárgyakat őrizni szokták. A mú­zeumi rablások, mostanában be­következett elburjánzása is ezt bizonyítja. Nemcsak szenzációs külföldi példák intenek erre, sajnos saját tapasztalataink is. Nemrég Munkácsy Mihály aranykeretes szemüvege tűnt eä az egyik, tárlóból. Gyakori a tár­gyak feüedőblen rongálása is. őr­zésre léhát szükség van és ezt sajnos azoknak is ;,el kell szen­vedniük”, akik minden rossz szándék nélkül jönnek a múze­umiba. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az őrzésnek is van ,anteiligencia-foka”. Ná­lunk sajnos egy teremőrre négy terem őrzése hárul, ha ennek éíeget akar termi, akikor való­ban követnie kéül a látogatókat, ettől függetlenül azonban ismé­telten felhívtuk figyelmüket, hogy ennek a legnagyobb tapin- ; tattal, a jószándéfcú látogatók '• megsértése nélkül igyekezzenek eleget tenni. Végül a kisfiú problémájáról-: annyira rosszul azonban mégsem állunk, hogy a kiállítás őrzéséhez unokák se­gítségét kelljen igénybe venni. Valószínűnek tartjuk, hogy a kisfiút egyszerűen a kíváncsiság — amit az idegen nyelvű beszéd is fokozhatott — késztette köve­tésre. Hogy ezt nem csinálta elég dntelligeinsen, azt bizonyo­san életkorával lehet magyaráz­ni. De erről már nem a múzeum tehet.” Válaszolt Vass István, a Munkácsy Mihály Múzeum meg­bízott igazgatóhelyettese. Baj ran egyes autósokkal Egyne Ä*b hétvég ház ê> üdülő épül az igazán szép kör- j nyezetü Szanazugban. Melegebb hétvégeken ezrek keresik tel a Kettős-Körös tájékát, hogy pi­henjenek az árnyas fák alatt, vagy napozzanak a stégeken, az árterület zöld gyepén. Mély a víz, erősen te* a na*», writ a gyerek és sok jármű köz­lekedik a parton. Sok szülőben megfordult már a gondolat, hogy mi történne, ha valame­lyik gyerek napszúrást kapna, vagy rosszul lenne a vízben, vagy éppen valamelyiket elütné egy jármű? Nem tudjuk, honnan és hogyan hívnának segítséget, mentőt. Mert telefon az bizony nincs a környéken. A közeli gátőrházban volt, de a KÖVJ- ZIG kikapcsoltatta. Persze a Kö- rösvídéki Vízügyi Igazgatóság nem köteles telefont tartani a gátőr házban. De ha már meg­van a vonal, jó lenne, ha en­gedélyeznék, hogy sürgős ese­tekben igénybe vehetnék a ki­rándulok — természetesen a szo­kásos díjazás elleneben a te­lefonkészülékei. í­Patakfalvi István orosházi ol­vasónk a közelmúltban Gyopá­roson járt, s az ott tapasztalta­kat írta meg rovatunkhoz: „Gyopároson a strand-szezon­ban sokan fordulnak meg gép­kocsival. Nem a megjelenéssel, hanem egyesek szembetűnő hely­telen magatartásával van haj. Hogy ez így van, azt az alábbi-; ak bizonyítják. Július 8-án va- I sárnap a következő rendszámú ! autótulajdonosok tagadták meg I A Magyar Államvasutak Sze­gedi Igazgatósága nevében dr. Elek György vasutigazgató-he- lyettes válaszolt a Népújság jú­nius Ю-i számában megjelent „Осей neki, csabai MÁV” című cikkre ,,A hivatkozott cikkben sze­a megőrzési díj fizetését^— és itt, sorolja a gépkocsik rendszámait — s ráadásul még a bejáratot is úgy elzárták járművükkel, hogy alig lehetett a közelébe jutni. Sőt az egyik gépkocsitulajdonos még inzultálta is — az esetnek két tanúja is van — a köteles­ségét teljesítő Pásztor Vendéi járműmegőrzőt. Micsoda eljárás ez és hol vannak az illetékesek* akiknek rendet kellene teremte­ni Gyopárosfürdő környékén?’ Nem társadalmi munkában végzik \ A késéé műszaki hiba miatt volt Mézőfcovácsházáról Gyuri 1st- j ván küldött panaszos levelet, j amelynek címzettje a MÁV. A mezőkovácsházi iskola ki­rándulást szervezett Abaligetre és az 59 gyermek és 4 pedagó­gus részére annak rendje és módja szerint igényelt egy ko­csit a MÁV csabai állomásfő­nökségétől amelyet vissza is igazoltak. 1973. június 31-én a Mezőko- vácsházáról 5.50 órakor induló vonatra ültek az utazók azzal a biztos tudattal, hogy Békéscsa­bán már várja őket a külön ko­csi és -nyugodtan utazhatnak Bu­dapestre, majd tovább Abali­getre. Eztán jött a meglepetés. A kü­lön kocsiról senki nem tudott semmit, még a forgalmi irodá­ban sem. Először még az előjegy- j zési könyvben sem akarta meg- j találni a szolgálattevő, pedig benne volt, amit később hosszas rábeszélésre meg is talált i Véleményem szerint nagyobb j tisztelet és megbecsülés jár I azoknak я pedagógusoknak, akik vállalták — társadalmi munká­ban — 59 gyermekért a felelős­séget a több száz kilométeres utat, amiért mi szülők köszönetét mondunk. Ügy érzem azonban, a MÁV dolgozói — akik mun­kájukat nem társadalmi mun­kában végzik — sokkal nagyobb felelősséggel kötelesek ellátni I feladataikat, különösen akkor, ha az igényelt kocsit meg is ígé-. rik. A fentiekhez fűz kiegészítést I lapunk karikaturistája, Jelinek Lajos is: I „Pár héttel ezelőtt hason®) ! eset résztvevője voltam. A bé­késcsabai kereskedelmi és ven- | déglátóipari szakmunkásképző j iskola kért — és amelyet a MÁV vissza is igazolt — hely- I biztosítást. Eredmény : 34 gyerek j állva utazott Budapestig. A ka-1 lauz megjegyezte: Miért hétfőn I mennek tanulmányi kirándulás­ra? ügye edes?** ! repíő 1973. jürdus ftti 7-éft Bé­késcsaba állomásról induló sze­mélyvonat 37 perces késése ügyében lefolytatott fegyelmi vizsgálat során megállapítottuk, hogy a személyvonat azért ké­sett. mert az odairányitott gőz­mozdonynál műszaki hiba tör­tént. A mozdony vezetője azon­ban késön kért intézkedést a hiba elhárítására, a mozdonyja- mtó műhely művezetője pedig a javítást nem megfelelő minő­séggel végezte el, emiatt a moz­dony nem volt alkalmas a vonta­tásra. Ezek miatt a személyvo­natot már csak egy szembejövő vonat beérkezése után lehetett elindítani. A késésért a mulasztást, elkö­vető mozdonyvezetőt és műveze­tőt fegyelmileg vontuk felelős­ségre. ' Közöljük továbbá a szerkesz­tőséggel, hogy a vonat késésé­nek kivizsgálására már az új­ságcikk megjelenése előtt in­tézkedtünk. Ezt tesszük egyéb­ként minden hasonló esetben is. Az a törekvésünk, hogy a sze­mélyszállító vonatjaink menet­rend szerint közlekedjenek, er­re neveljük dolgozóinkat is, hogy a társadalmi elvárásoknak eleget tudjunk tenni. A Szerkesszen velünk Î rovatot összeállította: j Béla Ottó • Я Már csák ez a felírat hiány­zott csütörtökön este a gyulai várszínház nézőteréről. Az előadás kezdete előtt kis­sé félve és kétkedve simogattuk a frissen festett padokat, hogy meggyőződjünk fog-e, megmer­jük-e próbálni a rátelepedést? Amint ez később kiderült, a gya- j mink nem volt alaptalan. A nagyszerű előadás után egész úton szinte egymás szavá­ba vágva beszélgettünk a darab minden érdekesebb eseményéről. A kellemes este szerzett öröm­nek hamar vége szakadt, ami­kor villanyfénynél szemügyre vettük egymást. Ruházatunk színe erősen elütött az eredeti­től, kisebb-nagyobb piros olaj- festékcsíkok tarkították. Szeren­csére volt odahaza tisztítóbenzi­nünk, s így már egy órai mun­kával sikerült többé-kevésbé el­tűntetni a festéket, őszintén meg kell hogy mondjam, hogy tisztítás közben teljesen megfe­ledkeztünk arról, hogy milyen csodálatos színházi estben volt részünk. Csoda-e, hogy gyakran emlegettük — és nem éppen hí­zelgő szavakkal — a számunkra még ismeretlen „főszereplőt”, akinek felelőtlensége így elron­totta n szépnek induló estét. Nagyon büszkék vagyunk ér­re a csodálatosan romantikus környezetre. Ha viszont ar­ra gondolok, hogy jó néhányan több száz kilométert utaznak azért, hogy részük legyen egy felejthetetlen élményben, felve­tődik, milyen hangulatban fog­ják elhagyni városunkat, és mi­lyen szájízzel emlékeznek ilyen zöngék után a gyulai várszín­házra? — írja levelében Pugy- mer György gyulai olvasónk. Hány százalék a kamattérítés? Farkas Antal orosházi oíva- j sónk levelében 6 %-os adóked- j vezmény jogosságáról érdeklő­dik. Mint írja, édesanyja évi adója 136 forint, az övé pedig 1087 forint, amelyekből már­cius 12-én 100, illetve 400 fo­rintot befizettek. Tudomása szerint a határidő előtt befize­tett adó után hat százálék adó- kedvezmény illeti meg. A megyei tanács pénzügyi' osztálya megvizsgálta az ügyet. Az érvényben levő jogszabályok alapján (39/1969. Korm. sz. ren­delet, 9. §. illetve a 38/1969. PM számú rendelet 28. §. ér­telmében) csak 3 %-os adóked­vezmény, azaz kamattérítés jár az adózónak abban az esetben, ha félévi adóját az esedékessé­gi határidő lejárta előtt, tehát a tárgyév első félévi adóját január 1., a második fél évre jutó adóját pedig július 1. előtt befizeti. A levélíró édesanyja esetében csak а XX. félévi adót űzették be esedékesség előtt, ezért 2 forint kamattérítés jár, Farkas Antal esete hasonló, ez esetben a kettő forint adópót­lékot is beszámítva 16 forint kamattérítés illeti meg, emel­lett 10 forinttal még túl % fi­zette az előírt adót. A kamat- térítés címén jóváírt összege­ket a jövő évi adóba túlfize­tésként fogják beszámítani, te­hát az 1974. évi adó ennyivel kevesebb lesz. Autóra telik, krumplira nem? Nem mindennapi esetről írt levelében Szappanos Sándor szanazugi olvasónk. Arról, hogy az elmúlt napok egyikén sötétedéskor a Fekete- Körös túlsó partjáról két fiatal­ember átúszott és levélírónk krumpliföldjét megdézsmálta. Csónakkal utánuk eredt, de mi­re a túlsó partra ért, a két fi­atalember beugrott az ott vára­kozó 1B 57—15-ös rendszámú vi­lágos színű gépkocsiba és elhaj­tottak. Jogosan kérdezi levél­írónk: vajon ezeknek a fiatal­embereknek „csak” autóra telik, krumplira már nem? Címzett a VOLÁN Dénesi Mihály — ha jól olvastuk az aláírását — Dobozról tót levelet a Szerkesszen velünk rovathoz­„Tisztelt szerkesztőség. Azért fordulunk önökhöz, hogy segít­senek rajtunk. Vége a tanításnak, a munkásak keseregnek. Hogy miért? Dobozról sokan járunk Gyulára dolgozni minden­nap. Amíg az iskolai tanítás tartott, addig öt autóbuszjárat tó­dult reggel A tanítási év után csak három. Az első 5 órakor indul, a másik pedig 6.504<or. A bét járat között nagy az időkülönbség és sok dolgozó, akik fél 7-re, vagy 7-re járnak dolgozni, azoknak két órával hamarabb keH elindul­ni a munkába. Arra kérnénk a VOLÁN-t, hogy állítsa vissza az 5.50-kor induló autóbuszjáratot az iskolai szünet alatt is. Így nem lenne olyan nagy tolongás az autóbuszon és a dolgozók tó megtelek) időben jutnának mun kahelyükre.” Fíryeíem! Frissen mázolva!

Next

/
Thumbnails
Contents