Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
мд fl Mártii NB 1В őszi sorssEása <9 oldal) Visszaérkezett jugoszláviai látogatásáról Kádár János és felesége 17/ városréss — szövetkezeti lakásokból MSZMP első titkába a Pod- gorka nevű jachton tette meg az utat Puláig, majd a város repülőtérén a díszszázad parancsnokának jelentése és a Himnuszok elhangzása után Sztane Dolanc, a JKSZ Végrehajtó Irodájának titkára, Jure Bilics, Kiró Gligorov, a Végrehajtó Iroda tagjai ék Milka Planinc, a Horvát Kommunisták Szövetségének elnöke búcsúztatták a magyar vendégeket, akik a délelőtti órákban TU—134-es különrepülő1- gépen indultak Budapestre. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége pénteken délelőtt visszaérkezett Budapestre Jo- szip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívására — Jugoszláviában tett baráti látogatásáról. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP KB titkára, Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes András és Katonai István, a KB osztályvezetői. Jelen volt Svetozár Starevic, a budapesti jugoszláv nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Briont Kádár / János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken befejezte jugoszláviai látogatását. Elutazása előtt Joszip Broz Tito államfővel, a Jugoszláv Kommunisták , Szövetségének elnökével együtt interjút adott a magyar és a jugoszláv sajtó képviselőinek. Kádárt Jánost és feleségét Brioni-sziget kikötőjében vendéglátója, Joszip Broz Tito és felesége búcsúztatta. Az Közlemény Kádár János és Joszip Broz Tito megbeszéléseiről Kádár János, a Magyar Szó- | cialista Munkáspárt Központi | Bizottságának első titkára Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének meghívására 1973. július 10— 13. között baráti látogatást tett Jugoszláviában. Kádár János és Joszip Broz Tito Brioniban megbeszéléseket folytatott. Tájékoztatták egymást a Magyai Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége tevékenységéről, a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság belső helyzetéről. vélemény- cserét folytattak a magyar— jugoszláv kapcsolatokról, az j időszerű nemzetközi kérdések- j rod, a két párt és a két or- j szág nemzetközt tevékenységé- j ről. Kádár János- es Joszip Broz Tito megelégedéssel állapította i meg, hogy a Magyar Népköz-,, társaság és a Jugoszláv Szó- [ cialista Szövetségi Köztársaság közötti baráti kapcsolat és sokoldalú együttműködés eredményesén fejlődik és állandóan bővül az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a szocializmus építése sajátos útjainak, valamint a két ország nemzetközi helyzete sajátosságainak kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Nagyra értékelték a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti eredményes együttműködést és egyetértettek abban, hogy a jövőben is fejlesztik a kapcsolatokat. Megállapították, hogy vala- rrçennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműködés bővítéséhez. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a párt-, az állami és a tömegszervezetek közötti együttműködés rendszereden, széleskörűen fejlődjék (a két ország népei közötti barátság elmélyítésében nagy szerepe van a jugoszláviai magyar és a magyarországi délszláv nemzetiségnek. Különös figyelmet szenteltek a két. ország gazdasági együttműködésének. Elismeréssel szóltak a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság tízéves tevékenységéről. Megállapították, hogy az árucsereforgalom a kölcsönös erőfeszítések eredményeképpen évről évre bővül. Az elmúlt (Folytatás a 2. oldalon) Hazautazott Mongóliából a magyar kormányküldöttség Ulánbátor Mongóliái látogatását befejezve pénteken reggel helyi idő szerint 8 órakor, magyar idő szerint hajnali • 1-kor a kormány különgépén elutazott Ulánbátorból a Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes vezette magyar kormányküldöttség amely részt vett a magyar1—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság VII. ülésszakán és a Szonginóban magyar gazdasági-műszaki segítséggel épült állati oltóanyag- és tápszergyár ünnepélyes átadásán. A magyar küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent T. Ragcsa, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese, D. Szodnom, a tervhivatal elnöke, M. Das mezőgazdasági miniszter, Zsar- galszajhan, a külügyminiszter első helyettese, valamint Kádas István, hazánk ulánbá- tori nagykövete és ott voltak az ulánbátori magyar kolónia képviselői is. Pénteken hazaérkezett Mongóliából kormányküldöttségünk. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Rosta István külügyminiszterhelyettes, Trombitás Dezső miniszterhelyettes, a kor- j mány honvédelmi bizottsá-1 gának titkára és P. Sagdar- j szűrén, Mongólia budapesti nagykövete jelentek meg. A magyar—finn barátsági bét mérlege — Hazaérkeztek a küldöttségek Finnországban is, Magyarországon is befejeződött a barátsági hét eseménysorozata. A 300 tagú küldöttségek hazautaztak. A finnek péntekre virradóan a MALÉV három különrepülőgé- pével érkeztek vissza Helsinkibe, ahonnan — rövid műszaki pihenő után — ugyanazokkal az IL—18-asokkal utaztak haza a magyarok. A hajnali órákban Budapesten elsőnek landolt repülővel érkezett meg tíztagú politikai küldöttségünk is. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára, a delegáció vezetője a leszállás előtt az MTI és a Magyar Rádió tudósítójának nyilatkozatot adott: — A barátsági hétnek az volt a célja, hogy tovább erősítse azokat a kapcsolatokat, amelyek kialakultak Finnország és Magyarország között Kulturális téren az együttműködés már jelentősen előre haladt, most majd gazdasági, kereskedelmi területen igyekszünk erősíteni a kapcsolatokat, és ennek a lehetőségei nagyonis megvannak. —• Nagyon fontosnak tartom, hogy a barátsági hét finnországi eseményeinek rendezésében részt vett pártok — mégpedig nemcsak a koalíciós pártok, hanem a Finn Népi Demokratikus Unió és a Finn Kommunista Párt is — a barátsági hét történéséinek idején nemcsak a magyarokkal, i a mi politikai delegációnkkal, j hanem egymással is nagyon sok í fontos megbeszélést folytattak. Nekünk módunk adódott arra, hogy a tárgyalások során beletekintsünk a finn politikai életbe. Mégpedig egy olyan kapita-1 lista ország életébe, amelynek a vezetői és népe tudják, hogy akkor vihetik előre a nép életét, ha a haladó eszmék irányába sorakozik az ország. — A mostani finn—magyar , barátsági hét is mutatja, hogy mindenekelőtt a lakosság közötti tájékozódás, az. emberek problémáinak a megértése utján elindul, mintegy következményeként jön létre a kormányok közötti kapcsolat is. Úgy érzem: az európai biztonság, az együttműködés kérdésében is volt egy ilyen folyamat, hiszen az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága és a különböző nemzeti bizottságok is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy végül összeülhették a külügyminiszterek. — Htunkkal kapcsolatban még szeretném megjegyezni; hogy a népek, a lakosság kapcsolatának nagy fontosságát, úgy látszik, a finn kormánykörök is felismerték. Ennek egyik jele az, hogy nagyon fontosnak tartotta a delegációnk fogadását maga Kék- 1 konen elnök, ö egyébként ami-j kor felkérték a barátsági hét fővédnökévé, nemcsak hogy örömmel tett eleget ennek a kérésnek, hanem — mint elmondta — zokon is vette volna, ha lehetséges fővédnökként nem éppen őrá gondolnak — Még annyit: úgy érzem, természetes volt, hogy Péter János a külügyminiszterek tanácskozásán követendő példaként állította Európa népei elé a finn—1 magyar baráti kapcsolatokat, a barátsági hetek sorozatát, testvérvárosaink kapcsolatát. Természetesen a magyar népnek más népekkel és országokkal való kapcsolata más lesz, mint a magyar—finn barátság, de maga az a tény, hogy a kapcsolatokat ápolni kell egymással akár különböző társadalmi berendezkedésű országoknak is — ez feltétlenül meglevő és helyes követelmény. Mivel a barátsági Ihét éppen egybeesett az európai biztonsági konferencia induló értekezletével, Finnország kormánykörei és más nemzet kormányerői js felfigyeltek Finnország és Magyarország viszonyára. A hét során négy miniszter adott fogadást, illetve vacsorát politikai delegációnk tiszteletére, és a pártokkal való tárgyalásokon is részt vett az egyes pártok részéről több miniszter — zárta nyilatkozatát Bencsik István. (Tudósítás a 3. oldalon)
