Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-13 / 162. szám
Hivatása: Ahogyan a bányász — Néha egyedül — Fogvatartja a színpad À címben a hivatás szó — ez esetiben — nem jelző csupán. Szoktuík használni annak is, ha olyan amatőrrel találkozunk, aki a napi munka után minden szabad percét valamely művészetnek szenteli. Szabó Ferencnek azonban valóban napi munkája, kenyérkereső elfoglaltsága lett a tánc. Ez persze önmagában niég mindig nem különös. Ami meglepő: a hivatásos táncos mindössze húszéves. De hiszen ebben a korban még iskolába ke)'iné járnia — mondhatná valaki. Vagy talán néptánccá lehet az ember anélkül is? — Nem, iskola nélkül nem lehet. Valamilyen iskolát el kell végezni élőbb. Gyulán, az iparí- tanuló-intézet esztergályos szakmunkástanulója voltam. Közben (de már az általános iskolában is) a Körös Táncegyüttesben táncoltam. Kedvtelésből. A szakmunkásvizsgám kitűnő lett. Állás után akartam nézni, de váratlanul minden úgy alakult, ahogyan a mesékben. Az egyik próbánkon részt vett a Budapesti Duna Művészegyüttes koreográfusa. Szólót táncoltam. Ügy éreztem, nem megy az egész. Nem vagyok formában. A szünetben odajött hozzám a vendég, és nekem szegezte a kérdést: — Akarsz-e a „Dunában” táncolni? — Akarok — mondtam. így kezdődött. A szokásos felvételi vizsgán sem kellett megjelennie. Egy hónap alatt megtanulta az együttes repertoárjának a felét. Néhány héttel később már az NDK-ban és Lengyelországban turnézott. Persze leírva, elmondva minden egyszerűbb, mint a valóságban. Amikor a vendég, felfedezte, már mögötte volt 8 év kitartó munkája. A próbák fáradsága, a miattuk elmaradt játék hiánya, de az alkotómunka korán megízlelt mámora is, a siker és a felelősség egyezerre feloldó és bénító hatása. Tizennyolcévesen a bulgáriai Dimitrovgrádban táncolt. Csak a rózsahalmolk és a fákon is kapaszkodó nézők jutnak eszébe. A tánc hatalmas energiát igényel. Reggel kilenckor kezdenek. Délelőtt megállás nélkül balett, ugrógyakorlatok, forgás- technika, színpadi mozgás. Olyan, mintha örökké iskolába járna. Délután az üj táncszámokat gyakorolja, este előadás, vagy ismét próba. Közben időnként filmforgatás és televízió- felvétel. Hamarosan bemutatják a Labda című tv-játékot, melyben Szabó Ferenc a szüreti mulatság egyik táncosa. Ha szabadon marad egy-egy este vagy délután, a Fehérvári úti „Táncházban” találkozik a szakmabeli fiatalokkal. Itt táncrend alapján lehet csak táncolni, ami tulajdonképpen megint csak gyakorlás, de nagyszerű dolog. Azért is csinálja. Másra nem igen jut már idő. Pihenni kell. Negyvenhárom éves korában nyugdíjazzák a táncost. Ez is bizonyítja, hogy annyit dolgozik, mint egy bányász. És ugyanolyan szenvedéllyel kezdi naponta, mint ahogyan a bányász nyúl a fekete szénhez. Amikor a beatról, a pop-muzsikáról kérdezem, az egyébként tökéletesen mai gondolkodású fiű elgondolkodik. — Idegesít a beat-zene. Egymagában veszélyesnek is tartom. Azt hiszem, ingerültté, agresszívé teszi a srácaikat is és észrevétlenül elérzéktelenít. Ügy látom az előadásokon, hogy szerencsére ezt a beatrajongók között is egyre többen felismerik. A beat-zene mellett keresik már a nyugalmat, a csendet és a népművészetet is. Szép hivatás a néptáncosé. Férfimunka. Kicsit elzárja azonban az embert húszévesen a hasonló komáktól. Néha egyedül érzi magát, aki ebben a korban hivatásos néptáncos. Szeretne többet és mindenről beszélgetni, de az előadások után kiürülnek a nézőterek. Ha akárcsak forrasztó munkatárs lenne valamelyik neves beat-együt- tesben. bizonyára több barátja lenne. Egyelőre legalábbis így van ez. Persze ez nem panasz. Nem zavarja a táncot. Mihelyt a deszkákra lép, máris fogvatartja a színpad. Réthy István A községi tanáccsal közös beruházásként Új takarékszövetkezeti üzletház Dévaványán Isméi gazdagodott megyénk. Akikor is így igaz ez, ha a Dévaványán rendeltetésének átadott takarékszövetkezeti űj üz- letház, „ az emeleti részen élhelyezkedő két lakás és orvosi rendelő nem is hasonlítható valamiféle termelő üzemhez. A község központjában emelkedő űj létesítményt szerdán délelőtt 9 órakor Molnár István tanácselnök adta át rendeltetésének. A megnyitó ünnepségen ott voltak a takarékszövetkezet egykori alapítód, s a 'környékbeli pénzintézetek képviselői. Molnár István elismerően szólt a községi tanács és a takarékszövetkezet összefogásáról melynek következtében e közös létesítmény — hasznosságán tűi — a község kedves színfoltjaként jöhetett 3 1973. JÚLIUS 13. Közelebb kerülni a természethez Vágyuk^ tervek9 elképzelések Békéscsaba Délkelet-Magyar- ország második legnagyobb és legjelentősebb városa. Megye- székhely vasúti csomóponttal és fejlődő iparral. Lakossága évről évre gyarapodik és 1980-ra várhatóan eléri majd a 65, az évezred fordulóra pedig a 85 ezret. Igazi nagyvárossá ' alakul Békéscsaba. Már most láthatóvá válnak a jövő körvonalai. Mind több régi, falusi jellegű házat bontanak le, s helyükre többemeletes lakóépületek kerülnek. A tágabb értelemben vett központban a régi zárt kerteket parkosított közterületek . váltják fel. Ilyen körülmények között kevesebb zöldterület jut egy-egy lakosra. Távolabb kerül az ember a természettől, amely után pedig egyre jobban vágyik ebben — ahogy mondják — a rohanó világban, hogy kipihenje magát és felfrissültén folytathassa munkáját. Elő ig segíti ezt az immár csaknem mindenütt bevezetett heti 44 órás munkaidő. De vajon hol található Békéscsaba környékén a természetnek egy olyan darabkája, ahová hét végén a családok kirándulhatnának és felnőttek, gyermekek egyaránt kellemes órákat tölt- hetnének? ami pihenésül is szolgál. Ám a lakosság jelentős részének olyanok a körülményei, hogy nem áll módjukban telket vásárolni. Nem is törekednek erre. Számukra jobban megfelelne egy közeli kirándulóhely, amely bővelkedik természeti szépségekben és sokféle szórakozásra is lehetőséget nyújt. © © A szabad természet utáni vágy mutatkozik meg a telek- vásárlásokban. A gyulaj út és a KISZ-tábor közötti területen a városi tanács mintegy 50 holdat felparcellázott, s a telkek nagy részére — bár nem olcsó áron — mindjárt akadt vevő. Igaz a tulajdonosok jól tudják, hogy nem csupán földterületet vásároltak. Az Élővíz-csatornából kiágazó keskenyebb csatornák is lesznek a telkek között, am, lehetőséget teremt majd a locsolásra, kertművelésre. Villany- és vízvezeték épül. Csapadékvíz-elvezető árkokat .létesítenek. Néhány év múlva járda is lesz. Megteremtődik a feltétele annak, hogy aki akar, hétvégi házat építsen a telekre. Olyat, ami 30 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű és megfelel az esztétika követelményeinek. Ezt a városi tanács műszaki osztálya bírálja el. Engedély nélkül természetesen itt sem lehet építkezni. Készült néhány típusterv, ami olcsóbban beszerezhető. Ezen a területen egyelőre 238 telektulajdonos van. Több ezerre tehető azoknak a száma, alkik régtől fogva kisebb- nagyobb kertet művelnek. Kimennek a szabadba dolgozni, Már néhány éve foglalkoznak is egy kitűnő terv megvalósításának gondolatával a városi tanács vezetői. Vantara János tanácselnök-helyettes vázlatot is. készített az elképzeléséről. Eszerint a KISZ-táborhoz kapcsolódva az Élővíz-csatorna és a Gyulai út között alakítanák ki a városi parkot, központjában egy 8—10 holdas tóval, a } közelben pedig egy 15—20 méter (4—5 emeletnyi) magas dombbal. A tavat az Élővíz-csatorna öblösítésével lehetne kiképezni. Az persze követelmény, hogy szennyezett víz se Gyulán, se Békéscsabán ne kerüljön beie a csatornába. A 8—10 holdon kiemelt földet egyrészt valamilyen űj üzem építésénél területf eltöltésre lehetne felhasználni, de maradna belőle a. domb kialakítására is. A tó nyáron csónakázásra, télen (a kijelölt rész) korcsolyázásra szolgálna. A domb télen a ródlizni vágyóknak nyújtana örömet. Nyárra megfelelő kiképzéssel az egyik oldalát szabadtéri színpad lelátójának is be lehetne rendezni. Mindehhez persze sok jó ötletre és társadalmi segítségre van szükség. Éppen ügy, mint a dombot és a tavat körülövező, park létrehozásához. Mert miért ne lehetne itt legalább egy részen arborétumot is kialakítani? Olyat, amj nemcsak gyönyörködtet, hanem ismeret- szerzésre is módot ad. Felnőtteknek és az iskolák diákjainak egyaránt. Sportpálya már van a KISZ- táborban. de lehet többet is létrehozni. Gyermekeknek játszótérre lesz szükségük. A vendéglátóipar pedig bizonyára nem fog elzárkózni attól, hogy a megfelelő ellátásról gondoskodjék. Annál is inkább, mert az alapközmű — villany, víz, közút, járda — már eljutott a KISZ-táborig. A gáz sincs messze. ménye szerint tatán 2—3 év múlva lehet megkezdeni a tó kialakítását és a domb feltől - tését. Vagy talán előbb is? A további iparfejlesztéstől függ. És attól, hogy a városi tanácsnak mennyi pénz áll a rendelkezésére. Vitathatatlan, hogy a gyorsan fejlődő Békéscsaba lakossága nem nélkülözhet egy közeli kirándulóhelyet, ahová autóbuszon, kerékpáron és gyalog is el tud jutni. Családostól együtt. És nemcsak eljut, hanem friss levegőt its szívhat, sportolhat, ismerkedhet a természettel, élvezheti annak ezernyi szépségét. Bizonyos, hogy az elképzelés megvalósítását a lakosság túlnyomó többsége támogatja. Pásztor Béla létre. A tanácselnök megnyitó szavai után Galambos! László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője szalagátvágással adta át rendeltetésének az új impozáns pénzintézetet. Ezután Kanó Károly, a takarékszövetkezet elnöke ismertette meg vendégeivel a pénzintézet múltját, jelenét. Tájékoztatója bevezető részében köszönetét mondott azoknak az idős alapítóknak, akik 16 évvel ezelőtt nagyon nehéz körülmények közepette hozták létre Dévaványán e pénzintézetet. És máris tényekkel bizonyította, hogy az utódok, a pénzintézet jórészt fiatalokból álló dolgozói jól sáfárkodnak a kapott örökséggel. Mint mondotta, a 16 évvel ezelőtt létrejött pénzintézet működési területe Dévaványán kívül 1962 óta Ecsegfálvára is kiterjedt, ahol betétgyűjtő pénztárt működtetnek. A két községben 3400 tagja van a szövetkezetnek. A kamatozó betétállomány ma már meghaladja a 13 és1 fél millió forintot, melyet a két község lakossága közül 1400- an helyeztek itt el. A kölcsörv- állomány összege pedig megközelíti az 5 millió forintot. Végezetül arról szólt a szövetkezet elnöke, hogy nagy reményekkel kezdik a munkát a csaknem teljesen anyagi erőből létrehozott űj üzletházban. A takarék- szövetkezet űj üzletháza — melynek kialakítására 650 ezer forintot költöttek — minden feltételt biztosít ahhoz, hogy a tagságot és a lakosságot még jobban szolgálják a pénzintézet dolgozói. Seres István, az ÁFÉSZ elnöke a 16 évvel ezelőtti alapítók nevében mondott elismerő szavakat és kívánt sok sikert a takarékszövetkezet dolgozóinak és tagságának. Kép, szöveg: Balkus Imre © Hogy mikor valósul majd meg az elképzelés, az még a jövő titka, Vantara János véleAz átadás.
