Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-12 / 161. szám
1973. JÚLIUS П„ CSÜTÖRTÖK Ära: 80 tiller XXVIII. ÉVFOLYAM, 161, S Z AM м д BESZÉLIK. HOGY... (3. oldal) MAGYAROK A KILIMANDZSÁRÓN (4. oldal) A JÖVŐ REFÜ LÖSTISZTJEI KÖZÖTT (5. oldal) Az ember mint ügyiéi Folytatódtak Kádár János és Erez Tito megbeszélései Egy hektárról 8—10 vagon termés Megyénk egyik legnagyobb zöldségtermesztő termelőszövetkezetében a kondorosi Dolgozók Tsz-ben szerdán egész napos fóliaházi konzervuborka-termesztési tanácskozást és bemutatót rendeztek. Ott voltak a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a magyar konzervipar képviselői, s a zöldségtermesztő mezőgazda- sági üzemek szakemberei. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben jól bevált — hazánkban páratlan — fóliablokk alatti uborkatermesztés műszaki megoldásáról, az elért eredményekről és a további tervekről Rajki János, a Dolgozók Tsz fökertésze adott tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy kettős hasznosításra rendezték be a fóliáblokko- kat. Mivel olajfűtést biztosítottak, az időjárás nem befolyásolja télen sem a munkát. így előbb megtermelték a szabadföldi kertészet számára a paprika- és paradicsompalántákat, majd fólia alatti uborkaterme- lésre rendezkedtek be. A Lévő i és a Hócus uborkafajták jól bír- | ják a fólia alatti klímát. Két j méter magasra felfutnak, való- J ságos „uborkafát” alkotnak. A [ bő termés fürtökben lóg az indákon. Hektáronként 8—10 va- , gon termést takarítanak be. Az j uborkaszüret megkezdődött, s a j termésből a Békéscsabai Konzervgyárban készül a csemege- uborka, később pedig az uborkasaláta. A tanácskozás résztvevői a helyszínen tanulmányozták a fóliaházi uborkatermesztés módszerét. Délután pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről érkezett 45 tagú csoport a Dolgozók Tsz-be. s első útjuk az uborkatelepre vezetett A. Brlorti Szerdán délelőtt a Brioniszi* getcsoporthoz tartozó Vanga szigetén folytatódtak Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Joszip Broz Tito államfőnek, a JKSZ elnökének a megbeszélései, amelyeken a két ország és párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet és nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről volt szó. Belgrad Kedden este a jugoszláv tv és rádió valamennyi állomása közölte a hírt, hogy Kádár János és felesége, valamint kíséretének tagjaj megérkeztek Brionira és hogy a két vezető azonnal a tárgyalóasztalhoz ült. A rövid kommentárok kiemelték a látogatás fontosságét. A szerda reggeli lapok kivétel nélkül beszámoltak Kádár János Brionira érkezéséről, kiemelve a fogadtatás rendkívül baráti és szívélyes voltát. A „Politika Exprès” ugyancsak első oldalán számolt be a megérkezésről. A lap „Akik a hírekben szerepelnek” című állandó rovatában egyhasábos cikkben ismertette Kádár János életútját. A „Borba” szerdai számában fényképes riportban számolt be a Brionira való érkezésről és arról, hogy már a kora délutáni órákban megkezdődtek a megbeszélések a két államférfi között. A „Magyar Szó” első oldalán megjelent és ugyancsak fényképpel illusztrált tudósítás kiemelte, hogy a kedden délután megkezdődött megbeszélések több időszerű kérdésről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom egyes problémáiról szólnak. Szerda este Kádár János a szigeten levő szálláshelyén, a Bri- onka-villában díszvacsorát adott vendéglátója tiszteletére. A vacsorán Kádár János és Joszip Broz Tito pohárköszöntőt mondott. A délelőtti tanácskozás ideje alatt Kádár Jánosné Jovanka Broz. asszony, Tito elnök felesége társaságában Pula város nevezetességeivel ismerkedett. A gyermekintézmények helyzetét tárgyalta a HNF Békés megyei Bizottsága tegnapi ülésén Gyakran hangzik el a különböző hivatalokban, intézményeknél a panaszos megállapítás, hogy: „az ügyfél is ember”. Mintha ez nem lenne természetes, s a jogi műszó mögött valamiféle sajátságos, az embertől „elidegenedett” tartalom húzódna meg. Az állami, államigazgatási szerveik, feladataik intézése közben az állampolgárok sokaságával kerülnek rendszeres vagy Időszakos kapcsolatba. Ez a kapcsolat sajátos, mivel a résztvevők jogviszonyba, tehát jogilag szabályozott társadalmi viszonyba kerülnek egymással. E jogviszony jellemzője, hogy létrejöttét — az esetek többségében — az ügyfelek, tehát az állampolgárok, vállalatok, intézmények, szövetkezetek, stb. kezdeményezik, ami érthető, ha meggondoljuk, hogy — a törvény szavaival szólva — olyan ügyekről van szó, „amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást vé- gez.” E rendkívül tömör meghatározás mögött az állampolgárok mindennapi életének számtalan lehetséges mozzanata húzódik meg. A születési anyakönyvezéstől a halotti anyakönyvezésig, az építési, ipari kereskedelmi tevékenység engedélyezésétől a lakáskiutalásig, az örökbefogadás engedélyezésétől a kisajátításig, s még hosszan sorolhatnánk. Az egyes embereknek, sőt nem egyszer az egyes osztályoknak, rétegeknek, önálló, esetenként a magasabb szintű érdekéktől eltérők az érdekeik. Hazánkban a lehetséges — .és a meglévő — érdekkülönbségek, ellentétek nem antago- nisztikusak. Az össztársadalmi érdekekkel antagonisztikus ellentétben nem álló érdekek érvényesítése magától értetődően nem ellentétes társadalmi rendünkkel. Társadalmunkban a különböző érdekek érvényesítésére számos lehetőség van. Ezek egyike, hogy az ügyfelek, ügyeik intézése során, saját érdekeik érvényesítésére törekszenek; azon érdekekre, amelyek jogaikban, jogos érdekükben, jogi helyzetükben jutnak kifejezésre, testesülnek meg; másfelől kötelezettségeik megállapítása során is lehetőségük nyílik erre: igénybe vehetik a jogszabályokban meghatározott jogorvoslati lehetőségeket. E szempontból — nyugodtan állíthatjuk — az ügyfelék vannak „könnyebb” helyzetben, részükről ugyanis az érdekeik érvényesítésére irányuló törekvés természetes és magától értetődő. Nem ilyen egyszerű a hivatalos szervek helyzete. Kötelességük ugyanis, hogy az eljárás, az ügy intézése során az egyén és a társadalom érdekeit egybehangolt:an érvényesítsék. Ez nem egyszer bonyolult, egyik-másik ügyben megoldhatatlan feladat. Alapelv ugyanis — és ez a társadalmi érdek magasabbrendűségéből következik —, hogy az egyéni érdek nem érvényesülhet a társadalmi érdek rovására. Ha a két érdek ellentéte ilyen konfliktussal fenyeget, a társadalmi érdeket kell előnyben részesíteni. Az államigazgatási munka tökéletesítésének egyik kulcskérdése viszont, hogy megtalálja és alkalmazza azokat a módokat, törvényes lehetőségeket, amelyek segítségével mint jobban biztosítható az egyéni és a társadalmi érdek harmonizálása. Az államigazgatási szerv a törvényességi követelmények szigorú betartásával, a felek közötti egyezség elősegítésével azonban sokat tehet azért, hogy a kisajátítást szenvedő jogos egyéni érdekei is érvényesüljenek. Gyakori az is, hogy különböző esetékben el- lenérdékü felek egyéni érdekei között keletkezett problémát kell megoldani. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi érdek ilyenkor sem hagyható figyelmen kívül, tehát az egyéni érdek semmiféleképpen nem érvényesülhet a társadalmi érdek rovására. Mégis, gyakran előfordul, hogy többé-kevésbé mindegyik ellenérdekű ügyfél érdekei tartalmaznák érvényesíthető és érvényesítendő elemet. Ebben az esetben az ügyintéző szerv döntése különösen felelősségteljes, — a törvényes előírások és a körülmények gondos mérlegelésén kell alapulnia. A döntések nem mindig „népszerűek”. Különösen így van ez akikor, ha a szerv kötelezettségeket állapít meg. A jogszabályokon alapuló kötelezettségek — pl. adófizetés, kötelező előírások betartása építkezéseknél, stb. — alapvetően a társadalmi érdekek kifejezői, objektíve tehát azoké is, akiket köteleznek. Más kérdés azonban, hogy ennek tárgyilagos elismerése ritka eset, ilyenkor a „legnépszerűtlenéblb” intézkedésnek, a végrehajtás kényszerítésének kell következnie. De csaik olyan, törvényes és egyben nélkülözhetetlen végrehajtási eszközök alkalmazhatók, amelyek nem hátrányosabbak, mint a határozat alkalmazása lenne. Az említett törvény széleskörű biztosítékokat tartalmaz az eljárás törvényessége, az ügyfél jogainak érvényesítése érdekében. Ezek közül néhányat említünk: az ügyfelet a kezdeményezésre indult eljárás során meg kell hallgatni. Az ügyfélnek egyébként is biztosítani kell, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehessen, jogait érvényesíthesse. Az ügyfél jogosult bizonyítást kérni. Az államigazgatási szerv köteles az ügyfelet jogaira és kötelességeire figyelmeztetni, s gondoskodni arról, hogy a jogszabályok ismereténk hiánya miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Rendkívül jelentősek az ügyfelek jogorvoslati jogai (fellebbezés, panasz, jogosultság), Az ügyintézés folyamatos javítása, s az ügyfél „szerepének” tudatos vállalása társadalmi valóságunk egymást feltételező, s erősítendő jelenségei. Dr. Donáth Róbert Tegnap, július 11-én délelőtt I Békéscsabán, az ifjúsági és út- j törőházban tartotta soron levő ülését a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága. Lapus- nyik Lajosné, a HNF megyei alelnöke beszámolt a gyermek- intézmények helyzetéről. Békés megyében a bölcsődei gondokat a gyermekgondozás! segély bevezetése ugyan enyhítette, de j nem oldotta meg. 1968-ban 2107, 1971-ben 6460 anya vette igény- j be a gyermekgondozási segélyt. Ennek ellenére a bölcsődék az engedélyezettnél jóval több ! gyermeket vesznek fel. 1972-ben például az 1230 tanácsi állandó bölcsődei helyre 1351-t helyeztek el. Nem jobb az óvodai ellátott- í ség sem, annak ellenére, hogy j a párt- és a kormány határo- 1 zatának megjelenése óta sokkal { több az óvodák száma, mint amennyit a negyedik 5 éves terv j előirányzott. A terv szerint 875 j hellyel kellett volna bővíteni az óvodákat, ezzel szemben a jelentés összeállításának időpontjáig 1200-zal növekedett. Ennek ellenére nem tudtak elhelyezni a megyében 1331 óvodás korú gyermeket. Az általános iskolai napközi otthonok helyzetét elemezve a bizottság megállapította hogy a tanulók 25 százaléka ilyen otthonokban töltj el idejének nagy részét. Ezekben az intézmé- | nyékben gond, hogy a tantermek bútorzata sok helyen elavult, hiányoznák a tornatermek, sportpályák és az audiovizuális eszközök. Kevés kivételtől eltekintve nincs megoldva a napközis gyermekek nyári szünidei foglalkoztatása sem. A bizottság a társadalmi mozgalmi feladatokat abban határozta meg. hogy saját területükön hívják fel a népfront bizottságok a közvélemény figyelmét a napközi otthonok helyzetére. Szervezzék, meg, hogy a vállalatok, intézmények a napközi otthonok fejlesztésében és fenntartásában működjenek közre, segítsék anyagilag és társadalmi munkával a nyári napközi táborokat
