Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-02 / 127. szám

Zavaros helyzet Chilében Santiagóiban jobboldali csopor. tóik támadást intéztek a Chilei Kommunista Párt székháza, az országos televízióhálózat és a Corporaoion baloldali ráddótár- saság épülete ellen. Az akcióra azt követően került sor, hogy a Népi Egység Kormánya hat nap. ra elrendelte a Radio Agricultu. ra rádióállomás adásainak be­szüntetését. A kormány intézke. désére azért volt szükség, mert az adó rémhíreket terjesztett A chilei fővárostól délre levő Rancagua rézbányászati köz­pontban. immár 43 napja sztráj­kolnak a népi kormány ellen­ségei által befolyásolt bányá­szok. Szerdán egy katonai járőr igazoltatás céljából megállásra szólította fel egy teherautó sofőr, jét, majd miután az továbbhaj­tott a járőr figyelmeztető lövést adott le. Mivel a gépkocsi nem állt meg, a katona egy sorozatot adott le a teharautóra, s az fel­borult. A sofőr életét vesztette, heten megsebesültek. A jobbol­dali ellenzék a kormány és a fegyveres erők fellépését célza­tod módon a „demokrácia meg­sértésének” bélyegzi és máris Görögország - köztársaság Az önkéntes száműzetésben élő Konstantin görög' királyt megfosztottak trónjától, és Gö­rögországot köztársasággá nyil­vánították — jelentette be Pa- padopuiosz miniszterelnök pén­teken délelőtti rádióbeszédé­ben. A köztársasági elnöki tisztséget ideiglenesen maga Papadopulosz, a katonai junta vezetője fogja betölteni. Péntek reggel a görög kor­mány minisztertanácsot tartott, az újságírókat pedig tájékoz­tatták arról, hogy hamarosan fontos bejelentés várható. Ké­szültséget rendelték el a fegy­veres erőknél és a rendőrség­nél. Az athéni rádióban, amely reggel óta katonai indulókat j közvetített, Papadopulosz beje­lentése pontosan délben hang­zott el. (MTI) újabb rágalomhadjáratot indí­tott All ende rendszere ellen. Jaáme Gazmuri, az Egységes Népi Akció Mozgalom (MAPÜ) főititkára rádióbeszédben jelen­tette ki, hogy a chilei reakció polgárháborút akar kirobbanta­ni az országban. Gazmuri a nép fő1 feladatait az állami tulajdon­ban levő üzemek védelmének megszervezésében, a termelés fokozásaiban és az agrárreform elmélyítésében jelölte meg. A Chilei Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága nyilat­kozatban, foglalkozott a mind nagyobb méreteket öltő infláció­val. A dokumentum hangsúlyoz­za: „az infláció a kizsákmányo­lok régi eszköze, amelyet a volt földesurak, monopolisták és ban­károk ismét a dolgozók ellen al. kalmaznak. Azok, akik az áre­meléssel, az árurej temetéssel, a feketepiaccal és a csempészés­sel ma busás vagyont szereznek, egyben a fasizmus legfőbb tá­maszai. Ezek polgárháborúval fenyegetőznek, és éppen emiatt nagy jelentőségű az infláció el­leni küzdelem”. „A reakció néhány félreveze­tett szakszervezeti vezető oppor­tunista megnyilvánulásait fel­használva, szásztematikus kam­pányt folytat, gazdasági követe­lések jelszavai mögé rejtőzve. A jobboldal meg akarja osztani a munkásosztályt, ezért 3 kommu­nisták felhívják a chileieket: egységes fellépéssel lendítsék fel az ország gazdaságát. Ehhez fo­kozni kell a termelést, el kell érni az árak stabilitását, minden téren szigorú takarékossá not kell bevezetni”. (PR.ENSA) Pénteken délelőtt harmad­szor is négyszemközti megbeszé­lést tartott Reykjavikban Nixon amerikai elnök és Pompidou francia államfő. A másfélórás tanácskozás után a két állam­fő és kísérete plenáris ülésén vonta meg a kétnapos ameri­kai—francia csúcstalálkozó mérlegét. Az ülés után Kissin-1 ger, Nixon elnök nemzetbiz­Á Szovjetunió washingtoni nagykövetségének nyilatkozata A Szovjetunió washingtoni nagy- ! követsége nyilatkozatban lep­lezi le azokat az amerikai saj- : tókoholmányokat, amelyek sze- j rint „a Szovjetunió részéről va­lamifajta támadás fenyegeti Kínát”. A szovjet nagykövetség nyi­latkozata így hangzik: „Az utóbbi napokban néhány amerikai lapban olyan állítások láttak napvilágot, amelyek sze­rint állítólag, az Egyesült Ál­lamok diplomáciai beavatkozá­sa hárította el a Szovjetunió egyébként elkerülhetetlen nuk­leáris támadását a Kínai Nép- köztársaság ellen. Figyelemre méltó, hogy az ilyenfajta állí­tások egybevágnak azokkal a kijelentésekkel, amelyeket egy ! magas rangú pekingi vezető tett í a napokban amerikai tudósítók­nak adott interjújában. A Szovjetunió washingtoni nagykövetségét felhatalmazták ■ annak kijelentésére, hogy ha- j zug az az állítás, amely szerint | Kínát a Szovjetunió valami­lyen támadással fenyegetné. Kí­nát nem fenyegette és nem fenyegeti ilyen veszély. Az említett provokációs köz­lemények terjesztése ellent- | mond a tényeknek, és semmi : köze a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke meg­szilárdításának érdekeihez”. (MTI) tonsági főtanácsadója kijelentet­te: „a találkozónak nincs győz- i tese és nincs vesztese”. Pompidou francia elnök az ülésről távozóban újságírókkal közölte, hogy a találkozóról kö­zös közleményt nem adnak ki. „Mindent megvitattunk — mon- 1 dotta később sajtóértekezletén —, de nem hoztunk határoza­tot. I Befejezte a tárgyalást Nixon és Pompidou Eredményesen fejeződtek be a csehszlovák—NSZK tárgyalások Bonnban eredményesen befejeződtek Csehszlovákia és az 'NSZK kormányküldöttségeinek tár­gyalásai. A közös közlemény nyilvános-ágra hozatala után Walter Scheel nyugatnémet külügymi­niszter (jobbról) eszmecserét folytatott Jiri Götz külügyminiszter-helyettessel, a csehszlovák de­legáció vezetőjével, (Teleíotó: AP—*MT1 KS) AFRIKA a „csúcs” után Azok a határozatok, amelye­ket Addisz-Abebában hozlak az Afrikai Egységszervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmaiból tartott ünnepi ülés­szakon és az államfők csúcs- találkozóján, egyszerre mutat­ják meg, milyen hatékony le­het a független afrikai orszá­gok összefogása, közös fellépé­se, s hogy ennek az együttmű­ködésnek még megvannak a korlátái is. Az első tíz év mér­lege pozitív. Az afrikai nem­zeti öntudat megerősödött a Fekete Földrészen, tovább nőtt a független afrikai országok száma és nemzetközi súlya, te­ret nyert az antiimperiaüsita Irányzat, erősödött a gyarmato­sítás-ellenes nemzeti felszaba­dító mozgalom. A gyarmatosí­tók terhes örökségéhez tarto­zik viszont jó néhány afrikai konfliktus is: a viszályok mag- vát még a kolonialisták vetették el, s ennek a konkolyhintő poli­tikának számos következményé­vel még mindig számolniuk kell a kontinens népeinek. Az Afrikai Egységszervezet nem léphette át saját árnyékát, nem oldhatott meg minden problémát egy csapásra. Ahol létrejöhetett az egyetértés, ott világos, programmal Mérő ha­tározatok születtek. Ilyenek voltak például azok, amelyek az antiimperialista küzdelem folytatásának és a gyarmati rendszer utolsó afrikai bástyái­nak felszámolására irányuló harc elveit hirdették meg. Az államfők nemcsak a dél-afrikai, rhodesiai és portugál gyarma­tosítókat ítélték el, hanem az atlanti tömbnek azokat az. or­szágait is, amelyek pénzügyi, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak az említett kolonia- Msta és fajüldöző rendszerek fenntartásához. Az afrikai csúcs nem lebecsülhető eredménye az a határozat is, amely felszólít­ja az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét, hogy nyújtson nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást az afrikai felszabadító mozgal­maknak. Egyetértés jött létre a csúcs­találkozón az arab országok igazságos ügyének támogatására is. Az utóbbi időben kibonta­kozott Izrael afrikai elszigete­lődésének folyamata. Legutóbb hat olyan afrikai ország szakí­tott Tel Aviwal, amely koráb­ban támogatta Izraelt. Az iz­raeli agresszió védelmében mar senki sem emelt szót, s így az afrikai államfők igen eré­lyes formában szólíthatták fel a földrész országait, hogy poli­tikai és gazdasági eszközökkel' kollektív és nemzeti állásfogla­lással harcoljanak Izrael ellen, amennyiben továbbra sem tesz eleget a Biztonsági Tanács ha­tározatának, nem szünteti be agresszióját és nem vonul ki a megszállt arab területekről. Az afrtikai csúcsertekezlet el­ítélte azokat az államokat is, amelyek fegyvert szállítanak Izraelnek, s ezzel lehetővé te­szik számára agressziójának folytatását. Voltak a napirenden olyan problémáik is, amelyekben még nem tudtak megoldást találni. Vagy elindultak egy méltányos megoldás keresésére, vagy az időt hívták segítségül: elhalasz­tották a döntést abban a re­ményben, hogy egy későbbi ta­lálkozón dűlőre juthatnak. Az előbbire példa: Etiópia és Szo­mália területi vitájának megol­dása érdekében közvetítő tevé­kenységbe kezdtek. Az AESZ nyolc ország képviselőiből álló jószolgálati bizottságot neve­zett ki azzal a feladattal, hogy segítse elő a kérdés rendezését. A halasztásra példa: abban a kérdésben, helyezzék-e át az egységszervezet székhelyét Addisz-Abebálból valamely más afrikai fővárosba, mint aho­gyan ezt Líbia javasolta, most nem döntöttek: az államfők kö­vetkező, 1974 júniusában esedé­kes csúcstalálkozója elé utal­ták a problémát. A politikai kérdésekkel, pár­huzamosan gazdasági problé­mákkal is foglalkoztak az afri­kai államfők. Ezzel összefüggő határozatait lényege az a fel­ismerés, hogy az afrikai orszá­gok népednek életszínvonalát csakis úgy lehet felemelni, ha megvalósítják és megszilárdít­ják gazdasági önállóságukat. A* államfők nyilatkozata előír­ja a földrész természeti kincsei­nek felmérését, állást foglal amellett, hogy a kontinens ter­mészeti kincseit Afrikában dol­gozzák fel. Ez feltételezi a me­zőgazdaság modernizálását, a határozott iparosítást, a kor­szerű út- és vasúthálózat meg­teremtését, a pán-afrikai hír­közlési rendszer létrehozását. Nem kevésbé fontos a jelenlegi lafrikai kereskedelmi korlátok lebontását célzó állásfoglalás. Afrika tehát az AESZ máso­dik évtizedében napirendre tü­ti a gazdasági önállóság meg­teremtését. A dolgok természe­te szerint ez sem lehet más, mint gyarmatosítás-ellenes, an­tiimperialista harci feladat. Af­rika népeinek barátai — aho-; gyan azt a szovjet vezetőknek a jubileumi közgyűléshez inté­zett távirata is hangsúlyozta — azt kívánják, hogy a kontinens valamennyi népe saját érdeked­nek, a béke és a nemzetközi együttműködés széliemének megfelelően építhesse saját éle­tét, hogy teljesen birtokába ve­hesse hazájának természeti kincseit, előrehaladhasson a társadalmi, gazdasági átalakulá­sok útján. Rudnyánszky István Francia atomfegyver-kísérletek Ausztrália. Űj Zéland és más államok tiltakozása ellené­re Franciaország nyíltan eltö­kélte, hogy mégis elvégzi a rég­óta tervezett atomfegyver-kísér­leteket a Korall-szigeteken. Az ausztráliai szenátus előtt Arthur Gietzelt szenátor pén­teken bejelentette, Franciaor- j szág figyelmeztette a nemzet- j közi légiforgalmat, tartózkodjék j a kísérleti terület feletti repü­léstől, helyi idő szerint szombat hajnaltól vasárnap hajnalig. (MTI) O békés Hiúm 1973. JÜNIUS *. WÊÊx

Next

/
Thumbnails
Contents