Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

\ Fortuna ismét Endrődre „látogatott” Róza Vendelné, az endrődi takarékszövetkezet ügyvezetője telefonon közölte szerdán dél­után a hírt: „Ismét taka­rékszövetkezetünk körzetébe látogatott Fortuna ..Ismét — hallottuk a „drót'’ má­sik végéről. És csakhamar megtudtuk a pénzintézet ügy_ vezetőiétől. hogy legutóbb a múlt év novemberében sorsolták ki azt a gépkocsin yereménv- betétkönyvet, melyet az endrődi takarékszövetkezetnél váltottak. Akkor az adott betétkönyv sze­rencsés tulajdonosa egy Zsiguli gépkocsit nyert. És most? Mint tudjuk. legutóbb a múlt hónap második félében sorsolták a gépkocsinyeremény, betétkönyveket. S az endrődi takarékszövetkezet működési körzetébe ismét „ellátogatott” Fortuna — ahogyan mondani szokták —. a szerencse istenasz. szonya. Ez esetben a 3 — 560 672 számú betétkönyvre sorsoltak ki egy Skoda S 100-as gépkocsit. Gratu'álunk Hegedűs Elek­nek, a szerencsés endrődi - nyer­tesnek. Miközben az endrődi takarékszövetkezetnek nagyon sok ilyen kézzelfogható propa­gandát kívánunk. (Balkus) Segítettek a tervezők Virágokkal, kis ajándékok­kal, kedves szavakkal mond­tak köszönetét a Békés me­gyei Tervező Vállalat 12 mér­nökének, szerkesztőjének, raj­zolójának a békéscsabai Vilim utcai óvoda kicsinyei, ugyanis társadalmi munkában elkészí­tették az óvoda gázfűtési ter­— Az én számvetésem, sajnos elég rosszul áll. ■— Ez nem biztos. Hiszen tn­dod: a rossz után jó következik. — Ezt nem elég tudni. Ezért élni is kellene. És ez nehéz... Amikor Kapelláró elköszönt, Petterson felügyelő elővette a naplóját, amelyet évek óta veze­tett. Amióta a büntetőintézetbe került, egyre inkább szükségét érezte gondolatai rendezésének, s ez a szándéka végül is a nap­lóírás egy rendhagyó változatá­ban testesült meg. Elhatározta, hogy csafc az érdekesebb, pon­tosabban a számára különösen megkapó karaktereket próbálja megrajzolni azokban a dimenzi­ókban, amelyekben alkalma nyílt ismerni, látni őket, s nem cselekményeket rögzített a tör­ténés mögötti vonulatok — in­díték, szándék, s egyéb, a lélek­tan témakörébe tartozó, cselek­vés mögötti tényezők — érde­kelték. Azt máj- a kezdet kezde­tén tisztázta magában, hogy alanyait nem bűnözőkként ke­zeli, sőt, legalábbis amíg fel­jegyzéseit írja róluk, függetle­níteni igyekszik magát a rájuk rótt bírói ítélet mértékétől is. Azokat a fiatalkorúakat, akik a keze alá kerültek, úgy kezelte, mint akiknek itt kezdődött tiszta lap az életükben, itt ta­lálják meg következésképp azokat a fogódzókat, amelyek további évefk során — akkor is, ha magúikban elátkozzék a büntetés időszakát — cselekvé­seik mércéjéül szolgálnak majd. Peitterson ugyanis hitt az em­beri jóságban, amint kiderül ez az ilyenfajta feljegyzésekből is, ■ mint az alábbiak. „Kés. Amikor rendes nevén. ; Lacinak szólítottam, nem vette ■ tudomásul. Háromszor szólítot- ; tam, nem vette tudomásul. Há- » romszor szólítottam a nevén, a ! végén kiabálva szinte, igen, : igen te ott, te bajlafülű, talán J elfelejtetted a nevedet? Arcán ; furcsa szégyenkezés látszott, ! nagy barna szeme csak később ; csillant tel, mint akj régen hal- : lobta nevén nevezni magát és ■ akkor elhatároztam, hogy söp- : reni küldöm, lássam megalá- | zásnak veszi-e? Szeméből el- • tűnt a csillag, visszazuhant ko- ■ rábbi állapotába, mint amikor j még nem figyelt a nevére. El- : határoztam, hogy Lacinak fo- : gom szólítani ezután mindig. ; Egyszer odamentem hozzá, [ megkérdeztem, milyen dalra ; emlékszik kiskorából, s hagy- ■ tam gondolkodni. , Szégyellte ! magát, zavarban volt, valószínű- l leg a pokol fenekére kívánt, : aztán — mint az óvodások s szokták — elmondta valami- 5 lyen dalocska első sorát. Rá- ; kérdeztem, a dallamát tudja-e- ; Dúdolt valamit. mutáló ka- ; maszhangon, halkan. mert ; nyilván attól félt, kinevetik a ! többiek. Pedig te szépen tudtál ; énekelni, biztattam, éreztem " eléggé kegyetlenül, ezzel is nő- ! vei ve gátlásait társai előtt. He- * tek múltán derült csak ki, ; hogy milyen sok éneket, tud, ; mint mondotta, amire egytől ; egyig anyja tanította, s fogé- : konyságát a dallamok iránt ab- ■ ból is láttam, hogy a börtön- jj életre átszövegezett dalokat » rendszerint ő kezdte el.” (Folytatjuk) » A Jó vezetési tapasztalatok4 fiz üzem- és munkaszervezés állandó folyamat Megafafcufásátái kezdve nagy gondot fordítottunk ter-, nielőszóvetkezetünkben az üzem- és munkaszervezésre. 15—18 évvel ezelőtt a gépi erőt — néhány villanymotor kivéte­lével — a gépállomás gépei je­lentettek. S ezek csak az alap­vető talajmunkákat és a gabo­nakombájnolás egy részét vé­gezték el. A gazdaság növénytermeszté­si és állattenyésztési ágazatra tagozódott. A növénytermesz­tésben — területi rendszerben — a brigádok állandó területen termelték a különböző növénye­ket. A brigádvezetők rendelke­zésére álltak a fogatok és a kétkezi munkát végző tagok. A kapás kultúrák egyéni mű­velésre voltak felosztva, ame­lyet a tag — betegség, szülés, s egyéb akadályoztatást kivéve — fötales volt elvégezni. A tel­jesítményért járó munkaegység jóváírása nemcsak a megművelt területtől, hanem a termésered­ménytől is függött. Ilyenformán az önálló elszámolás a növény- termesztésben tagokra lebontva érvényesült, de bizonyos vonat­kozásban a brigád-önelszámolás elemeit is tartalmazta. Nem­csak a brigádvezetők részesedé­se függött az eredménytől, ha­nem az egyén is bizonyos mér­tékig a brigád eredményen után kapta a részesedést. Az állattenyésztésben szintén brigádrendszer érvényesült. Egy-egy állattenyésztési telep tartozott egy brigádba, ugyan­akkor a munkacsapatvezetők itt nagyobb felelősséggel és joggal voltak felruházva, mint a nö­vénytermesztésben. 1954-161 már mindenre ki­terjedő ügyrend és munkarend volt termelőszövetkezetünkben, amelyben minden vezető jog­körét, felelősségét meghatároz­tuk. Azóta többször átdolgozás­ra került már az ügyrend és a munkarend, mégis az akkor le­fektetett helyes elvek a ma ér­vényben levő szabályzatainkban változatlanul tovább élnek. 1956.-tól termelőszövetkeze­tünk tagsaga úgy döntött, hogy a munkaegyseg-rendsaej- helyett havonta fizetett munkadíj le­gyen a végzett munka díjazásá­nak alapja és meghatározott eredmény esetén ezt ki kell egészíteni év végi „nyereségré­szesedéssel". Az eredmény az lett, hogy változatlan árakon számítva az egy főre jutó ter­melési érték csaknem megdup­lázódott. 1958-tól önelszá moló brigád- rendszert alakítottunk ki. Az önelszámolás alapegysége a bri­gád volt, de 20 százalék nyere­ségrészesedést meghaladó össze­get csak az üzemegységen (tsz- en) belül lehetett szétosztani. 1960 január 1-el az egész köz­ség dolgozó parasztsága belépett termelőszövetkezetünkbe. A földterület 5000 kh lett. A gaz­daság vezetését két üzemegység szervezésével oldottuk meg. Eb­ben az időben váltottuk fel a gépállomás! gépeket saját gé­pekkel. A gépekkel az üzemegy­ségvezető agronómus rendelke­zett. a fogatokkal a brigádve­zetők. Ugyancsak a bnígádvezető rendelkezett a szervezetileg bri­gádjába tartozó tagokkal, azon­ban lényeges kárelhárító mun­ka végzésére az üzemegység­vezetőnek — az elnök egyetér­tésével — joga volt a brigád tagjait átirányítani. Az üzemegységeknek és bri­gádoknak tervük összeállításá­nál és kivitelezésnél a tagok foglalkoztatottságára tekintettel kellett lenniük. A brigádnak, * A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolga­lat pályázatán negyedik dijat nyert palyançj illetve brigádoknak hozam- (mesnnyiség, ár) és költségter­veket kellett készíteni. Minden növényről és .állatcsoportról tudták a brigádtagok, hogy a tervezett hozam- és költségszin­ten mennyi jövedelmet, vagy ráfizetést fog- hozni. Az önelszá­moló brigádrendszerben a köz­vetlen érdekeltséggel sikerült el­érni a termelés szakadatlan fej­lődését. JU üflgtSzaiííBió brigádok között eleven es tarte iroas mun­kaverseny alakult lu, A niun- kaverseny teUt-itteit 1967-ben módosítottuk, miután a techni­kai téjiwdes nem egyrorman ©tmiteua a különböző aaa*tat, Terme íöszövetkeze tünkben minden évűén íeiiilvizsgaljuK a muniiacLijazassai kapcsolatos normakai es óradíjakat. Évente sok munkanmma megváltozik, és új munkák belépése esetén ídöfeimeressel, valamint más­hol szerzett tapasztalatokkal ál­lapítjuk meg az adott munkára aunató munkacujat. A norma- rendezésben képviselve vannak a különféle munkahelyeken dolgozok. Ugyancsak rendszere­sen ellenőrizzük, hogy az egy munkaórára jutó jövedelem, va­lamint az egesz évben megsze­rezhető jövedelem a külonoöző íogiaikozasüak körében milyen mérvű. Hosszú évek tapasztala­tai alapján állíthatom, hogy a többi szövetkezeti taghoz ké­pest nagyon könnyen megszer­zett munkadíj épp úgy nem ösz­tönöz több ts jobb munkára, mint ennek az ellenkezője. 1968-töl az üzemegységrend- szerrői ágazati rendszerre tér­tünk aL ezzel egyidejűleg az önelszámolást is módosítottuk. Az áttérés főbb indokai a kö­vetkezők voltak : — a növénytermesztés gépe­sítése és kemizálása miatt csök­kent az e tende* an loglalkaz- tathatók gzáma. Ugyanakkor az egész növénytermesztésből szer­veződött növényvédő szakmun­kások, műtrágyaszórók, takar­mány betakarítok, rakodók és mások szakosodása miatt az üzemegység-rendszer máj- nem volt tartható. Egyes munkahe­lyeken női tagok váltak feles­legessé. Részükre a kertészet hajtatóházas termélését bővítet­tük. Állattenyésztő es tejfel- dolgozó szakmunkásokká képez­tük át őket. Üzemi konyhát lé­tesítettünk, hőre lágyuló műa­nyagfeldolgozót hoztunk létre a nők foglalkoztatása érdekében. A burgonyatermesztés fontos idénymunkáiban azonban a nők továbbra is részt vesznek; — a gabona-, kukoricát, bur- gonyakombájnok és egyéb gé­pek hatékonyabb kihasználása megköveteli, hogy egy munka­helyen és szerelő felügyelete mellett üzemeltessük őket. Ez­által nőtt az egy gépre és az egységnyi időre jutó termelés. Kevesebb lelt a műszaki hiba, s kevesebb kiszolgálógép kel­lett; — az üzemegységvezetők — a tél kivételével — nem foglal­koztak az állattenyésztéssel megfelelően idő hiányában. Vi­szont a telepvezetőknek beosz­tásuknál fogva nem volt elég nagy a döntési hatáskörük és a képzettségük sem volt erre meg­felelő; — a technikai fejlődés mai üteme mellett — bármilyen ta­nulékony szakember is valaki —r nem várható, hogy minden területen eredményesen bővít­se szakmai ismereteit; — elősegítette az ágazati rendszer a növénytermesztés és állattenyésztés szakosodását. flz ágazati vezetés beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket. Nőtt a termelés, tovább javult az önköltség szinte mjnden nö­vénynél. állatfajnál és csoporté nál Termelös zövetke z elun kiben — miután megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezünk — a7- éves tervet az előző év szep­tember 15-ig közgyűlésünknek meg kell tárgyalnia. A közgyű­lés döntése így nem formális, hiszen a termelést sokkal előbb keli megszervezni, mint ahogy annak gyakorlati végrehajtása megkezdődik. A beruházási anyagokat, az épületek beruhá­zási terveit, stb. sem lehet már egy márciusi közgyűlés után az adott évben előteremteni. Tagságunk a tervjavaslatot hetekkel a közgyűlés előtt írás­ban megkapja. A téágazat es aga. zatvezefcők nemcsak a tervjavas­latokat készítik el, hanem a jó­váhagyás után azonnal meg­kezdhetik a végrehajtás meg­szervezését. Terme lőszövetkezetünkben a foglalkoztatottság teljes. A fi­zetett szabadságon túlmenően csak azok a növénytermesztés­ben és kertészetben dolgozó asz- szonyok nem dolgoznak egesz /évben, akik nem kívánnak a tél folyamán munkát végezni, tikj­án dolgozunk a szövetkezetünk­ben. 1971-ben egy dolgozóra 160 ezer forint bruttó termelé­si érték, 32 ezer forint részese­dés. 41 ezer forint saját erőből származó közös tiszta vagyon­növekedés jutott. Terve ük szerint a közel­jövőben mindenre kiterjedően megvalósítjuk a komplex gépe­sítést. A növénytermesztés és állattenyésztés zömében ezt mar elértük. Terveink megvalósítá­sához a beruházáson túlmenően megfelelő képzettségű és ké­pességű személyek is kellenek. Az üzemi vezetésben foglalkoz­tatott szakemberek mellett több mint 30 sertéstenyésztő és hiz­laló szakmunkást képeztünk ki, valamint traktorosokat, gépko­csi- és buszvezetőket, növény­védő szakmunkásokat, mezőgaz­dasági gépszerelőket, s egyéb technikai személyzetet. 30 fővel most indult a szarvasmarhate­nyésztő szakmunkásképzés. Szö­vetkezetünkben a fiatalok ará­nya jó. ösztöndíjakkal segítjük nemcsak a felsőbb iskolán ta­nuló fiatalokat, hanem a szak­munkástanulókat. főleg a mező­gazdasági szakmát elsajátító fi­atalokat; Az élet- és munkakörülmé­nyek javulását a nehéz fizikai munka gépesítésén túlmenően, jelzik a mind kulturáltabb munkahelyek. az üzemi konyha, a 6 üzemi fürdő, az autóbusszal történő szállítás a munkahelyre és vissza és a két termelőszö­vetkezeti üdülő. ® Az ágazati rendszer bevezeté­sével az eredményeink nőttek. A komplex gépesítéssel egyidő- ben azonban úgy gondolom — tagságunkkal egyetértésben —, még közvetlenebb érdekeltséget kell megvalósítani. Véleményem szerint nz üzem- ég munkabzer vezérnél, mindenkor az üzem ter­melési, fejlettségi színvona­lához kell alkalmazkodnunk. Az üzem- és munkaszervezés állan­dó folyamat. Ennek megfelelően foglalkoztunk vele, mint fontos kérdéssel eddig is és foglalko­zunk a jövőben js. Az 1971. évi 71 millióról. 1973-ban minimá­lisan 92 millióra (egy dolgozó­ra jut 200 ezer forint) nő a ter­melési érték termel őázövetkeze- t linkben, változatlan számú* dolgozóval. Ezzel egyidőben a háztáji termelés is nő, miután segítjük a háztáji gazdálkodás fejlődését is LOSONCÉI MIHÁLY, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke. 5 Bjmjsmm lm JÚNIUS t veit. Több mint 12 ezer fo­rintot „spóroltak” meg az Óvodának és ezen túl rengeteg időt is. Nemsokára megkez­dődik a gázszerelés az óvodá­ban és télen a kényelmes me­legben bizonyára szívesen gondolnak azokra, akiknek ezt köszönhetik. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents