Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

Most szólunk róla A peronoszpóra ellen , A ház körül ültetett néhány tőke szőlő is ki van téve a leg­nagyobb betegségnek, a peronos?,póranak. Ellene most, ezekben a napokban fokozottan védekeznek a kerttulajdonosok, mert a tőkék virágzás előtt állnak. Ha a gombabetegség a fürtkezde­ményeket megtámadja, akkar b’zony kevés les® a termés. A né­hány tőke megvédésére kiválóan alkalma« a Hidronett kézi- permetező, (Fotó : Oravszki) Pünkösdi rózsa A természetes gyümölcs- j hullás után ritkítsuk meg azokat I a kajszik, őszibarack,-, alma. és körtefákat, amelyeken, nagyon sok gyümölcs kötődött, A Ids al­mák köziül a bogernyő középért levőt; a körték köziül a szélén elhelyezkedőt hagyjuk meg a többit ollóval metsszük le. Őszi barackfa inka t a keleti gyümölcsmoly, a levéltetvek és $ betegségek ellen kombinált permedével védjük, H) literre számolva 2,5 dkg Safidon 40 WP-t f Vagy 2 dkg Ditri fon 50 WP-t, avagy 0,1 dl Bi 50-at.) + 2 dkg Orthocidot (vagy 1 dkg Delan Sp-t)) és 3 dkg Thiovitot tegyünk: Cseresznye, és meggyfáink termését a cseresznyelégy ellen védjük, ugyanakkor meg kell előznünk a monilia, és a glöos- porium gyümölcsrothasztó tévé. kenységét A június első felében erő fajtákat azonban csak a 10 nap várakozási időt igénylő Dit- rifon 50 VP (0,2 százalékos) + Orthocdd vagy Ortho-Phaltán (0,2 százalékos) kombinációval permetezhetjük! A későbbi faj­ták kezelésére viszont a 21 nap várakozási idejű Lebayád 50 EC (0,1 százalékban) vagy a 14 nap várakozási idejű Anthio 40 EC (0,15 százalékban) is használható az előbbi gomibaölő szerek vala­melyikével. A kéregmollyal fér. tűzött kertekben ne feledkez­zünk még a törzs és á vázágak permetezéséről sem. A termőkaros orsók és a sövények lekötözésekor gondol, junk arra, hogy a fák növekedő, si eréiye és a vázkarok szögállá- sa között szoros az összefüggés. A gyenge növekedésű fajtákat vízszintesre, a középerős és erős növekedésűeket a vízszinteshez viszonyított 15—3Q fokos szögiben kössük le. A kötözőanyagöt ne erősítsük szorosain a® ágra. A karok egyenesek legyeinek, ne íveljenek. Ha szükséges, két he. íyen rögzítsük a vázkarokat A málna elvirágzását kővető­en a vesszőfolitossáigokom kívül már a vesszőszúnyog ellen is szükséges védekeznünk. A kom. binált permetezésre 0,2 százalék töménységű Orthocidot + 0,1 százalék töménységű BS. 58-at használjunk. A permetezés egy­úttal a kis málnalevéltetű és a még károsító sodrómolyhernyók ellen is hatáséi. (A közelgő szü­ret miatt most ne használjunk a vesszőíöltossá gok ellen rézoxi. klorid hatóanyagú készítménye­ket, mert ezek várakozási ideje 21 nap.) A szálvesszőket kötözzük ki, nehogy egy erősebb szél le­törje őket, vagy a hajtáshoz Utődve károsodjanak. A változékony időjárás miatt fokozott gondossággal védjük szőlőtőkéinket a peronoszpóra fertőzése ellen. Egyúttal a szűr. kerothadás bimbófertőzése, a lisztharmat és a szőlőmölyher- nyók éllen is permetezzünk. A kombinált hatású permedébe ezért — 10 literre számolva — 3 dkg Orthö-Phaltánt, 3 dkg Thiovitot és 2 dkg Ditrifon 50 BÉKÉS MífflEJtfzzúZl m3. JtJNIDS s. WP-t tegyünk. Ügyeljünk, hogy; a permette a levelek színét és fonálkát a tőkék belsejében is megfelelően borítsa. Elérkezett a zöldségek másod. ! vetésének ideje. A káposztafélék! közül a rövid tenyé&zidej űek magját most vessük a júliusi ki­ültetéshez. Fejes/ káposztából á júniusi óriáson kívül a csurgói, a pali aga, karfiolból az Osena- fajták, karalábéból a csemege fehér és csemege kék vehetők számításba. A most vetett ubor. ka kettős hasznosítású, az első termések friss fogyasztásra, a későbbiek eltevésre alkalmasak. E célra a Nimbus a budai cse­mege és kecskeméti 113 fajtá­kat vessük. Fontos a zöldbab is, a budai piaci, a Harvester és a Kinghorn Wax fajtákat ajánljuk. Sárgarépából a rövid tenyész­idejűeket, a Nantesit. a Duwic- kit, az amszterdamit és a kertit válasszuk. A kelés gyorsítására a magvetést feltétlenül öntözzük. Céklából a Detroitot ajánljuk. Nem hiányozhat a másod ve tés­ből a spenót sem. A Viroflay és Főként a kezdő kertművelők-. kel fordul elő, hogy túl óvaito-1 san metszik a sízőlöt, és a ked-j vezőnél jóval több rügyet hagy­nak meg mert „sajnálják annyi, ra le kopaszta ni a növényt ”. Ez gyakorta bőséges (és többnyire jórészt csak nitrogén-) trágyá­zással párosul, s ez csak fokozza a hajtások fejlődését. Pedig az elsűrűsodés számtalan, csak ké­sőbb mutatkozó termesztési problémát rejt magában. Az elsűrűsödött hajtások gyengén fejlődnek, mert beár­nyékolják egymást, így a fürtök is kisebbek lesznek, rosszabbul érnek majd be, és alacsony lesz a cukortartalmuk. A hajtások sokaság« és a dús lombozat ta­karása következtében a véko­nyabb vesszők gyengén érnek be. Elz viszont azzal a veszéllyel jár, hogy egy erősebb téli fagy tö­meges rügy. és vesszőpusztulást okozhat, aminek hatását ho&z- szabb ideig is érzik a tőkék. A tűi sűrű lombozat a vegetá­ció idején nehezíti és gátolja a növényvédelmet, s jó lehetősé­get nyújt a kártevők és, kóroko­zók gyors és nagyobb mértékű elszaporodásához. Hajtásválogatással kijavíthat­juk a metszés hibáit, a, felesleges hajtások eltávolításával tehát szellősebbé tesszük a tőkét, ha­tásosabb lesz a permetezés, a termésmennyiség pedig a jobb fürtfejlődés következtében 10— 15 százalékkal is nőhet, s ami még igen fontos, lényegesen ja­vul a minőség is. Éppen ezért sohase mulasszuk él a hajtásvár logatást. A magas, és iugiasművelésű tőkéken nagy figyelemmel vé­gezzük ezt a munkát. Ilyenkor már jól elválaszthatók a fürt- kezdemények alapján a meddő ! és a termő hajtások. Ennek meg. ! felelően a karokon — a tőke fej. | lődésétől függően — 10—20 cm- j re ritkítsuk a hajtásokat és az ikerhajtásofe közül csak az egyi­ket hagyjuk meg. A törzsiből fej. lődött hajtásokat is törjük ki, dörzsöljük le, és távolítsuk, el a az Eszkimó alkalmas. Ez utóbbit át is teleltethetjük, tavasai hasz. no6Ításra. A ZÖldboTSO elvirágzása után, az első hüvelyek képző­désekor érdemes az akácmoly- hernyók ellen védekezni, a bor- sózsizsük elten is hatásos Ditri­fon 5 porozóvai (20—25 dkg 100 m2) vagy 0,2 százalék tömény­ségű Ditrifon 50 WP-vel, avagy 0,1 százalék töménységű Unifosz 50 EC-vel. Az as2kohitás foltos­ság fertőzése elten tegyünk a permetlébe 10 literenként 2,5 dkg Orthp-Phaltánt. is. Az ubor. kát 2—3 leveles korában a bak­tériumos szögletes levélfoltosság ellen 0,5 töménységű bordóilé- vel, vagy a 0,4 százalék tömény­ségű Rézoxicioríd 50 WP-vel permetezzük'. Bab ágyasaink baktériumos fertőződésének el­kerülésére szintén bordódét (de 1,0 százalékos töménységben) vagy Cuprosan Super D-t (0,3 százalék töménységben) használ­junk. tőből előtörteket is, mert csak a tőkét gyengíti. A fiatal szőlő­ben igen átgondoltan válogas­sunk. A bakművelésű tőkéről távo­lítsuk el a tőkenyakon, a tőke közepén és a bakokon nőtt teles, leges meddő hajtásokat. A fejművelésű szőlőiben — a késő tavaszi fagytól tartva — a szükségesnél többnyire szintén jóval több rügyet hagyjunk meg. Vizsgáljuk át az ilyen tőkéket is, és törjük ki. vágjuk le a tő­kenyakból, a tőkefej közepéből előtörő felesleges! és meddő haj­tásokat. A karósszőlőt a töke fe­len egyenletes elosztásban, kör­körösen ritkítsuk. Az sem helyes, ha a szükséges­nél több hajtást veszünk le, j mert ezzel hátráltatjuk a tőke fejlődését. Elsődleges a váloga­tásnál a tőke fejlettsége, a fajta jellege, a művelés-mód és a trá- j gyázás mértéke. Olvasóink még gyönyörköd­hetnek a kertekben nyíló sok pünkösdi rózsa forma- és szín- gazdagságában. A nálunk leg­gyakrabban ültetett pünkösdi rózsák többnyire a korábban nyíló Paeoma officinalis és a ké­sőbben virágzó Paenota lactúló­ra fajtái. A pünkösdi rózsák a legszebb, hosszú életű, szerény igényű évelőink közé tartoznak. Az említett két faj fajtái mérsékel-1 ten szárazságtürőek, tehát száraz helyre ne ültessük őket. Ilyen helyen öntözéssel kell segíteni zavartalan fejlődésüket, nem­csak virágzás előtt. hanem a nyár és a kora ősz folyamán is, a jövő évi gazdag virágzás érde­kében. Az említett két fáj egyedéi csak jó fényellátottság esetén virágzanak. Árnyékban nem vi­rágoznak. (Félárnyékba ültetjük a P. officinalis ssp. banatica-t.) Az elszaporftásra érdemes nö­vényeinket virágzáskor választ­hatjuk ki. Töelosztással szapo­rítjuk. A szaporítás, illetve az újratelepítés kedvező időpontja a nyár vége: augusztus második tele, szeptember eleje. A tavasz- szal már hajtó növény osztása és átültetése durva roncsolással ! jár és a növény legalább egy ! évvel később heveri ki, mint az őszi ültetést. A töveket az átültetéskor mi­nél nagyobb gyökérzettel ássuk ki és méreteiktől függően annyi felé vágjuk szét, ahány 2—3 rü- gyes, elegendő gyökerű részre oszthatók. Ha a gyökerek közül a földet (mérsékelten erős víz- sugárral) kimossuk, az osztást pontosabban, gazdaságosabban es kisebb roncsolassal hajthat­juk végre. Gyakori telepítés! hîba a mëtf ültetés. Az így ültetett pünkösdi rózsa nem virágzik. Helyes ül­tetési mélység esetén a fetsó rügy csak 1 cm-rei kerül a ta­laj felszíne alá. A pünkösdi rózsa kedvelői gyakran panaszkodnak, hogy át­ültetés után csak sokára virágzik ez a szép növény. Az új telepíté­sű tövekről csak a 3. évben vár­hatunk teljes értékű virágzást, és az átültetett növényeken is csak a 2. évben hagyjunk' meg néhány virágot. Az osztást követő második év­ben sem kívánatos azonban 2— 3 virágnál többet meghagyná. A 3. évben már 4—5 virágban gyö­nyörködhetünk. A későbbiek so­rán a bimbók számát fokozato­san 10—42-re növelhetjük. Idő­sebb, 8—10 éves töveken több virágot is meghagyhatunk, de levágni csak a felét tanácsos, mert a virággal együtt sok le­véltől is megfosztjuk a növényt. Az asszimiláló felület túlzott csökkentése pedig a növény fej­lődésére és a jövő évá virágzásá­ra is hátrányos. A legtöbb pünkösdi rózsa a hajtáson (virágszáron) több bimbót is nevel. Az oldalbimbó­kat még fiatalon ki kell tömi, hogy a főbimbó nagyobb le­gyen, így szebb virágokat ka­punk. * A pünkösdi rózsa nem szereti a gyakori háborgatást, ezért a helyét már a telepítéskor úgy válasszuk meg, hogy 10—15 év­ig is ugyanazon a helyen marad-*, hasson. A tövek térállását is eszerint határozzuk meg. Egy tő számára mintegy egy négyzetmé­ter felületet biztosítsunk, akkor a növények nem árnyékolják egymást, és a szükséges növény­ápolási munkákat (kapálást, trágyázást, öntözést) is mindig megfelelően elvégezhetjük. Sipos Elek A mezőberertyi Műszaki és Vasipari Kisipari Szövetkezet felvesz általános lakatosokat, hegesztő szakmunkásokat, I fő motorszerelő szakmunkást és térti segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint Jelentkezni lehet hétfő és szombat kivételével mindennap reggel 8-tól déli 12 óráig a központi telepen (Műszaki és Vasipari Ksz, Mezőberény, Népköztársaság u. 5. sz.) a személyzeti vezető­nél. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet az alábbi mun­kakörök betöltésére felvételre keres: lakatos, asztalos és festő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Raktári munkakörben jártas anyagraktárost Jelentkezés: a szövetkezet Gyula, Zrínyi tér 1—2 sz. alatti központi telepén Reisz József személyzeti vezetőnél. X A szőlőhajtás válogatása

Next

/
Thumbnails
Contents