Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-05 / 129. szám
Elérhető lehetőséget kínál Szarvas Gyulai táncosok vendégszereplése Romániában Ä következő oktatási idényben — a jelentkezők lak_ helyét figyelembe véve — a Bé_ kés megyei hallgatók száma nem növekedett a szarvasi meliorációs főiskolai karon. Pedig itt üzemmérnököket képeznek, olyan szakembereket adnak az életnek, akiknek munkája nélkülözhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának növelésében. Néhány számot emlékeztetőül felsorolunk a februári megyei mezőgazdasági kommunista aktíváról. Az előadó, Klaukó Mátyás elvtárs összehasonlította a megyében foglalkoztatott szak. emberekre jutó területet az országos adattal. A számok már akkor is sokakat elgondolkoztattak. Most sem árt felidézni azt, hogy országosan egy egyetemet végzett szakemberre 509 hektár jut, a megyében viszont 1088. Ha kizárólagosan a mezőgazdasági mérnököket vesszük alapul, akkor az országos adat 887 hektár, a megyei pedig 1475! A felsőfokon képzett tech. nikusokra országosan 590 hektár. a megyében 950 hektár jut A középfokú technikusok száma, aránya az előbbiekkel'csaknem megegyezik. Február óta sajnos nem sok változás történt a szakemberek szerepének, munkájának; megítélésében. Különösen a termelőszövetkezetekben volna érdemes újból felülbírálni a kialakult nézőpontot, összevetni a sajátos helyzetet az országoséval es ebből reális következtetést levonni. A megye szakember-ellátottsága — bár az utóbbi években sokat javult — még mindig nem kielégítő. Persze, ez nem mond ellent annak, hogy országosan Békés egyike azoknak a megyéknek, ahol a legmagasabbak a termésátlagok, a hozamok. Adottságainkhoz mérten ezek jobbak is lehetnének, ha a lehetőségekkel élnénk. A mű-, trágya-haszná'attal, a különböző növényvédő szerek és peszti- cidek termelésbe állításával legtöbb helyen még gondok vannak. Nem kevesebb gondot okoz különösen száraz évjáratokban az öntözéses gazdálkodás szervezése. A tápanyagok termésfo- kozó hatása öntözés nélkül ma farzsebhez, kikaptam belőle a rossz bőrtárcát és úsgyi, ameny- nyire csak bírtam, húzni kezdtem a csíkot hazafelé. Az apám részegségében ordítani kezdett; tolvaj! Fogják meg! Kiraboltak! Utána! Az utcán, a sötétben elébem állták hárman is. Amit en ott kaptam! Mire apám odaért, már felállni se bírtam a két lábomra. azt se tudom, hogy kerültem haza. Én aztán jól kihúztam a gyufát. De nem emiatt kerültem sittre. Elhatároztam, valamiképpen megpróbálok segíteni anyámon és úgy intézem a dolgot, mintha az öreg adná a dohányt. így nem fog gyanút. Hallottam srácokról, autókat rámoltak ki, menő külföldiek kocsijait, gondoltam, megpróbálkozom ezzel. Egy ideig ment is a bolt, Budára jártam át, bagóért elcsencseltem a szerzeményt Pista bácsinál1, ez egy reszketős lábú. idős ürge. azóta biztosan kinyiffant már a börtönben, a külső Józsefváros, ban lakott, hozzá vittem a száj- rét, táskarádiót, autótakarókat, volt közte báránybőr is, külföldi cigit, mikor mit. Egyszer'is megyek, hát Pista bácsi helyett egy nyomozó van ott, mit hoztál kisöreg? — kérdezte — és jó erősen megfogta a karomat, amikor el akartam spurizni. Nem volt mese, oda kellett neki adni az egész cuccot úg^ ahogy volt. a Pista bácsival egyszer találkoztam a vizsgálatiban, azt vaVotta, nem is ismer, de a házból, ahol lakott, rám. vallottak többen is, mert volt olyan hét amikor kétszer, háromszor is ott voltam nála, en aztán nem is tagadtam, lefá. már nem képzelhető el. A Ködösök térségében az öntözésfejlesztésben elfogadható eredmények születtek, de a munka hatékonysága egyáltalán nem kielégítő. Most újabb lehetőségek táruknak a megye elé. A békési duzzasztó által felfogott víz hasznosítása kereken 20—22 ezer holdon teszi lehetővé az öntözéses gazdálkodást. A fejlesztés ebben a körzetben 7—8 ezer holdra becsülhető. A kö-( rösladányi duzzasztó építése is szóba került. A Tisza II. kiskörei vízlépcső 100 ezer holdnál is nagyobb területre biztosítja majd a kiváló minőségű öntözővizet. Ez annyira elérhető közelségben van. hogy szinte egykét éven belül megvalósul. A TibZCt vize Kiskörénél már dagad. S vajon mezőgazdasági üzemeinkben készülnek-e az öntözővíz fogadására? Szép tervek készültek az ÖKI segítségével, melyet különböző vállalatok, intézmények is támogattak, hiszen Kisköre, a Tisza vi_ zenek hasznosítása a Tisza- völgy nemzeti ügye lett. Országosan tehát nagy lehetőségek nyílnak. Ezekhez kellene valahogyan ^aktívabban felzárkózni helyi kezdeményezésekkel úgy is, hogy előre megfontoltan tervezzük a szakemberképzést a szakemberek munkába állítását. Egyedül csak az ő irányításukkal valósulhat meg káros következmények nélkül az az üzemfejlesztő munka, melyre vállalkoztunk. A korábbi évtizedben volt rá példa, nem is egy, hogy az öntözővíz hasznosításával jóváte- hetet1 en hibákat okoztak. Egyrészt tönkretették a viszonylag •kedvező természeti adottságokat, rongálták a termőtalajt, mert olyan területekre juttatták el a vizet, ahová nem lett volna szabad. Másrészt, olyan területeket rendeztek be öntözésre, melyek domborzati viszonyuknál fogva erre alkalmatlanok voltak. Sok-sok felesleges kiadástól menthették vo'na meg önmagukat az üzemek, ha e munkát jó felkészültségű emberekre bízzák. Csakhogy akkor az öntözéses ágazatban nagyon kevés szakember dobozott. A szarvasi főiskolát lényegében radtam. ez az Igazság, ha csak rám néztek is. összecsuklottam, mindig a muteromat láttam magam előtt, a sírástól vörös arcát, látod, ilyen nagyfiad vagyok én neked, szégyent hoztam rád. pedig elég a magad baja úgyis. Hallottam később, hogy apámat kényszerelvonóra vitték, a kissrácok állami intézetbe kerültek, úgy kellett kitépni őket az anyám kezéből, utána injekciókat kapott; itt volt nálam beszélőn, hát alig ismertem rá. annyira megöregedett, nem baj anyu, mondtam neki. majd kiszabadulok és akkor kihozzuk a kis krapeko- kat is, mert állásba megyek és nem fogok piálni soha, érted? Soha! Kés itt elhallgatott, aznap nem is beszéltek többet. Kapelláró pedig tudta, hogy akárhová veti az élet, mindig emlékezni fog rá, mert igaz ugyan, hogy otthon. a téren a srácok mindig előjönnek valami sztorival, de ez más. minit amiket ott hallott, akármilyen szomorú is, van benne valami elmondhatat. lanul szép, már. ami ennek a srácnak a gondolatait illeti, és az egész életét a hülye, lehervadt apjával, a zaciba sza'ad- gáló muterjával, meg a kisöcs- cseivel, akik nyilván mást se csinálnak, mint naphosszat várják a mamájukat az intézetben, és egyszer el is megy értük a mamájuk és együtt lesznek megint, szoba-konyhás boldogságban, ami, ha egyáltalán létezik ilyesmi. az olyan emberek boldogsága, akik megtalálták egymást. (Folytatjuk) azért hozták létre, hogy az országnak elegendő öntöző üzemmérnököt képezzen. Mivel a szarvasi főiskola Békés megyei, a beiskolázásnál lokálpatriótái helyzetünknél fogva nagyobbrészt kellene igénybe vennünk mint jelenleg. A szomszédos megyék — csak Szo’nokot említjük — a főiskolára küldött fiatalokkal magasan az élen jár. Nem furcsa egy kicsit? Szarvas a miénk, öntözésre országosan Békésben a legnagyobb a lehetőség. a szakemberképzésre is, és itt. nálunk mégis idegenkedünk. Valahogyan oldani kellene azt a hallatlan nagy kötöttséget. amely a szakember- ellenességben itt_ott: megnyilvánul. Ma már bebizonyított tény, hogy a búza, a kukorica, a cukorrépa, a lucerna és a kertészeti növények csak akkor és ott teremnek bőven, ha annak maximálisan gondját viselik. A peszticidekhez hat elemivel aligha lehet érteni, nem lehet, egy- egy intézkedés következményeire megfelelően gondolni. Jóhiszeműséggel sem növényvédő szert, sem öntözővizet ma már nem szabad hasznosítani. Példáink vannak arra hogy a Hortobágy—Berettyóban, a Büngösd- csatornában, az Élővíz-csatornában milyen nagyfokú pusztítást okozott a „jóhiszeműségből”, véletlenül belekerült növényvédő szer. A szentesi Kertészeti Kutató Intézetben viszont azért ment tönkre dr. Szal- va Péter 15 éves kutatómunkája egyik napról á másikra, mert az öntözővízbe vegyianyag került, szintén „jóhiszeműségből”. Nagy dikonirt-per volt s mindezt meg lehetett volna előzni, ha a hozzáértés a jelenleginél kicsit magasabb színvonalon áll. Ma, amikor a mezőgazda- sági termelésben a technikai forradalom korát é'jük, egyáltalán nem mondhatunk le arról, hogy ezt a folyamatot jól felkészült, alapœan képzett szakemberek szervezzék és irányítsák. A bajt csak akkor előzhetjük meg. ha a gazdasági intézkedések várható következményeire is gondolunk. A szarvasi főiskola lehetőséget kínál a Békés megyei üzemeknek ahhoz, hogy mind több szakember, üzemmérnök legyen a megyében. A jelentkezés időszakában arra lenne szükség, hogy a mezőgazdasági pá’yát választó, érettségizett fiatalokat az üzemi vezetők felkutassák, beszélgessenek velük arról a jövőről, melyet az üzemfejlesztés részükre helyben kínál és küldjék őket ösztöndíjjal a szarvasi főiskolára az öntözéses szakma mérnöki szintű elsajátítására. Dupsi Károly Kél új bélyegsor a magyar könyvnyomtatás 500. évlordulóiára A magyar könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából az „Évfordulók, események 1973” elnevezésű bélyegsorozaton belül két új bélyeget ad ki a posta június 5-én. A bélyegek fekete és aranyszínű, mélynyomással, Haiman György és Kass János tervei alapján az Állami Nyomdában készültek. Az egyforintos bélyeg az első betűszedést, a 3 forintos az első nyomtatósajtót ábrázolja. 5 békés mm^ 1973. JÚNIUS 5. A közelmúltban érkezett vissza romániai vendégszerepléséről * gyulai Körös táncegyüttes. A gyulai táncosok színvonalas programját mindenütt nagy tapssal és elismeréssel fogadta a közönség. Az együttes tagjai napközben a meglátogatott városokkal, községekkel ismerkedtek. A vendégszereplés gazdag tapasztalatokat és felejthetetlen élményeket hozott számúkra. Felvételeink utazásuk három pillanatát örökítették meg. Gyulai táncosom a nagyszebeni óvárosban A műsor egyik érdekes mozzanata: körösvidéki táncok Búcsú Nagyszebentöl és a vendéglátóktól. (Fotó: Mihalik József)
