Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

Mfi KELLEMES SZÓRAKO­ZÁS, VIDÁM HANGULAT AZ ÉPÍTŐK NAPJÁN (3. oldal) • ELÉRHETŐ LEHETŐSÉ­GET KÍNÁL SZARVAS (5. oldal) Váljék a könyvhét az olvasómozgalom serkentőjévé Darvas József, Féja Gésa, Fekete Gyula as ünnepi könyvhét oroshási megnyitóján Nagy Janos, » dM&yei tanács elnökhelyettese köszöntötte m ünnepi könyvhét megnyitójának . • vendégeit. Kre-mefJcedb' tíidturáds eseménysorozat kezdődött június 3-án, vasárnap délelőtt Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ­ban: itt tartották az idei könyvhét országos szövetkezeti és Bé­kés megyei megnyitóját. Az ünnepségen részt vett Darvas Jó­zsef Kossuth-díjqs vró, a Magyar írók Szövetségének elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Engedi G. Sándor, as MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese: Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Liptak Pál, a Békés megyei Könyvtár Kos- suth-dijas igazgatójak Féja Géza és Fekete Gyula írók, Amb­rus Pál, az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának titkára. Kovács Pál, a járási pártbizottság titkára, valamint a város és a rendező szervek több képviselője. A megnyftö beszédet Nagy .Tanos köszöntő szavai után or. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke tartotta. A könyv ünne­pén méltatta „Az olvasó népért” mozgalom eddigi eredményeit, a könyvterjesztésben közreműkö­dők munkáját. Hangsúlyozta: az idei könyvhét nagy jelentőségű azért is, mert egybeesik a ma­gyar könyvnyomtatás kezdeté­nek SOtt, évfordulójával. Darvas József, a város szü­lötte mint író-házigazda kö­szöntötte a vendégeket és mél­tatta irodalmunk két jelenlevő képviselője Féja Géza és Fe­kete Gyula munkásságát. Az írószövetség elnöke elmondta* hogy ebben a hónapban tartják „Az olvasó népért” mozgalom első konferenciáját. Beszélt ar­ról, hogy az ország felnőtt la­kosainak 25 százaléka olvas rendszeresen, a másik 25 száza­lék esetenként, a lakosság fele pedig egyáltalán nem olvas. A mozgalom kezdetekor — 5—6 éve — még három forint volt az az összeg, amit a parasztság évenként könyvre költött. Ez a szám már ötszörösére emelkedett ugyan, de még korántsem ér­keztünk el oda, hogy valóban „olvasó nép” lennénk. Tehát van még mit tennünk! Darvas József a könyv jövő­jéről, a társadalom építésében betöltött szerepéről vallott né­zeteivel zárta menyitóját. Kifej­tette, hogy nem ért egyet azok­kal, akik a könyv haláláról, a technika fejlődésével a könyv háttérbe .szorulásáról beszélnek, mert az egyszeri látvány, a te­levízió nem pótolja, s főkén* nem helyettesíti a könyvet, Féja Géza hozzászólásában magával ragadó szenvedéllyel beszélt a Viharsarok forradalmi múltjáról, személyes élményéit felelevenítve állított emléket a megye nagyjainak, a munká­soknak és parasztoknak, akik már a 30-as években a szegény sorban élő emberek felemelke­déséért harcoltak. A Viharsarok című könyv írója megfogalmaz­ta az irodalom, az író feladatát társadalmunkban, — Az igazi irodalom az embert szolgálja, az emberek életkedvét fokozza — mondotta —, tehát szervesen összeforr az élettel. Majd írói feladatát, hitvallását megfogal­mazva fejezte be beszédét: — Maradjunk hűek a valósághoz, az igazsághoz! Az irodalom és a közéleti munka összefonódásáról beszélt Fekete Gyula „Éljünk magunk­nak?” című munkájáról szólva, amely országos vitát váltott ki. Hangsúlyozta az irodalom tu­datformáló szerepét, számvetés­re, cselekvésre késztető hatását. Az említett műből, valamint Darvas József és Féja Géza műveiből részleteket adtak elő Bángyörgyi Károly és Lengyel János, a Békés megyei Jókai Színház művészei, Barta Imre. az orosházi váro­si tanács elnökhelyettese zár­szava után az orosházi Madri­gál kórus Szokolay Bálint ve­zényletével két kórusművet adott elő. Az ünnepséget köve­tően az írók dedikálták műve­iket, Darvas József pedig va­sárnap délután író-olvasó ta­lálkozón vett részt. Tóth Katalin Az orosházi ÁFÉSZ könyvesboltjában Daivas József dedikálta műveit, (Fotó: Somogyi) Magyar—Csehszlovák Barátsági Nap Kondoroson Tegnap, június 4-én délelőtt a Hazafias Népfront Békés me­gyei Bizottságán fogadták a Csehszlovák Szocialista Köztar. saság budapesti nagykövetsé­gének tanácsosát, dr. Rabay Zoltán kandidátust és Oldrich Tesarszikot, a Csehszlovák Kul­túra budapesti igazgatóját. Megyénk vendégei elmondtak, hogy a Lidicei tragédia 31. év­fordulója alkalmából Kondoro­son megrendezett Magyar— Csehszlovák Barátsági Nap al­kalmából szívesen tettek eleget a HNF meghívásának. Ez a találkozó is további folytatója annak a több évszázados harc­nak, amelyet a magyar és a csehszlovák nép a közös érde­kekért folytat. Az évforduló mementó a borzalmakra, ame­lyeket senkinek sem szabad elfelejteni. Délután a testvémép ma­gyarországi képviselői Vichnal Pálnak, a HNF béke és barát­ság munkabizottsága titkárának kíséretében Kondorosra men­tek, ahol a tanócsházáh talál­koztak a nagyközség párt-, ál­lami és tömegszervezeti veze­tőivel, majd a község terme­lőszövetkezeteivel, intézményei, vél ismerkedtek. Közös találkozók, szántóföldi szemlék két szocialista brigád egyöttmiiködési szerződésében A Hidasba« Állami Gazdaság hibridüzemének Acten L. And­rás szocialista brigádja az el­múlt esztendőiben is .jó baráti ee munkakapcsolatot tartott fenn a debreceni Agrártudományi Egye. tem tangazdaság hibridüzem^, nek Május 1 szocialista brigád­jával. A két brigád a munkata­pasztalatok kölcsönös hasznosí­tására együttműködési szer­ződést kötött, mélyeit eb- ' ben az évben is felújított. A szerződést a nruro. nyíiak részéről Nagy István üzemvezető és Gyaraki Gábor szocialista brigádvezető, a debre. cenieik részéről pedig Fankucsi íjász! ó üzemvezető es Polyánszky Tibor szocialista brigádvezető ír­ta alá. A szerződés mindkét brigád tagjainak egyetértésével taiáliko. zott, melyben többek között sze­repel. hogy megismertette egy­mással a brigád éves felajánlá­sait. Negyedévenként beszámol­nak egymásnak az elért eredmé­nyekről. Szántóföldi es üzemi üzemieket tartanak, ismertetik az esetleges újításokat, és azok hasznosításáról gondoskod­nak. Közös baráti talál­kozókat is szerveznek; így többek között együt­tesén tekintik meg a Gyulai Várszínház előadását; ismerked­nék a várossal és viszont a mu- ronyiak augusztus 20-án megte­kintik Debrecenben a virágkar­nevált. Több olyan rendezvénnyel szá­molnak még, amelyek gazdagít­ják a két brigád mindennapi munkáját és kellemessé, széppé teszik a brigád, tagjainak az együtt töltött napokat. A RákóczHnduló hangjai mellett futott be az állomásra az első gyorsvonat Vasárnap reggel, amikor ? óra után néhány perccel elin­dult a Keleti pályaudvarról' az első gyulai gyorsvonat, a megyében esett az eső. Esett még 10 óra után is, amikor azonban a 424 182 számú moz­dony vontatta szerelvény a nyolc ' kék pulmannkocsival fé­kezett az állomáson, már sütött a nap. Az állomás vezetősége ünne­pélyes fogadtatást készített elő. Tíz órától szólt a zene, gondos­kodott virágról a vonat sze­mélyzete számára. Az első gyu­lai gyors érkezését meglepően szép számú közönség várta, nemcsak utasók, akik a sze­mélyként visszaindu’ó vonattal Békéscsabára utaztak, hanem olyanok is, akik csupán a gyors I érkezésére voltak kíváncsiak, s ! akiket külön köszöntött a han­goson keresztül a szolgálattevő, Kocsis József főintéeő,. a város tanácsának tagja. Amikor némi késéssel közele­dett a szerelvény, felhangzott a Rákóczi-induló, a 83 első utast, köztük Csányi Pál nyugalmazott vonalfőnököt ugyancsak hango­son köszöntötték, a vonat sze­mélyzetét: Csintalan András vo­natvezetőt, Muzamel István mozdonyvezetőt, Méhes Zoltán fűtőt, Kovács Albertné és. Házi Julianna jegykezelőt pedig Ho- rányi László állomásfőnök, Má­tyás János pártalapszervezeü és Süveges István szakszervezeti titkár köszöntötte. Ott volt a gyors érkezésénél Horváth Im­re, a szegedi MÁV-igazgatóság forgalmi osztályának helyettes vezetője is.

Next

/
Thumbnails
Contents