Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

Dombegfjházi panaszok páirállvány az okányi cukrászda elé. Most már van állvány, dp a kerékpárok továbbra is a ka- púnknál és a házunk falánál vannak elhelyezve. Soha nem hittem volna, hegy kerékpárok ennyi bosszúságot és kárt tud­nak okozni. A szó szoros értelmé­ben sokszor a, kiskapunkon nem lehet közlekedni úgy él van tor­laszolva a kerékpárokkal, hogy a nagykapuról és a ház faláról ne is beszéljünk Adjanak tana. csőt, mit tegyek? Egyedülálló nő Gazos utcák Két olyan levelet is kaptunk az elmúlt napokban, amelyek­nek írói az* teszik szóvá, hogy dúsain tenyészik a gaz Békéscsa. bán olyan helyeken is, ahol vi­rágoknak kellene teremni. „A város főutcájától nem messzire levő Trpfort utcában a ruhagyár előtt szépen és gyor­san nő a gaz. Ha így halad ha­marosan utoléri, sőt túl is szár­nyalja a villanypóznát. De nem­csak az árokparton é& az úton nő e hatalmas és dús növényzet, hanem még a járdán is. A régi malom oldalánál a fű annyira benőtte máj- a járdát, hogy csak egy keskeny sávon lehet rajta végigmenni. Ha a járdán és a földúton növő gaz sokáig zöldell még, akkor hamarosan eltakarja nemcsak az urtat, hanem magát az utcát is. Akkor aztán keres­hetjük...” Békéscsabán az Asztalos Já­nos út 12 számú ház környékén — írja Boldizsár Gyula levele­zőnk — az uitca árka hatalmas gazzal éktelenkedik. Ideje lenne intézkedni, hogy megszüntessék az utcaképbe egyáltalán nem il­lő „zöld területet”, mert estén­ként még a nem félős gyerme­kek is messze kikerülik az itt burjánzó dzsungelt A Szerkesszen velünk rovatot összeállította: Béla Ottó »■■■■»■■■■»«■■■■■■■■■■■a H1HIMI lehet! a fröccs. Amikor szóvá tettük, készséggel elismerte, és elnézést kért a tévedésért Nagy volt a forgalom, mégis jutott ideje né­hány kedves szóra. Sajnos*, ez még nem általános jelenség a vendéglátóiparban, ezért meg is kérdeztem a nevét — Molnár Attüáné vagyok — mutatkozott be Persze, az lenne igazán jó, ha az ilyen esetek, mindennaposak, természetesek lennének. Sajnos, nem azok. E.L Menetrendváltozást kérnek Körösitarcsáról az új mepeb- rend előtt reggel 5.55-kor indult egy vonat Mezőberény MÁV-áL. lomásdg, és 6 óra 10 perckor már Mezőberényben volt Az új menetrend szerint 5.25- kor indul Köröstarcsáról —, de miért, kérdezik sokan a tarosai- ak, hiszen indulhatna 5.50-kor is, mert még akikor is elérik a Bé­késcsaba felől jövő gyorsvonatolt, amely 6.21-kor indul Mezőbe- rényről Budapest Keleti pálya­udvarra. Többen panaszkodnak a bé­késcsabai MÁV-állomáson is, mert a délután 16.30-kor induló járat most már 5 perccel később indul Békésre. Miért van szük­ség a*z 5 perc hosszabbításra, hiszen inkább korábbra kellene hozni az indulásit, mert a sok dolgozó mar 16 órától várakozik a békési járatra. Az sem sze­rencsés dolog, hogy a 20 óra 10 perckor induló busz most már 20.22-kor indul Békésre, a bé­késcsabai MAV-állomásról. Ez is indulhatna korábban is, mert semmilyen csatlakozásra nem vár. Az új menetrendtől sokan agt várták, hogy korábban haza­érjenek békéscsabai munkahe­lyükről, dp ez éppen ellenkező­leg történt. Mindegyflc esetben az érintettek menetrendváltoz- tafásit kémek! Amit már nem lehet kibírni Nemrégiben, közismert nevén a csabai Mclósba mentünk egy kis zenét hallgatni, de öt pere múlva újra az utcán voltunk. Borzalmas volt a hangerő, elvi­selhetetlen, amit a zenekar „pro­dukált”. Vallom, hogy bealet csak hangosan érdemes hallgat­ni, de ennek a zenekarnak az erősítői nem ismerték a maxi­mumot. Biztos vagyok abban, hogy ha nem teljes hangerővel játszanak, nem hét. de legalább hetven embert csalhattak volna be a zenészek, — írja XJhrin Edit olvasónk. „Kérem, bocsássanak meg, hogy újra Önökhöz, fordulok a régi problémámmal. Tudniillik tavaly az Önök segítségével lett elintézve a tíz éve kért kerék-1 vagyok. kisfiámmal együtt élünk, bizony nekem nagyon ne. héz tataroztatru a házat. Tiltótáb­lát hiába tennék ki. Hiába szó- Lítgiatom az embereket, lesgíel­Két panaszos levelet is kap­uink Dombegyházáról: „Én is olyan problémával tor dúlok Önökhöz — írja Tapasztó Péter —, amilyet már olvastam a Szerkesszen velünk rovatban. A zsúfolt autóbuszról vsai szó. Arról, ami Osanádapáca—Kuná- gota—Battonya-i vasútállomásig közlekedik és onnan, reggel 8.20-kor indul tökösháza vasút­állomásra, majd tovább, Gyulá­ra. Gyuláról délelőtt H óraikor indul visszafelé. Ez az autóbusz annyira zsúfolt mindig, hogy nemhogy leülni, még állni is alig lehet. Ez a busz már ki­csinek bizonyul erre a hosszú útvonalra. Kérésünk az lenne, hogy a Volán 8-as számú Vál­lalata egy újabb típusú, na­gyobb befogadó képességű buszt Indítson ezen az útvonalon. P. Zoltán arról panaszkodik, hogy „tapasztaltam, magam is, hogy sok a hiba és a probléma az ÁFÉSZ dombegyházi pres­szójában. Június 11-én délután kértem egy üveg sört. mire a pincér azt válaszolta, sör nincs, öt perccel később — mi­közben én kénytelen voltam mást fogyasztani — láttam, jebb durva választ Kapok. Ugyan ki hallgat egy egyedül­álló asszonyra? Már néha azt hiszem ké&zakaiva bosszantanak. A tanács nem segít. Azt mond­ják ezért nem büntethetnek meg senkit Hált akkor ki foglalkozik egy ilyen „kis . üggyel”? Bo­csássanak meg kérem, a hosszas panaszomért de nagyon el va­gyok keseredve. Hált senki nem tud segíteni?“ —kérdezi K. I. Okányból, és ve­le eggyütt mi is. Ovisok Debrecenben Fejétől bűzlik a hal? „Július 20-án délután 4 óra­kor Gyulán a Béke sugárúton levő húsboltban élő halat vet­tem, — írja levelében T. I.-né, Elek, Kun Béla u. 23. szám alat­ti lakos. Amikor hazaértem, úgy 5 óra tájban hozzáláttam a halak meg­tisztításához, de feltűnt, hogy nem élt már egyik sem és fel­tűnően vastagok voltak. Amikor Békéscsabán is sokszor vásá­roltam halat és bizony a vásár­lástól számítva két-három óra is eltelt mire hazaértem, de azok még akkor is éltek. Ilyen pél­dátlan eset még soha nem for­dult elő velem! Azt hiszem, a sok vásárló érdekében jó volna, ha sűrűbben ellenőriznék a bol­tokat, hogy hozzám hasonlóan eszpresszóba. Délidő volt, áRg ültek egy-két asztalnál. Megren­deltem az italt, amit a felszol­gálónő rövid idő múlva ki is hozott. Ahogy letette az asztalra a tálcát az itallal, meglepődve láttuk, hogy a poharak mellett egy diszkrét női alsó ruhanemű­höz hasonló vizes, piszkos rongy is volt. Megkérd,ezte egyik ven­dégem, hogy a rongyot kinek hozta? A felszolgálónő moso­lyogva nyugtatta meg, hogy sen. kinek, azzal csak aZ aszitalt törli. Amikor az italt elfogyasztot­tuk, elindultunk kifelé, a fel­szolgálón© egy másik asztalról a tálcára tette az üres poharakat ég ja hamus asztalt letöröltél, majd a rongyot ráfette az üres poharakra. Ekkor már a gyom­runk is kezdett bizseregni, de a kedvünk is elment a látványtól. Arra kérem önöket, figyelmez­tessék a Körös vezetőit az ilyen esetekre, hiszen egy reprezenta­tív szórakozóhely hírnevéről van szó. Legalább más ne lásson ilyen jelenetet, mert én ezt a helyet a jövőben kerülni fogom. / ...................... JS ^ A Jbucsai óvónők debreceni ki­rándulást iktattak munkatervük­be ez évre. Nemrégiben 62 gyer­mek és 32 szülő indult busszal Debrecenbe. A gyermekek tág­ra nyílt szemmel figyelték a szá­mukra ismeretlen városi forgal­mat és önfeledten játszottak a Nagyerdő vidámparkjában. Kö­szönet a jól sikerült kirándulás szervezőinek, támogatóinak, el­sősorban a községi tanácsnak és az Új Barázda Termelőszövetke­zeit vezetőinek, akik 1800 forin­tos támogatóst adtak a kirándu­láshoz. P. M. békéscsabai lakos aláí­rással kaptuk az alábbi szövegű levelet: „A napokban vendégeimmel betértem a reprezentatív Körös felbontottam olyan büdös szag csapott meg, hogy most is ka­varog a gyomrom. ha rágondo­lok, Eltávolítottam a belső részt és láttam, hogy a hal húsa is máladozott, teljesen elvált a bor­dától. ne járjon más gyanútlan vásár­ló. Nem szokásom az újságoknak írni, de szerintem az ilyen dol­got nem lehet szó nélkül hagyni. Ha gyulai lennék egész biztos, hogy visszavittem volna még fci- bontva is a halat, így is A minap Gyulán a 70. sz. Hóvirág presszóban, közismer­tebb nevén az Ifjúsági presszó­ban jártunk a barátommal Er­ről a vendéglátóipari egységről nyolc év alatt, mióta átalakítot­ták, elég sok szó esett már. Nem mindig a dicséret hangján szól­tak a vélemények. Moslt azonban arról a bizonyos kivételről írok. Szódás bort kértünk, kétszer egymás utón ugyanabból a fajtából. A felszoL, gáló hamar hozta, de másod­szorra, egy másik bőrből készült1 Segítsenek rajtam hogy két későbben érkező ven­dégnek kivitt a pincér két üveg sört. Érdeklődésemre kijelentette, hogy ezt a sört ő már régebben eltette vendégeinek. Nem min­den vendég egyforma vendég?” — kérdezi joggal P. Zoltán. „A gyermek a legdrágább kincsünk — folytatja levelét —, de vajon elég e az, ha csak a testi épségére vigyázunk és lel­ki életének problémáira nem fi­gyelünk? Május elseje óta há­roméves gyermekem bölcsődébe jár. Többször észrevettem, hogy a bölcsőde vezetőnője több gyermekkel gúnyolódik, fölé­nyes hangon beszél, valósággal kifigurázza őke*. Kislányom már valósággal retteg tőle és ha meglátja, sírva fakad. Mikor kifogásoltam, azt a választ kap­tam, hogy őt felettesei ellen­őrzik és megfelelőnek találják munkáját és ha nekem valámi nem tetszik, ne járassam a gyermeket bölcsődébe. Elhiszem, hogy az ellenőrzé­seknél mindenki kifogástalanul elvégzi munkáját, ez nyilván­való, hiszen ha nem, nem ma­radhatná állásában. De ha az ellenőrzéseken kívül találunk valami sértőt viselkedésében, akkor mit tegyünk? Valóban csak az a megoldás, hogy ne vigyük a gyermekeket bölcső­débe? Mi, szülők tudjuk, hogy azt a szeretetet, amelyet, mi nyújtunk, nem pótolhatja egy intézmény sem, de miért nem lehetne egy - kicsit embersége­sebben bánni a gyermekekkel? Ha már az életük kezdetén ilyen problémákkal találkoznak, hogyan menjenek tovább az óvodából az iskolába, minden félelem nélkül?! Hogy kerül a... az asztalra

Next

/
Thumbnails
Contents