Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

ORVOS ANDRÁS TÁRLATA ESZTERGOMBAN

A fiatal, megyénkből elszármazott Orvos András festőművész kiállítását június 30-án este 6 órakor Dévényi Iván nyitja még az esztergomi művelődési központban.

Orvos művészi hitvallását nemrégiben olvashattuk az Élet és Irodalom hasábjain. A hetilap rendszeresen közli grafikai alkotásait. A Frank Jánossal folytatott beszélgetéséből választ és magyarázatot kaphattunk néhány kérdésre, melyek modem képkompozícióinak megtekintése után támadtunk fel. Bodri Fe- utána támadnak fel bennünk. Bodra Ferenc írja róla: ^A művész az

elemi természetben rejlő, a naponta látott és mégsem eléggé 'ismert törvényeket keresi és mutatja fel. Nagyfokú gonddal és tisztelettel megmunkált felületei új felismeréseket hozhatnak. A naturális harmónia eddig csak távolról vizsgált oldalait deríthetik a néző előtt. Az alkotás folyamata Orvosnál láthatatlan, a festő munkájával visszahúzódik a nyilvánosság elől. akár a középkori miniátorok. A modem folklór köznapi darabjait állítja új rendbe és teríti képein a szemlélő elé. Filozófiája az „út szélén baktatóé”, a virágok előtte nyílnak meg igazán.

euBaBaBiaESBaaaBB9BBBaaaaasBBBe99S99*e9seBBa*aaB3SsaasaBSBsaacEsuaaEES9ESS99MasBBaBa9aaB

I

Alkatrészek mezőgazdasági gépekhez

As alkatrész-ellátás sokfélé gond még. A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat budapesti gyára mintegy ötezerféle alkatrészt állít elő különféle kombájnokhoz, erőgépekhez. {MTI fotó: Jászai Csaba felvétele — KS)

Áginak égett a föle.

— Idefigyelj — mondta a kis_ lánynak Csapó — Bakcsón a patika előtt van egy tiszafa.

— Igen, láttam már — mondta Ági, és félve Csapóra nézett.

— Arról nekem kellene egy

ég.

Nevetett látszott rajta, hogy

bolondozik.

— Igen — mondta Ági.

Csapó játékosan megnyomta

a kislány orrát Ági örült is. nem is. Az érintésnek örült a mozdulatnak nem.

Aztán Csapó fölszánt

Föntrő1 észrevette a birkán vajat. mellette parkolt a brigád sárga terepjárója. Huszár a juhász mellett állt és geszt iku- Iáivá magyarázott. A puli melj lettük ült és félrehajtott fejjel figyelt.

Ez mesint alkuszik valamire — gondolta Csapó. Huszár volt a csoport kereskedője. Mindent, amire szükség volt, megvett — féláron. Tojást, evapjút. krumplit. kinek mi kellett. Csak szólni kellett neki.

— Te Imre, az asszony szólt, hogy szombaton vigyek száz tojást. Nem tudsz valahol?

Huszár tudott. Másnap megjött a száz tojással, és azt mondta:

— Egytíz.

—• Fogadjunk, egy forintért vette — mondta nevetve Biró.

—- Rajtunk akarsz meggazdagodni? — morgott Kocsis.

— Rajtad, édesapám, csak tönkremenni lehet. Hol kapsz te most egytízért tojást? Hu- saár papénál igaz? /

I

Blrkafarmot akar alakítani — | gondolta fönt a magasban Csa- ! Pó. Kiszórta a műtrágyát és • megindult a nyáj felé. Huszár | gyanakodva pislogott fölfelé, a í foga között káromkodott.

— Baj van? — kérdezte a s juhász. — Máshol hetvenért ; sem kap!

— Most itt ingyen kqpja meg, J papa — mondta Huszár és has- ; ra vágódott.

Csapó megstruccolta a nyájat, •

a birkák úgy fröccsentek szét. ; mintha lövedék csapott volna ;

közéjük.

A juhász káromkodott.

— Ezt a barmot —mondta ■ Huszár.

A juhász fenyegetőzött a bot- s jával, Huszárral is ordítozni • kezdett. Ezt még megkeserülik. S A puli terelte a nyájat.

A rakodók fogták a hasukat. : Bíró vakarta a fejét, s aztán, ■ mert megrakták már a gépet, ! még Csapó földet érése előtt : felszállt. :

— A jő anyádba — autózott ! oda Huszár —, hetvenért kaptam volna tőle gyapjút. Nem vagy te normális.

Csapó vigyorgott.

— Pipés? — kérdezte és a juhász felé intett.

— Dehogyis, éppen táncol örömében — mondta Huszár.

Csapó kicsit félreállt, a szé- lesfarú lány illegve-billegve ment el mellette.

— Várj csak — mondta Csapó.

— Mit akar?

(Folytatjuk)

Paláncz Ferenc (Hunyadi) és Pap Ëva (Szilágyi Erzsébet) a vár előtt.

Esti próba a várban

Ezen a nyáron már tizedik alkalommal lobogózzák jel a vár fokát. tizedszer jelzik a július 6-án megszólaló harsonák a gyulai várjátékok kezdetét. A megnyitó jubileumi darab Darvas József: Hunyadi című történelmi drámája.

Fél hét. A statiszták fáradtan tántorognak ki a boltíves várkapun. Nekik sem könnyű oly sokszor elismételni a feladatokat, pedig még jelmeztárban vannak a nehéz kosztümök.

A színészeket szólítja színpadra az ügyelő. A nézőtér — egyelőre csak képzeletben — sötét. Megszólal a zene, kintről üdvrivalgás hallatszik. A császárné asszonyt ünnepli a tömeg. Az első képben még csak a serkenő bajszú Jankó, a történelem későbbi Hunyadija beszélget atyjával. Karácsony van. Az apa közli fiával, hogy hamarosan katonának adja. A még tizenéves Hunyadi Jankó meglepődve fogadja a hírt,. de máris felébredt benne valami, talán a majdani hadvezér és dühösen mondja: lenni akarok valaki!

Gyorsan változik a kép, peregnek szemünk előtt a nagy Hunyadi történelmi küldetésének eseményei, végigvezetnek életén és bár még csak utcai ruhákban játszanak a színészek, máris feledteti ezt a nagyszabású történelmi freskó szuggesztío eseménysora. a színészek kitűnő játéka, a mindezek harmóniáját megteremtő rendezői munka.

Miszlay István Jászai-dijas, a rendező még közbe-közbe szól, mint karmester ad végső utasításokat a hatalmas együttesnek, hogy a bemutatón az utolsó lobogó fáklyáig minden és min-1 denk* a helyén legyen.

Szünet van. A címszereplővel, Paláncz Ferenccel, a Miskolci Nemzeti Színház tagjával beszélgetünk.

—I Játszottam már Kossuthot, Machbetet, Claudiust, de ezek csak előjátékai voltak a Hunyadi szerepnek. Különösen fizért szép és nagy a feladatom, mert 18 éves korától egészen Nándorfehérvárig, bölcs és lehiggadt koráig kell kísérnem Hunyadit. Mozdulatokban és gondolatokban egyaránt követnem kell életútján. Darvas Hunyadira irta az egész drámát, Így tulajdonképpen nekem kell összefogni mindazt, ami a színpadon történik. Ügy érzem, Hunyadi máris bennem él, értem és kedvelem. Nem kis ember az. aki analfabétán belelát egy ország életébe, irányit ja azt. Sajnos az sem csoda, ha éppen emiatt szakad el a néptől és már csak halálos ágyán értheti meg, hogy csakis rájuk számíthatott volna. Csodálatos érzés végigélni vívódásait.

A színészek között: Pap Éva, a Vígszínház, Szersén Gyula, Tyll Attila a Nemzeti Színház, Szoboszlai Sándor, a Vidám Színpad, Bicskei Károly, Csernák Árpád a Jókai Színház tagjai.

Szoboszlai Sándor tíz éve játszik a várszínház előadásain; korábban mint a csabai színház művésze.

— Tulajdonképpen már csak hárman vagyunk itt, akik a várszínház minden évében itt voltunk: Miszlay István rendező, Dani Tibor színpadmester és én. Örömmel jöttem most is, hiszen bár pesti színházban játszom, Gyulán és Csabán továbbra is itthon vagyok. A várszínházi sikerek? Legnagyobb élményem a Don Carlos és az István király volt itteni alakításaim között. A Vidám Színpadon Abodyval új, izgalmas színházat csinálunk. Brechtet és politikai szatírát játszunk. Előtte nagyszerű egy kicsit újra itthon játszani.

A próba végén. éjfél-felé kialszanak a várban a reflektorok. Néhány nap múlva benépesül a nézőtér és a korabeli környezetben szemtanúi lehetünk Hunyadi és kortársai cselekedeteinek.

Réthy István

A történelmi dráma harmadik képe.

0M& Dcanény)