Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

ORVOS ANDRÁS TÁRLATA ESZTERGOMBAN A fiatal, megyénkből elszár­mazott Orvos András festőmű­vész kiállítását június 30-án es­te 6 órakor Dévényi Iván nyit­ja még az esztergomi művelődé­si központban. Orvos művészi hitvallását nemrégiben olvashattuk az Élet és Irodalom hasábjain. A heti­lap rendszeresen közli grafikai alkotásait. A Frank Jánossal folytatott beszélgetéséből választ és magyarázatot kaphattunk né­hány kérdésre, melyek modem képkompozícióinak megtekintése után támadtunk fel. Bodri Fe- utána támadnak fel ben­nünk. Bodra Ferenc ír­ja róla: ^A művész az elemi természetben rejlő, a na­ponta látott és mégsem eléggé 'ismert törvényeket keresi és mutatja fel. Nagyfokú gonddal és tisztelettel megmunkált felü­letei új felismeréseket hozhatnak. A naturális harmónia eddig csak távolról vizsgált oldalait derít­hetik a néző előtt. Az alkotás folyamata Orvosnál láthatatlan, a festő munkájával visszahúzó­dik a nyilvánosság elől. akár a középkori miniátorok. A modem folklór köznapi darabjait állít­ja új rendbe és teríti képein a szemlélő elé. Filozófiája az „út szélén baktatóé”, a virágok előt­te nyílnak meg igazán. euBaBaBiaESBaaaBB9BBBaaaaasBBBe99S99*e9seBBa*aaB3SsaasaBSBsaacEsuaaEES9ESS99MasBBaBa9aaB I Alkatrészek mezőgazdasági gépekhez As alkatrész-ellátás sokfélé gond még. A Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat budapesti gyára mintegy öt­ezerféle alkatrészt állít elő különféle kombájnokhoz, erőgé­pekhez. {MTI fotó: Jászai Csaba felvétele — KS) Áginak égett a föle. — Idefigyelj — mondta a kis_ lánynak Csapó — Bakcsón a patika előtt van egy tiszafa. — Igen, láttam már — mondta Ági, és félve Csapóra nézett. — Arról nekem kellene egy ég. Nevetett látszott rajta, hogy bolondozik. — Igen — mondta Ági. Csapó játékosan megnyomta a kislány orrát Ági örült is. nem is. Az érintésnek örült a mozdulatnak nem. Aztán Csapó fölszánt Föntrő1 észrevette a birkán va­jat. mellette parkolt a brigád sárga terepjárója. Huszár a juhász mellett állt és geszt iku- Iáivá magyarázott. A puli melj lettük ült és félrehajtott fej­jel figyelt. Ez mesint alkuszik valamire — gondolta Csapó. Huszár volt a csoport kereskedője. Mindent, amire szükség volt, megvett — féláron. Tojást, evapjút. krump­lit. kinek mi kellett. Csak szól­ni kellett neki. — Te Imre, az asszony szólt, hogy szombaton vigyek száz tojást. Nem tudsz valahol? Huszár tudott. Másnap meg­jött a száz tojással, és azt mondta: — Egytíz. —• Fogadjunk, egy forintért vette — mondta nevetve Biró. —- Rajtunk akarsz meggazda­godni? — morgott Kocsis. — Rajtad, édesapám, csak tönkremenni lehet. Hol kapsz te most egytízért tojást? Hu- saár papénál igaz? / I Blrkafarmot akar alakítani — | gondolta fönt a magasban Csa- ! Pó. Kiszórta a műtrágyát és • megindult a nyáj felé. Huszár | gyanakodva pislogott fölfelé, a í foga között káromkodott. — Baj van? — kérdezte a s juhász. — Máshol hetvenért ; sem kap! — Most itt ingyen kqpja meg, J papa — mondta Huszár és has- ; ra vágódott. Csapó megstruccolta a nyájat, • a birkák úgy fröccsentek szét. ; mintha lövedék csapott volna ; közéjük. A juhász káromkodott. — Ezt a barmot —mondta ■ Huszár. A juhász fenyegetőzött a bot- s jával, Huszárral is ordítozni • kezdett. Ezt még megkeserülik. S A puli terelte a nyájat. A rakodók fogták a hasukat. : Bíró vakarta a fejét, s aztán, ■ mert megrakták már a gépet, ! még Csapó földet érése előtt : felszállt. : — A jő anyádba — autózott ! oda Huszár —, hetvenért kap­tam volna tőle gyapjút. Nem vagy te normális. Csapó vigyorgott. — Pipés? — kérdezte és a juhász felé intett. — Dehogyis, éppen táncol örömében — mondta Huszár. Csapó kicsit félreállt, a szé- lesfarú lány illegve-billegve ment el mellette. — Várj csak — mondta Csa­pó. — Mit akar? (Folytatjuk) Paláncz Ferenc (Hunyadi) és Pap Ëva (Szilágyi Erzsébet) a vár előtt. Esti próba a várban Ezen a nyáron már tizedik alkalommal lobogózzák jel a vár fokát. tizedszer jelzik a jú­lius 6-án megszólaló harsonák a gyulai várjátékok kezdetét. A megnyitó jubileumi darab Dar­vas József: Hunyadi című tör­ténelmi drámája. Fél hét. A statiszták fáradtan tántorognak ki a boltíves vár­kapun. Nekik sem könnyű oly sokszor elismételni a feladato­kat, pedig még jelmeztárban vannak a nehéz kosztümök. A színészeket szólítja színpad­ra az ügyelő. A nézőtér — egye­lőre csak képzeletben — sötét. Megszólal a zene, kintről üdvri­valgás hallatszik. A császárné asszonyt ünnepli a tömeg. Az első képben még csak a serke­nő bajszú Jankó, a történelem későbbi Hunyadija beszélget atyjával. Karácsony van. Az apa közli fiával, hogy hamarosan katonának adja. A még tizenéves Hunyadi Jankó meglepődve fo­gadja a hírt,. de máris felébredt benne valami, talán a majdani hadvezér és dühösen mondja: lenni akarok valaki! Gyorsan változik a kép, pe­regnek szemünk előtt a nagy Hunyadi történelmi küldetésének eseményei, végigvezetnek életén és bár még csak utcai ruhákban játszanak a színészek, máris feledteti ezt a nagyszabású tör­ténelmi freskó szuggesztío ese­ménysora. a színészek kitűnő játéka, a mindezek harmóniáját megteremtő rendezői munka. Miszlay István Jászai-dijas, a rendező még közbe-közbe szól, mint karmester ad végső utasí­tásokat a hatalmas együttesnek, hogy a bemutatón az utolsó lo­bogó fáklyáig minden és min-1 denk* a helyén legyen. Szünet van. A címszereplővel, Paláncz Ferenccel, a Miskolci Nemzeti Színház tagjával beszél­getünk. —I Játszottam már Kossuthot, Machbetet, Claudiust, de ezek csak előjátékai voltak a Hu­nyadi szerepnek. Különösen fizért szép és nagy a feladatom, mert 18 éves korától egészen Nándorfehérvárig, bölcs és lehig­gadt koráig kell kísérnem Hu­nyadit. Mozdulatokban és gon­dolatokban egyaránt követnem kell életútján. Darvas Hunyadi­ra irta az egész drámát, Így tu­lajdonképpen nekem kell össze­fogni mindazt, ami a színpadon történik. Ügy érzem, Hunyadi máris bennem él, értem és ked­velem. Nem kis ember az. aki analfabétán belelát egy ország életébe, irányit ja azt. Sajnos az sem csoda, ha éppen emiatt sza­kad el a néptől és már csak ha­lálos ágyán értheti meg, hogy csakis rájuk számíthatott volna. Csodálatos érzés végigélni vívó­dásait. A színészek között: Pap Éva, a Vígszínház, Szersén Gyula, Tyll Attila a Nemzeti Színház, Szoboszlai Sándor, a Vidám Színpad, Bicskei Károly, Csernák Árpád a Jókai Színház tagjai. Szoboszlai Sándor tíz éve ját­szik a várszínház előadásain; korábban mint a csabai színház művésze. — Tulajdonképpen már csak hárman vagyunk itt, akik a vár­színház minden évében itt vol­tunk: Miszlay István rendező, Dani Tibor színpadmester és én. Örömmel jöttem most is, hiszen bár pesti színházban játszom, Gyulán és Csabán továbbra is itthon vagyok. A várszínházi si­kerek? Legnagyobb élményem a Don Carlos és az István király volt itteni alakításaim között. A Vidám Színpadon Abodyval új, izgalmas színházat csinálunk. Brechtet és politikai szatírát játszunk. Előtte nagyszerű egy kicsit újra itthon játszani. A próba végén. éjfél-felé ki­alszanak a várban a reflektorok. Néhány nap múlva benépesül a nézőtér és a korabeli környe­zetben szemtanúi lehetünk Hu­nyadi és kortársai cselekedete­inek. Réthy István A történelmi dráma harmadik képe. 0M& Dcanény)

Next

/
Thumbnails
Contents