Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-26 / 147. szám
Magyar—lengyel barátsági nap Békéscsabán Tegnap, hétfőn a Magyar— Lengyel Barátsági és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés 25. évfordulója tiszteletére Magyar —Lengyel Barátsági Napot rendeztek Békéscsabán. Ebből az alikalomból megyénk központjába érkezett Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népiköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. | valamint Edward Piekarski, a Lengyel Kultúra helyettes igazgatója, akiket az MSZMP Békéscsabai Várost' Bizottságának ! titkára, Araczki János fogadott. | Az üdvözlő szavak után Vichnál ! Pál, a Hazafias Népfront Nemzetközi Béke és Barátság Mun- ! kabizottságánaik titkára fejezte | ki megyénk lakosságának rész- j vétét a budapesti Lengyel Kul- ; túra igazgatójának halála miatt A jelenlevők néma felál- j lássál adóztak a budapesti lengyel nagykövetség gyászának, i Ezt követően a párt városi I titkára és a városi tanács elnöke tájékoztatta lengyel barátaink magyarországi képviselőit Békéscsaba politikai, gazdasági és kulturális életéről. Délután a nagykövet és a kíséretében levők ellátogattak a . Munkácsy Mihály Múzeumba, j a szlovák tájházba, ismerked-1 tek a várossal és találkoztak a ! MEZŐGÉP Vállalat üzemének dolgozóival. Négy órakor a városi tanács dísztermében a lengyel és a magyar Himnusz elhangzása után barátsági nagygyűlésen emlékeztek meg a Magyar— Lengyel Barátsági és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés 25. évfordulójának aláírásáról, majd este fél 7-kor a Tanácsköztársaság útja 3. szám alatt megnyitották a budapesti Lengyel Kulturális Központ és a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat által rendezett lengyel iparcikk-kiállítást és vásárt B. J, Válaszok a Tv-Fórutn kérdéseire A TV-Fórumra több kérdés érkezett a televizió-né- [ zőktőL, amelyeket Nyers Rezső elvtárs a rendelkezésre álló adásidőben nem tudott megválaszolni. A Központi Sajtószolgálat ez alkalommal a Könnyűipari Minisztérium. a Munkaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Beruházási Bank válaszait közli az alábbi kérdésekre. « Kérdést Milyen meggondolás alapjan történt áremelkedés a íodrásaiparban ? Bérei Béla, a Könnyűipari Minisztérium árosztályának vezetője i — A fodrászaiban az alapvető szolgáltatások, mint például a vágás, a borotválás, a dauer (tartós hajhűUámkészítés) országszerte maximált árkategóriába tartoznak. Az olyan szolgáltatások, melyek nem alapvető szükségleteket elégítenek ki, például a manikűr, a hajfestés, a kozmetika szabadárasak. Ezek árának megváltozása a szövetje özetek, a tanácsi vállalatok hatáskörébe tartozik. A maximált árkategóriában szereplő szolgáltatásoknál országszerte a helyi érhatóságoknak lehetőségük van rá, hogy azokon indokolt esetben változtassanak., Egyébként régi gond a szolgáltatások ára, mivel ezeket évtizedekkel ezelőtt állapították meg. Ma már gyakran előfordul, hogy az árak nehezen fedezik a költségeket. Kérdés: Ml volt az indítéka a szakmunkásképzés tanácsi irányítás alá helyezésének? Nem .«koz-e átmeneti visszaesést a szakmunkásképzésben az irányítás megváltoztatása, mivel a tanácsok kevésbé ismerik a szakmunkásképzés speciális gondjait? Szamos József, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának csoportvezetője: — Az állami oktatás irányításában, de a középfokú, ezen beiül a szakközépiskolái és szakmunkásképző iskolai irányításban különösen fontos a kellő összehangoltság. A középfokú szakoktatás közvetlen irányítása jelenleg a legszétaprózottabb. Ezeket az iskolákat a tanácsok mellett tizenhárom, ezen belül a szakmunkásképző iskolákat hat főhatóság irányítja. Azonos szakra vagy szakmára több tárca közvetlen felügyelete alatt működő intézményekben is képeznek fiatalokat különböző, egymástól gyakran nagyon is eltérő körülmények Között. Ez bonyolulttá teszi az irányítást, megnehezíti az egyébként is szűkös anyagi/ és szellemi erőforrások megfelelő koncentrálását, a különböző iskolatípusok képzési feladatainak összehangolását és a korszerű iskolahá- loiat megteremtését. Az állami oktatás múlt évben lezárult felülvizsgálata ezeket a hiányosságokat felszínre hozta. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a többi között ezért hangsúlyozta, hogy az egész közoktatás tártaim korszerűsítésével párhuzamosan minden szinten hatékonyabbá kell tenni az irányítást, növelni kell a szervezettséget és javítani az iskolahálózat fejlesztésének összehangolását. Az irányítás szervezetére vonatkozóan a határozat előírta, hogy: főhatósági irányításra tekintet nélkül minden iskolatípus fenntartásának jogát a jövőben a tanácsok gyakorolják. Ez az intézkedés, ha átmeneti -gondokkal jár is, közoktatásunk, s énnek köretében a szakmunkásképzés fejlődését szolgálja. A szakmunkásképzésben a Munkaügyi Minisztérium központi — szakmai ágazati —1 irányítása változatlan marad. Ügyszántén az iskolaigazgatók önállósága is. Emellett a Munkaügyi Minisztérium minden szükséges támogatást megad a tanácsoknak az új feladatok ^látásához. így remélhető, hogy az iskolák közvetlen irányításának megváltozása nem okoz átmeneti visszaesést a képzésben. Hosszabb távon pedig mindenképpen hasznos. Kérdés: 1974-től a kereskedelmi beruházásokra (például általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek) megszüntetik-e a beruházási stopot? Vándor Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztályának helyettes vezetője: — Jelenleg nincs beruházási stop a belkereskedelemben, A beruházások alapja ma is a vállalatok hitelképessége, fizetési lehetősége, valamint a mindenkori építőipari kapacitás. A szövetkezeteknél a negyedik ötéves terv idejére határozták mag a pénzügyi kereteket. Ezeknek felszabadításával a beruházási piac lehetőségétől függően foglalkoznak. Kérdés: A forgóeszközöket a vállalatoknak saját fejlesztési alapjukból kell finanszírozni. A Magyar Nemzeti Bank június 1-től nem dolgozza fél a hozzá beérkezett anyagokat, így a kereskedelmi vállalatok készpénz- befizetését sem, ezért a vállalatoknál növekszik a forgóeszköz^ állomány. Változtatnak-« ezen a jövőben? Dr. Bél Imre, Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztálya: — Valóban, a vállalatoknak ke® finanszírozniuk saját fejlesztési alapjukból a forgóeszközöket. Ezen a jövőben sem változtatunk. Ami a készpénzbefizetések kifogásolt feldolgozását illeti, az nyilvánvalóan az államigazgatásban június 1-től bevezetett szabad szombattal függ össze. A Magyar Nemzeti Bank csak szombaton nem könyvel: se nem terhel, se nem ír jóvá. Ez némileg nőve® az átfutási időket, de jelentősen nem befolyásolja a vállalati gazdálkodást. Kérdés: Az utóbbi időben több jelentős beruházást leállítottak, példa erre a paksi atomerőmű Az .eddigi befektetett pénz vajon kárbaveszett? Deák Andrea, a Magyar Beruházási Bank főosztályvezetője: — Beruházási tevékenységünknek anyagi-műszaki kapacitásainkkal való összehangolása időnként szigorú központi intézkedéseket kívánt. Emiatt volt már Példa, hogy kormányunk a tervezett nagyberuházásaink közül néhánynak az indítását későbbre halasztotta. A már megkezdett beruházások leállítására azonban hosszabb időtávra visszatekintve sem került sor. Más kérdés, hogy kivételesen indokolt esetben a beruházás kivitelezésének megkezdése után rendelte él a kormány a szüneteltetést, természetesen a várható következmények sokoldalú mérlegelése után. A p>aksi atomerőművet szüneteltető .(és nem leállító!) határozatra gazdaságossági okokból került sor. A 'negyedik ötéves tervidőszakban ugyanis a vártnál több szén- hidrogén állt rendelkezésünkre, s így olcsóbb volt olajerőműveket (pl Százhalombattai Hőerőmű gtb.) építeni. Most időszerűvé vált az atomerőmű építésének folytatása. A Szovjetunióval érvényben levő államközi egyezmény alapján — a már elvégzett területelőkészítés folytatásaként — 1973-ban az atomerőmű kivitelezése ismét megindul és az eddigi befektetések mind a megvalósításban. mind a villamosenergiatermelésben megtérülnek. Tehát kárbaveszett befektetés nincs. 1973. JÚNIUS 26. Víztorony a szegedi olajmezőn A szegedi szénhidrogén medencében, az algyői központi Ipartelep szomszédságában 350 köbméteres vasbeton víztorony épült. Rendeltetése, hogy jó ivóvízzel lássa el elsősorban az olajmező szociális központját, amely egyebek között konyhát, éttermet, orvosi rendelőket, irodaházat, fürdőket foglal magában. (MTI fotó—Tóth Béla felv.—KS) Tüskék a tótkomlósi Rózsa-fürdőben A tótkomlósi Rózsa-fürdőnek több évtizedes vendége voltam, közben figyelemmel kísértem annak fejlődését. A napokban is ellátogattam családommal együtt a gyógymedencével kibő. viteti strandfürdőbe, ahol nem kis hossza nkodással a fürdőző vendégek kényelmét nem kellőképpen szolgáló dolgokkal találkoztam. A vendégek pontos tartózkodási idejének megállapí. tásához szükséges óra. a fürdő- zök szórakozását szolgáló hang. crősítős rádiószolgáltatás hiányzik. így a vendégek kénytelenek kabinjukba járni a pontos Időt megtudni, mert órájukat a víz. be nem tudják vinni. Ugyanakkor zeneszó vagy híranyag hallgatása mellett kellemesebben telne a fürdési idő. Épült a strandhoz egy kulturált gyógymedence is, melyben a gyermekek fürdése tilos. E medence kihasználatlan, mert állítólag nem kap a fürdő elegendő meleg vizet. Olyan információt kaptam a személyzettől, hogy a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet az igényelt meleg vizet szolgáltatni nem tudja, csak alkalomszerűen. Több esetben csak éjszaka, így célszerű lenne a betegeknek az éjszakai fürdési lehetőséget biztosítani (!). Kérdésemre elmondta a fürdő egyik alkalmazottja, hogy a vízszolgáltatás igen önkényes. Ügy tudják, hogy a tsz nyárra tervezett vízhálózati karbantartási munkái, de egyéb okok is akadályozzák az ellátást. Volt eset, amikor a fürdő azért nem kapott vizet, mert a kiszolgáló személyzet a tsz-nél a: háztáji kukorica kapálásával volt elfog, lalva. Ez a fürdőző vendégeket vajmi keveset érdekli. Ök a pénzükért gyógymedencében szeretnének fürdeni. Hasonló gond jelentkezik a nagymedencében is, mert abban az úszni vágyók nem tudják kívánságukat kielégíteni. Talán éppen a „víz hiánya miatt” fé- lig-harmadrészig van feltöltve, így abban úszni nem lehet. Bosszantja a vendégeket, hogy a most elkészült büfében az újságban meghirdetett étel. és italkülönlegességek közül mindössze — a fagylalton kívül — testmeleg sör és szörp kapható. I.ángosról, kolbászról, valamint az újságban felsorolt ételekről a vendég legfeljebb csak álmod, hat. A kényelmes fürdéshez az étel. és italszolgáltatás úgy érzem, hozzátartozik. Ha már egy. szer áldoztak a büfére, miért nem használják ki? Ilyen gondok mellett úgy érzi az ember magát a Rózsa-fürdő, ben, mintha tüskék szurkainak. Meggondolandó volna a tanács és a fürdő vezetősége részéről, hogy a Rózsa-fürdő vendégeit e tüskeszúrásoktól megszabadítsák. Csak így remélhető, hogy a régi és az új vendégek kellemes emlékekkel térnek haza. Dr. Vitay János. Mezőhegyes, Csokonai u, 8.
