Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

MINI Â AZIN Mintegy száz megyei úttörő vezető pedagógus vett részt az elmúlt hé­ten a békéscsabai to­vábbképző-tábor mun­kájában. Megismerked­tek a jövő tanév moz­galmi feladataival, ha­zánk belpolitikai, gaz­daságpolitikai. oktatás- politikai és ifjúságpoli­tikai kérdéseivel, csü­törtökön maguk is Pós- telken versenyeztek, tel­jesítették az úttörő­akadálypályát, pénteken pedig — más úttörőve- zető-kollégáiikkal — az ifjúság; és úttörőházban meghallgatták Nemes Péternek, a Magyar Út­törők Szövetsége titká­„A teltek beszélnek!" Megyei űUiirőve%etö-képzö tábor rának előadását az úttö­rővezetők ötödik orszá_ gos konferenciája utáni időszak tennivalóiról. Nemes Péter ismertet­te a jövő tanévi úttörő- program jelmondatának — „A tettek beszélnek!” — megvalósításához szükséges legfontosabb elveket, módszereket. Felhívta a figyelmet ar­ra az évek óta hangoz­tatott, de a gyakorlat­ban olykor nem érvé­nyesülő gondolatra, nogy az iskola és az út­törőmozgalom céljai, feladatai közösek, az is­kolának és az úttörő- csapatnak együtt, össze­hangoltan kell tevé­kenykednie. Hogy nem lehet jó iskola, amely­ben rossz az úttörőcsa­pat és az sem teljesíti maradéktalanul hivatá­sát, ha hiányosságok vannak az iskolai okta­tó-nevelő munkában. Szőft az iskolai és a < mozgalmi munka kü­lönbségeiről, hogy ugyanaz a tanuló más­más oldalát képes ki­fejleszteni, megmutatni az órán és az úttörő­foglalkozásokon; hogy a mozgalom . „nyíltabb” a társadalom felé, mint az iskola s hogy mások a nevelés egyes konk­rét módszerei is- Elő­adása második felében az úttörőélet demokra­tizmusának s az új tan­évben az úttörőmozga­lomra váró feladatok­nak a legfontosabb té­nyezőit elemezte az út­törőszövetség titkára. » mmiuiiiiiiiuiiiiinw Fiatalul! arcképcsarnoka Másodállása”: pincérnő 1948-ban, mikor felvetődött az úttörővasút építésének gondolata, m ég romokban hevert az ország. Sok volt az újjáépítenivaló és sok igazi vasút sem működött még, de erről a gyermekek nem tehettek. Róluk gondoskodni kellett és ennek a gondoskodásnak egyik jele az úttörővasút. Most elérte már a 25 éves jubileumát és 25 éve alatt csaknem nyolcezer általános iskolás gyermeket nevelt eddig a vasút. A Fischer—SzpasZkij-mérkő- zés óta szerte a világon, így Olaszországban, is járványszerű- en harapódzott el a sakk divat­ja. Fiatal—öreg. férfi és nő, utcák, terek padjain, strando­kon, a villamoson mindenki és mindenütt sakkozott. Amikor egy szőke, apród-frizurás kis­fiú hol az egyik, hol a másik játékost szólította fel egy-egy játszmára, azok fölényesen, mo­solyogva fogadták el a kihívást. Nyolc, tíz lépés után azonban kezdett lehervadni arcukról a mosoly. A mattnál pedig már általában vérvörös volt az ar­cuk, korántsem a tűző naptól. A hatéves kisfiút, Emmio Ag- landit édesapja tanította meg nemrég sakkozni. A kisfiú szá­mára a sakk elmélete egyelőre ismeretlen fogalom. Játékát ve­leszületett áttekintő képesség, logika és kombinációs készség irányítja. Meglepő tulajdonsá­gok ezek egy ilyen apró játé­kosban, akinek állnia kell egy széken, hogy elérje a figurákat a sakk-táblán. Somas István i«*Baaaaaaaaa«a»aaaaiaa*aa*a imimmimiai Helyreigazítás A Békés megyei Népújság 1913. év április 1-1 számában „Leereszkedés a földi halandók közé...” címen közreadott, Haj­dú László kultúrotthon-igazga- tó által írt levélnek Zalatnay Sarolta- táncdalénekesre vonat­kozó. a művész magatartását ki­fogásoló és elmarasztaló vala­mennyi megállapítása teljes egé­szében valótlan.’' MiuiHiiiBBiuinmnwiM iHHimnnain Múlt heb Magazinunkban be­mutattuk a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szervezeti felépí­tését és vezetését. Most az ok­tatás és számonkérés módjairól szólunk néhány szót A legel térj ed tefbb és legré­gibb egyetemi oktatási forma az előadás. Itt esetenként több száz főnyi hallgatóság előtt is­mertetik az adott tudomány — tantervben előírt — területét anélkül, hogy meggyőződnének Eleven munka = ilyen az a munka, amit a dolgozó munka­idő után, a maszekolás alkal­mával végez, szemben a mun­kaidő aUitfá tevékenységével, amely lehet ,,holtmunka” is; elidegenedés = az a folya­mat, amelynek eredményeként az ember végül, már nem is is­meri meg az utcán azt, akinek tartozik; elosztás = ez előzi meg a fogyasztást *s, meg az Értelmetlenítő szótár ulti partit is, így azután min­den ennek a mozzanatnak a ki­menetelétől függ; előkalkuláció = az az előze­tes számítás, amelynek alapján meg a megrendelés teljesítése előtt megmondják a megren­delőnek, mennyit kell majd fi­zetnie. Ennek komolyságáról legtöbbet eddig az építőipari vállalatok meséltek; eredeti jövedelmek = bár­mily furcsa, nem azokat a jö­vedelmeket jelenti, amelyet „eredeti” emberek szereznek „eredeti" módon (például némi csalafintasággal) — ezekért a jövedelmekért ugyanis „sajnos” termelőmunkát kell végezni. <k. e. p.) arról, hogy azt milyen mértékben sajátították él. Az előadásom lá­togatása és a jegyzetelés azért is fontos, mert támpontot nyújt a későbbi felkészüléshez. A gyakorlatokon 20—25 fős csoportokban dolgoznak a hall­gatók. Ezeken a foglalkozásokon az előadás vezérfonalát követ­ve az illető tárgy praktikái dol­gaival ismerkedhetnek meg. A különböző szemináriumokon kisebb, a középiskolai osztályok­ig}7 élünk mi a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Az egyetem aulájának modern épülete. (Fofó; Rpczkpy Frigyes) . Bukó György hoz hasonló csoportokban a hallgatók átismétlik az előadás nehezebben érthető részeit és ott választ kapnak azokra a kérdésekre, melyek nehézségét Okoznak az anyag feldolgozásá­ban. Az évközi munka értékelése a félévi és év végi vizsga. Ezt azonban csak azok téhet% le, akik a tantervi követelmények­nek eleget tesznek, tehát rend­szeresen látogatják az előadáso­kat és gyakorlatokat. Az oktatáshoz hasonlóan a számonkérés is több formában történik Gyakorlati jegy azok­ból a tárgyakból van, amelyek­ből félévben nincs vizsga. A beszámolókon a félév anyagát kérit számon, de nem osztályoz­nak, hanem „megfelelt”, illetve ..jnem megfelelt” bejegyzéssel értékelnek. A kollokvium egy vagy két félév anyagának írás­ban vagy szóban történő szá­monkérési módja, melyet bizott­ság előtt tesz le a hallgató. A záróvizsga egy tantárgyat vég­legesen értékel. A képzési idő az agrártudomá­nyi egyetem mindkét karán öt év. Azok a hallgatók, akik a tanterviben előírt kötelezettsé­geknek eleget tettek, letehetik az államvizsgát. Az államvizsga es a diplomamunka ad képet a hallgatók mérnöki képessége­iről, tehát arról, hogy a mér­nökjelölt képes-e a megszerzett ismeretek önálló alkalmazásá­ra és alkotó módon történő fel­használására. Nemcsak a vizsgára való fel­készülést, hanem az évközi mun­kát és a kutatást is segíti az egyetem több mint kétszázezer könyvet folyóiratot tartalmazó könyvtára A segédkönyvekkel, szótárakkal és kézikönyvekkel jól felszerelt olvasóterem nyu­godt és megfelelő környezete* biztosít a tanuláshoz. A különböző előadásokon, gyakorlatokon való részvétel és a tanulás mellett elég sok sza­bad idejük is marad a halíga- ■ toknak. Ezt kS-ki tetszése szerint ! használja fel. Arról, hogy a szA- ; bad idő eltöltésére milyen léhe- ! tőségek vannak az egyetemen, a ! következő számunkban szólunk- á Tulajdonképpen nem igazi másodállás ez. Valkó Olga ugyanis diáklány ég csali nyá­ron dolgozik néhány hetet Bé­késcsabán, az Ifjúsági Parkban. Jól illik a fiatalokkal teli kör­nyezethez és kedvesen kínálja a bolt teljes választékát; az ép és törött perecet, a rágógumit és a colát. Civilben a mezőberényi gim- názum most negyedikes tanuló­ja és mindennap Csabáról jár át. — Nem bántam meg, hogy a mezőberényi gimnáziumba iratkoztam be — mondta. — Sokkal fiatalabb a tanári kar, mint a békéscsabai gánikben. Ezt az ismerőseimtől tudom. És mert korban közel állnak hozzánk, jól megértik gondjain­kat problémáinkat és sokat se­gítenek. Olga kedvenc tárgya az iro­dalom és hobbyja a versmon­dás. Ebben már ért is el szép sikereket, a járási szemléről például ezüstéremmel tért ha­za. Tagja az iskola irodalmi színpadának, és ehhez a szín­padhoz fűződik egyik nagy él­ménye. Előadták ugyanis Ágh István : Harangszó a tengeré­szért című művét és ezzel sok nagy sikert arattak. Az utóbbi négy évben minden nyáron dolgozott valahol Olga, és az érte kapott pénzből fris­síti fel ruhatárát veszi meg kedvenc könyveit lemezeit. — Jó érzés az — mondta —, hogy­ha kézbe veszem valamelyik ruhadarabom, arról tudom, hogy ez az én munkám gyü­mölcse. Ezek nekem valahogy jobban tetszenek, mint amelye­ket úgy kapok. Soha sem tud­tam megérteni azokat a tár­saimat. akik egész nyáron teng- nek-lengnék, nem tudják hogy agyonütni az időt s csak az jelent kis változatosságot, hogy pénzt „koldulnak” szüleiktől. Én ezt soha sem tadnám meg­tenni. A Mini Magazint össze­állította: Lonyaá László TIT a fiatalokért A TIT Békés megyei Szerve­zetének valamennyi járási, vá­rosi elnöksége fő feladatának a munkás- és parasztfiatalok kö­rében folyó ismeretterjesztést tekintette. Ezen a téren szép eredményekkel dicsekedhetnek. Ebben aB évadban június 5-ig 300 előadást tartottak fiatal fi­zikai dolgozóknak. 8 ítm. jtéaivs ■».. Uj „mini Fischer'*

Next

/
Thumbnails
Contents