Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Taggyűlés a szakmunkásképzőben A legfontosabb gond az ifjúság segítése Nemzeti képtárunk terve A napi sajtó már hírül adta, hogy elkészült a Budavár} Pa­lota B-számya, s a Magyar Nemzett Galéria megkezdte fel­költözését új otthonába. 1975 vé. gére — a C és D szárnyak átvé­tele után — legnagyobb nemzeti képtárunk megnyithatja új ki­állításait a látogatók plőtt Az előkészületek több esztendővel ezelőtt kezdődtek meg. A Ma­gyar Nemzeti Galéria elkészítet­te leendő, állandó kiállításainak tervezetét, amelyet már eddig is több szakmai fórumon, valamint a Művelődésügyi Minisztérium vezető testületében is megvitat­tak. A Magyar Nemzeti Galéria művészetpolitikai feladatai, a magyar képzőművészet múltjá­nak és jelenének megismerteté­sében vállalt szerepe egyaránt szükségessé teszik, hogy új ál­landó kiállításának tematikáját a szakemberek és a művészetet kedvelők nyilvánossága elé bo­csássák A Kritika című folyó­irat júniusi számában — a mű­velődésügy vezetőivei egyetér­tésben — közli a részletes ter­vezetet, remélve, hogy széles kö­rű vita bontakozik ki majd a tervezetről. Szakemberek és mű- barátok vitatkozó, javaslatokat tevő hozzászólásait várja a szer­kesztőség, hiszen a kiállítás mintegy ezer év magyar művé­szeti emlékeit tárja majd a lá­togatók elé, s ilyen, az egész magyar művészetet átfogó kiál­lítás — néhány nem túl nagy külföldi bemutatón kívül — ed­dig még nem készült. A kiállítás végleges forgató­könyvét a Magyar Nemzeti Ga­léria munkatársai, a — remél­hetően — nagy számban beér­kező hozzászólások figyelembe­vételével fogják összeállítani. Eleven vitára számít tehát a szerkesztőség, hogy minél több hasznos és okos javaslat segítse a kiállítás rendezőinek munká­ját Mert hiszen nemzeti mű­kincseinknek nem csupán múlt­járól, de jövőjéről is van szó. ügy képzelte, hogy természetsze­rűen kötelékben repülnek — Csa­pó azonnal emelni kezdte a gé­pét, jóval a megengedett két­száz méteres magasság fölé, mi­kor magasságot nyert, ejtette a gépet, így nagyon fölgyorsult, megelőzte Bíró gépét, egy dara­big simán repült, aztán Bíró mö­gé kanyarodott s újból kezdte az egészet. Játszott. — Mi a fenének csinálod eztl — mondta dühösen Bíró, amikor a bázison kiszálltak. —- Ne hülyéskedj — mondta a másik elkedvetlenedve. Ügy érezte, hiába minden szó, Csa­pónál érzéketlen falba ütközött. — Nem hülyéskedek — vála­szolta Csapó. Elkomolyodott, olyan arcot vágott, mint aki na­gyon sajnálta a társát, amiért kellemetlenséget okozott neki. Bíró megvonta a vállát, elhall­gatott, s mert megjöttek a töb­biek Z Huszár. Pálinkás meg Kocsis — vidáman beszélgetve indultak a puszta felé. Először a szállásukra mentek — alaposan délutánra fordult már, a munkát nem volt érde­mes elkezdeni — s ahogy szo­kás volt, nemsokára a kis Ági kék kannában meleg vizet hozott nekik. Letette a mosdótál mel­lé, csillogó szemmel nézte Csa­pót Máskor sohasem maradt a repülősök szállásán egy pillana­tig sem, ha meghozta a meleg vizet. Azonnal kifordult az aj­tón, a pilóták nem is nagyon tö­rődtek vele. De most nem ment el azonnal, nekitámaszkodott az ajtófélfának, mint aki trécsel- ne kicsit. — Na. mi van? — kérdezte tőié Csapó. Pénteken délután tartotta | tanév végi beszámoló taggyűlé-1 sét a békéscsabai 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet pártszervezete... Fekete Antalné üdvözli a je­lenlevőket, ismerteti a napi­rend-javaslatot, amelyet a tag­ság elfogad, majd felolvassa a Központi Bizottság levelét a két munkáspárt egyesüléséről. A levél hangsúlyozza a mun­kásegység fontosságát, felhívja a figyelmet a munkásosztály szakmai, politikai igényeinek minél jobb kielégítésére. Igaz gondolat és legidőszerűbb ta­lán éppen itt, ahol a jövő szak­munkásait oktatják, nevelik. Mások mellett a jelenlevő párt­tagok is. Vraukő Pál titkár mondja el a vezetőség beszámolóját, amelynek gerince: a pártmeg­bízatások teljesítésének érté­kelése. Tizenkilenc megbízatás közül tizenhét közvetlenül kap­csolódik az ifjúsághoz. „For­gácsoló KlSZ-alapszervezetünk- ben a társadalmi munkát koor­dinálja”, „a villanyszerelő KISZ-alapszervezetet patronál­ja, munkáját lelkiismeretesen végezte”; „előadást tartott a házi’ KISZ-vezetőképzőben, részt vett a diákparlamenten el­hangzott problémák megoldá­sában”; „irányította a 10. szá­mú általános iskola úttörő- csapatának segítését” ; „aktívan vett részt ünnepi műsorok szer­vezésében, betanításában, lebo­nyolításában”; „a KISZ Békés megyei Bizottságának tagja”; „az Ifjúsági Törvény helyes al­kalmazása érdekében, vállala­toknál agitációs munkát végez”, s lehetne tovább is sorolni a sok-sok munkából egyetlen fél­mondattá sűrűsödött megállapí­tásokat. À kislány elpirult, lehajtotta a £ fejét és azt kérdezte; ; — Nem félt? Akkor már mindannyian oda- | figyeltek, hangos hahota csat- £ tant a kérdésre. Csapó is neve- ; tett, hirtelen a kislány felé for- ! dúlt: — De. Féltem. A kislány kifordult az ajtón, 5 ragyogott az arca, mintha ez aj „féltem” valami fontosat jelen- • tett volna neki. — Ki se látszik a földből, és £ már szerelmes — jegyezte meg ■ Pálinkás, mire ismét jóízűen ! nevettek, hiszen a kislányt gyak- j ran heccelték Csapóval, s néha : Csapó maga is ugratta. Este elmentek a kocsmába ; megünnepelni a sikeres visz- j szatérést, nem ittak vadul, de i jókedvük kerekedett. Bíró fröcs- £ csőt ivott, Csapó meg Pálinkás j konyakot, Huszár és Kocsis sört. | A ködről beszélgettek meg a i szőlősi repülőtérről, közös isme- : rősökről. akik most a légierők- £ nél szolgálnak, a szuperszonikus ! gépekről, ahol az ember szín- j te már a műszerfalhoz tartozik, £ valamelyikük azt mondta, ott £ már nem az ember a gép ura, ; hanem a gép az emberé. Ez a be- • szélgetés kissé elszomorította a £ két pilótát, mert bár a brigád £ többi tagja is repülőnek számi- £ tóttá megát — még Huszár, a • gépkocsivezető is —, azért csak j ők ketten voltak pilóták, akiket ; egy ilyesfajta beszélgetés elszo- ! moríthat. Szerencsére Pálinkás : Berci is közbeavatkozott — ki- £ csit már rózsaszínű felhőkön lo- * vágóivá — lekicsinylőén legyin- ! tett és kezdte a szokásos mono- £ lógot; Ugyanebben a témakörben mozog a hozzászólások legna­gyobb része. Háló Ferenc — hosszú-hosszú és eredményes munkában telt évek után most adja át a pártösszekötő-tanár tisztét fiatalabb kollégájának — arról beszél, hogy a nevelők KISZ-t segítő tevékenysége ne­mes feladat, s olyan feladat, amit nem végezhet jól egyetlen ember. Ehhez közös fáradság, összefogás szükséges. Izsó Antal néhány más hozzászólóval együtt az iskolai és az iskolám kívüli testnevelésnek kíván na­gyobb teret — saját sportpálya létesítéséhez társadalmi munkát ígér. Ismét mások a fiatalok sokszor felmerült kérését tol­mácsolják: önálló KlSZ-fklub- helyiség kellene. A Tóth Pál arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy új oktatási-neve­lési intézmények tervezésénél általában nem biztosítanak he­lyet a7- ifjúság ilyen jellegű igé­nyeinek — sa társadalmi erő­feszítéseknek sokszor olyan akadálya is van, hogy nincs megfelelő hely klubépítésre. Ugyanő beszél a meglevő le­hetőségek jobb kihasználásáról, arról az igazságról, hogy a jó KISZ-munkának semmiképpen sem egyedüli feltétele az önálló helyiség. Természetesen min­dent meg kell tenni — s az is­kola állam és társadalmi szer­vei igyekeznek is mindent megtenni —, hogy legyen meg­felelő KISZ-helyiségük a szak­munkástanulóknak. Szűcs László, az új pártösz- szekötő tanár — mintegy az addig elhangzottak összefoglalá­saiként — megköszöni a tagság egyhangú szavazásban meg­nyilvánuló bizalmát s kéri kar­társait, elvtársait, elsősorban különösen gazdag tapasztalatok, kai rendelkező elődjét, hogy se­gítsék az új tanévben. Egyszóval, lldcsit elkanyaro­dik a taggyűlés a munkaérte­kezlet felé — Fekete Jánosné, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának osztályvezetője fogalmaz így. A beszámoló s a hozzászólások csak érintik az alapszervezet közvetlenül ön­magára irányuló tevékenységét S az a taggyűlés feltétlen hiá­nyossága. De hát az elhangzot­takat el kell mondani. Azok nélkül szintén hiányérzettel tá­vozhatna minden jelenlevő. A teljességhez talán öt vagy hét óra is kevés lenne. A felmerült főtémát azonban sokoldalúan, tartalmasán elemzi a taggyű­lés. Látszik, hogy nemcsak munkaidőben, nemcsak köteles- ségszerűen, hanem társadalmi tevékenységében is legnagyobb gondjának, leglényegesebb ten­nivalójának tartja valamennyi párttag, hogy törődjön az inté­zet diákjaival. A pedagógiai hi­vatásnak velejárója, hogy az ok­tató, a nevelő más emberrel, a tanítvánnyal foglalkozik első­sorban, s csak utána önmagá­val. Érthető, hogy a hivatás sajá­tossága érezhető a pártmunká­ban is — a „gyerekreirányult- ság” előnye a másik oldalon, ez esetben a pártmunka legbel­sőbb kérdéseiben pótlást igény­lő hiányként mutatkozik. De — és ez ismét a taggyűlés e következetlenségét menti — ebben az alapszervezetben nemcsak ez a más pedagógus- alapszervezetekre is jellemző tény a meghatározó, hanem másvalami is. Az egy évvel ez­előtti decentralizáció következ­ményeként csak pár hónapja lett ez a kollektíva pártcsoport­ból önálló alapszervezet. Ez pedig szinte megköveteli, hogy a „legdöntőbb láncszemre” irá­nyítsák a legnagyobb figyelmet. Márpedig a legfontosabb, hogy a párttagok különösen jól lás­sák el mindennapi oktató-neve­lő munkájukat. Annál is in­kább, mivel a pedagógus- munka közvetlenül ideológiai, politikai, személyiségformáló munka. Mindenfajta iskolában a szokásosnál közelebb van egymáshoz a szakmai poli­tikai tevékenység. S ezért a 611. számú intézet párttagjai nem érezhetik feles­legesnek a taggyűlésükön el­hangzottakat. A következő tag­gyűléseiken pedig — megszív­lelve a felsőbb pártszerv jelen volt képviselőjének gondolatait — nyilván súlyának megfelelő módon foglalkoznak majd az ezúttal csak érintett alapszer­vezeti témákkal is. Mert a leg­fontosabb kérdésből már ezen a taggyűlésen jól vizsgáztak. • vétel* eladás•bizományi értékesítés« magánosoknakés közületeknek a MERKUR telepein Sieged, Vásárhelyi Pál u. 4L Debrecen, Balmazújvárosi út 3. Nyitva; 8-tól IS óráig, szombaton 8-tól 12,30 áráig eKnuHmii Közgazdász­pedagógus — Nem tartom számon az eredményeimet. Örömöt találok a munkámban, mindenben, amit csinálok. A 25 éves pedagógiai tevékenységemben sem történt semmi különös. Dolgoztam. őszinte szerénységgel mond­ja mindezt Maczák András ta­nár. amikor a kitüntetése átvé­telének előzményeiről faggatom. Statisztikát és tervezést tanít a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szakközépiskolá­ban. Tizenöt iskolát látogat rendszeresen az ország dé'i me_i gyéiben, 1964 óta szakfelügyelő. Mióta emlékszik, tanár akart lenni. A közgazdasági középis­kolát abban az épületben vé­gezte el, ahol ma is tanít. Visz- szajött ide a közgazdasági egye., tem után. Kétszeres hivatásér­zettel, hiszen ugyanúgy szereti a szakmát, mint a pedagógiai munkát — Rendkívül fontos — mond­ja —. hogy a tanár nagyon igé­nyes legyen önmagával. Csakis így követelhet a diákoktól. Ne_ künk is mindig tanulni kelL (Nemcsak a jó papnak!) Köz­vetlen kapcso’atot kell tartani a közgazdasági gyakorlattal, hi- szén csupán a múlt tapasztala­taival nem készíthetjük fel a diákokat a jövőre. Minden órán negyven kritikus ül szemben velünk. Ez nagy felelősséggel jár... Természetesen ugyanilyen fontos az is, hogv a pedagógus szeresse a tanulókat; szeresse általában az embert. Ebben a hivatásban az a szép, hogy ha jól végeztük el a munkát, bő­séggel jut a sikerélménybőL Hálásak a tanítványok a meg. szerzett tudásért és a tőlünk „kapott” jó tulajdonságokért. Én még soha sem csalódtam diák­jaimban. Sokan közülük ma már főkönyvelők, vállalati vezetők, akikkel szakmai és baráti kap­csolatot tartunk. Munkáját kitüntetések, fontos társadalmi megbízatások, fém­jelzik. Az idén az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett. Éveken át a megyei KlSZ-bd- zottság nyári táborainak veze­tője volt. Ezen a nyáron a ba- kuczi táborba megy, majd a minisztérium megbízásából tan_ könyv-bírálatba-n és a szaktár­gyi pedagógus-továbbképzés ter­veinek kidolgozásában vesz részt. Az oktatáspolitikai reformmal kapcsolatban elmondja, hogy szerinte alapvetően szükséges a gondolkodásra nevelés. Külö­nösen fontos, hogy esv közgaz­dász meg tudja szűrni és válo­gatni tudia gyorsuló1 időnk sok­sok jelenségét — megoldásra váró gondjait. Csakis így végez, hét alkotó munkát. Maczák András, a kiváló pe­dagógus is ezt teszi. (folytatjuk) R. I.

Next

/
Thumbnails
Contents