Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-23 / 145. szám
rwi pw 1ervezo és tanácstag Székely Tamás és Valkay Pál kapták az SZMT idei művészeti nívódíját Pénteken délután a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa székházában Bocskai Mihályné, az SZMT titkára adta át a művészeti nívódíj I. fokozatát Székely Tamás, II. fokozatát Valkay Pál színművészeknél Utána a Jókai Színház vezetőivel és művészeivel beszélgetett a szak- szervezet és a színház jövő évi munkakapcsolatairól. German Drob is* Felnőttek a gyerekek Hogyan kellene azt a régi szokást megmagyarázni, hogy a gyerekek segítették öregedő szüleiket? Manapság éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. a szülők segítik felnőtt gyerekeiket. Ezt a kérdést tettem fel néhány felnőtt ismerősömnek. íme, a következő válaszokat kaptam: — Igen, a szüleim segítenek. És ez annál figyelemre méltóbb, mert én viszont nem segítem a gyerekeimet. Ki segíthet nekik? Természetesen az én szüleim. — Ki mondta azt, hogy régebben a gy erekek segítették a szüleiket? Ez csak szüléink meséje azokból az időkből, amikor még ők voltak gyerekek. Én szintén azt mondom a gyerekeimnek, hogy segítem nagy szülei két. Igaz, hogy ezt viszont a gyerekeim nem hiszik már eL — Gondolja meg jól! Van-e jogunk ezt a segítséget nem fogadni el? Ha nem fogadjuk el, akkor a szülők a megszokás szerint a rokonoknak kezdenek segíteni. később már az idegeneket is támogatni fogják. Az utolsó interjúalany már kérdéssel válaszolt. — Havi negyven rubel! Es ezt nevezi segítségnek?! (Ford.: Sa»s Attila) — Na, ügy látom fölébredtél •— mondta Bíró, s talán egy Ids sajnálkozás is volt a hangjában. — Nem rossz kis csibe, mi? — mondta a másik. Bíró megrántotta a vállát, elnézően mosolygott. Az előbb még meghitt csendben ültek egymással szemben, vastag, átjárhatatlan réteggel elválasztva a külvilágtól, mint valami különleges szekta, de ez a fal a lánytól hirtelen leomlott Nem tudni miért, ezt a pillanatot választotta Bíró a kérdésre. — Miért váltál el? — mondta váratlanul. Csapó éppen a lány felé nézett, most Bíróra kapta a tekintetét, pár pillanatig értetlenül nézett çà, aztán megrántotta a vállát. Ezen még ő sem gondolkozott. öt hónap után kínosnak érezte Klárit. Eleinte még rohanva száguldott a piros autón a feleségéhez, de ez a von- ^ zalom hamarosan elmúlt. Egykét vasárnapot kihagyott, aztán egy szép napon megírta az asz- szonynak, jobb ha vége az egésznek. Nem kellett kínos jelenetektől tartania, csak egy levélbe került az egész. Mikor egy hónap múlva hazament, a lakás már régóta üres volt, a kulcsot Klári bedobta a levél- szekrénybe. — Untam ... ennyi ai egész — mondta Bírónak, de akkor már megint a lányt nézte, s mint aki az előbbi témát véglegesen befejezte, így szólt: —■ Untam... ennyi az egész — Szemez a picike. Borbola László, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat fiatal építészmérnöke. Jó néhány megvalósult szép épület tervezése fűződik már a nevéhez, bár mindössze három éve dolgozik a vállalatnál Előzőleg két évig csoportvezetői volt Békéscsabán, a városi tanácsnál, ahol alkalma nyílt arra. hogy megismerje a város rendezési tervét és igazgatási ügyek intézésében is jártasságra tett szert. ö tervezett többek között Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen hat épületet, a Kulieh Gyula lakótelepen és Orosházán pedig jó néhány panelházat. Az egyik legsikerültebb munkájának azonban a Lencsési úti 1500 lakásos lakónegyed rendezési tervét tartja. • Amikor a vállalat valakinek megbízatást ad tervkészítésre, előbb mérlegeli: mire képes az illető? Mit produkált előzőleg. Ennek alapján lehet nehezebb feladatot kiérdemelni. Borbola Lász'ó is így kapott megbízatást egyebek között az erzsébetheiyi fürdő, valamint az új postaépület beruházási programjának az elkészítésére. A laikus el sem tudja képzel_ ni. hogy a tervezőnek mennyi mindent meg kell tanulnia, mielőtt egy munkába belekezd. Vegyük például a posta épületét, melynek felső szintjén 39 lakást kall kialakítani. — Először megismertem a posta egész felvételi rendszerét. Azt. hogyan kapcsolódnak egymáshoz a folyamatege és mik a pénzkezelési ügymenet szabályai. Tanulmányoztam a Pos- taéoítészet című szakkönyvet és a. Szegedi Postaigazgatóság különböző rendelkezéseit — sorolja Borbola László. Am egy. tervezőmérnöknek nem elegendő csupán a már ismert módszereket alkalmaznia, I hanem valami újat is kell nyúj_ tania, felhasználva ehhez az idő. közben szerzett tapasztalatokat Az előbbi hangulat akkor már elillant, alattomos, bár alig érzékelhető feszültség lengett körülöttük. — Kikezdesz véle, mi? — kérdezte Bíró. — Naná, majd hagyom elröppeni az angyalkát! Bíró szomorúan nevetett. — Ez visz téged a sírba. — Micsoda? — Ezeík a hülye nőügyek. — Elmondhatom, hogy a legszebb halálnemet választottam. Bíró legyintett és odaszólt a kislánynak, hozzon " még két gint. Mikor a tálcát az asztalra rakta, Csapó ránézett és így szólt: — Tudja mit!? Most meghódítom magát. A lány elpirult, nem tudott hirtelen mit mondani zavarában, s Csapó azon nyomban beszélni kezdett, ismerte már a nőket, ha nem tudnalk azonnal visszavágni, játsszák a sértődöttet, mert így mégiscsak ők győztek. Nemsokára már a pultnál állt Csapó, rákönyökölt, beszélt a lánynak. Bíró némi kárörömmel figyelte — eleinte a lány semmibe sem vette Csapót — bár az is látszott rajta, hogy azért sajnálná, ha most ez a férfi elmenne. Aztán egyszer- csaik elmosolyodott. És elmosolyodott erre Bíró is — micsoda dumája van, gondolta némi büszkeséggel. Fél óra múlva a lány már belemelegedett, az asztaloktól többször is oda kellett szólni egy-egy megrendelésért, mert inkább Csapóra figyelt, mint a vendégekre » (Folytatjuk) Egy fiatal mérnök természetesen inkább a szákirodalom tanulmányozásával jut új ismeretekhez, amit — ha van kellő fantáziája és ízlése — sikeresen használhat fel az adott feladat végreha.i tásához. • Hogy ml mindent kell számításba vennie a munkájánál, azt lehetetten felsorolni. Számos olyan kikötés van például, amit a hatóság (tűzrendészet, KÖJÁL, munkavédelem) ír elő. Köti a tervezést az az építőanyag, ami rendelkezésre áll. A pénz is. amit a beruházó az építkezésre előirányoz. A környezet (városkép), amelybe a létesítményt be kell illeszteni-. Mindezek ismeretében kezdődhet csak meg a részletek kidolgozása, mégpedig szerkezeti rendszerben gondolkozva. A skiccek hetekig, hónapokig több változatban készülnek egy nagyobb létesítménynél. Ez az igazi alkotás időszaka, amely jó néhány álmatlan éjszakát jelent Sok-sok egyeztetés, majd a megrendelő és a szakhatóságok tervbírálata és jóváhagyása után kezdődhet a végleges meg. oldás kidolgozása, amelyben már a vállalat társtervezői (sta_ tikusok. gépészek stb.) is részt vesznek. Borbola Lászlónak ló segítőtársa a munkában Papp Zo'tán szerkesztő és Kubicza Erzsébet műszaki rajzoló. Az elgondolásait ők „vetik” paoirra. Amikor pedig minden részlet — többek között az anyagszükségletet. a költségvetést, a műszaki leírást tartalmazó kivitelezési terv — elkészül, súlyra is legalább 10 kilót tesz ki. Az ügy azonban még mindig nem zárul le. A kivitelező vállalat észrevételeket tehet, szaktanácsot kérhet. Amíg az építkezés be nem fejeződik. A tervezés egész embert kíván. Másodállásra és mellék- foglalkozásra a tervező vállalatnál nincs lehetőség. A bérezést is úgy alakították ki. hogy az eredményes munka helyben „felér” egy másodállással. — Nekem ugyan van még két „másodállásom”, mert városi és megyei tanácstag vagyok, de ez nagyon is be'eillik a munkakörömbe — mondja Borbola László. Való igaz. Mint tanácstag sokat hall, tapasztal. Olyan ismeretekre tesz szert, amelyeket a munkájában is fel tud használni. És amikor a tervezés gondjairól beszél, akkor a tanácstag is megszólal benne: — Az építtetők sokára határozzák el magukat és amikor megbízatást adnak a tervezésre, akkor szeretnék, ha azonnal elkészülne. Pedig idő keil a mi munkánkhoz. Több variációt kellene kidolgozni és azokból a legjobbakat, lehetne kiválasztani. Olykor pedig számításon kívül hagyják azt az elvet hogy nem az olcsó beruházás a gazdaságos, hanem, amelynek az üzemeltetése és fenntartása olcsó. Gondolok például az épületek időálló homlokzatára, amelyeket évtizedekig nem kell felújítani, míg a kőporos vakolat néhány év alatt tönkremegy. Borbola László fiatal ember, aki szereti és tudja is csinálni azt. ami munkakörénél fogva a kötelessége. Nincs nagyobb öröm számára, mint egy feladat sikeres végrehajtása. Pásztor Béla g ÊÊjm&s 1973. JÚNIUS S3, iBese-iSBSiSM8B§ïïBB«ïBssïB!iff*B9eï!S(<ssse4( Háborúról - békében Szovjet írók művei s egy űrhajós emlékezései Harminckét éve, hogy a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, a szovjet irodalomnak mégis máig gyakran előforduló témája a háború szörnyű négy esztendeje. Az idei ünnepi könyvhéten magyarul is megjelent néhány háborús témájú új, a Szovjetunióban az elmúlt két-három évben kiadott alkotás. rilógiát fejez be Konsztantyin Szi- monov Az utolsó nyár című regénye. Továbbra is követi a Nem születünk katonának, s az Élők és holtak hőseinek, Szerpilin tábornoknak és Szincovnak. sok önéletrajzi elemből alkotott figurájának sorsát. E sorsok azonban ezúttal is inkább csak ürügyek az író kezében, mert a cselekmény tulajdonképpen nem Szerpilin vagy az őrnagy élete, hanem maga a háború. Annak egy irodalomból viszonylag kevéssé ismert szakasza. Ezt követi Szi- monov sokszor dokumentarista hűséggel, felhasználva a klasszikus történelmi regény ma sem elavult reóeptjét: „végy olyan főhőst, aki szükségszerűen megfordulhat az ábrázolni kívánt cselekmény valamennyi színhelyén, s kösd össze személyes életét valamilyen logikus módon minél több más emberével”. Az első mondat: „A kilenc- száznegyvennegyedik esztendő, hasonlóan az előző, negyvenharmadikhoz, sűrű ágyúdörgés közepette, a mi téli offenzívánk tetőfokán kezdődött." S egy harmadik főszereplő trilógiazáró szavai: „Ha majd az egész világon sehol sem lövöldöznek, olyan szokatlan lesz, talán úgy tűnik majd, hogy az örök élet következett el. Különösen az első napokban...” Abból, ami a ; kezdő, s befejező sorok között van, megismerjük Belorusszia felszabadulásának történetét. A harc hétköznapjait. Mert a harcban hétköznap, hogy keveset alszanak, megsebesülnek, győznek, visszavonulnak és meghalnak emberek. E hétköznapok szív- szorítóan pontos, sallangmentes stílusú leírása a regény. Önmagában is helytálló alkotás, még inkább igényt tarthat azonban azok érdeklőd isére, akik korábban megismerték a trilógia két első kötetét. írészt a jelenben játszódó történeteket gyűjtöttek egy csokorba a Tengeri szél elbeszélés-antológia válogatói. Két írás azonban e kötetben is a háborút idézi, Vaszil Bikov Az obeliszk és Iirina Velembovsz- kajh A kiskorú című alkotása. Előbbi egy hősi halált halt tanító igaz történetét mondja el, perelve a háború után kialakult, a főszereplőt elmarasztaló véleményekkel, hiedelemmel. Utóbbi háborútól megtorzított életű fiatalok egymásra találását villantja fel filmszerű töredezettséggel. S ha a kötet írásai általában nem is érik el a megelőző hasonló gyűjtemények mélységét, erőteljes írói ábrázolásmódját. e két említett mű mégis maradandó élményt jelent. Üjabb bizonyítékául annak a sokszor tagadott ténynek, hogy a keményebb, tragikusabb történelmi pillanatok gazdagabb — s talán könnyebb — lehetőségét adják valóban értékes irodalom születésének. Elsősorban Az obeliszk és A kiskorú kedvéért érdemes kézbe venni a kötetet. ampás írói lelemény teszi irodalmi szintű alkotássá Georgij Beregovoj Egy űrhajós feljegyzései című könyvének első részét. Tíz nap és egy egész élet — ez áll a jó kétszáz oldalnyi fejezet élén, pontosan magába foglalva a forma lényegét. Az űrhajósnak tíz napot kell töltenie ,a'z izolációs kamrában, ahol nem beszélhet senkivel, ahol nem szól hozzá senki, ahol csupán a külvijágból érkező elektromos utasításoknak kell eleget tenni mérési, teszt- és koncentrációs feladatok megoldásával. Olyan élet ez, mint egy egyszemélyes űrhajó lakójáé. rendkívüli próbának veti alá a szervezetet, annak fizikai és pszichikai, akarati állapotát. Az egyre fokozódó idegfeszültséget az oldja valamicskét, hogy a rövidre mért szabad időben az űrhajós kedve szerint faragcsálhat. Beregovoj fából repülőgépet formál, s közben mozzanatonként végiggondolja addigi életét. Az űrhajós-kiképzés éveit, s a második világháború ezt megelőző időszakát. Akárcsak Szimonovnál, nála is háborús hétköznapokról van szó: igaz, egy csatarepülőgép . pilótájának hétköznapjairól, amelyek azért mégsem szürke huszonnégy órák egymásutánjai, hanem a talán legnagyobb ügyességet kívánó, legnagyobb kockázattal járó harcforma huszonnégy óráié, amelynek minden ‘ percében óriásira nő az ember szerepe, felelőssége. Lebilincselően érdekesek emiatt Beregovoj emlékei. Verne-hősök éltek talán csak ilyen életet. S a valóság hatását fokozza az írói megoldás: az izolációs kamrában töltött tíz nap alatt egyre szorítóbb a magányosság érzése, s ezzel ellentétben az emlékezés időrendjében mindinkább társadalmi fontosságú, közösségi érdekű feladatokat old meg Beregovoj. • A kötet második része — És még négy nap... — rendkívül érdekes napló Beregovoj útjáról a kozmoszban, da tulajdonképpen már egy másik könyvbe illik. Igaz. a különállás inkább műfaji, hiszen tartalmilag a háborútól az izolációs kamráig eltelt negyedszázad nélkül nem következhetett volna a Szojuz-bra- vúr. Irodalmilag azonban csak a Tíz nap... számottevő. Az azonban tényleg az — nagyobb dicséretet aligha lehetne róla mondani, hogy megközelíti a professzionista író, Szimonov színvonalát. ...Három évtized telt el az említett három könyv-idézte események óta. S mégsem tűnik egyik mű sem unalmasnak, nem érezni olvasásukkor az agyonjátszott hanglemezek idegeket bántó monotóniáját. Sokkal inkább a személyiséget gazdagító kielégültséget. hogy a korábbinál teljesebben vehetjük birtokunkba esztétikailag a valóság egy darabját. Méghozzá egy rendkívül fontos darabját, amelyben különös élességgel világuk ki a közösségi ember ma még legtöbbünkben csak vágyott jelleme. A korunkban az , egyedüli, valóban korszerű emberideál jelleme. Daniss Győző A Dombegyházi Állami Gazdaság önkéntes selejtezés folytán eladja: 1 DB ZIL 130 G 1 DB ZIL 130 1 DB GAZ 51 típusú tehergépkocsiját Ar megegyezés szerint. Ügyintéző: Kovács Sándor főmérnök. Telefon: 19. 89533 Mezőgép Vállalat Központi Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út, felvételre keres esztergályos, marós, hegesztő, lakatos, szerszámkészítő szakmunkásokat, valamin-t présgépekre szakma nélküli munkavállalókat. Jelentkezés a gyáregység személyzeti előadójánál,
