Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

Megsúgom !

Magának j

» s . hogy ha igazán jő mo- ■

torversenyt akar látni, akkor ; sétáljon a békéscsabai Ta- : nácsköztársaság útján. A leg- : vakmerőbb mutatványokkal i szórakoztatták majd önt is a [ vasparipa lovagjai. Ezt én ! mondom magának, a gyalogos • En már végigmentem a : „versenypályán”, melynek : hossza a vasútállomástól a j Csaba presszóig tart. De fi- j gyelje csak a becsapódást. A í minap a vasútállomás előtt : egy P—10-es motorkerékpár ■ pihent. Vezetője lendületes » mozdulatokkal beindította. A \ motor felbőgött, hangjától ; visszhangzott a tér, s mire : észbe kapok, már a laktanya ; előtt jár gazdájával, hatalmas : füstfélhőt hagyva maga ! mögött. (Remekül sikerült a ! start!) A Kazinczy utcából ■ újabb versenyző gurul a pá- : lyára, agyondekorált Jáwán. [ Gyors mozdulatokkal váltotta : a sebességet, hogy utolérje i az előtte haladó Pannóniát. ■ Szándékától még az sem tar- ; tóttá vissza, hogy kétsávos ■ irányba haladó gépkocsik ■ között repesztett el. mindkét : oldalról kicentizve a távolsá- : got, s mindezt nagy sebesség- gél. (Élményszámba menő : mutatvány volt, bátor em- \ ber!) A versenylázat és a : kedélyeket még csak fokozta, : amikor a régi vasbolt előtt : két sport Jawa kapcsolódott \ e nemes küzdelembe, ök két- ■ ten új szint vittek a „ver- ■ senybe”, nemcsak motorjuk : színével, hanem versenyzési : technikájukkal. A Kishajó- ; bár előtt befogták a két 5 „szökevényt”, sőt az egyik : át is vette a vezetést. A ver- : sen y végső kimenetele sajnos : nem volt a legsportszerűbb, : mert a gyalogosok közbe- : szóltak az ékszerüzlet előtt. \ Ritmusváltásra kényszerült ; valamennyi „versenyző”, : mert a zebrán gyalogosok : haladtak át.

Ám ezt a helyzetet ketten 5 kihasználták, mert hirtelen ki- \ ugrottak a többi közül — úgy j mondják robbantottak — ! ügyesen manőverezve a gya- • logosok között. A gyalogosok ■ pedig riadtan fröccsentek i szét, úgy. mint amikor a kis- [ csirkék közé lecsap a héja. ! Némi „imádkozás” után nagy ; nehezen azért átvergődtek a ; szemközti oldalra.

A két lemaradt versenyző \ újabb erőpróbának vett alá • a járművét, mert ők folytat- • tűk tovább a versenyzést. ; Mondja kérem, meddig?

A halálos balesetig?

Megsúgom magának, hogy ■ az ilyen eseteket csak mi lát- ■ juk, gyalogosok —, sajnos... ;

(«szekeres) ■

CSABAI JEGYZETEK:

>9

A pletykaháza”

Nem is olyan régen, a Békéscsabán működő egyik főorvos vizsgálat közben arra kapacitált, hogy hozzunk össze egy fényképkiállítást a városban található, sajátos népi építészetet tükröző előtornácos parasztházakról, melyeket szlovákul podstenká-nak, magyarosan podsztyenásnak neveznek.

Ugyanis az ősz folyamán egy orvos-tájkoníerenciát rendeznek a városban, s a vendégek számára kedves meglepetést jelentene a Csaba múltjából való szép népi remekek bemutatása.

Az ötletfelvetésből hosszabb beszélgetés kerekedett, melynek az lett a tanulsága, hogy sürgősen hozzá kellene fogni a felvételek elkészítéséhez, mert maholnap alig találunk belőlük egyet-kettőt. Orvos ismerősöm lelkesedésében azonnal filmet és egy amatőr fotóst is felajánlott, aki a TIT gépkocsiján (melyet társulatunk biztosítana) végigjárná a város minden utcáját. s lefényképezné a fellelhető valamennyi előtorná- cos házat. Milyen komplett gyűjteményt lehetne az asztalra tenni. íme, Békéscsabán eny- nyi előtomácos ház volt 1973- ban, s ezek a felvételeik! A gondolat nem új, régebben szóba került néprajzos muzeológussal folytatott tárgyaláskor is. Mégsem olyan egyszerű a dolog. Illetve a számbavétel igen! Nem jelenthet nagyobb problémát, hogy utcánként megszámolják, hány van belőlük. Akár az iskolák úttörőcsapatai is ne- kiállhatnának — gondos tan- testületi segítséggel — e kedves honismereti gyűjtőmunkának, s az utca és a házszám feltüntetésével leltárba vehetnék az előtornácos házaikat. A gazda szerepét a múzeum — gondolom — szívesen vállalná. Nem valami kuriózumként csinálnák, nem is csupán azért, hogy a kései utódok ezt is tudják majd Békéscsaba mai városképéről, mint ahogy mi is olvashatjuk Haan Lajosnál, hogy az ő korában pontosan hány ház volt Csabán, és ki lakott a város szélén, akit ezért Krajo (Vég) csúfnévvel illették! Minden hiteles történelmi adat természetesen pusztán önmagában is érdekes. De ebben az esetben arról is szó lenne, hogy számba vegyük az e típusú házak valamennyi fontosabb ösz- szefüggést tükröző adatát, hogy tudományosan fel lehessen dolgozni a népi építészettörténet s az életmódváltozás szempontjából. Ehhez nélkülözhetetlen a szakember. De bárki kap kedvet is hozzá, nem mellőzheti mindezeket az összefüggéseket. Tudnunk kell minden házról, mikor épült, eredeti formájában áll-e, vagy átalakították-e. Ha igen, mikor? Ki volt az építő, a kőműves vagy az ács? Ha rokon vagy családtag, emlékeznek-e rá, hogy más ház- építkezésnél segédkezett-e? Áz előtomácos házaknak több változata van, mások az oszlopok, a könyöklők, más az anyaguk ég a díszítésük. Mindezt szakember szemével kell fényképezni, meghatározni. így tárul fel elénk annaik az ismerete, hogy a mai házak mióta formálják a város arculatát, milyen hullámokban épültek, volt-e másodvirágzásuk, melyik évben épültek utoljára, hogyan változott az előtornác szerkezete, anyaga, díszítése, kik voltak a mestereik: igaziak-e. vagy csak amatőrök, „kontárok” ?

Az előtornácos házak foglalkoztatták a város történetíróit, néprajzkutatóit Haan Lajos többször írt róluk, Fábry Károly, Rell Lajos és újabban Tábori György fejlődésüket foglalta rendszerbe. Megállapították, hogy ősibb formájuk az utcára benyúló félköríves siokás tornác volt, melynek egvik oldalát ponyvával takarták le. hosv ne süssön oda a nap. Alatta bőven elfértek az asszonvok. Ez volt az igazi pletykaház. Amikor

tűzrendészed okokból a múlt század második harmadában építésüket tiltották, a ma is látható deszkaoromfalas, előtornácos házak váltaik divatossá. Emezek „pletykaháza”, tornáca azonban úgy viszonyult a korábbiak tágasságához, mint a mai bérház mini, „kilépő” erkélye a régi nagy erkélyekhez. Talán ez is hozzájárult hanyatlásukhoz.

Milyenek voltak az újratelepítés után épített első csabai házak? Nem tudjuk pontosan. Anyagukról vannak szórványos adataink: eleinte sövényfalasak, lehettek, később terjedt el a vaskos vályog-, ill. vertfal. Formájukról, s főként tornácuk jellegéről nincsenek ismereteink. A sipikás tornácos házak első hiteles adatai is csupán a 18. század végéről valók. Feltehetik a kérdést: mindezek után várható-e ősszel az előtornácos házak fotókiállítása az orvosértekezleten? Minden bizonnyal, ha akad lelkes városszerető szakember vagy felkészült amatőrgyűjtő, s legfőképpen, ha azok is támogatják, akik a podsztyenás házakban laknak. Megérné.

Az 1860-as években a kőtemplomból lefényképezték az akkori főutcát (a mai Lenin u.) és a főteret. Pontosan száz év múlva hasonló felvétel készült. Az egykori főutca földszintes jellege még uralkodott a mai Lenin utcai képben, az utca torkolatában épült emeletes szakmunkásképző-intézetet kivéve, az egykori főtérre azonban nem lehetett ráismerni: a földszintes házak helyén ki- alaikult a Kossuth tér, s az István király tere száz év előtti földhöz tapadt nád fedeles házaira már senki sem emlékezik. Ha az utókor összehasonlító felvételével három évet várunk, a Lenin utca jellege is mást mutat: a Kner Nyomdának az utca felét birtokba vevő hatalmas tömbje és magasháza egyszeriben új távlatot nyitott.

Ilyen gyorsan változnak, tűnnek el a múlt népi építészetének maradványai, az előtornácos házak is. Érdemes tehát megörökíteni őket. A hosszadalmas és aprólékos gyűjtésnek meglesz a jutalma is.

Dr. Krupa András

Lázár Ervin:

Békési iskola és a művelődési ház szocialista szerződése

E héten kötöttek szóbeli megállapodást a békési művelődési központ és a 3. számú Általános Iskola vezetői az eddiginél tartalmasabb együttműködésre. A művelődési központ kémia-, fizika-, matematika-, orosz—magyar nyelvtan szakkört szervez, ahol elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeit foglalkoztatják, készítik fel a

továbbtanulásra. Ezen kívül * diákok rendelkezésére bocsátja helyiségeit az iskola és az úttörőcsapat, esetenként egyes osztályok és rajok különböző rendezvényeire.

A szocialista szerződést júliusban írjáik alá. A későbbiekben hasonló tárgyú megbeszélések kezdődnek a művelődési központ és a város másik két általános iskolája között lis.

Tárgralőfpremhől

A vásárló amikor belép az önkiszolgáló üzletbe, igyekszik a kialakult szokásoknak megfelelően viselkedni, nehogy gyanút keltsen. Szatyrát, táskáját a bejárati ajtó mellett levő polcra helyezi. Az eladók a vásárlót figyelik, a vásárlót leköti az áru sokasága Táskáját, szatyrát azonban senki sem tartja szemmel. Azaz mégis...

A napokban tárgyalta a bé- késcsabai Városi Bíróság Szabó | István, Békéscsaba Gyulai u. 30. szám alatti lakos bűnügyét. A 27 éves fiatalember többször volt büntetve. Legutóbbi szabadságvesztését 1972-ben töltötte le. Békéscsabán a hűtőházban dolgozott segédmunkásként. Keresetének nagy részét italra költötte Ez év január 22-én délután Békéscsabán a Fészek étteremben italozott. Majd a lakására indult, útközben azonban bement a Tanácsköztársaság útján levő 53-as számú önkiszolgáló élelmiszerboltba. Megvásá. rolta a vacsorára valót. Amint kifelé jött, megállt a bejárati ajtónál levő polcnál, amelyen a vásárlók táskái sorakoztak. Magabiztos mozdulattal kezébe vette az egyiket és eltávozott. A táskában 1 078 forint volt. Mivel a pénzt hamar elköltötte, hasonló módszerrel próbált szerencsét a 30-as számú élelmiszerboltban is. Ügy látszik, a szerencse valóban pártfogás alá vette. Az üzletből ellopott táskában több mint kétezer forintot talált Hogy a vásárló jóhi-1

Zuhanórepülés

— Kisregény —

Csapó már fölszállt. Megtöltötték Bíró gépét és ő elgurult vele a kifutóig, megpörgette a légcsavart. Éppen indult volna, mikor Kocsis futni kezdett a gép felé. Lóbál ta a kezét, vadul integetett, Bíró levette a gázt, csodálkozva nézett ki a gépből.

— Mi van?

— Ne szállj föl, jön a köd — hadarta Kocsis — aztán Csapó gépe felé nézett és azt mondta:

— Csak még ez tudjon leszabni!

Az erdő felől hömpölygött elő a hirtelen jött köd, s hirtelen sűrű fátyolba takarta a tájat,

— A szentségit, nem tud leszabni — kiabált Bíró, és teljesen céltalanul futni kezdett a rakodó felé. Akkor már ellepte őket a köd, abból hallották Csapó gépének zúgását. Körülbelül most fordul — gondolta Bíró —, most vette észre a ködöt.

Csapó azonnal megfordult, amikor meglátta, hogy a tarló fölött gomolyog a köd. Ellenkező irányban még viszonylag tiszta volt a vidék, de a pilóta sehol sem látott leszállásra alkalmas

területet. Utolsó mentségként felvillant előtte a bázis repülőtér, találomra beállt a tanya irányába, de akkor már ott is köd feküdt a földek fölött. Egyedül találta magát az ég és a nyúlós, fentről fehéren szikrázó köd fölött; olykor bele-bele repült a ködfoszlányba, megszűnt körülötte a külvilág, csak a gépe és ő léteztek. Először került ilyen helyzetbe, s a normális reflex nyilván az lett volna, hogy páni félelem szorítja össze a szívét, de Csapó valahogy más fából volt faragva, szinte megköny- nyebbült, csigavonalban emelni kezdte a gépet. Akkor már fent is párás volt minden, teljesen ismeretlen közegben repült, vakon — csak annyit tudott, hogy a mélység egyre növekszik alatta, egyre távolabb kerül a földtől.

Lent őrületes szaladgálás kezdődött, az első pillanatban senki sem tudta mihez kezdjenek, mindenki csinált volna valamit, csak Ági állt mereven a Fiat mellett. Egyre csak fölfelé nézett, mintha tekintete áthatolhatott volna a sűrű ködön.

Még habották a gépet, míndin*

szeműsége mennyire kedvezett a vádlottnak, ezt bizonyítja Cs. Lajosné esete. Szabó István február 28-án a 38-as számú ABC- áruházban tányérokat vásárolt. A bejárati ajtónál Cs. Lajosné megkérdezte a fiatalembert, hogy hol vásárolta a tányérokat Szabó az üzlet túlsó végére mutatott. Az asszony megköszönte a felvilágosítást, s miként az illő, táskáját felcserélte egy kosárral és ebndult a különféle árukkal megrakott polcok közötti Szabó pedig ellopta a táskáját. Mikor felnyitotta, alig hitt a szemének, a táskában 2 350 forintot talált. A vádlott nyolc esetben követett el hasonló módon bűncselekményt, s mintegy 8 000 forinttal károsította meg a sértetteket.

A városi bíróság Szabó Istvánt Visszaesőként elkövetett négyrendbeli lopás bűntette és négyrendbeli lopás vétsége miatt két év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Súlyosbító körül, ményként értékelte a bíróság büntetett előéletét, valamint azt, hogy cselekményét kitartó következetességgel hajtott^ végre. A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott egy kiskorú gyér. mek eltartásáról gondoskodik. Mellékbüntetésként három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kényszerelvonó kezelésre kötelezte. A vádlott enyhítésért fellebbezett.

S, I.

* •***»***• ■«■»■■■■■*

kább távolodó, halkuló morajjal körözött felettük.

Tüzet rakni! — jutott eszébe valamelyiknek, és a táblán háromszögbe hatalmas tüzeket, gyújtottak. De a köd lenyomta a füstöt a tarlóra, a földről sem láttak egyszerre egy tűznél többet, mégis mindannyian remélték, talán nyílik egy kis rés a ködön, s akkor Csapó észreveszi a jelzést és le tud szállni a háromszögbe.

Bíró odarohant a sárga terepjáróhoz, még visszaordított Pálinkásnak:

— Mennyi benzinje van?

— Két. két és fél órára elég — kiabálta vissza Pálinkás.

— A tüzet ne hagyjátok elaludni!

Akkor már nem hallották a repülőgép morrogását; Csapót a Gawronnal együtt elnyelte a köd.

Aránylag gyorsan kapcsolták a budaörsi repülőteret, a főpilóta vette fel a kagylót és istentelenül káromkodott.

— Nincs nektek szemetek?! Nem vettétek észre azt a rohadék ködöt?!

— Mit ordibálsz?! Nem vagyunk gyerekek — mondta csendesen Bíró —, te is tudod, hogy vannak ilyen ködök.

A főpilóta kötelességszerűen értesítette a légierőket, hogy itt és itt, ebben a légtérben, ha idegen gépet észlelnek, nincs semmi zűr, az ő gépük, nem tud le- szállni a ködtől.

— Na hálistennek, Jó hogy

Elítélték a táskatolvajt