Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-20 / 142. szám
Díszvacsora a Fehér Házban (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi rendszere különböző. Arra is szükség van, hogy le- küzdjüik a „hidegháború” tehetetlenségi nyomatékét, valamint a nemzetközi ügyekre és az emberek gondolkodásmódjára gyakorolt utóhatásait. — Mindazonáltal az emberiség fejlődése pozitív és építő szellemű eszméket követel. Következésképpen meggyőződésem, hogy minél állhatatosab- ban és gyorsabban haladunk előre a szovjet—amerikai kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztésében, annál kézzelfoghatóbbá válnak gyümölcsei népeink számára, annál inkább növekszik az ilyen irányú fejlődés híveinek száma, akik egyébként máris többségben vannak. Ezért vagyunk mi a- mellett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai megfelelő nagy arányban és hosszú távú alapon fejlődnek. — Mj azzal a szilárd kívánsággal jöttünk, hogy az Egyesült Államok vezetőivel együtt, új nagy ösztönzést adjunk a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének, pontosan ezekkel a megfontolásokkal egybevágóan. Ez teljes összhangban van azzal a békeprogrammal, amelyet pártunk 24. kongresszusa fogadott el. — Elnök úr, a népek nagyon sokat várnak mostani találkozónktól. Úgy vélem, hogy kötelességünk megfelelni ezeknek a várakozásoknak. Az önnel, itt a Fehér Házban folytatott első megbeszéléseink, úgy érzem, megerősítik, hogy ez mindkét fél kölcsönös kívánsága. Ebben az összefüggésben megkockáztatom annak a reményemnek, sőt meggyőződésemnek kifejezését, hogy mostani találkozónk fontos szerepet fog játszani országaink kölcsönösen előnyös együttműködésének megerősítésében és az egész nemzetközi légkör megjavításában. — És hadd fűzzek hozzá még valamit. Köztudott, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására elindított folyamat világszerte széles körű visszhangot váltott ki. A vélemény- nyilvánítások legtöbbje arra mutat, hogy a többi országok népei és kormányai üdvözlik ezt a javulást. És ez teljesen természetes. Az egész nemzetközi helyzet felfrissítésére nézve bátorító tényezőnek tekintik ezt és úgy értékelik e javulást, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről az egyetemes béke megerősítéséhez történő nagyfontosságú hozzájárulást. — Tárgyalásaink indulása — és egyaránt gondolok tartalmukra és légkörükre — okot ad arra a reményre, hogy eredményei gyümölcsözőek lesznek, s a szovjet—amerikai kapcsolatok mérföldkövévé válnak. — Emelem poharamat az Amerikai Egyesült Államok Elnöke és Mrs. Nixon egészségére, az amerikai kormány minden jelenlevő tagjának egészségére, minden amerikai egészségére, aki támogatja a nemzetek közötti béke nagy és nemes ügyét — fejezte be pohár- köszöntőjét Leonyid Brezsnyev, az SZKÉ> KB főtitkára. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Washington A Szovjetunió és az Egyesült Államok kedden Washingtonban négy megállapodást kötött. Három megállapodás a mezőgazdasági, a szállítási és az óceá- nográfiai kutatásban folytatandó együttműködésről szól, a negyedik pedig a kulturális és a tudományos információcsere ki- szélesítéséről. A megállapodáso_ kát közép-európai idő szerint délután a külügyminisztériumban Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Butz amerikai földművelésügyi miniszter, illetve William Rogers amerikai külügyminiszter írta alá. Jelen volt az ünnepélyes aláíráson Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon is. Jordán királyi megbízott Kairóban ! Bejrút, Kairó Ammanból héífőn este az egyiptomi fővárosba érkezett Abdel Moneim Rifai, a jordá- miai király személyes megbízottja, Jordánia újonnan kinevezett állandó képviselője az Arab Ligánál. A jordániai küldött — mint jelezték — Husszein király Szadat elnöknek szóló üzenetét vitte magával Kairóba. A L, Orient Le Jour című libanoni lap szerint Rifai küldetése azoknak az erőfeszítéseknek a keretébe illeszkedik, amelyek segítségével a jordániai rendszer megpróbál kitörni 1971 óta tartó elszigeteltségéből. A libanoni lap úgy véli, hogy Moneim Rifai minden valószínűség szerint a Husszein király által javasolt „Egyesült Arab Királyság” eszméjének akarja majd megnyerni a kairói vezetőket, de erre ezúttal sincs különösebb esélye. Habid Burgiba tunéziai elnök a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (1LO) 58. konferenciáján elhangzott beszédében állást foglalt az arab államok és Izrael közti párbeszéd mellett. A konfliktusban résztvevő felek, arabok, zsidók, és palesz- tinaiak jogos érdekeit kölcsönösen el kell ismerni és tiszteletben kell tartani, állapította meg a tunéziai államfő, majd kijelentette: ,.T m sok függ a pa- lesztinaiaká.. Semmit nem lehet nélkülük tenni, legkevésbé ellenükre. Minden olyan rendezési terv. amely figyelmen kívül hagyja a palesztinaiakat, eleve kudarcra van ítélve... A palesz- tinaiak — folytatta Burgiba — nemcsak menekültek, sitik együttérzést váltanak ki be!ő- lünk, hanem hazafiak is, akik elrablóit jogaik visszaszerzéséért küzdenek, egy biztos és elismert határokkal körülvett hazáért harcolnak. (MTI) A béke és barátság hónap záró nagygyűlése Az idei béke és barátság hónap záróaktusaként kedden délután a Budapesti Közlekedési Vállalat récsei üzemegységének nagycsarnokában békenagygyűlést rendezett a Hazafias Népt « ,4 n • ft r f somze.kwzi újságíró továbbképző kollokvium kezdődött Budapesten A DÍVSZ budapesti székházában kedden megkezdődött az I. nemzetközi újságíró továbbképző kollokvium. A háromnapos kollokviumot a Nemzetközi Újságíró Szervezet és az UNESCO a Budapesten működő NUSZ-in- tézményeikkel — a Nemzetközi Újságíró Továbbképző Központtal, a Tömegkommunikációs Kutató Intézettel és az Interpres- szel — együtt rendezi. Témája: a tömegkommunikációs eszközök fejlődése és az új irányzatok az újságíró-képzésben. A kollokviumon a magyar újságírókon kívül 15 ország mintIMDOKINA Lengyel Párt és kormánykül««aaBBaaaaaBaaaaaaaaaaaaBS9asaaaaaaaaeB>aaaaaaaaaaaBaaaaaBBaaaaaaaaaaaaaaaa dötttség látogatott az NDK-ba. ; Képünkön: Edward Gierck, a • LEMP KB első titkára és Erich ! Honecker, az NSZEP KP első ; titkára a megérkezés után nyi. : tott gépkocsin Berlin utcáin. ; (Telefotó— ZB —MTI — KS) 1 egy 30. képviselője vesz részt, egyebek között a Szovjetunióból és a többi európai szocialista országból, továbbá Franciaországból. Angliából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Kanadából és Ecuadorból. A rendezvényen megnyitóbeszédet mondott Jean Maurice Hermann, a Nemzetközi Újságíró Szervezet elnöke, Hifzi To- puz, az UNESCO képviselője, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese. A kollokvium céljáról, jelentőségéről Ignat Nestor angol professzor tartott előadást. (MTI) front budapesti bizottsága, valamint a BKV párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottsága. A hatalmas csarnokban mintegy háromezren gyűltek ősze az esemény kezdetére. Jelen volt Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára, Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitkára és Bíró József, a budapestti KISZ-bizottság titkára is. Az üdvözlő szavak után Nagy Richárd mondott beszédet. — Az évről évre megrendezett béke és barátság hónap mindig kiemelkedő állomása a százezrek és milliók által egész évben folytatott akcióknak, vitáknak, megemlékezéseknek, kiállításoknak. kulturális versenyeiknek — mondotta, majd hangsúlyozta: A szocialista politika lényege a béke szolgálata. A békét nem elég csupán akarni, hanem a kor követelményei szerint cselekedni is kell érte. Pártunk és kormányunk politikája arra irányul, hogy a követelményeknek minél jobban meg tudjunk felelni. A nagy tapssal fogadott beszédet követően a békenagygyűlés a DlVSZ-induló eléneklésé- vel ért véget. (MTI) Legújabb à •. % A lengyel párt- és, kormány- ! küldöttség kedden Magdeburg- j ba látogatott. Edward Gierek, ! a LEMP első titkára és Piotr Ja- \ roszewicz miniszterelnök, a kül- ' döttség vezetői a küldöttség többi tagjával együtt Erich Honeckernek, az NSZEP első titkárának és Horst Sindermann- nak, az NDK minisztertaná^1, első elnökhelyettesének és az NDK más vezető személyiségeinek kíséretében megtekintette az Enrst Thalmann Nehézipari Műveket. A gyárlátogatás befejezéseképpen tartott nagygyűlésen Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök és Horst Sindennann, az NDK miniszterelnökének első helyettese mondott beszédet. (MTI) Pusztulástól az újjáépítésig 2. VDK: AZ EMBER GYŐZELME 2 BÉKÉS MECYEh ; 'ktfUJSACi ; 1953. JÚNIUS 20. I „Vietnam dolgos és kitartó népének sok barátja van a világon. Kétségtelen, hogy közvetlenül a háború befejezése után óriási nehézségekkel kel] meg- küzdenünk. Az amerikai fegyverek jelentős rombolást vittek véghez, azután itt vannak a sebesültek, a nyomorékok és a hosszú éveken át tartó amerikai megszállás örökségei. Mindez valósággal emberfeletti fizikai és erkölcsi erőfeszítést követel tőlünk. Én azonban úgy hiszem, hogy rövidesen lábra kapunk. A háborúból győztesen, a saját erőnkbe, és az emberekbe vetett megújult hittel kerülünk ki. Mert az ember — a maga energiájával és intelligenciájával — legyőzte a vak és brutális technikát. Vajon korunknak nem egyik legalapvetőbb jelensége az a tudat, hogy az ember úrrá lehet a maga alkotta technika felett?” Pham Van Dong. a VDK mi- nisaterelnöke mondta ezeket a szavakat egy francia újságírónak adott nyilatkozatában — nem sókkal a békemegállapodás előtt. Szavaiból ülúziómentes bizakodás csendül ki. Illúziómentes, hisz évekig tartó intenzív amerikai bombázások felmérhetetlen károkat okoztak a VDK termelőkapacitásának. Az amerikai hadvezetés mindvégig abban a hiszemben bomtaáztatta a demokratikus Vietnamot, hogy egyszer majd csak térdre kényszeríti. A VDK népe azonban kiállta a próbát. A front helytállt, s a gazdaságnak futotta erejéből, hogy a városok ás falvak lakosságát rendszeresen hozzájuttassa a főbb élelmiszerekhez. Természeteen jó néhány ágazatban csökkent a termelés. A természeti csapások, légitámadások sújtotta földművelés és bányászat visszaesett. A létfontosságú rizsből az 1971-es árvízsújtotta évben 4,7 százalékkal kevesebbet takaríthattak be, mint 1964-ben. Csökkent a háborús időszakban a halászat, szénből 22,4 százalékkal, fából 24,9 százalékkal termeltek kevesebbet, mint 1964-ben. (Az amerikaiak pusztítással kapcsolatos ördögi találékonysága, a 75 millió liter kanbtalanitó szer [ az erdőállomány jórészét tönk- l retette.) ? Tulaj donkéippen már az ts csodával határos, hogy csak cgyes ágak termelésének csökkenéséről van szó, s nem Roppant össze a gazdaság egésze. — Az emberi tényező tette képessé a VDK-t a helytállásra, a győzelemre — mondotta Giap tábornok, a VDK honvédelmi minisztere. Ma központi feladat az újjáépítés. Legégetőbb tennivaló a szállítás rendszerének újjáterem- tésében, az építő- és építőanyagipar, a gát- és öntözőrendszereit helyreállításában mutatkozik. Az ország szívében. Hanoiban már teljesen helyrehozták a Vörös folyón keresztül Ívelő, súlyosan megsérült hidat. Haiphong kikötőjében hozzákezdtek az elpusztult dokkc^ és raktárházak újjáépítéséhez. Gigászi munka folyik a vasút- és útvonalak mihamarabbi helyreállításáért, sőt — ezen túlmenően — a termelés korszerűsítéséért. A mai fejlődési szakaszban ugyanis sürgetően vetődik fel, hogy az újjáépítésit kapcsolják szervesen össze a technikaitechnológiai fejlesztéssel. Rendkívül energikus, kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy a VDK gazdaságának napjainkban alapvető agrárjellegű jsL-iikwúráiáf- aprár-inarivá a Law kíthassák. A Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja, a Nhan Dán így figyelmeztetett: „Népünk csodálatos győzelmet aratott az agresszorok felett, kivívta az egész világ csodálatát Jogunk van büszkének lenni gazdasági eredményeinkre is. Tisztában kell lennünk azonban gyenge pontjainkkal is: gazdasági alapunk kicsi és elmaradott, a munka termelékenységének foka igen alacsony. Vannak üzemek, műhelyek ahol a munkások csak 4—5 órát dolgoznak naponta. A háború nemcsak emberéletekben, és anyagi javákban okozott veszteséget, hanem teljesen felforgatta a viszonylag megfelelőnek mondható munka- fegyelmet és munkamódszereket is.” A VDK népe az előtte álló gigászi feladatok, s a természetes háborús fáradtság ellenére optimista. A kommunista-barátsággal aligha vádolható svájci Neue Zürcher Zeitung így summázta véleményét Vietnam két részének újjáépítési kilátásairól: ,.A háború okozta károk helyreállítása nriindkét Vietnamot jelentős feladatok elé állítja. Stabil politikai rendszere, s elenyésző függősége külföldi gazdasági segélyektől Észak-Vietnam dolgát valószínűig megkönnyíti”.