Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

Díszvacsora a Fehér Házban (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi rendszere különböző. Arra is szükség van, hogy le- küzdjüik a „hidegháború” tehe­tetlenségi nyomatékét, valamint a nemzetközi ügyekre és az emberek gondolkodásmódjára gyakorolt utóhatásait. — Mindazonáltal az emberi­ség fejlődése pozitív és építő szellemű eszméket követel. Kö­vetkezésképpen meggyőződé­sem, hogy minél állhatatosab- ban és gyorsabban haladunk előre a szovjet—amerikai kap­csolatok kölcsönösen előnyös fejlesztésében, annál kézzel­foghatóbbá válnak gyümölcsei népeink számára, annál inkább növekszik az ilyen irányú fej­lődés híveinek száma, akik egyébként máris többségben vannak. Ezért vagyunk mi a- mellett, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tai megfelelő nagy arányban és hosszú távú alapon fejlődnek. — Mj azzal a szilárd kíván­sággal jöttünk, hogy az Egye­sült Államok vezetőivel együtt, új nagy ösztönzést adjunk a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének, pontosan ezekkel a megfontolásokkal egybevágó­an. Ez teljes összhangban van azzal a békeprogrammal, ame­lyet pártunk 24. kongresszusa fogadott el. — Elnök úr, a népek nagyon sokat várnak mostani találko­zónktól. Úgy vélem, hogy köte­lességünk megfelelni ezeknek a várakozásoknak. Az önnel, itt a Fehér Házban folytatott első megbeszéléseink, úgy érzem, megerősítik, hogy ez mindkét fél kölcsönös kívánsága. Ebben az összefüggésben megkockázta­tom annak a reményemnek, sőt meggyőződésemnek kifejezését, hogy mostani találkozónk fon­tos szerepet fog játszani orszá­gaink kölcsönösen előnyös együttműködésének megerősíté­sében és az egész nemzetközi légkör megjavításában. — És hadd fűzzek hozzá még valamit. Köztudott, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására elindított folyamat világszerte széles körű vissz­hangot váltott ki. A vélemény- nyilvánítások legtöbbje arra mutat, hogy a többi országok népei és kormányai üdvözlik ezt a javulást. És ez teljesen természetes. Az egész nemzet­közi helyzet felfrissítésére néz­ve bátorító tényezőnek tekintik ezt és úgy értékelik e javulást, mint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok részéről az egye­temes béke megerősítéséhez történő nagyfontosságú hozzá­járulást. — Tárgyalásaink indulása — és egyaránt gondolok tartal­mukra és légkörükre — okot ad arra a reményre, hogy eredményei gyümölcsözőek lesznek, s a szovjet—amerikai kapcsolatok mérföldkövévé vál­nak. — Emelem poharamat az Amerikai Egyesült Államok El­nöke és Mrs. Nixon egészségé­re, az amerikai kormány min­den jelenlevő tagjának egész­ségére, minden amerikai egész­ségére, aki támogatja a nem­zetek közötti béke nagy és ne­mes ügyét — fejezte be pohár- köszöntőjét Leonyid Brezsnyev, az SZKÉ> KB főtitkára. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Washington A Szovjetunió és az Egyesült Államok kedden Washingtonban négy megállapodást kötött. Há­rom megállapodás a mezőgaz­dasági, a szállítási és az óceá- nográfiai kutatásban folytatandó együttműködésről szól, a negye­dik pedig a kulturális és a tu­dományos információcsere ki- szélesítéséről. A megállapodáso_ kát közép-európai idő szerint délután a külügyminisztérium­ban Andrej Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere, Butz amerikai földművelésügyi mi­niszter, illetve William Ro­gers amerikai külügyminiszter írta alá. Jelen volt az ünnepé­lyes aláíráson Leonyid Brezs­nyev és Richard Nixon is. Jordán királyi megbízott Kairóban ! Bejrút, Kairó Ammanból héífőn este az egyiptomi fővárosba érkezett Abdel Moneim Rifai, a jordá- miai király személyes megbí­zottja, Jordánia újonnan kineve­zett állandó képviselője az Arab Ligánál. A jordániai küldött — mint jelezték — Husszein ki­rály Szadat elnöknek szóló üze­netét vitte magával Kairóba. A L, Orient Le Jour című libanoni lap szerint Rifai külde­tése azoknak az erőfeszítéseknek a keretébe illeszkedik, amelyek segítségével a jordániai rend­szer megpróbál kitörni 1971 óta tartó elszigeteltségéből. A libanoni lap úgy véli, hogy Mo­neim Rifai minden valószínűség szerint a Husszein király által javasolt „Egyesült Arab Király­ság” eszméjének akarja majd megnyerni a kairói vezetőket, de erre ezúttal sincs különösebb esélye. Habid Burgiba tunéziai elnök a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (1LO) 58. konferenciáján elhangzott beszédében állást fog­lalt az arab államok és Izrael közti párbeszéd mellett. A konfliktusban résztvevő fe­lek, arabok, zsidók, és palesz- tinaiak jogos érdekeit kölcsönö­sen el kell ismerni és tisztelet­ben kell tartani, állapította meg a tunéziai államfő, majd kije­lentette: ,.T m sok függ a pa- lesztinaiaká.. Semmit nem lehet nélkülük tenni, legkevésbé el­lenükre. Minden olyan rendezé­si terv. amely figyelmen kívül hagyja a palesztinaiakat, eleve kudarcra van ítélve... A palesz- tinaiak — folytatta Burgiba — nemcsak menekültek, sitik együttérzést váltanak ki be!ő- lünk, hanem hazafiak is, akik elrablóit jogaik visszaszerzésé­ért küzdenek, egy biztos és el­ismert határokkal körülvett ha­záért harcolnak. (MTI) A béke és barátság hónap záró nagygyűlése Az idei béke és barátság hó­nap záróaktusaként kedden dél­után a Budapesti Közlekedési Vállalat récsei üzemegységének nagycsarnokában békenagygyű­lést rendezett a Hazafias Nép­t « ,4 n • ft r f somze.kwzi újságíró továbbképző kollokvium kezdődött Budapesten A DÍVSZ budapesti székházá­ban kedden megkezdődött az I. nemzetközi újságíró továbbkép­ző kollokvium. A háromnapos kollokviumot a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet és az UNESCO a Budapesten működő NUSZ-in- tézményeikkel — a Nemzetközi Újságíró Továbbképző Központ­tal, a Tömegkommunikációs Kutató Intézettel és az Interpres- szel — együtt rendezi. Témája: a tömegkommunikáci­ós eszközök fejlődése és az új irányzatok az újságíró-képzés­ben. A kollokviumon a magyar új­ságírókon kívül 15 ország mint­IMDOKINA Lengyel Párt és kormánykül­««aaBBaaaaaBaaaaaaaaaaaaBS9asaaaaaaaaeB>aaaaaaaaaaaBaaaaaBBaaaaaaaaaaaaaaaa dötttség látogatott az NDK-ba. ; Képünkön: Edward Gierck, a • LEMP KB első titkára és Erich ! Honecker, az NSZEP KP első ; titkára a megérkezés után nyi. : tott gépkocsin Berlin utcáin. ; (Telefotó— ZB —MTI — KS) 1 egy 30. képviselője vesz részt, egyebek között a Szovjetunióból és a többi európai szocialista or­szágból, továbbá Franciaország­ból. Angliából, a Német Szövet­ségi Köztársaságból, Kanadából és Ecuadorból. A rendezvényen megnyitóbe­szédet mondott Jean Maurice Hermann, a Nemzetközi Újság­író Szervezet elnöke, Hifzi To- puz, az UNESCO képviselője, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának álta­lános elnökhelyettese. A kollok­vium céljáról, jelentőségéről Ig­nat Nestor angol professzor tar­tott előadást. (MTI) front budapesti bizottsága, va­lamint a BKV párt-, szakszerve­zeti és KISZ-bizottsága. A ha­talmas csarnokban mintegy há­romezren gyűltek ősze az ese­mény kezdetére. Jelen volt Nagy Richárd, a budapesti pártbizott­ság titkára, Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács főtitká­ra és Bíró József, a budapestti KISZ-bizottság titkára is. Az üdvözlő szavak után Nagy Ri­chárd mondott beszédet. — Az évről évre megrendezett béke és barátság hónap mindig kiemelkedő állomása a százez­rek és milliók által egész év­ben folytatott akcióknak, viták­nak, megemlékezéseknek, kiállí­tásoknak. kulturális versenyeik­nek — mondotta, majd hangsú­lyozta: A szocialista politika lé­nyege a béke szolgálata. A bé­két nem elég csupán akarni, ha­nem a kor követelményei sze­rint cselekedni is kell érte. Pár­tunk és kormányunk politikája arra irányul, hogy a követelmé­nyeknek minél jobban meg tud­junk felelni. A nagy tapssal fogadott be­szédet követően a békenagygyű­lés a DlVSZ-induló eléneklésé- vel ért véget. (MTI) Legújabb à •. % A lengyel párt- és, kormány- ! küldöttség kedden Magdeburg- j ba látogatott. Edward Gierek, ! a LEMP első titkára és Piotr Ja- \ roszewicz miniszterelnök, a kül- ' döttség vezetői a küldött­ség többi tagjával együtt Erich Honeckernek, az NSZEP első titkárának és Horst Sindermann- nak, az NDK minisztertaná^1, első elnökhelyettesének és az NDK más vezető személyisége­inek kíséretében megtekintette az Enrst Thalmann Nehézipari Műveket. A gyárlátogatás befejezésekép­pen tartott nagygyűlésen Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterel­nök és Horst Sindennann, az NDK miniszterelnökének első helyettese mondott beszédet. (MTI) Pusztulástól az újjáépítésig 2. VDK: AZ EMBER GYŐZELME 2 BÉKÉS MECYEh ; 'ktfUJSACi ; 1953. JÚNIUS 20. I „Vietnam dolgos és kitartó népének sok barátja van a vi­lágon. Kétségtelen, hogy közvet­lenül a háború befejezése után óriási nehézségekkel kel] meg- küzdenünk. Az amerikai fegy­verek jelentős rombolást vittek véghez, azután itt vannak a se­besültek, a nyomorékok és a hosszú éveken át tartó ameri­kai megszállás örökségei. Mindez valósággal emberfeletti fizikai és erkölcsi erőfeszítést követel tőlünk. Én azonban úgy hiszem, hogy rövidesen lábra kapunk. A hábo­rúból győztesen, a saját erőnk­be, és az emberekbe vetett meg­újult hittel kerülünk ki. Mert az ember — a maga energiájával és intelligenciájával — legyőzte a vak és brutális technikát. Vajon korunknak nem egyik legalap­vetőbb jelensége az a tudat, hogy az ember úrrá lehet a ma­ga alkotta technika felett?” Pham Van Dong. a VDK mi- nisaterelnöke mondta ezeket a szavakat egy francia újságírónak adott nyilatkozatában — nem sókkal a békemegállapodás előtt. Szavaiból ülúziómentes biza­kodás csendül ki. Illúziómentes, hisz évekig tartó intenzív ame­rikai bombázások felmérhetetlen károkat okoztak a VDK terme­lőkapacitásának. Az amerikai hadvezetés mindvégig abban a hiszemben bomtaáztatta a de­mokratikus Vietnamot, hogy egyszer majd csak térdre kény­szeríti. A VDK népe azonban ki­állta a próbát. A front helyt­állt, s a gazdaságnak futotta erejéből, hogy a városok ás fal­vak lakosságát rendszeresen hoz­zájuttassa a főbb élelmiszerek­hez. Természeteen jó néhány ága­zatban csökkent a termelés. A természeti csapások, légitáma­dások sújtotta földművelés és bányászat visszaesett. A létfon­tosságú rizsből az 1971-es árvíz­sújtotta évben 4,7 százalékkal kevesebbet takaríthattak be, mint 1964-ben. Csökkent a há­borús időszakban a halászat, szénből 22,4 százalékkal, fából 24,9 százalékkal termeltek ke­vesebbet, mint 1964-ben. (Az amerikaiak pusztítással kapcso­latos ördögi találékonysága, a 75 millió liter kanbtalanitó szer [ az erdőállomány jórészét tönk- l retette.) ? Tulaj donkéippen már az ts csodával határos, hogy csak cgyes ágak termelésének csök­kenéséről van szó, s nem Roppant össze a gazdaság egésze. — Az emberi tényező tette képessé a VDK-t a helytállásra, a győ­zelemre — mondotta Giap tábor­nok, a VDK honvédelmi minisz­tere. Ma központi feladat az újjá­építés. Legégetőbb tennivaló a szállítás rendszerének újjáterem- tésében, az építő- és építőanyag­ipar, a gát- és öntözőrendszereit helyreállításában mutatkozik. Az ország szívében. Hanoiban már teljesen helyrehozták a Vö­rös folyón keresztül Ívelő, sú­lyosan megsérült hidat. Hai­phong kikötőjében hozzákezdtek az elpusztult dokkc^ és raktár­házak újjáépítéséhez. Gigászi munka folyik a vasút- és útvo­nalak mihamarabbi helyreállí­tásáért, sőt — ezen túlmenően — a termelés korszerűsítéséért. A mai fejlődési szakaszban ugyanis sürgetően vetődik fel, hogy az újjáépítésit kapcsolják szervesen össze a technikai­technológiai fejlesztéssel. Rendkívül energikus, kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy a VDK gazdaságának nap­jainkban alapvető agrárjellegű jsL-iikwúráiáf- aprár-inarivá a Law kíthassák. A Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja, a Nhan Dán így figyelmeztetett: „Népünk csodálatos győzelmet aratott az agresszorok felett, ki­vívta az egész világ csodálatát Jogunk van büszkének lenni gazdasági eredményeinkre is. Tisztában kell lennünk azonban gyenge pontjainkkal is: gazdasá­gi alapunk kicsi és elmaradott, a munka termelékenységének fo­ka igen alacsony. Vannak üze­mek, műhelyek ahol a munkások csak 4—5 órát dolgoznak napon­ta. A háború nemcsak emberé­letekben, és anyagi javákban okozott veszteséget, hanem tel­jesen felforgatta a viszonylag megfelelőnek mondható munka- fegyelmet és munkamódszereket is.” A VDK népe az előtte álló gi­gászi feladatok, s a természetes háborús fáradtság ellenére op­timista. A kommunista-barátsággal aligha vádolható svájci Neue Zürcher Zeitung így summázta véleményét Vietnam két részé­nek újjáépítési kilátásairól: ,.A háború okozta károk helyreállí­tása nriindkét Vietnamot jelen­tős feladatok elé állítja. Stabil politikai rendszere, s elenyésző függősége külföldi gazdasági se­gélyektől Észak-Vietnam dolgát valószínűig megkönnyíti”.

Next

/
Thumbnails
Contents