Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

Brezsnyev beszéde a washingtoni ünnepségen „Tisztelt Elnök Ur! Tisztelt Nixon Asszony! Hölgyeim és Uraim! Örülök, hogy ismét találkoz­hatom önökkel elnök úr, és há­lás vagyok azokért a meleg sza­vakért, amelyeket hozzánk — a szovjet szocialista köztársasá­gok szövetségének képviselőihez F— intézett. Első látogatásom, ez az önök országában, első közvetlen is­merkedésem Amerikával és az amerikai néPpeL Moszkvától Washingtonig nagy utat tettünk meg. Fővárosainkat körülbelül tízezer kilórrtéter vá­lasztja él egymástól. De a politikáiban érvényesül a relativitásnak olyan értelme­zése, amellyel nem foglalkozik Einstein elmélete. Az országaink közötti távolság nemcsak azért csökken, mert modem repülőgé­peken, jól megállapított útvona­lon haladunk, hanem azért is, mert egyesít bennünket a nagy cél: biztosítani országunk népei számára a tartós békét, megszi­lárdítani bolygónkon a bizton­ságot. Moszkvában egy évvel ezelőtt együtt tettünk egy nagy lépést ebbe az.irányha. Első találkozá­sunk eredményei megbízható, jó alapokat teremtettek országaink békés kapcsolatai számára. Már akkor azonos véleményre jutottunk a tekintetben, hogy erre az alapra támaszíkodva to* vább kell haladnunk előre. Az ©’múlt évben ebben az értelemben jó volt a kezdet. Most úgy te­kintjük látogatásunkat az Egye. sült Államokban és a küszöbön álló találkozásokat Önökkel, mint annak a kölcsönös eltökéltség­nek a kifejezését, hogy ismét hozzájárulunk a közösen meg­kezdett ügyhöz. Én és a velem együtt ide érke­zett elvtársaim készek vagyunk azon fáradozni, hogy a tárgya­lások. amelyeket önnel, elnök úr. és más amerikai államférfiakkal folytatunk majd. igazolják né­peink reményeit és szolgálják minden ember békés jövőiének érdekeit (MTI) Nixon beszéde a washingtoni ünnepségen „Nekem jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy üdvözöl­hetem önt. Berzsnyev úr. az Egyesült Államokban tett első látogatása idején. Egy évvel ez­előtt Moszkvában találkoztunk és akkor számos olyan egyezményt kötöttünk, amelyek rendkívül mélyrehatóan megváltoztatták a mi két nagy államunk közötti kapcsolatokat. Mindaz, ami azóta történt, hogy megkötöttük ezeket az egyezményeket, a találkozóra való sok hónapos felkészülés, levélváltásaink, valamint a más szinteken rendezett találkozók — mindez tette lehetővé szá­momra, hogy levonjam a követ­keztetést: ebben az évben a washingtoni csúcstalálkozó so­rán • nemasak, hogy folytatni fogjuk azt a munkát, amelynek alapját a múlt évben lefektet­tük. Lehetővé válik számunkra, hogy még nagyobb haladást érjünk el, mint a múlt évben, a közös cél. a két kormány kö­zötti kapcsolatok megjavításá­nak népeink számára — a szovjet nép és az amerikai nép számára —, a jobb élet biztosí­tásának célja felé és minde­nek előtt afelé a cél felé, amely nemcsak a mi két orszá­gunkat érinti, hanem az egész világot: megszabadulni a fegy­verkezés terheitől és megterem, teni a béke struktúráját. ön látja, főtitkár úr, hogy ránk irányulnak a televíziós kamerák. Ez azt jelenti, hogy most sok millió ember Ameri­kában és sok millió ember a Szovjetunióban lát bennünket együtt, és hallgatja beszédein­ket. A világ most hozzánk fűzi, a mi küszöbön álló találkozása­inkhoz fűzi reményeit. Meggyő­ződésem, főtitkár úr, hogy ezen a héten találkozásaink során nem hiúsítjuk meg ezeket a reményeket Nemcsak a szovjet nép és az amerikai nép, hanem a világ népei is úgy fogadják, mint nagy lépést annak a cél­nak az elérése felé. amelyre mi, valamennyien törekszünk: nemcsak a mi két országunk közötti béke megteremtése,‘ha­nem a földkerekség valamennyi népe békéjének és haladásának biztosítása felé.” (MTI) A Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat értesíti a tisztelt építkezőket, hogy a Békéscsaba II. sz. Téglagyárban és a Mezőberény I. sz. Téglagyárban megkezdte a B—29-es kézi falazóblokk-tégla gyártását Mérete: 18,7x18,7x29 cm l köbméter jEal építéséhez 99 db szükséges A B—29-es blokktégla I. osztályú minőségben 4 750.— II. osztályú minőségben 3 800.— megvásárolható és azonnal elszállítható. Ft'1000 db áron Ft/1000 db áron A B—29-es blokktéglából építet* fal 10 %-kal olcsóbb, mintha azt tömör, kisméretű téglából építenék fel. A B—29-es blokktéglából épített 30 cm vastag fa! hő­szigetelése megfelel a 38 cm vastag tömör téglafal hő- szigetelésének. x Vörös szőnyeg a Fehér Házban A Fehér Házban viszonylag gyakran teszik ki a magas rangú vendégek fogadásánál használatos vörös szőnyeget. Ez. úttal azonban olyan államférfi lépett erre a szőnyegre, akiről nem túlzás azt állítani. hogy minden lépését megkülönbözte­tett érdeklődéssel figyeli az egész világ. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára megkezdte hivatalos programját az Egyesült Álla­mokban. Sok mindennek kellett tör­ténnie ahhoz, hogy ez a látoga. lés létrejöjjön. A hosszabb távú előfeltétel természetesen és mindenekelőtt az volt, hogy az első szocialista nagyhatalom az élet minden területén olyan erőt képviseljen, amely döntő utódon befolyásolja a nemzet­közi események, sőt folyamatok alakulását. Ez volt az alapja an­nak, hogy a hidegháború kese­rű emlékekben gazdag korsza­kát felválthassa az enyhülés szakasza. A nyugati fővárosokban, el­sősorban Washingtonban az erővel párosult szovjet béke­politika vezetett el addig a fel­ismerésig, hogy napjainkban a különböző társadalmi rendsze­rek együttélésének egyszerűen nincs alternatívája. Vagyis — de ezt már Nyugaton nem te­szik hozzá — korunkban vált valósággá a sok esztendeje el­hangzott lenini jövendölés. Ami pedig a látogatás köze­lebbi előzményeit illeti: Euró­pában fontos szerződések egyen­getik a további enyhülés útját, Vietnamban újabb remény van a kibontakozásra, szovjet—ame­rikai erőfeszítések történtek a tömegpusztító fegyverek korlá­tozására, mindebben oroszlán- része van annak a pártnak, amely legutóbb 84. kongresszu­sán, majd áprilisi plénumán tett hitet a közeledés, az enyhü­lés mellett. És hogy ez a közeledés nem valami „egyirányú” mozgás, ar­ra újabb bizonyság az ^ világ­szerte nagy figyelmet keltett hír, hogy Leonyid _Brezsnyev közvetlenül az Egyesült Álla­mok után Franciaországot ke­resi fel. Kállai Gyula fogadta a Holland Munkapárt küldöttségét A Holland Munkapárt küldött­ségét. — amely a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meg­hívására A. A. Van Der Louw- nak' a párt elnökének vezetésé­vel tartózkodik . hazánkban — hétfőn délelőtt a népfront szék­házában fogadta Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A szívélyes, baráti légkörben le­zajlott találkozón részt vett Bencsik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára is. (MTI) Áz iraki Baath párt küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap Budapestre érkezett az Arab Űjjászületés Szocialista Párt­ja küldöttsége az Iraki Köz­társaságból: Abdul Khalek. a Baath párt nemzeti vezetősé­gének és az iraki forradal­mi kormányzótanács tagjá­nak vezetésével. A küldött­ség üdvözlésére a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, az MSZMP KB titká­ra. Az érkezésnél jelen volt M. I. Jurnma,- az Iraki Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Hétfőn az MSZMP KB székházában megkezdődtek a pártközi tárgyalások, amelye­ket magyar részről PuUai Árpád, az MSZMP KB titká­ra vezet. (MTI) \t NSZK alkotmánybíróságának döntése K karlsruhei szövetségi al­kotmánybíróság hétfőn délután bejelentette, hogy elutasította a két német állam alapszerződésé­nek ideiglenes felfüggesztését kérő bajor indítványt. A bíróság egyhangúlag hozta meg dönté­sét. Az indokolás szerint a szö­vetségi kormány hitelt érdemlő­en bizonyítani tudta, hogy az alapszerződés életbe léptetésének elhalasztása súlyos következmé- nyékkel járhat. Amdt Grünewald he­lyettes kormányszóvivő saj­tóértekezletén jelentette be a döntést, majd hozzá­fűzte: ezzel elhárult az utolsó akadály az alapszerződés rati­fikációs okmányainak ki­cserélése útjából. A szó­vivő hangsúlyozta, hogy a karlsruhei bírói testület egyben, „kiigazította azoknak a nézeteit, akik szerint a legfel­sőbb bíróság tagjainak tevé­kenységét csoportérdekek irá­nyítják.” A karlsruhei döntéssel ismét vereséget szenvedtek a szélső- jobboldali bajor vezetők, akik minden erejükkel azon voltak, hogy megakadályozzák az NDK és az NSZK -közti alapszerződés életbe lépését. Ismételt óvásaik, a bíróság egyik tagjának eltávo­lítására tett többszöri kísérle­tük célja az idónyerés volt: az alkotmánybíróság ugyanis ked­den kezdi meg a tulajdonkép­peni bajor vétó tárgyalását. Az eredeti bajor óvás szerint az alapszerződés az NSZK alkot­mányába ütközik és ezért sem­misnek tekintendő. A bajor CSU- vezetőfe szerették volna, ha er­re a tárgyalásra már úgy kerül sor, hogy az alapszerződés élet­be lépését bizonytalan időre fel­függesztik, ezzel megmérgezik a két német állam közti kapcso­latok légkörét és nemzetközi vo­natkozásban is kínos helyzetbe hozzád a Brandt-kormányt. A karlsruhei bíróság hétfői dönté­sével azonban az óvási ügy ked­den kezdődő tárgyalása gyakor­latilag semmi jóval nem kecseg­tet a bajor tartományi kormány számára. Június 20-án tehát sor kerül­het a két német állam képvise­lőinek újabb bonni találkozójá­ra, az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére. (MTI) INDOKÍNA ! Pusztulástól az újjáépítésig 1. HÉTMILLIÓ TONNA BOMBA? Vietnam két részében és Laoszhan már béke van, ha törékeny is. Kambodzsában még ez is Csak álom, de hamarosan ide is ©1 kell jönnie a békét hozó fegy- vemyugvásnak. Korai len­ne tehát még végső mér­leget készíteni arról, hogy mit is okozott Indokína né­peinek az Egyesült Álla­mok háborús kalandja. De az amerikai pusztítás kör­vonalai, a második világ­háború utáni időszak leg­véresebb. leghosszan tar­tó bb konfliktusának követ_ . kezményei kezdenek kiraj­zolódni. ■ ; Halottak és sebesülték milliói, • szétrombolt falvak és városok, • lebombázott gyárak, hidak, is- ; kólák, kipusztított erdőségek — ; ezek dióhéjban a föld-felperzse- ; lés módszerének „eredményei” • Az amerikai szenátus mene- ! kültügyi bizottságának bevallá- ■/ sa szerint az 1943 januárjától 1972 októberéig tartó időszaka ban csak Dél-Vietpamban más­fél millió polgári áldozatot (ha­lálos és sebesült) követeltek a harci cselekmények. A Pentagon által kiszivárogtatott adatok sze­rint az említett időszakban hét­millió tonna bomba zúdult In­dokína földjére. Hétmillió tonna bomba? Szá­mos nyugati lap szerint tudato­san kis számot adtak meg az amerikaiak. Annyi bizonyos, hogy csak a Vietnam területére ledobott bombamennyiség há­romszorosa- a második világhá- rúban az európai hadszíntérre fellőtt bombák mennyiségének. És Kambodzsában még ma is rendre felszállnak a B—52- esek... A bombázások milliókat tet­tek földönfutóvá, csa'ádok. kö­zösségek tízezreinek életét boly_ gatták fel. Dél-Vietnam 17 mil­lió lakosából 6 millió, Kam­bodzsa 6,4 millió lakosából 2 millió, Laosz 3 millió lakosá­ból 1 millió kényszerült ottho­nának elhagyására. Az indokínai agresszió, pusz­títás amennyire céltalan, értel­metlen volt. annyira drága. Az amerikai hatóságok szerint a vi_ etnami háború költségei 137 mil­liárd dollárra rúgnak. Ez fö­löttébb szerény összeg, nincs benne a háborús veteránokkal kapcsolatos kötelezettség 50 milliárd dolláros tétele. Hogy morálisan, politikailag milyen rombolóan hatott az indokínai háború az Egyesült Államok tekintélyére, ezt fölös­leges rész'etezni. Megtépázta azonban gazdasági tekintélyét is; legalábbis egyik előidézője volt annak az átrendeződési fo­lyamatnak. amelynek eredmé­nyeképp az Egyesült, Államok és a dollár elvesztette hegemón szerepét a tőkés világgazdaság­ban. — Amerika kivonul Vietnam, ból, de Vietnam még hosszú ideig itt marad Amerikában — állapította meg találóan James Reston. a New York Times ne­ves publicisztája a vietnami fegyverszüneti egyezmény meg­kötését kommentálva. Persze ennek a háborúnak is megvoltak a haszonélvezői. A Thieu-rendszer kisstílű hivatalj

Next

/
Thumbnails
Contents