Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
Tízéves jubileumát ünnepli a Gyulai Várszínház Gazdag program a Gyulai Nyáron Tizedik évadját kezdi Gyű* ' Ián, a 600 éves végvár udva- j ran a Várszínház. Ezelőtt 10 esztendővel példátlan gyorsasággal épült fel a vár udvarán a színpad, és szerveződött meg az első bemutató: Victor Hugo Hernani című romantikus drámájának előadása. Misz- lay István rendezésében. Sikert sikerre halmoztak, országos hírű bemutatóik sorából elég, ha csak Sárközi György: Dózsa Szigligeti Ede: Béldy Fák vágyj Madách Imre—Keresztúry De- j zső: Csák végnapjai című drá- j májának előadását említjük, a j klasszikus vígjátékok közül pedig Goldoni Fogadósné és Calderon Két széle közt a pad alatt című vígjátékónak bemutatóját. Havasi István, a gyulai vá- j rosi tanács népművelési fel-1 ügyelője tájékoztatta lapunk I munkatársát a jubileumi évad és ,a Gyulai Nyár előkészüle- j tejről. — A várszínházban ezúttal a meghívásos drámapályázat eredményeként Darvas József, Kossuth-díjas „Hunyadi” című j történelmi drámáját mutatjuk be. A dráma az író Törekvő című ismert regényéből író- | dott, és Hunyadi János életét hozza színpadra. Az előadás főbb szerepeit Paláncz Ferenc, Pap Éva, Szereén Gyula, Tyll Attila, Bicskey Károly, Iványi József és Szoboszlai Sándor alakítják. Díszlettervező: Csá- nyi Árpád, jelmeztervező: Vág- völgyi Ilona. Rendező: Miszlay István. A Hunyadi előadás- sorozata után Hubay Miklós előjátékával, a világi tárgyú francia bohózat-irodalom egyik Az újságíróstúdió hallgatói szerkesztőségünkben Mint ismeretes, az ország öt megyeszékhelyén kétéves új- ságiróstúdiók működnek, köz;e megyénk székhelyén, Békéscsabán is. A 34 fős hallgatóság az első év utolsó előtti foglalkozásán Cserei Pál elvtárs, a Békés megyei Népújság főszerkesztőjének előadását hallgatták meg a szerkesztőség szervezetéről, » rovatok munkájáról és a pártlapok felépítéséről. legérdekesebb darabját, a Pa- thelin mester-1 játssza a várszínház, főszerepei beo Martin Mária. Szentirmay Éva, Horváth Gyula és Kertész Peter. Díszleteit Gangmar András, jelmezeit Bata Ibolya tervezi, az előadás rendezője pedig Sándor János lesz. A Hunyadi premierje július 6-án, a Pathe- lin mester premierje július 21-én lesz. Örömmel közölhetem azt is, hogy a teljes várszínpad és a nézőtér felújítását megkezdtük, erre mintegy 400 ezer forintot költünk. A Hunyadi próbái Békéscsabán a Jólkai Színházban kezdődnek, majd Gyulán, a várszínpadon június 29-én folytatódnak. A díszleték és a jelmezek is készülnek már. A továbbiakban Havasi István elmondotta, hogy a várban „Régi magyar muzsika” címmel hangversenyt rendeznek, melyen a 16., 17., és 18. századi magyar kamaramuzsika elfelejtett műveit újítják fel a gyulai kamarazenekar közreműködésével. Karnagy: Her- bály András. Bevezetőt a neves zenetörténész, Bónis Ferenc mond. — A Gyulai Nyár programjában több, kiemelkedő kulturális esemény szerepel még — mondotta. Ezelőtt 25 esztendővel, 1948-ban Gyulán rendezték meg az első néptáncfesztivált. Erre emlékezve rendezünk kétnapos fesztivált Gyulán, melyen ugyanazok az együttesek, vagy a 25 évvel ezelőtt szerepelt együttesek jogutódjai mulatják be műsorukat. Vendégünk lesz — többek között — a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének „Bartók” táncegyüttese, a Vasas Központi Művészeti Együttesének tánckara és a Békéscsabai Baiassi Együttes. A fesztivál második napján július 1- én a Miagyar Állami Népi Együttes mutatja be „Muzsikáló tájak” című, teljes estét betöltő összeállítását. — Nagy érdeklődésre tart számot világszerte a gyulai Eszperantó Nyári Egyetem 11. évének programja, valamint Rhoda Scott jazzorgonamű- vész szabadtéri hangversenye. Végül augusztus 19-én nyílik a „Székely Aladár” országos fotókiállítás a Dürer-teremben. Megnyitó beszédet Bence Pál, a Fotó főszerkesztője mond. — Azt hiszem — mondotta befejezésül Havasi István — a Gyulai Nyár idej programja sokak érdeklődését kelti fel, és ellátogatnák Gyulára, Vendégszeretetünk a régi! A stúdiósul egy c*opot-rts a «'»jjyeS pârthïzoffskg vb termében az el ön fű hallgatja. (1 utó: Deméuy Gyula) Epv úi törvényerejű rendeleti 51 Beszélgetés Várhegyi terenc tűzoltó alezredessel a tűzoltóságról, a tűzvédelmi máskáról Az elmúlt napokban jelent meg az 1973. évi 13. törvény- erejű rendelet „A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról”. A rendelet megjelenését követő napokban felkerestük Várhegyi Ferenc tűzoltó alezredest, a Békés megyei Tűzoltóság parancsnokát. hogy tájékoztassa lapunk olvasóit az új törvényről. — Mi indokolta az új rendelet megalkotását? — A tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló korábbi rendeletek még 1956-ban jelentek meg. Az azóta elítélt csaknem két évtized alatt népgazdaságunk korszerűsödött és minőségileg is sokat változott. Rohamosan fejlődött az olaj. es gáztermelés, amely módosított számos technológiát, átalakította a fogyasztás szerkezetét a szolgáltatásban és a háztartásban egyaránt. A mezőgazdaságban széles körben elterjedtek a tűzés robbanásveszélyes védősze- rek. Ezenkívül az államigazgatás korszerűsítése, fejlesztése is már több éve tartó folyamat. Ennek keretében a tűzoltóság területi szervei — a Belügyminisztérium szakirányítása meliert — tanácsi irányítás alá kerültek. Az irányításban bekövetkezett változásokat új alapúidéiért'-”' kellett szabályozni. — A korábbiaktól eltérően milyen új szabályozásokat ir elő a rendelet? — Az új törvény, a tűz elleni védekezés feladatainak megállapítása mellett, meghatározza a fejlesztés alapelveit a tűzoltóság szervezetének szabályait. Lényegében alapvető feladataink :nenr változtak. Továbbra is a mi feladatunk a tűzvédelem és a tűzoltás, részt veszünk a tűzesetek körülményeinek felderítésében és közremű- ködünk egyéb kárelhárításban is. Az új rendelet határozottabban leszögezi, hogy a tűzvédelmi feladatokat a tűzoltóság mellett a költségvetési szervek, az állami vállalatok, szövetkezetek, s egyéb gazdálkodó szervek, társadalmi szervezetek látják el. Hogy munkánk eredményesebb legyen, szükség van arra, hogy a termelés vezetői min_ den szinten ugyanolyan tényezőnek tekintsék a tűzbiztonságot. a tűz elleni védekezést, mint a termelés bármely elemét. Ehhez a feltételek biztosítása és érvényesítése valamennyi vezető feladata. Újdonság az is a korábbihoz képest, hogy míg a tűzoltóság készenléti szolgálatához szükséges szakfelszerelési tárgyakat eddig’ a Belügyminisztérium biztosította. most, az új rendelet hatálybalépésével a tűzoltóság létesítője. illetőleg fenntartója gondoskodik a szakfelszerelésekről. Rendelkezik még a törvény arról is, hogy a létesítmények építésével, a településfejlesztéssel. egyidejűleg gondoskodni kell a tűzvédelem fejlesztéséről, tűzvédelmi berendezések beszerzéséről, és azok továbbfejlesztéséről. A jövőben a vállalatok kötelesek gondoskodni arról is. hogy a dolgozókat kioktassák a tűzvédelmi ismeretekre. Az oktatási intézményekben és szaktanfolyamokon, kell oiktatni az általános tűzvédelmi előírásokat. A tűz, és káreset jelzés, továbbá a segélykérés céljára minden községben és nagyobb településen legalább egy, mindenki által bármikor használható távbeszélőit kell üzemben tartani. — Hozott-e változást a rendelet az önkéntes tűzoltók fel. adataiban? — Igen. Az önkéntes és vállalati tűzoltóságok eddig is igen jelentős szerepet töltöttek be a tűz elleni védekezésben. és szerepük a jövőben is tovább növekszik. Az ő feladatuk, hogy ellenőrizzék működési területükön a tűzvédelmi szabályok megingását. Hasonlóan az állami tűzoltókhoz, részt vesznek a tüzek oltásában, közreműködnek az egyéb káresetek elhárításában és a tűzesetek körülményeinek vizsgálatában. Intéz, kedik a rendelet arról is, hogy a tűzvédelmi feladatok példamutató teljesítésiért, az önkéntes és vállalati tűzoltóság tagjait fokozottabb megbecsülésben kell részesíteni. — Mennyiben segíti a tűzoltóság munkáját az új törvény- erejű rendelet? — Régen vártuk már ezt, a rendeletet. Hiszen az irányításban bekövetkezett változást eddig csak átmeneti rendelkezések szabályozták, amelyek jellegüknél fogva nem voltak átfogóák. A korábbi rendelkezések az eltelt időben megváltozott követelményeknek már sok tekintetben nem feleltek meg és fékező hatással voltak a gyakorlati munkára. Az új jogszabályok gyakorlati végrehajtása az állami tűzoltó, ság tanácsi és ágazati irányításának a megye tűzvédelmi hely_ zetének megszilárdítását. fejlesztését kell szo'gálni. Széles körű társadalmi összefogással, a megye lakosságának: aktív közreműködésével ennek reális feltételei biztosítottak. Béla Ottó Hegyesí János költő találkozása füzesgyarmati olvasóival A füzesgyarmati művelődési otthonban — a közelmúltban — első ízben került sor He- gyesi János helybeli népi költő író-olvasó találkozójára. A nagyközségi tanács, a könyvtár és a művelődési otthon szervezésében mintegy 70 —80 érdeklődő jelenlétében először Miklya Jenő méltatta Hegyes; János írói-közéletj szerepét és értékelte nemrég megjelent Feleljetek nekem! című verseskötetét Hegyesí János meghatottan vallott önmagáról. írásainak születési körülményeiről. Szeretettel emlékezett meg a szeghalmi Péter András Gimnázium volt igazgatójáról, Nagy Miklósról, és a közelmúltban elhúnyt Fülöp Károly tanárról, akik előbb a Szeghalom vidéki Hírlapban adtak helyt írásainak, majd első gyűjteményes verseskötetének kiadatásában működtek közre. Elmondta, hogy igen sok publicisztikai írása jelent meg különböző országos lapokban is, főleg a Szabad Szóban. Hegyesí János ezután a jelen levők kérdéseire válaszolt és sok-sok verset adott elő mélységes átéléssel. Fiatalok és idősek egyaránt nagy tetszéssel fogadták az őszinte hangulatú verseket. A késő órákba nyúló irodalmi est végén a költő több dedikálasi óhajnak tett eleget, a megjelentek pedig arra kérték az idős írót, hogy folytassa írói-költői munkáját a szőkébb haza «kömére is.
