Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-13 / 136. szám
Közművelődési adatgyűjtemény A kiadvány első fejezete összefoglaló áttekintést tartalmaz a közművelődési intézmények szamáról, a rendezvények és más művelődési lehetőségek alakulásáról, valamint azok igénybevételéről. A továbbiakban a részletező táblázatok bemutatják : — a könyveik, újságok és időszaki sajtótermékek kiadását és forgalmazását, — a közművelődési,, iskolai, tudományos és szakkönyvtárak fejlődését, — a rádió és televízió műsorát és előfizetését, — a film-, színház- és zeneművészetet, — az ismeretterjesztő, a műkedvelő művészeti és a múzeumi típusok szerinti, vagy műfaji, témaköri, stb. részletezésben. Az adatgyűjtemény a legtöbb fejezetben megyénkénti, gyakran városonkénti felsorolást, valamint összehasonlító nemzetközi adatokat is tartalmaz. Külön fejezet foglalkozik a hazai sportszervezetek adataival, valamint a legfontosabb nemzetközi sportesemények (olimpia, világ- és Európa-baj- nokságok) eredményeinek . ismertetésével. Tárgyalóteremből : Markecoló A bűnügyekkel foglalkozó szakemberek már régen félismerték, hogy egyes bűncselekményeknek nem lehet akárki az áldozata. Bizonyos tekintetben a sértett szinte akarva-aka- (ratlanul megteremti annak a bűncselekménynek a lehetőségét, amelynek végül is ,ő lesz a szenvedő alanya. A tettes pedig, miután kiismerte áldozatát, már csak a lehetőségre vár, hogy „csőbe húzza”. Az új tudományág, a Viktimológia, a több évtizedes tapasztalatokra támaszkodva egyértelműen kimondja, hogy a markecoló a sértett elhárításra képtelen állapotát kihasználva követi el a lopást. Az „elhárításra képtelen állapot” leggyakrabban az ittasság. Az a bűnügy, amit a minap a Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalt, ez év február 6-án történt, ég egy semmitmondó kalaphistóriával kezdődött. Reszelő Mihály Békéscsaba, Kulich Gyula lakótelep 13 szám alatti lakos, zenész a Veszély-csárdában dolgozott. Este 11 órakor a Rózsafa Vendéglőbe ment, hogy találkozzon egyik ismerősével, akivel elcserélték a kalapjukat. A vendéglőben régi barátjával, Horváth József, Békéscsaba, Ságvári út 31 szám alatti lakossal elegyedett szójoa. Horváth, aki a zenekarban játszott, felhívta barátja figyelmét egy részeg férfire. A férfi hosszú télikabátot viselt, szemmel láthatóan sok pénz lehetett nála, mert fűnek-fának fizetett és nótáikat húzatott magának. Horváth éles szeme azt is észrevette, hogy a kabátja belső zsebe lyukas, a télikabát külső zsebében pedig néhány százforintos lapul. Azt mondta R eszelőnek, hogy lopja el a külső zsebben levő pénzt. K. Zoltán békéscsabai lakos eladta tanyáját. Az ár utolsó részletét, 10 ezer forintot ez év február 6-án vette fel. Napközbet több helyen italozott, este betért a Rózsafába. Ö volt az a férfi, aki szemet szúrt a két zenésznek. Amikor K. Zoltán kiment a vendéglőből, Reszelő Mihály utánaosont. A télikabát külső zsebéből kicsent 300 foAZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT UTÄN Halló! Ön mit olvas? Tárlat Békéscsabán Néhány naipja fejeződött be az| ünnepi könyvhét, sok ezren, sok) tízezer kötetet vásároltak ez idő i alatt. Legtöbben a, olvasáshoz ! is hozzáfogtak már, főként az '' azóta eltelt egy vasárnapból szakítva adót a könyvre. A könyvhét nyomába eredtünk, telefonon tettük fed a kérdést, minden beszélgető partnerünknek ugyanazt: mit vásárolt a könyvhéten, mit olvas új szerzeményei közül ? I A SZARVASI KÖNYVESBOLTBÓL az első betévedő vá- | sárlót kértük a készülékhez. ' Hatvanon túli asszony jelentkezett, háztartást vezet, kérte, ne írjuk meg a nevét. De a kérdésre válaszolt: — A könyvhéten nem voit időm a vásárlásra, most jutottam csak él idáig. Clarké könyvét keresem, 2001. Úrodisszeia «mű tudományos-fantasztikus regényét. A hasonló könyvek a kedvenceim és a régészettel foglalkozó alkotásak. Gyerekkoromban apám sokszor olvasott esténként hangosan, többek közt egy akkori fantasztikus regényt is, amiben szó volt egy furcsa készülékről, egy televízió-féle szerkezetről. S ami akkor a fantasztikum világába tartozott, ma már hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Az akkor született érdeklődésem ma ás megmaradt, ezért keresem most a Clarke-könyvet. A FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMGYÁRBAN, Békéscsabán zenészek rintöt. A pénzt nyomban megfelezte a jó szemű tanácsadójával. Horváth azonban kételkedett barátja szavahihetőségében, s végigtapogatta zsebeit, nehogy néhány százassal megkárosítsa. Horváth gyanúj,a alaptalan voit, mert Reszelő tisztességesen számolt el. Így hát békességben megegyeztek, hogy K. Zoltánt nem engedik ki a „hálóból”, amíg a belső zsebében levő pénzt meg nem szerzik. Ezt követően Reszelő életre-halálra szóló barátságot kötött a részeg férfivel. Záróra után taxit rendeltek, s ;* K. Zoltánnal a Kishajó Bárba • mentek. K. Zoltán annyira it- ; tas volt, hogy alig bírt megállni : a lábán. Horváth azt tanácsolta : barátjának, hogy ne sokat té- j továzzon, hanem lopja el minél ; hamarabb a pénzt, mert még va- • lami közbejöhet. Amikor a por- : tásnő felszólítására Reszelő ki- ! vezette K. Zoltánt a bárból, j odakint szakszerű mozdulatokkal j alulról felszakította a férfi ka- ; hatjának bélését, és kilopta a ; pénzét. Horváth már türélmeüenüd ■ várta. — Mennyi volt nála? — kér- j dezte Reszelőt. — Háromezer forint. — vála- : szólta a tisztességről már elő- ; zőleg tanúbizonyságot tevő jó ; barát, ám most az egyszer kissé j rosszul számolt. A nyomozati el- ! járás ugÿanis később megálla- j pította, hogy a két vádlott K. : Zoltántól 6250 forintot lopott el. : A büntető eljárás befejezése ; előtt 5100 forintot térítettek meg ■ a sértettnek. A városi bíróság visszaesőként, ; folytatólagosan, társtettesként, • az elhárításra képtelen állapot : kihasználásával elkövetett lopás : bűntette miatt Reszelő Mihályt ■ egy év 6 hónap börtönbüntetés- ■ re ítélte. A büntetett előéletű ■ Horváth Józsefet egy év és 8 ! hónap szabadságvesztéssel súj- : tóttá. A büntetést szigorított ; börtönben kell letoltenie és fel- ! tételes szabadságra nem bocsát- : ható. Miellékbüntetésként mind ; a két vádlottat két évre eltiltót- ■ ta a közügyek gyakorlásától. Az ■ íte'°t nem jogerős, (Seredi) Î Zahorán Pál, a pénzügyi és számviteli osztály vezetője vette fel a kagylót: — Eisősoxoan a történelem és a földrajz érdekel. Ezért szeretem Passuth László müveit Tetszett korábban az Esőisten siratja Mexikót, amely a hódító Cortesről szól. Ennek mintegy folytatása a Találkozás Esőistennel, amelyet most vettem meg. Ebben az író saját mexikói élményeit mondja el. amelyeket Cortes nyomában megtett útján szerzett. A feléig jutottam eddig, mert nem könnyű olvasmány. VÉGEZETÜL Karaha Györgyöt, a KISZ Békés megyei bizottsága középiskolai felelősét kérdeztük meg könyvheti vásárlásairól: — Őszintén mondom, elégedett vagyok a könyvhét kínálta választékkal Jó időre lesz mit olvasni ezek közül. Móricz Zsigmond elbeszéléseit vettem meg, egy induló sorozat első darabjait. Azután a Minerva Nagy Képes Enciklopédia művészetekkel foglalkozó kötetét — csak végiglapozni volt eddig időm, abból is kitűnt azonban, hogy rendkívül érdekes, gyönyörűen illusztrált kézikönyv. A gyomai Kner Nyomdában készült Bums-kötetet azért választottam, mert az Erkel Diákünnepeken nagyon tetszett a költő verse, amelyet a Rózsa Ferenc Gimnázium diákszinpada adott elő. S megvettem Kertész Ákos Makráját, ehhez kezdtem legelőször, de még nem fejeztem be teljesen. Az eddigiek szerint csalódás a könyv. Nagyon nagy reklámot kapott, az első kiadást hamar szétkapkodták, sokat vártam tőle. Azt, hogy este abbahagyva, másnap nagyon erősen kívánjam tovább olvasni. És ezt a vágyat nem keltette fél Három telefonbeszélgetés, három vélemény, három mozaikkocka a könyvheti tablóból. Korántsem teljes a kép. Térben sem, hiszen sok száz olvasóval találkozhattunk volna még személyesen, vagy a technika segit- ségével. És időben sem, hiszen a megvásárolt könyvek elolvasásához több idő kell, az ünnepi könyvhét hatása még sokáig gyűrűzik tovább. De a teljes mozaik apró kockákból áll. (d—Ô) A Megyei Művelődési Központ „Művészeink” sorozatában hétfőn Dévényi János Békéscsabán született ötvösművész mutatkozott be a KISZÖV bemutatótermében. A megnyitó előtt Babák György, a városi tanács elnökhelyettese fogadta a művészt. Képünkön balról Babák György, mellette Dévényi János. Az ősmagyar ötvösművészet legjobb hagyományait követő művész kiállításán Botyánszkt János újságíró mondott megnyitót, majd a KISZÖV pinceklubjában találkozott Dévényi János az érdeklődőkkel, volt osztálytársaival, békéscsabai jó barátaival. (Fotó: Petrovszki) ■■■■■■■#eeeBee»eeeeee«Beeeei*eeeBeeBeeeeeeeeeeeeeweee»w •••bbbbbbbbbbbbbbbbbbbo—a«g KÉT ÉV NYOLC HÓNAP. •' * -■>' ■■ 15. Bereczki szaki biztosan nem. Van annak más dolga. Azóta már biztosan kiveszekedte magát az irodán, „beolvasott” ennek, vagy annak, az illető csakis valami fejes lehet, mert amilyen galamblelkű lefelé, annyira rátarti följebb, egészen az igazgatói irodáig, igaz, nem ért el sokat, de azt a maga erejéből, a munkája által érte el. Igen. a munkát is kiadja ilyenkorra a segédeknek, az inasoknak, melyiknek mi dukál, tüsténkedik ott, míg csak mindenkit el nem igazít egész napra. aztán elballag egy kisfröccs- re. át a köpködőbe, így csinálja negyven éve, nyáron inkább, mint télen, ha fáj a gyomra — a festők között sok a gyomorbajos — sápadt arccal járkál közöttük, nem mondaná mi baja az istennek se. de hát látszik az a beesett arcán, a lázas szemén. a szava járásán, olvankor legjobb az útjából jó előre kitérni. mert nem néz se istent, se embert, — Bika! Hallod? Belőled jó szobafestő lenne — mondja Ka- pelláró. — Honnan veszed ezt? — Nem öntöd rá a festéket, akire dühös vagy. — Még rád önthetem. — Meggondolod te azt. Nem vagy te olyan. — Miért ne lennék? — Mert melós vagy, ne játszd a bazári majmot. Te tudsz dolgozni, meg szeretsz is. Te nem most hazudsz. Akkor hazudtál, amikor csövezni kezdtél. Hogy volt az a dolog Bika? — Nem érdekes. Ott kezdődött, hogy összebalhéztam otthon a téeszben az elnökkel. Mindig kapáláshoz osztott be, hiába kértem, adjon más munkát. nem bánom, ha beledöglök is, de a kapát azt utálom, mint a... Na mindegy.. Elkezd ott hitegetni. majd így lesz, majd úgy, közben csak ott kapálga- tok én Rozi nénémmel és két-há- rom öregasszonnyal egész nyáron. Megelégeltem, a dohány is kevés volt. Mit rohadok én itt, gondoltam bemegyek mégegy- szer az elnökhöz, hát be is mentem, piásan, ez volt a baj. Amikor megint azt mondta, várjak türelemmel, hirtelen fölment a pumpa, azt mondom neki, hát miért én várjak mindig. Miért mindig ABC sorrendben osztogatják a jó melót az irodán, Atyafiak, Barátok, Cimborák és csak aztán a többi. Hadovái ott nekem, jobb lesz. ha tartom a pofám, mert elintéztet. Kit in- téztetsz el, te rohadt kulák? Akkor már nekem is megjött a hangom, mérgemben azt hittem, ráborítom az asztalt. A többit már kitalálod. Följöttem Pestre, kégli sehol, kettőnknek adta ki az ágyat az öreglány, akinél albérletet kaptam. Először nagyon tré volt a helyzet, hogy nincs hova hazamenni, aztán ez se érdekelt, aludtam ahol rámesteledett, haveroknál, nőnél, odacsapódtam egy galerihez, befogadtak. mert jó erőben voltam, egy kocsmai verekedés után itt kötöttem ki Ha egy évvel később jön az a balhé, én már köztörvényes vagyok, na látod itt is protekcióm volt, még fiatalkorú lehettem. — És mondd csak Bika... A tetoválás az hogy volt? — Mi vagy te? Lelkiatyám? — Nem azért. Csak hát tudod — Kapelláró a vállára pillant — nekem is te tetted ide a keresztet. — Nem én. Én csak lefogtalak. Gondoltam, nem árt, ha megtanulod amit kell. — Micsodát? — Hát... Azt, hogy kussolj, há meglátsz. — Miért kellene kussolnt? — Mert én nekimegyek az