Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
Nixon külpolitikai üzenete Nixon elnök csütörtökön át- küldte a kongresszusnak szokásos évi külpolitikai üzenetét, amely — az elnök bevezető szavai szerint — „kicövekeli politikánk filozófiai kereteit és ebben az összefüggésben vizsgálja a fő irányzatokat és eseményeket”, A 232 sűrűn gépelt oldal terjedelmű dokumentum dr. Henry Kissinger módszeressegére valló tematikai rendezésben rajzolja meg a Nixon-kormányzat Washington-központú világképét, amelyben — a világ vezető kapitalista hatalmának „filozófiai keretei” által eleve meghatározott egyoldalú szemlédet és torzítások ellenére — ezúttal lényegesen több a nemzetközi erőviszonyokkal józanabbul számoló realizmus, mint a tavalyi elnök- választási évben előterjesztett külpolitikai üzenetben. A hét fejezetre osztott tanulmány első fejezete a „potenciális fő ellenfelekkel”, a Szovjetunióval és a Kínával való „új viszony kiépítését” tárgyalja. Megállapítja, hogy 1969. januárjában a hatalomra került Nixon-kor- mányzat olyan új világhelyzetben találta magát, amelynek „kihívásával bárki is lép hivatalba, szembe kellett néznie: Amerikának változtatnia kellett külpolitikája filozófiáján és gyakorlatán”. A külpolitikai »értékelést kikényszerítő tényezők között első helyen említi az USA „nemzetbiztonsági politikája feltételeinek alapvető megváltozását”, nevezetesen, hogy „a negyvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig terjedő időszakban az amerikai a Szovjetunióval való hozzávetőleges stratégiai egyensúllyá alakult át... Ezek a változások, párosulva a fegyverzetek spirálisan emelkedő költségeivel és a belpolitikai programok követelményeivel, védelmi doktrínánk és katonai pozíciónk felülvizsgálatára késztettek bennünket”. A külpolitikai üzenet ebben az összefüggésben mutat rá, hogy az USA-nak felül kellett vizsgálnia a hidegháborús korszak politikáját, amelyben „a két fő nukleáris hatalom látszólag feloldhatatlan konfrontációja uralta a nemzetközi színteret”, ilv módon „felfokozva a helyi és regionális feszültségeket is”. A Szovjetunió és az USA erőviszonyaiban végbement „alapvető változás folytán; mint az elemzés rámutat, az „ellensúlyt” kereső Nixon-kormányzat külpolitikája „differenciálni kezdett a kommunista fővárosok'között”. Ebben „a gondolatmenetben fejti ki az elemzés a Nixon- kormányzatnak azt a törekvését, hogy Washington és Peking kapcsolatainak normalizálásával „Kína súlyát” beillessze hatalmi egyensúlypolitikájának kereteibe, ismételten hangoztatva, hogy Peking „újszerű amerikai megközelítése nem irányul más országok ellen”. Az elemzésen mindazonáltal vezérfonalként vonul végig az a felismerés, hogy a „kínai ellensúly” beépítésével, illetve Nyugat-Európának eg Japannak a kapitalista világon belüli viszonylagos megerősödésével kialakuló „sokpólusú világban” a nemzetközi helyzet alapvető meghatározója továbbra is a Szovjetunió és az USA viszonyának alakulása. „A Szovjetunióval azért volt szükség legmagasabb szintű találkozóra, hogy széles fronton lendületet adjunk a konkrét tárgyalásoknak, illetve megállapodások létrehozásának. Kínával viszont azért volt szükség a csúcstalál- j kozóra, hogy teljesen új utat nyissunk” — fejtegeti a külpolitikai üzenet. A dokumentum! „történelmi mérföldkőnek” mi-1 nősíti a SALT-megállapodáso- kat és a szovjet—amerikai kapcsolatokról Moszkvában aláirt 12 alapélvet. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a két ország kapcsolataiban bekövetkezett pozitív változás „a nemzetközi kapcsolatok új korszakának lehetőségét nyitja meg és, ha sikerrel járunk, a szovjet —amerikai kapcsolatok átalakulása korszakunk legfontosabb eredményének bizonyulhat”. Az elnöki üzenetben rövid fejezet tekinti át az Egyesült Ál- lamok és egyes kelet-európai szocialista országok kapcsolatai- ban bekövetkezett változásokat.1 Megemlítve, hogy Rogers külügyminiszter tavalyi- buda- J pesti látogatása, illetve aj vagyonjogi egyezmény megkötése nyomán Magyarországgal „javulnak a normálisabb kap- j csolatok kilátásai”. Heves összetűzések Libanonban Bejrút A francia hírügynökség legfrissebb jelentése szerint csütörtökön a déli órákban még mindig heves lövöldözések és összecsapások zajlanak Bejrut déli részén, főképpen a több • ezer lakosú Dbayem menekült-} tábor közvetlen közelében, a Bejrutból Tripoliba vezető főútvo-1 nal. mellett. Az ellenségeskedések, melyek a kora reggeli órákban újultak ki. a kijárási tila- lom kétórás felfüggesztése ídeWashington Nixon amerikai elnök május 31-én és június 1-én Izlandon találkozik Georges Pompidou francia ' elnökkel — jelentették be csütörtökön hivatalosan az amerikai ég a francia fővárosban. Mint a rövid közleménnyel kapcsolatban a nyugati hírügy-i nökségek megállapítják, a Nixon I —Pompidou eszmecsere — amelynek ténye már ismert volt, | jén alábbhagytak. A főváros lakói hatalmas tömegekben tódultak az élelmiszerüzletekhez, a kenyérboltok előtt hosszú sorok várakoztak. A kijárási tilalom hatályba lépésekor ismét lövöldözések hallatszottak, intenzitásuk azonban alatta maradt a szerdainak. A főváros központjában katonai páncélautók cirkálnak. Nem hivatalos jelenté- ! sek szerint a csütörtök délelőtti összecsapásokban eddig két li- ! banoni katona, valamint a közcsupán az időpont és a helyszín kijelölése váratott magára — az amerikai elnök őszre tervezett nagyszabású nyugat-európai körútja előfutáraként értékelhető. A hírszolgálati irodák az amerikai és a francia elnök eszmecseréjével kapcsolatban emlé,- keztetnek Brandt nyugatAémet kancellár, továbbá Heath angol és Andreotti olasz miniszterelnök egymást követő washingtoni látogatására. biztonsági erők három ügynöke vesztette életét Reggel óta az elnöki palotában ülésezik a libanoni minisztertanács. A kormány ülésén felszólalt Frangié elnök. Hangoztatta, hogy egy arab ország sem tett annyit a palesztinaiakért, mint Libanon, mely 300 000 menekültnek adott otthont. Ha a paleszti- naiak Libanonban akarnak élni ég hajlandók politikájukat egyeztetni a kormánnyal, szívesen látott testvérekként élhetnek a libanoniakkal — mondotta az elnök, majd hozzáfűzte: „Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy a palesztinaiak megszálló hadseregként viselkedjenek az országban”. A palesztinai ellenállási mozgalom felszámolásáról szóló híreszteléseket az elnök visszautasította. Bejrúti értesülések szerint Szádat, egyiptomi elnök és Nimeri v szudáni államfő szerdán üzenetet intézett Frangilé libanoni elnökhöz, s aggodalmukat fejezték ki a hadsereg és a palesztinok közt kialakult feszült viszony miatt. A kora délutáni óráikig nem került sor Amin Haféz miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető tervezett találkozójára. (MTI) Nixon—Pompidou találkozó Képünkön: négyen a Fehér Ház magasrangú munkatársai közül, akik már belebuktak * Water gate-üggyel kapcsolatos botrány ba. Változatlanul dagad a Watergate-botrány Ismét eredménytelen volt a párizsi találkozó Párizs Csütörtökön ismét eredménytelen maradt a DIFK és Saigon küldöttségének találkozója a Párizs környéki La-Celle-Saint- Cloud-ban. Nguyen Luu Vien, a saigoni küldöttség vezetője kereken elutasította a DIFK-kül- döttségnek a múlt héten előterjesztett javaslatát, amely azt indítványozta, hogy két szakaszban — sürgősségi sorrendben — tárgyalták meg a hat legfontosabb kérdést: a tűzszünet szigorú betartását, a polgári foglyok szabadon bocsátását, a demokratikus szabadságjogok biztosítását. a nemzeti megbékélés és egyetértés tanácsának megalakítását, a választások megtartását és a haderők kölcsönös csökkentését. A saigoni küldöttség vezetője ehelyett saját javaslatához ragaszkodott, amely máris kitűzné a választások időpontját, anélkül, hogy biztosi- 1 tanák annak legfontosabb fel- ! tételeit. Kormányellenes Santiago Tíz napon belül másodszor tzállta meg a felbujtatott tömeg Santiagóban a munkaügyi minisztérium épületét. Az akciót szerdán hajtotta végre nyolcszáz idénymunkás, béremelést és munkakörülményei megjavítását követelve. Dr. Salvador Allende köztár- ■Magi elnök a közeli elnöki pa_ Nguyen Van Hieu miniszter, : a DIFK küldöttségének vezető- j je rámutatott arra, hogy a saigo- { ni küldöttség magatartásával ! maga késlelteti « a valóban sza- > bad és demokratikus választó- : sok megtartását, mert nem haj- j landó biztosítani annak feltété- ! leit: a tűzszünet betartását, a • politikai foglyok szabadon bocsa- : tását s a demokratikus szabad- ; ságjogok szabad gyakorlását. ; Saigon szemmel láthatóan arra ! törekszik, hogy a jelenlegi an- : tidemokratikus rendszer kereté- ; ben tartsák meg a választáso- ■ kát. s így megakadályozza, hogy ! a lakosság szabadon kifejezhes- : se akaratát. A DIFK küldött- : sége továbbra is sürgeti, hogy j az általa javasolt hatpontos ter- ! vezet alapján vitassák meg a J problémákat s mihelyt egy kér- : désben megállapodtak, azt azon- ; nal valósítsák is meg a gyakor- ■ latban. • A két küldöttség legközelebb : jövő szerdán találkozik. _____ __ . ■ ak ciók Chilében c lotóból a minisztériumba sie- • tett, hogy személyesen tárgyal- 8 jón a munkásokkal, megbeszéld.. • seinek eredménye egyelőre nem : , ismeretes. Allende a minisztéri- ; umból tóvozóbán, „forradalom- • ellenesnek és gyávának” bélye- j gezte a fe'tehetően Ismét az ült. : raradikális baloldali forradalmi » mozgalom (MIR) által szervezett ! akciót 3. Azután egy dosszié kerül a kezembe — a szövetségesek rádióadásaiból szerzett értesülések április utolsó napjaiból: a Reuter hírügynökség jelentései a szövetséges főhadiszállásról, a moszkvai rádió adásai a fronton folyó harci tevékenységről, táviratok Londonból. Rómából, San Franciscoiból, Washingtonból, Zürichből a világ eseményeiről. Hitler főhadiszállása ezekből a forrásodból igyekezett tájékozódni arról, mi történik április utolsó napjaiban magában Berlinben és a többi frontszakaszon. Ebben az időszakban már végleg megszakadt mindenféle kapcsolatuk a hadsereg egységeivel. A dossziéban található valamennyi iratot hatalmas betűkkel gépelték. Sohasem találkoztam eddig ilyen különös gépírással. Meghökkentő volt Mintha nagyítóüvegen keresztül néztem volna . a szöveget. Mire kellett ez? Később megtudtam, hogy Gertrúd Junge, Hitler titkárnője minden iratot egy különleges gépen átgépelt, Hitler ugyanis presztízs- okokból nem akart szemüveget használni. Íme egy külföldi rádióból lehallgatott adás Mussolininak és sytrejőjének, C'ara Petaccinak Milánóban történt kivégzéséről. Hitler ceruzájával aláhúzta a „Mussolini” és a „fejjel lefelé felakasztották” szavakat... Vajon milyen gondolatokat ébresztett benne ez a hír? És milyen elhatározásra késztette? De ezeknek az iratoknak az értéke túlmutatott a közvetlenül előttünk álló feladat határain. Belevilágítottak az éppen véget ért háború történetébe. Kulcsot adhattak a fasizmus vezetőinek és ideológusainak szociálpszichológiai arcképéhez. Az egyik legfontosabb leletünk Göbbels naplója volt. Tíz vastag füzet, sűrűn teleírva egyenesen álló, keskeny, az olvashatatlanságig egymás mellé zsúfolt betűkkel. A napló első füzetei 1932-ről szóltak, még a fasizmus hatalomra jutása előtti időről, az utolsó 1941 közepén ért véget. Nagyon bosszantott, hogy nincs módomban nekiülni ennek a meglehetősen nehezen olvasható naplónak. Ez napokig tartó szívós munkát igényelt volna, nekünk pedig minden perc értékes volt — meg kellett oldanunk feladatunkat: megállapítaniy hogy mi történt Hitlerrel és megtalálni őt. Felkutattuk az összes dokumentumokat, sietősen átnéztem őket, jegyzeteket készítettem róluk és aztán valamennyit a frontparancsnokságra továbbítottuk. Május 2-án este történt. A berlini helyőrség már néhány órája beszüntette az ellenállást. Még tart a fegyverek átadása, ez délután 3-kor kezdődött. A városháza előtti tér megtelik géppisztolyok, puskák és gépfegyverek halmaival. Az utcákon összetört német ágyúk, csövükkel a földbe fúródva. Szemerkél az eső. _ A Brandenburgi kapun vörös zászló leng, alatta pedig a' megvert német csapatok menetelnek. Sok katonának a fején — immár céltalanul ott van még a sisak. Mennek elkínzottón, meg- csaltan, megfeketedett arccal, ki letörve és elcsüggedve, ki látható megkönnyebbültséggel, de a legtöbben leverten és közömbösen. A tüzek még nem aludtak el. Berlin ég. öreg fogatoskatona
