Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

MA Írásbelin (4. oldal) HAT NAP â SZOVJETUNIÓBAN (5. oldal) • SZERKESSZEN VELÜNK! (7. oldal) Megalakult a megyei tanács Á párt és a kormány nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter köszöntötte a testületet — Megválasztották a népi ellenőrzési bizottságok tagjait és a népi ülnököket A tanácsülés elnöksége: a kép előterében Frank Ferenc. Czinege Lajos. Ouraitrás Mihály (korelnök) és Klaukó Mátyás Pénteken, május 11-én Békéscsabán, a megyei tanacs nagytermében megtartotta alakuló ülését a közelmúltban városi, községi tanácsüléseken újjáválasztott 90 tagú megyei tanács. Az ünnepé­lyes alakuló ülésén részt vett és az elnökségben foglalt helyet Czinege Lajos 'vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára. Kovács István, a MEDOSZ főtit­kára. Nyári Sándor a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára, valamint megyénk több. ismert személyisége. Reszt vett tsz alakuló ülésen az országgyűlési képviselők megyei csoportjának több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek számos képvi­selője, meghívott vendégek. „A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló megtisztelő közéleti tevékenység.” A ta­nácstörvénynek ezek a sorai köszöntötték a nép bizalmával kitüntetett megyei tanácstagokat. È gondolatok, jegyében kezdte munkáját az alakuló tanácsülés. Tagjai közül néhányan első ízben lép­nek a politikai porondta, valamennyien jó szív­vel hozzáértéssel vállalják községük, városuk képviseletét a megyei parlamentben. Dumitrás Mihály megyei tanácstag, korelnök megnyitója után a napirendnek megfelelően dr. Fekete Antal, a megyei választási elnökség el­nöke számolt be a választási munkáról. A választópolgárok nagy politikai érettségről tettek tanúbizonyságot A megyei választási elnökség nevében jelentem a tisztelt ta­nácsülésnek — kezdte beszá­molóját dr. Fekete Antal —. hogy az 1973. évi általános ta­na csvalasztások és pótválasztá­sok. a helyi tanácsok alakuló üléséi és a megyei tanácstagok választása 1973. április 28-án a választási törvényben foglaltak­nak megfelelően, a törvényesség szigorú megtartásával befejező­dött. A választópolgárok a válasz­tások egész folyamatában nagy felelősségérzetről, politikai érett, ségről tettek tanúbizonyságot. Megnyilvánulásaikban tevőleges egyetértésüket fejezték ki a X. kongresszus határozatával, a HNF programjaival, a Közpon­ti Bizottság 1972. novemberi határozatában megfogalmazót, takkal. a szocializmus építésének magasabb szinten való folyta­tásával. Az 1971-es választásokhoz ké­pest jobban éltek az állami élet demokratizmusából fakadó jo­gaikkal. nőtt az állampolgári aktivitás, az érdeklődés a köz ügyei iránt. A jelölőgyűléseken több mint 91 ezer választó- polgár jelent meg. Ezeken a döntési jogkörrel felruházott közéleti fórumokon, döntő több­ségében nyílt es őszinte légkör­Dr. Fekete Antal jelentést tesz a testületnek ben. gondos körültekintéssel mérlegelték és fog'attak állást a jelöltek személyében. A jelölőgyűléseken a válasz^ tópolgárok 15,1 százaléka; 13 ezer 751 fő szólalt fel. A felszó­lalók nagy többsége, mintegy 90,6 százaléka közérdekű kér­désekkel foglalkozott. Az el­hangzott felvetések, javaslatok elsősorban a város- és község­fejlesztés kérdéseivel, a lakos­ság élet- és munkakörülményeit befolyásoló, azokat javító kér­déseket tartalmaztak. A választások időszakában kibontakozott politikai és köz­életi aktivitás bizonyította, hogy megyénk lakossága helyes, li a párt és kormány politiká­ját. megbecsüli elért eredmé­nyeinket és határozott bizalom­mal tekint a jövő felé. A jelölőgyűlések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol azt a társadalmi igények szükséges­sé tették, a választópolgárok éltek a többes jelölés lehetősé­gével. 'Üjból bizonyosságot nyert, hogy csak olyan embe­rek kerülhetnek megválasztásra a tanácsokba, akik kellő köz­életi aktivitással, hozzáértően és méltóképpen tudják képviselni a község, a város társadalmá­nak érdekeit, akik jó kapcsola­tot tartanak az emberekkel és megfelelő módon tudják szer­vezni a közösséget a feladatok végrehajtására. Ma már az em­berek igénylik, hogy tájékoz­tassák őket a lakóhelyüket érintő leglényegesebb kérdések­ről és vegyék igénybe, szervez­zék meg az általuk felajánlott tevőleges támogatást a sokszor aprónak tűnő, de az egyes em­berek életkörülményeit, környe­zetét jelentősen befolyásoló gondok megoldására. Ma már azt várják az emberek a ta­nácstagoktól, hogy a nagyon fontos testületi tevékenység mellett legyen a választókörze­tének jó képviselője, tájékozta^ tója és szervezője. A szavazás napján — április 15-én, de az azt követő pótvá­lasztások alkalmával is — a választópolgárok jó politikai légkörben, nagy aktivitással él­tek az alkotmányban biztosí­tott jogaikkal A választópolgá­rok 98,6 százaléka adta le sza­vazatát. A szavazás megyeszer- te rendben, fegyelmezetten, minden zavaró körülmény nél­kül, a törvényesség betartásával, ünnepélyes külsőségek között folyt le. Valamennyi község é6 város zászlódíszben volt Sok községben zenés ébresztő és hangos híradó köszöntötte a la­kosságot a választások alkal­mából. üdvözlő és köszöntő feli­ratok — nemzetiségi községek­ben több nyelven is — emelték az ünnepélyes külsőségeket A megyében sok szavazókörzetben már 6 óra előtt csoportosan je­lentek meg a választópolgárok és várták a szavazás megkez­dését. Általános volt megyénk­ben, hogy a családok együtt mentek szavazni. Különösen nagy volt az aktivitás me­gyénk új városában Békésen, amelyet mutat az is, hogy a vá­rosok közül elsőnek fejezte be a szavazást Kedves színfoltja volt a sza­vazásnak a KISZ-esek es úttö­rők közreműködése, akik udva­riasan és készségesen irányí­tották a szavazni érkezőket Több helyen a legidősebb vá-i lasztópolgárokat virággal kö_, szöntötték. A szavazatszedő bizottság«*: a szavazókat udvariasan fogadták és magyarázták meg a szava­zás módját és külön is felhív­ták a figyelmet a többes jelö­léseknél a szavazás helyes módjára. A szavazatszedő bizottságok minden egyes szavazókörzetben biztosították a titkos szavazás feltételeit. Az érvényes szavaza­tokat leadok 99,2 százaléka ad­ta szavazatát a jelöltekre. A szavazás eredménye azt bizo­nyítja. hogy jó volt a jelöltek kiválasztása, valamennyien él­vezték a választók bizalmát. A szavazás napján — április 15-én — a 3031 helyi tanácsi választókörzetből 3029-ben meg­választották a tanácstagokat. Egy községi — Pusztaföldvár — egy-egy városi — Szarvas — választókörzetben a jelöltek egyike sem kapta meg a tör­vényben előírt szavazat-többsé­get, ezért pótválasztást kellett tartani. A pótválasztásokat áp­rilis 21-én eredményesen meg­tartották. melynek alapján a helyi tanácstag-választások be­fejeződtek. Április 18 és 22 között került sor a helyi tanácsok alakuló üléseire. A helyi tanácsok a törvényes előírásoknak megfele­lően, ünnepélyes külsőségek kö­zött alakulták meg és a válasz­tási törvény 60. paragrafusá­ban foglaltaknak megfelelően az , alakuló üléseken választott ták meg a megyei tanácstago­kat. Az Elnöki Tanács határo­zata alapján a Békés megyei tanácsba 90 tanácstagot kellett megválasztani. Megyénk öt városában 31 megyei tanácstagot, míg 9 köz­ségben kettőt, 23 községben egy megyei tanácstagot vá­lasztották. 15 megyei tanács­tagot két-két község. és 3 megyei tanácstagot három­három község tanácsa vá­lasztott együttesen. Egy vá­rosi tanácsülésen volt kettős jelölés — Békésen — és egy nagyközségi tanácsnál — Bat- tanyán — kellett a jelölést és szavazást megismételni, mivel a jelölt a törvényben foglalt sza­vazattöbbséget nem kapta meg. A megyei választási elnökség a választások lebonyolításában a törvényben reá háruló fela­datainak úgy tudott eleget ten­ni, hogy az állami és társadal­mi szervektől megkaptuk mind­Nyári Sándor, a népfront megyei bizottságának ja­vaslatát terjeszti a tanács­ülés elé azt a sokoldalú segítséget, amely a munka elvégzéséhez szüksé­ges volt. A választási munka so­rán. a választások rendezvényei­nek megszervezésében és a sza­vazás lebonyo’ításában az álla­mi szervek dolgozói mellett több ezer állampolgár, társadal­mi aktíva vett részt, akiknek önzetlen, áldozatkész munkája jelentősen hozzájárult a válasz­tások sikeres lebonyolításához. E társadalmi munkások, a köz ügyeiért érzett felelősségtől át­hatva segítették a választók mozgósítását a jelölőgyűlések, a választási gyűlések és rétegta­lálkozók szervezését, a szava­zás napjára technikai feltéte­lek biztosítását. A megvei választási elnökség (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents