Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

A jó rezelési tapasztalatot* * Hogyan szerveztük meg a háztáji üzemágat? m»r politikailag és u,rtl közgazdaságilag egyaránt szerepének megfelelő­en értékeljük a háztáji terme­lést. Erre a népgazdaságnak nagy szüksége van és a fejlő­dés jelenlegi szakaszában jelen­tős tartalékot képvisel. Szerepe azért iis jelentős, mert így egyes mezőgazdasági termékekből a tsz-tagok önellátásukat is bizto­sítják. Van más szempont is. Ha a mi termelőszövetkezetünk a háztájiban nevelt, hizlalt állat- állományt a közösben kívánná elhelyezni, akkor a szarvasmar­ha-ágazatban 14,5 millió forint, a sertés-ágazatban 30 millió forint, a baromfi-ágazatban 10,5 millió forint, összesen mintegy 55 millió forint értékű új állat- tartási épület kellene a megle­vők mellé. A háztáji állattartás tehát le­hetővé teszi a tsz-gazdák egyé­ni tulajdonában levő épületek, állóeszközök hasznosítását, elő­segíti a közös munkában (töre­dék-munkaerő) hasznos foglal­koztatását is. A háztájiból nyert kiegészítő jövedelem hozzájárul a tsz-tagok életszínvonalának emeléséhez. A mi szövetkezetünkben 1963. óta folyik szervezett háztáji termelés, jelenleg 316 család részvételével. A mezőgazdasági átszervezés folytán felszabadult és megüresedett istállók gyors termelésfejlesztési lehetőséget kínáltak. Ezek hasznosítását mi zárt baromfiállomány tartásá­val kezdtük. Tenyészérett jér- céket adtunk a termelőknek. Előírtuk a technológiát. A technológia előállításához, be­szerzéséhez segítséget adtunk. Táptakarmányt biztosítottunk. Rendszeresen szaktanácsadást végeztünk. Meghonosítottuk a modern, nagy hozamú fajtákat. Megszerveztük a közös értéke­sítést. A vállalkozás^^ felülmúló eredményit hozott. A ! szervezett termeltetés eredmé­nyeképpen megtizszereződött a baromfiállomány a háztájiban. A kezdeti sikerek után szerző­déses termelési rendszerünket kiterjesztettük a háztáji állat­tartás és termelés minden terü­letére. 1967-től a termelt java­kért munkanap-jóváírást alkal­mazunk. A háztáji szerződéses termel­tetés irányítását a közös és a háztáji gazdaság együttműkö­désének szervezését kezdettől fogva a háztáji agronómus vég­zi, akinek feladata a háztáji termelés koordinálása. A termelőszövetkezet' nagy­üzemi tervezési rendszerébe a háztáji gazdálkodás teljesítőké­pessége a családi tervezés alap­ján illeszkedik be. Ennek ke­retében az előre elkészített nyomtatványon minden tsz-csa- lád megtervezi: a termelőszö­vetkezettől várt juttatásokat, a szemes termény, zöldtakarmány, pillangós és nedvdús takar­mány iránti igényét . Közli a szerződésre felkínált állat és ál­lati termékeinek mennyiségét és a háztáji állatlétszámot. Meg­jelöli a családi részesművelés­re elvállalt terület nagyságát, a vállalt munkanapok számát havi bontásban és a várt jöve­delmet A családi terv minden adata összesítésre kerül és be­épül a közös gazdaság üzem­tervébe. A háztáji gazdaságokban ter­melt és a közös révén értéke­A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sa.ttöszol- gáiat pályázatán első dijat nyert pályamű. sített állat, állati termék, ter­mény 1963-ban még csak egy­millió 700 ezer forint, viszont 1971-ben már 8 millió 935 ezer forint, 1972-ben pedig 10 millió forint összegű volt. A háztáji termelés méretei vetekednek más üzemágak nagyságával, vi­szont a problémái sokfélébbek, szerteágazóak. Ezért szükséges­nek láttuk, hogy a háztáji gaz­dálkodást is üzemág-szervezet- ben fogjuk össze! Az üzemág élén a több beosztottal rendel­kező háztáji agronómus áll, üzemágvezetői beosztásban. A lií/í-ÍÍ! üzemág fel­A Oa/jldj! adata> hogy a brigádvezetők révén a családi tervek elkészítése, azok össze­sítése és az üzemi terv elkészí­tésénél a háztáji terv számba­vétele. Tejfelvásárlás irányítása, a leadott tej nyilvántartása, tej- zsírszázalék kiszámítása, a tejár elszámolása, a begyűjtő bérezése. Tojásfelvásárlás irányítása, begyűjtők bérezése, a felvásá­rolt tojás ellenértékének kifi­zetése, a tojás elszállítása. Bizományi táp- és tápszer­értékesítés. Utánpótlásról gon­doskodás. Mennyiségi és érték- beni nyilvántartás, házhoz szállítás megszervezése. Pásztor felvétele, bérezése, munkájának irányítása, ellen­őrzése. A pásztorépületek kar­bantartása. Apaállat gondozásának bizto­sítása, selejtezés, takarmányo­zás, gondozók bérének szám­fejtése, épületek karbantartása. Háztáji inszeminálás meg­szervezése. Legelő nagyságrendjének meghatározása községenként az állatlétszám alapján. Legelők karbantartása. Fűbér összegének meghatáro­zása, levonása. OTP-hitel felvételének előse­gítése. Alomszalma-juttatás, a háztá­jiban termelt trágya számba- j vétele. Fuvarigények kielégítése, fo- J gattal, illetve gépi eszközzel, i Lovak takarmányozasa, íogato- sok munkabérének számfejtése. | Háztáji föld juttatása. A végzett munkanapok alapján a földterület nagyságának meg­állapítása. kimérése, megművel- tetése, ezzel kapcsolatos adatok eljuttatása a könyveléshez. Szerződéskötések : igényfelmé­rés, szerződésminták kitöltése. Munkanap'™™ zett munkáért és erről a könyvelés értesítése. Szerződött állatok és állati termékek értékesítése, átadás­átvétel, szállítás, elszámolás a tagokkal. Takarmányok megtermelteté- se és átadása a családi terv alapján. Abraktakarmány jutta-- tása elszámoló áron. Szálas, zöld- és lédús takarmányok ki­adása, igények alapján, térítés ellenében. Rétkimérés, árvere­zés útján. Szaktanácsadás. Az idegen és helyi érdeklődök informálása ; a j háztáji mintagazdaságok bemu- j tatása. Állatférőhelyek felmérése, hí­zó- és tenyészalapanyag jutta­tása, kihelyezési akciók szerve­zése. Háztáji tüzelőolaj-értékesítés, utánpótlásról való gondoskodás, nyilvántartás mennyiségben és ; értékben. Az erdőről és a TÜZÉP-töl a j tüzelő anyag házhoz szállítása. A termelőszövetkezet a ház- ' táji gazdaságok részére 1963 óta rendszeresen juttat takarmányt. I A szükséges abrak nagy részét j a háztáji földterületek abrak-1 termése adja. A további igényt j ■— a szükséglet mértékéig — a 1 közös gazdaság terméséből elé­gítjük ki elszámoló áron. Kész­pénzért tápot, dúsított és ipari takarmányt vásárolhatnak tag­jaink. Szálas takarmányt is adunk a háztáji állatállomány részé­re: pillangóstakarmány-terület- ből családonként legfeljebb 1350 négyszögölet. Rétet, árve­rés útján értékesítjük. Utak, árkok és fasorok szénatermése térítésmentesen betakarítható. A Lö/iU munkóban rend nuc.ua szeresen résztve­vő állattartók részére a családi, terv alapján korlátlanul adunk zöldtakarmányt, térítés ellené ben. A lédústakarmány-ellátást a háztáji gazdaság területén meg­termelt takarmányrépa biztosít­ja. Kívánság esetén a tsz az ál­lattartóknak szilázst is juttat. A családi tervben feltüntetett állatlétszam alapján térítés nél­kül adunk alomszalmát, csalá­donként legfeljebb 45 mázsát. A nagy táblákban művelt ház­táji kukoricaföldeken a közös elvégzi a talajmunkát, kiszórja a műtrágyát. Hibridvetőmagot vetünk, kívánság szerint elvé' gezzük a vegyszeres gyomir­tást, majd betakarításkor a le­szedett terményt beszállítjuk. A tag a művelési és anyagköltsé­geket megtéríti és elvégzi a be- takarítást. A háztáji termelés meghatá­rozó tényezője a szállítás. A fo­gatokat a háztáji üzemág irá­nyítja. A havonta elszámolás­ra kerülő térítési díj, fogat­óránként 20 forint. A háztáji üzemág rendelkezik 1 db tehergépkocsival és 4 db traktorral, a tag ezekkel elé­gíti ki a háztáji termelés igé­nyeit a teljes költségek viselése mellett. Ez nálunk a traktor igénybe vétele esetén: rakodó nélkül 40,— Ft/óra, rakodással 60,— Ft/óra, rakodóval 80,— Ft/óra. Jelentősnek szervezésében folytatott zöld­ségtermelést. Minden család annyi területet vállal, amennyit szabad munkaerejével meg tud művelni és feles alapon része­sedik. Szövetkezetünkben tehéntar­tási és tejértékesítési, szarvas- marha-hizlalási, tenyészüsző- nevelési,. süldőnevelési, sertés­hizlalási, tenyész- és árutojás- termelési, baromfihús-termelési szerződéseket kötünk a háztáji gazdaságokkal. A nagyüzemi felár 50—50 százalékban kerül felosztásra a tag és a közös gazdaság között. Az 5 1970. kormány számú rendelet, valamint ennek vég­rehajtása tárgyában megjelent 9/1970. MÉM számú rendelet alapján a szerződéses termelte­tés után a következő munkanáp- jóváírásban részesítjük tagjain­kat. havonta és az állatok da­rabjaként : tehén után 3, hízómarha, tenyészüsző után 1.5, borjú ne- velése-hizlalása után 1, koca­tartás után l, sertéshizlalás — süldőnevelés után 0,25, munka­nap. Tapasztalataink tos, hogy csak azzal kössünk ter­melési szerződést, aki a közösben is eleget tesz kötelezettségének. Azok a szolgáltatások (fuvar, takarmány, stb.), melyeket a háztáji kap, senkinek sem biz­tosíthatnak jogtalan hasznot, 'vagyis bekerülési áron alul nem teljesíthetők. BAKSAI ANTAL. a baksaj Ezüstkalász Tsz elnöke 5 ÍMtnusicí 19/3. MÁJUS 10. HAT NAP A SZOVJETUNIÓBAN Öt év múltán érvényes belépők Kijevben a Januári Felkelés útján járva alkalmunk volt lát­ni a puskago’yók ütötte-sebezte gyár falát, melyet mementóként hagytak így s azt az ágyút, mellyel az Arzenál munkásai az ellenségre tüzeltek. 1918 janu­árjában keltek fel s a várost végül a Vörös Hadsereg szaba­dította fel. A súlyos harcok so­rán 200 ezer ember vesztette életét. És ha csupán így. eplzódsze- rúen is érzékelünk Kijev törté­netéből, máris érthető, miért kapta a Hős Város címet. Fü­lembe csengenek a háború alatt a rádióban sugárzott fronthírek_ ben oly sokszor ha'lőtt szavak: „Kijev térségében...” Ezt külö­nösen az elevenítette fel ben­nem, amit csak most tudtam meg. Mégpedig, hogy 1941. jú­nius 22-én nyitották volna meg a Központi sportházat, melynek része a százezer nézőt befogadó stadion. A belépőjegyek termé­szetesen előzőleg mind elkeltek. De nem nyithatták meg, mert a hitleristák orvul megtámadták a Szovjetuniót és fegyvert kellett fogni, harcba kellett menni, nem vehettek részt a szórakozást nyújtó sportvetélkedőn, a fut­ballmeccsen. A sportházat a há­ború után 1946-ban állították helyre és 226-an a 41-ben vett belépőjegyekkel jelentek meg a stadionban, akiknek örök belé­pőt adtak. A többiekkel ki tud_ 21 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra. Az is idetartozó megjegyezni, hogy a Szovjetu­nióban az átlagéletkor 71—72 év, Kijevben pedig 73. És csak természetes, hogy ellátogattunk az „Örök dicsőség park”-jába, amely a Dnyeper jobb partján fekszik s égbe nyúló márvány obeliszk hirdeti, amely előtt örök láng lobog, a fasizmus el­leni harcokban elesett hősök emlékét. Itt mondták el az es­küszöveget ottjártunkkor Lenin születésének 103. évfordulója előtt két nappal sorban egymás után a kisdobosok, itt kötötték nyakukba az úttörők nyakken­dőjét. A Dnyeper partján járva mu­tatta meg Forosz János, hogy merre van a „Magyar domb”. A történelem tanulsága szerint itt keltek át a honfoglaló ma­gyarok a Dnyeperen. Csendes idő lévén egy helyen megpillan­tottam néhány pecázót. Arra már nem volt időm, hogy közel menjek hozzájuk és megérdek- lödjem. milyen a fogás? Szeret­tem volna pedig tudni, hogy a Dnyeperen vagy a Körösön ’,e- het-e nagyobb halat fogni, mert akkor ezt elmeséltem volna az ismerős horgászoknak. Ezután meglátogattuk a 326 hektáron fekvő állandó mező- gazdasági kiállítást, mely bemu­tatja a mezőgazdasági üzemek gépesítési fokát ja mi lett. Az bizonyos, hogy Kijev lakóterületének 42 szá­zaléka elpusztult a második vi­lágháborúban. S amikor a Dnyeperen átívelő másfél kilo­méteres Metro-híd környékén járunk, új városnegyedeket pil­lantottunk meg. Az egyik ne­gyedben közel a hídhoz régi épületeket láttunk. Itt mondta Forosz János barátunk, hogy ezt a negyedet ebben az esztendő­ben kezdték volna beépíteni 8—10—12 meg nem tudom hány emeletes lakóházakkal, de az erre szánt összeget felajánlották Taskent újjáépítésére, melyet az ismert természeti katasztrófa, a földrengés elpusztított. Különben a Metro_híd két oldalán zajlik a közúti forga­lom, közepén a földalatti kocsi­jai gördülnek ki a felszínre, amelyek 20 kilométer hosszan járiák be Kijev földgyomrát. Park-városnak is nevezik Ki_ i jevet, mert 180 parkja van és! Ellátogattunk még Kijevben a Barlang-kolostorhoz (Pecsersz_ kaja Lavra), amelyet az első világháborúig évente több ezer zarándok keresett fel. A kolos­tor felső és a'só részből áll, a felsőn múzeum, az alsóból nyílnak a barlangcellák, ahol régen a szerzetesek laktak, ma pedig oda temetik őket. A fel­sőben akkoriban szerzetesek, az alsóban az apácák éltek, s a külvilág színe előtt nem talál­kozhattak. A szájhagyomány szerint a férfiak is, a nők is alagutat kezdtek fúrni, hogy ezen át tudjanak talá'kozni. A rossz nyelvek szerint a nők gyorsabban haladtak az alagút- fúrással és hosszabb alagutat ástak ki az 500 méternyi ösz- szekötő folyosóból. De erről nincs feljegyzés. ’Úgyhogy ennek titkát továbbra is a barlang- cellák. a két kolostort összekötő folyosó őrzi. Cserei Pál (Folytatjuk.) Kinyílt az akác megyénkben A májusi kánikulában 90k meglepetés éri megyénk lakóit. A kellemes meglepetések közé tartozik például az akác korai virágzása. Az Alföld jellegzetes fája más években május vége felé bontja ki virágszirmait, most május 8—9-re már Békés­csabán, Körösladányban. Gyo. mán, Mezőberényben, Endrődön és számos más városban, illetve községben sok akácfa messzire virított a fehér fürtöktől. Az akácvirág kellemesen bódító il­lata más években tavaszra emlé. kezteti a járókelőt, most az elvi. selhetetlen hőség miatt inkább forró nyárra gondolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents