Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
iefiesse5»'5«93Sseeaac8ae*asa«flMae' masai ■OTVM«»* ta a ecsi KtaiMístMiHasaaaífiimmfitMiüEisasafiiai 5 I « : ■ a : » m f ■ Gépesítéssel, kemizálással, a termelési szerkezet korszerűsítésével törekszik jobb eredményekre a kardost Egyetértés Termelőszövetkezet ^■“Isabacsűdi, kardosi, kondo- mSl rosi, örménykúti és szar- f1vasi gazdák kisebb-oa--------gyobb csoportjai alkották a zt a négy közös gazdaságot: a Zrínyi és az Aranykalász Tsz-t, illetve a Május 1 és a Szabad Föld Tsz-eket, amelyek Braud-adaptert vásároltunk, illetve tavaly már egy teljes cukorrépabetakarító gépsort is üzemeltettünk. Jelenleg 31, azaz tízszer annyi traktorunk van, mint induláskor és a műtrágya alkalmzása is JJ és félszeresére növekedett 8 év régi szerfás istállónk volt. Ezekben tartottuk a 190 anyakocát is meg a 130 tehenet is, a tulajdonképpeni közös állatállományt. Időközben azonban egy 105, illetve egy 95 férőhelyes korszerű istállót építettünk s így 200-ra gyarapodhatott teheneink száma. A régi szerfás épületek korszerűsítésével 50 férőhelyes hízómarha-istállókat alakítottunk ki és felépült egy 190 férőhelyes borjúnevelő is. Jelenleg összesen mintegy 800 szarvasmarhát tartunk ég az1 elmúlt évben több mint 200 hízómarhát értékesítettünk. Ugyanígy a sertéstenyésztésünk eredményei is figyelemre méltók. A 21 millió forintba kerülő szakosítás munkáit tulajdonképpen 1972-ben be is kellett volna fejeznünk. Tekintettel azonban- arra, hogy év közben ragadós száj- és körömfájás lépett fel községünk területén is, leállítottuk a sertés-telepen folyó munkákat a fertőzés megakadályozására. Az állatbetegség elleni küzdelem rendkívül nagy gondot okozott telepünkön, szerencsére elmondhatjuk, hogy a megelőző intézkedések hatása nem maradt el, a fertőzést mind ez ideig sikerült elkerülnünk. Jó ütemben halad a kukorica vetése. As idén 660 hektáron termesztjük ezt a legfontosabbak egyikének számító növényt. A hosszabb időre tárolt kukorica értékes béltartalmának megőrzéséhez szárítót építettünk, amely teljessé teszi a kukoricabetakarítás gépesítését. közül az élsó kettő Rákóczi, a két utóbbi pedig Előre néven egyesült. Az a két termelőszövetkezet volt azután az 1962 februárjában egyesülés révén létrejött s először örménykúti, később pedig már a mai végleges nevét viselő kardosi Egyetértés Tsz közvetlen elődje. Ennek az ötezer loldas termelőszövetkezetnek az egyesülő 713-mal szemben jelenleg 814-en vagyunk gazdái. Ennyien vártuk ez év elején a 11. zárszámadás napját. Elsorolni is sók lenne mi mindent éltünk át közösen e tizenegy év alatt. Elég lenne talán csak annyit is felemlíteni, hogy induláskor a puszta kezünkön kívül mindössze 3 traktorunk és 74 pár lovunk volt az 5000 hold megműveléséhez. Vagy azt, hogy egészen 1969-ig 20—30 féle növényt is termesztettünk egy évben, mígnem 1969- re megértek a körülmények az ésszerűbb gazdálkodás feltételeinek tudatos alakításara. Három év alatt sikerült is az adottságokhoz igazítanunk a termelés szerkezetét. E törekvés nyomán ma már a vetésszerkezetben csupán 7—8 növényféleség kap helyet, köztük a kenyérgabona 560 hektáron, a kukorica 660 hektáron, a cukorrépa csaknem 200, a lucerna pedig mintegy 300 hektáron, illetve a négy növény összességében több. mint kétharmad részben uralja a szántót. A termelés racionalizálásával, a termelési szerkezet korszerűsítésével egyidőben gyorsítottuk a gépesítés folyamatát is. Erre igen nagy szükség volt már, hiszen még 1969-ben is kézzel takarítottuk be az 500 vagor. " ou korrépát és 220 vagonnyi közös kukoricát. A tagok munkájának megkönnyítésére, de a veszteségmentes betakarítás érdekében is 1970-től fokoztuk a gépvásárlások ütemét. Abban az évben cukorréparakodó gépet 1971- ben egy, 1972-ben pedig két alatt. 1964-ben mindössze 49 kg műtrágya-hatóanyag jutott egyhektárnyi műtrágyázott területegy tagra jutó jövedelem a, él múlt évben meghaladta a 23 eze: forintot is, mintegy 4000 forinttá volt több az egy évvel korábbal kifizetett összegnél. Szövetkezeti tagjaink élet- é műnkakörülményei tehát az el múlt esztendőben tovább javul tak. A szövetkezet vezetősége ezt az intézkedések egész sorával is biztosítani igyekezett. Elsőrendű feladatként a nehéz fizikai munkák gépesítését kezeltük. Sikerült is elérnünk, hog’ ma már a cukorrépa szállítása ban, a kukorica betakarításában, a gabona tisztításában és szárításában a munkák jelgntős részét gépek végzik. Ezt a javulást, illetve az életkőA tsz régi irodaépülete megérett a felújításra. A, omladozó falak helyébe újak épülnek. MHUSAC 1973. MÁJUS 6, re, a7 elmúlt esztendőben pedig már csaknem 170 kg. Az eredmények természetesen nem maradtak el. Hiszen a tíz évvel ezelőtt elért 11 millió 700 ezer forint árbevétellel szemben az idén növénytermesztésünk árbevételi terve eléri a 23 millió forintot. Ezt a növekedést olyan sikerek alapozhatják meg, mint amilyeneket a kukoricatermesztésben értünk el. Amíg ugyanis 1964-ben csak 17 mázsás., átlagtermést tudtunk felmutatni, addig a tavalyi évben 31 mázsát termett holdanként a kukorica. A teljesség kedvéért ugyanakkor él kell mondani azt is. hogy elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében a cukorrépa (melynek vetésterületét a tavalyi 280 holdról 310-re , növeljük 1974-ig), továbbá a lucerna- és a burgonyatermesztés, valamint a kertészet előirányzatait nem tudtuk elérni. Az ebből adódó kiesések lényegében véve megakadályozták a növénytermesztés tervének 100 százalékos teljesítését. Állattenyésztésünkről szólva is elmondhatjuk, hogy a múlttal való összevetés alapján a kép kedvező. Í962-ben mindössze 5 Végül is az 1972-es esztendőt gazdaságunk csaknem 5 millió forintos nyereséggel zárta, így az erősödésének következményeiként kell értékelnünk. Egy munkanapra tavaly az 1970-es 87 forinttal szemben csak úgy fizethettünk 101 forintot, hogy közben közös vagyonunk is csaknem 10 millióval gyarapodott. Ez Qgyben azt is bizonyítja, hogy gazdálkodásunk egyre inkább átgondolt. Nemcsak a mának, a jövőnek is élünk, tervezünk. A szövetkezeti törvényben ennek megfelelően dolgoztuk ki a hűségjutalom formáját. Ennek megfelelően törődünk fiataljainkkal és fordítunk nagyobb gondot a társadalmi juttatások állandó növelésére is. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy az 1972-es gazdasági évben termelőszövetkezetünk helyzete tovább szilárdult, a gazdasági fejlődés felfelé ívelő vonala nem tört meg, anyagi eszközökben is és tapasztalatokban is gazdagabbak lettünk. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban már le is mondhatunk a környezetünk jobb megismerésére tett erőfeszítésekről, az anyagi befektetések növeléséről. Hiszen többet termelni csak többletáldozat mellett ég a korábbinál nagyobb tudással lehet. ráfordítások fokozásának kw'otkezmá'nve ugyanakkor ésszerű takaréko&kodásra kell, hogy serkentsen bennünket, illetve arra, hogy oda fordítsunk többet, ahonnan nagyobb bevételre számíthatunk. Ez pedig — és ez tagadhatatlan — a termelés területe. A jelenlegi köz- gazdasági szabályozók mellett ehhez a többlet-bevételhez a tej, a hús', a cukorrépa és a kukorica többlet-termelésével juthatunk És ez egyben 1973-as terveinket, feladatainkat is meghatározza! (-) Sertéstelepünk szakosítása 21 millió forintba kerül. Hízottsertés.kibocsátása rét Is meghaladja már 1974-ben a 4900. I rülményekben bekövetkezett pozitív irányú változásokat természetesen a tsz gazdasági meg-
