Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
Kereskedelem munkás bérem elés után Vevőre várva Immár vastaS3bbb a fizeté- lUJlUdl si borítékja az álla_ mi ipar és kivitelező ipar 1 millió 300 ezer munkásának és közvetlen termelésirányítójá. nak. Mire költik a béremelésként kapott pénzt? Aligha akad valaki, aki ezt pontosan meg tudná mondani. Az azonban nagyon valószínű, hogy az ez évi 2,5 milliárd forint jó részét az üzletekben, áruházakban költik el. Hogy melyik üzletben — az további talány. Nyilván lesznek családok, amelyek élelmezésüket javítják, s lesznek, amelyek ruházkodásra költik a többletpénzt. Feltehetően akadnak jó • néhányan, akik a béremelésre „építve” most döntenek az első televízió megvételéről vagy lak- berendezésük kiegészítéséről. Azaz hogy... ezt nem is kell feltételes módban írnom. Á kereskedelemben ugyanis már közvetlenül az emlékezetes novemberi KB-ülés után felfigyeltek például a tv iránti megnövekedett keresletre. Világos: a béremelési bejelentés alapján sokan vettek OTP-hitelre televíziót, hiszen így már lesz fedezet a részletekre. Természetesen delemé számított a várható forgalomnövekedésre, noha az évi 180 milliárdos kiskereskedelmi forgalomhoz képest a 2,5 milliárd nem tűnik nagy összegnek. S nyilván nem is változtatja meg alapvetően a fogyasztói és vásárlói szokásokat. A nagykereskedelmi vállalatok az első negyedévben több mint 11 százalékkal több árut szereztek be és 8,5 százalékkal többet adtak el a kiskereskedelemnek, mint tavaly ugyanebben az időszakban. (A belföldi előállítóktól 10,3 százalékkal, importból 17.4 százalékai nőtt az áruátvétel.) A fogyasztói cikk kereskedelemkészlete március 31-én 35,2 milliárd forint értékű volt, 2 mil- liárddal több, mint egy évvel ezelőtt. A növekedés megoszlása: egymilliárd értékű ruházati áru, 7Ô0 millió forintnyi élelmiszer és 300 milliót érő vegyesiparcikk. Csak illusztráló példaként egy áruforgalmi részlet: külön 25 ezer rádiót rendeltek meg a béremelésekre való tekintettel; mostanra időzítették az NDK-import 61 centi- méteres képernyőjű, viszonylag olcsó — kb. 5300 forintos. — televízió-készülékek szállítását. Egyébként tartós fogyasztási cik. kékből, így híradástechnikai árukból is nemcsak bőséges a készlet, de viszonylag jó a választék is. Ami az élelmiszert illeti: ez a kereskedelmi ágazat is felkészült. A házai élelmiszeripar 4 százalékkal növeli termelését, a kereskedelem alapvető élelmiszerekből 9,4 százalékos forgalomnövekedéssel számol. Reális becslések szerint ez évben húsból a tavalyi 64 kilogramm helyett 66 kiló, tejből, tejtermékből (a vajat nem számítva) 112 kiló, gyümölcsből 76 kiló, (tavaly 72), zöldségből 86 kiló jut — négy kilóval több, mint tavaly •— minden fogyasztóra. További feladat : élelmiszerekből is olyan bőséges és változatos kínálatot kívánnak teremteni, hogy fokozatosan tovább lehessen módosítani' a fogyasztói szokásokat a korszerűbb, egészségesebb táplálkozás javára. W a ruházkodás. Azért J T CJJUI mer£ szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy a béremelések révén szerzett többletjövedelmek jó részét az emberek ruházati cikkekre költik, meg azért is, mert a kereskedelem összkészlete is ebből nőtt legnagyobb mértékben. Már húsvét előtt is erre — tudniillik a növekvő^ vásárlási kedvre — utaló jelenségeket figyeltek ,meg. Április első tíz napjában például a Fővárosi Cipőbolt Vállalat 124 százalékos, a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat 145, a Centrum áruházak 174, a Győri Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 165 százalékos forgalmat bonyolított le, az előző évihez képest. A húsvéti idéíy további forgalomemelkedést hozott. Feltehető, hogy ebben „részük” volt a béremelésként kifizetett forintoknak is. Mivel a ruházati forgalomnak az időjárás is alakító tényezője. a kereskedelem arra számít, hogy a szokásos tavaszi bevásárlás a következő hetekben éri majd el csúcspontját. Vevőre, várva — ez jellemzi a ruházati kereskedelmi helyzetet. 1 , afrtiín évinél színvona- CIUÍU lasabb áruellátásra számíthatnak a vásárlók, a többi között selyem" és gyapjú típusú hurkolt méteráruból. Az úgynevezett triprint, nylprint hurkolt eljárással készült se lyemkelméből a tavalyinál több mint másfélszerese, a gyapjú típusú hurkolt méteráruból pedig háromszorosa áll rendelkezésre. Hasonló mértékben növekszik a hurkolt alapanyagból készült felsőruházati cikkek mennyisége és aránya. A tavalyinál lényegesen több ballonkabát van az üzletekben. Különösen gyermekkabátokból nagy a választék, több mint kétszeresre növelték az árualapot. A felnőtt ballonkabátokból 50— 60 százalékkal nagyobb a kínálat. Női és gyermek harisnya- nadrágból az előző év első feléhez viszonyítva mintegy 60 százalékkal nagyobb árualap birtokában zavartalannak Ígérkezik az ellátás. A férfi fehérneműből korszerűbbé vált a termékösszetétel, például a megkedvelt Fékonpress ingekből mintegy 50 százalékkal szállítottak többet a (kereskedelmi hálózatnak. A felső konfekciókban, tovább folytatódik az évek óta tartó folyamat, a kereslet eltolódása a korszerűbb, magasabb hasz. nálati értékű és egyben tetsze tősebb termékek felé. Ilyen irányban változott a női és leánykaruhák választéka is. Mind nagyobb részarányban szerepelnek a kötött-hurkolt kelméből (készült modellek, egyrészt a divatirányzat, másrészt a magasabb használati értékre való törekvés hatására. Mindemellett természetesen lesz megfelelő mennyiségben kartonruha, is következésképpen a fogyasztók igényeit olcsóbb cikkekből is ki tudják elégíteni. MinfJp/ sor°n azt jeLillllUCe lenti> hogy a mun_ kásbéremelés — párosulva egyes ruházati termékek árleszállításával — az eddiginél nagyobb ruházati kereskedelmi forgalmat tesz lehetővé. Ügy fest: a kereskedelem felkészült erre és többé-kevésbé minden igényt kielégítő készlettel várja a vásárlókat. Ch—m/) Holnap érkezik a Doina Együttes Békéscsabára Holnap, má jus 7-én érkezik Békéscsabára a Román Fegyveres Erők 180 tagú művészegyüttese ejte 7 órakor lép színpadra a békéscsabai Jókai Színházban. A katonaénekesek, zenészek táncosok a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének a múlt év őszén a Román /.ocialista Köztársaságban tett látogatását adják vissza és hazánk több városában mutatják be műsorukat. Első fellépésük vasárnap, május 6_án Debrecenben nagy sikert aratott. Képünkön az együttes leánykara. Hét gyermek anyja Az anya, Ildikó, Irén és az ikrek: Iván és Izabella. (Fotó: Demény) — Soha nem gondoltam arra, hogy nem kellene megszülnöm a gyerekeket. — Ezek a szavak nagyon őszintén buggyannak ki az anya száján, pedig azon kevesek közé tartozik Galambos Imréné, akik hét, gyermeknek adtak éle_ tét. Olyan hét vasgyúró típusnak, mint a legidősebb Imre, aki már kenyérkereső, a nyolcadik osztályos Irén, ő az otthoni segítő, a harmadik osztályos Ildikó, az elsős István, az 5 éves Irma és az 1970-ben született ikrek Iván és Izabella. S miközben az új típusú bútorral berendezett, nagyon tisztán tartott szobában beszélgetünk a gyermekgondozási szabadságát töltő gyári munkásnővel, a kisebbek közül hol az egyik, hol a másik csimpaszkodik az anya ölébe vagy „csak” megsimogatja a kidolgozott kezet. Nézem Galambosnét, és akarva, akaratlanul látom szemében azt a puha szeretetet, amelyet csak az anya szeme tükrözhet. Pedig nincs könnyű dolga. Ezt ugyan nem mondja igy tömören fogalmazva, de a szavak között ott van a sok gond, amely a hét gyerek nevelésével ráhárul. — Sokat, mindent a gyerekekre áldozunk — simogatja az iskolából hazaérkezett Ildikó haját, — de ez az ©’etünk. Férjem — mozdonyvezető a MÁV- nál — nagyon sok túlmunkát is vállal, hogy ne szenvedjenek hiányt. Reggelenként 4 órakor kelek, mert itt mindig van mit tenni. — Hogyan bírja? — Nem mondom, hogy köny- nyű — és ezt el lehet hinni Galambosnénak —, de ha az ember szereti a gyerekeit, nem is olyan nehéz, mint ahogyan sokan elképzelik. Gondja persze bőven van. A család havi jövedelme, most, hogy a legidősebb fiú is dolgozik, 6800 forint körül mozog. A család egy tagjára 755 forint jut. Ez bizony nem sok. — Egy reggelire 4 liter tej, 36 kifli vagy 18 szelet kenyér fogy el. S ha tésztát sütök, 4—5 tepsivel kell. A legnagyobb gond mégsem az étkezés — évente 2—3 hízót vágunk —, hanem az öltöztetés. A gyerekek ruháit magam varróm. A készruhák ugyanis nagyon drágák. — Azt hiszem, ezt Galambosnénak «1 kell hinnünk, ha nem is közgazdász. — És a cipőknek is megvan az ára. Ennek ellenére két- hónaponként szétmennek, leesnek a gyerekek lábáról. — Hogyan osztja be a pénzt? Vezet-e valamiféle könyve’ést? — Nem kell az nekem — mármint a könyvelés —, mindig tudom, hogy mire van szükség, és eszerint gazdálkodom. Kölcsönt? Azt soha nem kérünk. Ezért aztán nem is értem, miért néznek le bennünket sokan. A hátunk mögött beszélnek, pedig a gyerekeket mi vállaltuk, és neveljük is őket, nem szorulunk másra. — Mit kéme a békéscsabai ruhagyár vezetőitől, ha ismét munkába áll, amikor lejár a gyermekgondozási szabadság? — Nagyon rendesek velem a gyárban. A szákszervezeti bizottság tavaly az ikrek után 600 forint segélyt adott, március 8_án pedig, annak ellenére, hogy nem dolgozom, 1000 forintot, és ősszel a beiskolázásra ugyancsak ezret. Nem úgy, mint a férjem munkahelyének vezetői. Eddig még nem vették észre, hogy nagy a családunk, pedig Ismerhetik a férjemet, hiszen 30 éve van megszakítás nélkül a vasútnál. Kérni nem szeretek. Most mégis ’enne egy kérésem a gyár vezetőihez. Nagyon nehéz lenne számomra, ha továbbra is két műszakban kellene dolgoznom. • *»* Nem panaszkodik az anya, csak éppen elmondja, elbeszéli a gondiát, baíát, és talán meg is könnyebbedik ettől. Közben meg-megcirógatja a tisztán, rendesen öltöztetett kicsiket, és amikor az ikerpár leánytagja — aki délutánonként még szeret aludni egy keveset — felébred, már ott is terem és a munkától kérges és mégis puha anvai keze babusgatja a szőke feiecskét. Kilépek a békéscsabai Erkel utca 5-ös számú ház kiskapuján. A füves árok partján három Ga. lambos gyerek játszik. Gondtalanul, vidáman. Nagyot köszönnek és boldogan mosolyognak az anyára, aki kikísért a kiskapuig. Botyánszki János
