Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
A parlamenti ülésszak után ..... ■ ■ ■ ■ ' A gabonaszárítók létesítése hitellel támogatható A Magyar Nemzeti Bank elnökének válasza Balogh László országgyűlési képviselő javaslatára Balogh László megyénk országgyűlési képviselője a legutóbbi országgyűlésen felszólalásában több javaslatot tett, melyekre a kormány válaszadásra kérte fel a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, valamint a nemzeti bank elnökét. A feltett javaslatokra dr. László Andor államtitkár az alábbi választ küldte az országgyűlési képviselőnek. t,Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Képviselő Elvtárs javasolta annak megvizsgálását, hogy van-e lehetőség a Békés megyei termelőszövetkezetek részére gabonaszárító létesítése céljából preferált hitel biztosítására. Felvetésére — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következő tájékoztatást adom: A gabonaszárítók létesítése szorosan összefügg a takarmánytermelés gépesítésével és a korszerű tárolással, amelyek az érvényes hitelpolitikai irányelvek preferált hitellel támogatható beruházási célok között szerepelnek. Ezért mód van arra, hogy ilyen beruházásra a bank a beruházási hitelkontingens erejéig közép- vagy hosszúlejáratú hitelt engedélyezzen. Célszerű, ha a termelőszövetkezetek ilyen hiteligényeikkel mielőbb jelentkeznek a területi bankszerveknél. A megyékre külön felosztott ilyen célú hitelkontingens nincs, de a folyamatosan beérkező hitelkérelmeket a bank — egyedi elbírálás alapján — kielégítheti, sőt arra is lehetőség van, hogy az 1974. évben induló fenti célú beruházásra — az előírt feltételek mellett — még ez évben vállaljunk hitelnyújtási kötelezettséget, hogy így a termelőszövetkezet a megfelelő előkészületeket megtehesse. Megjegyzem, hogy a bank ez ideig egyetlen szárítólétesítésre irányuló hitelajánlatot sem utasított el. Képviselő Elvtárs javasolta annak megvizsgálását is, hogy milyen lehetőség van forgóalaphitelek biztosításával azonnali segítség nyújtására az állatmegbetegedések következtében súlyos veszteséget szenvedett mezőgazdasági üzemek részére törzsállomány beállítása céljából. Az állatmegbetegedések miatt elhullott, vagy levágott törzs- állomány pótlását az Állami Biztosítótól kapott kártérítésből vagy az árbevételből, illetőleg a fejlesztési alapból kell biztosítani. Nem lenne helyes, ha a termelőszövetkezetek a kártérítést és az árbevételt az állatok pótlása helyett egyéb üzemviteli célokra használnák fel, az állatok pótlására pedig a banktól kérnének hitelt. Amennyiben a kiselejtezett állatok értékesítéséből származó árbevétel, illetve elhullás esetén az Állami Biztosító térítése nem elegendő a törzsállomány pótlásához és ha a beszerzés egyben az állatállomány értéknöveKede- sével jár, lehetőség van arra, hogy e célra a bank — egyedi elbírálás alapján — középlejáratú forgóalapmegelőlegezési hitelt nyújtson. A száj- és körömfájás miatti tenyészállomány mielőbbi visszapótlása népgazdasági érdek, ezért a bank minden ezzel kapcsolatos forgóalaphitel-kérel- met — alapos felülvizsgálat mellett — törekszik teljesíteni, hogy az üzemek a meglevő állatférőhelyeket mielőbb benépesítsék. A száj- és körömfájás következtében rendkívül nagy kárt szenvedett üzemnek — kivételesen, az indokolt mértékig — lehetővé tesszük hitel felvételét a tenyészállomány részbeni pótlására is. Kérem Képviselő Elvtársat, hogy az országgyűlésen elhangzott javaslataira adott válaszom elfogadni szíveskedjék.” • * * A* országgyűlési képviselő tájékoztatása szerint a kapott választ érdeminek tartja. A további javaslataira vele együtt mi is várakozással tekintünk a mezőgazdasági ég élelmezésügyi miniszter válasza elé. i ■ : Csurakov, Klimenko alezredes egyik (katonája ott állt a birodalmi kancellária kertjében az egyik bombátölcsér előtt, amely a führer-bunker bejáratától balra volt és észrevett valamit. Csurakov arra figyelt fel, hogy a bombatölcsérben a föld laza és porhanyós, a tölcsér mélyén egy páncélököl ki nem lőtt robbanófeje fekszik legurulva, de megakadt valamiben, ami egy szürke takaró széléhez hasonlít. A katona leugrott a bombatölcsér fenekére és ráakadt egy férfi és egy nő félig elégett holttestére, amelyet földdel temettek be. Így találták meg Hitler és Éva Braun tetemét. A katona segítségül hívta baj társait és négyen ásták ki őket. A megtaláltak nevét a következő napon összeállított jegyzőkönyvben rögzítették. „Felvétetett 1945. május havának 5. napján. Panaszov AJekszej Alekszand- rovics főhadnagy, Csurakov Ivan Dmitrievics. Olejnyik Jev- genyij Sztyepanovics és Szero- uh Ilja Jeframovies közkatonák Berlin városában. Hitler birodalmi kancelláriájának körzetében. annak a helynek közelében, ahol Göbbels és felesége holttestét megtalálták, Hitler személyes óvóhelye mellett megtaláltak és kiástak két elégetett holttestet, egy nőét és egy férfiét. A teteipek erősen megégtek és valamilyen kiegészítő támpont nélkül nem lehet őket agnosz- 3 kálni. A holttesteket egy bombától- ! csérben találták néhány méter- • re Hitler óvóhelyének bejára- ■ tától, földdel betakarva”. Azután tovább forgatták a ; földet a bomba tölcsérben és 3 két kimúlt kutyára akadtak — i egy juhászkutyára és egy tacs- ; kóra. „... megtaláltunk és kiástunk • két kimúlt kutyát. A kutyák ismertetőjelei : 1. Német juhászkutya (nős- ! tény) sötétszürke szőrzet nagy : termet, a nyakán egy nyakörv 5 aprószemű láncból. Seb vagy : vér a tetemen nem volt felfedezhető. 2. Alacsony termet (hím) fekete szőrzet, nyakörv nélkül, sebe nincs, szájának felső részén a csont eltörve. A kutyák tetemét a bombatölcsérben találták, 1,5 méter távolságra egymástól, földdel lazán betemetve. Indokoltan feltételezhető, hogy a kutyák megölése 5—6 nappal ezelőtt történt, t.i. a tetemeknek nincs szaga és a szőrük nem hullik. Azzal a céllal, hogy olyan tárgyakat találjunk, amelyek lehetővé teszik annak a megállapítását, hogy kinek a kutyái voltak és milyen okból ölték meg őket, azoa a helyen, ahol a tetemeket kiásták, alaposan felforgattuk és átvizsgáltuk a földet és ennek során a következőket találtuk: (Folytatjuk) ! A siker reményében /t nagyüzemi növényiéi termesztésben nagy /" /1 változások tanúi lev_/ hetünk. Az üzemi vezetők most arra törekednek, hogy a munka termelékenységét növeljék. Sok minden indokolja e cél elérését. Elegendő talán arra hivatkozni, hogy termelőszövetkezeteinkben a nemzedékváltás éveit éljük. Azok az emberek, akik 15—-20 évvel ezelőtt elindították útjára a szövetkezeti gazdálkodást, kiöregedtek a munkából, nyugdíjba vonultak vagy vonulnak. Helyüket az újabb generáció foglalja el, melynek összességében egészen más az elképzelése a nagyüzemi gazdálkodás hogyan továbbjáról. A szövetkezetek öregjeivel együtt nyugdíjba megy a kapa és a kasza is és sok-sok olyan gép, eszköz, melyre még egy-két évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy a legkorszerűbb. Az élet rohamosan változik, újabbnál újabb gépek, berende. zések kerülnek a mezőgazdaságba. Évekkel ezelőtt illúziónak véltük a fotocellával felszerelt traktoros vetőgépeket, a televízió ipari kameráinak igénybevételét a munkafolyamatok követésére, a termelés biztonságának növelésére. Ma már nem az, hiszen az ipari tv-kamera és a fotocellás vetőgép mindössze két esztendő alatt szerves részévé vált az emberi munkának a tsz— ekben is éppen úgy, mint az állami gazdaságokban. /i z új nagy teljesítmé. fi nyű gépek sokat / // könnyítenek a mun. Is kán. Segítségükkel az egy mázsa cukor_ répa termesztéséhez szükséges idő az óra háromnegyed részéről egyharmadára csökkent. Az egy mázsa kukorica előállításához szükséges munkaóramennyiség a korábbi 17-ről 10 órára apadt. És ami nagvon lényeges, a munka termelékenységének növelésével fokozódott az egy hektárra jutó hozam s ezzel együtt a nyereség is! Cukorrépából hektáronként 4500—7670 forint, kukoricából 4—7 ezer fo_ rint tiszta jövedelemre tettek szert a legkorszerűbb technikával és technológiával dolgozó üzemek 1972-ben. Nagy érdeme a korszerű tech_. nikának és technológiának az, hogy alkalmazásával a mező- gazdaságban is áttérhetnek a napi nyolcórás műszákra. A dombegvházi és a bánkúti megfigyelések ennek jelentőségét, és hasznosságát bizonyítják. A mezőgazdaságban dolgozók nyolc óra alatt korszerű eszközökkel ugyanazt a teljesítményt nyújtják, mint korszerűtlen eszközökkel 14—15 órás műszakban. Takács Ferenc, a Békés— Csongrád megyei Állami Gazdaságok termelési igazgatója említette: számításokat végeztek 18 állami gazdaság gépesítésének korszerűsítésére. A 18 állami gazdaság között olyan mammuL üzemek vannak, mint a mezőhegyes i vagy éppen a 8—10 ezer holdat elérő, vagy meghaladó felsőnyomási, hidasháti, szarva- ; si. Szeghalmi Állami Gazdaság. /» z üzemekben jelenleg // 2400-an ülnek trak- / // toron, vesznek részt a napi feladatokban. Korszerű gépek beszerzésével, ezek üzemeltetésével, még több műszak esetében is, ugyanazt a munkát 240_en is kiválóan ellátnak. Ehhez azonban olyan műszaki biztonság elérésére lenne szükség, melyet csak a legkorszerűbb gépek. eszközök kínálnak. Mindenesetre a munka személyi feltételeinek megteremtése ugyanannyira elválaszthatatlan a szántóföldön is, mint a vezetésben. De szükségesek az ipari televíziók, a rádiók és a fotocellák is. A traktorosok már nem egyetlen hathetes tanfolyam után kerülnek a 100—150 lóerős gépek nyergébe, hanem technikusi minősítéssel. Mindez nincs messze, egész itt érezzük a kö- _ zelünkben. mivel a növényter— 3 mesztésben a legkorszerűbb ; technika térhódítása elkezdődött > és mind szélesebb ütemben halad Az élet sok hasznos példát vonultatott már fel a tényleges nagyüzemi gazdálkodás kibontakoztatásának útján. Az országban sehol sem épült — egy-egy megyét alapul véve — annyi szakosított sertés, és szarvas- marhatenyésztő-telep, mint nálunk, Békésben. Kisebb zökkenőkkel, de mind több eredménnyel működnek a szövetkezetek javára ezek a telepek. Pontosan ezek jogosítanak fel bennünket reménykedésre, történetesen arra, hogy a növénytermesztés gépesítésében a szakosított telepekhez hasonlóan lépjünk előbbre! A termelés gazdaságosságának növelésére hozott korábbi párt- határozatok is erre. ilyen irányban ösztönöznek. A siker reményében sok-sok gyakorlati tapasztalattól megerősödve, megerősítve jutnak el mind nagyobb területre a kukorica-, a cukorrépa-, a lucerna- és a rizstermesztés úgynevezett zárt technológiái. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vállalkoztak arra, hogy a legjobb módszereket üzemi tapasztalataik alapján kimunkálják. gesztorságot vá’lal- nak a gépek, eszközök beszerzésére, szaktanácsot adnak a több termelésre. Már eddig is ismeretes a Bábolnai Állami Gazdaság kukorica-termesztési módszere, a bajai és a szekszárdi kukorica-termesztési technológia, a nádudvari Vörös Csillag Tsz gesztorsága a kukorica és a cukorrépa termesztésére, továbbá a Mezőhegvesi Állami Gazdaság cukorrépa- és kukorica-termesztési módszere. A Szarvasi Állami Gazdaság a rizs termesztésére, a füzesgvar- mati Vörös Csillag Tsz pedig a lucerna nagyüzemi termesztésére dolgoz ki több évtizedes tapasztalata alapján technológiát. z utóbbi hetekben igen sokat beszélnek az eszközök kon- centrá'ásáról a mezőgazdasági üzemekben. Megfigyelhetjük ennek útját itt, a megyében is. A szakosított szarvasmarha, és sertéstenyésztő-telepek csakis úgy jöhettek létre, hogy az üzemek ezekre összpontosították anyagi erőforrásaikat. A növénytermesztés korszerű gépeinek beszerzése, termelésbe állítása is csak ezen az úton lehetséges. A felsőbb szervek anyagi támogatásban részesítik azokat a tsz. eket és állami gazdaságokat, melyek vállalják a cukorrépa. a kukorica és más növények úgynevezett zárt rendszerben történő termesztését. A gépek, eszközök beszerzésére állami támogatást folyósítanak, s így egy- egy ágazat felszerelésére szükséges 6—8 millió forint helyett másfél—2 millió forintba kerülnek a gépek és eszközök. Az üzemek egyenkénti kezdeményezésére a növénytermesztés korszerűsítésében, a megannyi technológia kidolgozásában és alkalmazásában mind kevesebb a lehetőség. Csak egy .feladat van : a legjobb módszerek átvétele, termelésbe állítása, alkalmazása és helyi továbbfejlesztése. A gesztorok, akik szervezik ezt az egész nagy forraáa’mi átalakulást, messzemenő támogatást élveznek a kormány részéről, s olyan gépeket, eszközöket szereznek be. melyekről egy-két évvel ezelőtt még csak álmodtunk. növénytermesztés nagy teljesítményű gépeinek beszerzéseire az igényeket most már haladéktalanul össze kellene írni. az üzemeknek el ke’lene dönteniük, hogy melyik gesztorhoz csat’akoznak. melyik technológiát alkalmazzák 1973-tól. Erre azért lenne szükség, mert a gépek, eszközök beszerzésére a minisztériumnak intézkednie kell. Nem kis értékekről van szó. Éppen ezért a gépbeszerzésben csak biztosra lehet menni. Akik időben jeleznek és jelentkeznek, azok a következő esztendőben már a biztos siker reményében elindulhatnak a munka termelékenységének hallatlanul nagv iramú nö_ velésére, az egv hektárra jutó jövedelem fokozására. Dupsi Károly iininiiiiiiiiiimiiiiiiHiiniiinKiiHnmunit^iin^nmiimiiiiiMiMi SZÖVŐNŐK A békéscsabai pamutszövőben Fari Józsefné, Hugyecz Mihály- né és még nagyon sok asszony hat gépen dolgozik, szövi a kordbársony alapanyagot. (Fotó: Demény)
