Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
1973. MÁJUS 6., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM. Olcsóbb lett a gyermekruha A tanácstagi pótválasztások eredménye Megfelelő árukészlet ált a vásárlók rendelkezésére 1973. május 2-től megváltozott egyes ruházati és faipari termékek fogyasztói ára. A ruházati árleszállítás mértéke átlagban 22 százalék. így ennyivel olcsóbbak a gyermek, a kamasz és a bakfis szintetikus, kötött, alsóruházati termékek, az orkán és műbőr felső ruházati termékek és a pelenka. Sor került még a fésűsgyapjú, a műselyem és a szintetikus kötött-hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt és kamasz, bakfis kabátok, öltönyök, zakók, nadrágok, ruháik, iskola- és munkaköpenyek 15—22 százalékos árleszállítására. Természetesen az élteit néhány nap alatt még nem lehet elég tapasztalatot leszűrni a bevezetett árintézkedések hatásáról. Annyi azonban már bizonyos, hogy különösen a sok- gyermekes szülők gondjain segített az árintézkedés, akik így olcsóbban vásárolhatnak gyermekruházati cikkeket. Megyénkben a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatok között kialakult jó kapcsolatok révén megfelelő árualap áll a fogyasztók rendelkezésére. Annyi már megállapítható, hogy az olcsóbban árusított nylprint szintetikus alapanyagból készült női konfekcionált termékek iránt nyilvánult meg eddig a legnagyobb kereslet, amelyből az elBékés megyei kis- filmek bemutatója a megyeszékhelyen Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában május 7-én. hét_ főn este 7 órakor kezdődik a Békés megyei kisfilmek bemuta_ tója. A művészeti szakosztály által rendezett előadást Ambrus Zoltán vezeti. Bemutatásra kerülnek a Koszta Róza, az In memóriám (Ady-falva). A néprajz szerelmese, a Darázs című kisfilmek. ső napokban már több ezer fo' gyott eL Május 2-től megváltoztak egyes fatermékek termelői,! illetve fogyasztói árai is. Ez azonban — bár drágultak az importból származó faanyagok árai — aránylag szűk körben érezteti hatását a fogyasztói árakban, mert a termelői áremelkedés nagyobb terhét az állam magára vállalta. Így nem lettek drágábbak a fából készült iskolaszerek és fajátékok, valamint a fa nyílászáró szerkezetek fogyasztói árszínvonala. Sőt a gyermekbútorok árának többsége csökkent, ugyanúgy a kárpitozott lakásbútorok ára is, amelyek 2 százalékkal alacsonyabbak. Növekszik 7—20 százalékkal a fenyőállványfa és cölöpfa, a fenyő fűrészáru, a tölgyfűrészáru, a vegyes-lombos parketta, a faredőnyök, valamint a fából készült tömegcikkek ára. összességében az árrendezéssel a ruházati áruknál 400 millió forintot takaríthat meg a lakosság, ezzel szemben a faanyagok árának rendezése 90 millió forint lakossági többletkiadást jelent Az április 15-én tartott tanácstagi választások alkalmával a jelöltek a 27 tanácsi választó- kerületben nem kapták meg a választási törvényben előírt szavazattöbbséget Ezért ezekben a választókerületekben pótválasz- tást kellett tartani. A pótválasztásokat az illetékes helyi választási elnökségek április 18—április 29. közötti időpontokra tűzték ki. A pótválasztások a választási törvény előírásai szerint törvényesen és rendben lefolytak. A pótválasztással érintett választókerületekben a névjegv, zékbe felvett 3106 választópolgár közül 2979 személy (95,9 százalék) járult ismét az urnákhoz. Az érvényes szavazatok 97,5 százalékát a jelöltek kapták. A pótválasztások során megválasztottak 23 községi, 2 városi és 2 fővárosi kerületi — összes sen 27 tanácstagot. Ennek alapján valamennyi helyi tanácstagi helyet betöltötték. (MTI) Befejezték a vetést megyénk mezőgazdasági üzemei Megkeadödott a legeltetem, a pillangósok betakarítása Saarvason Sokrétű tavaszi munkának le*- hetnek szemtanúi ezekben a napokban a járókelők megyénkben. A szeszélyes időjárás rendkívüli feladatok ele állította a mező- gazdasági üzemek vezetőit és RÉPAEGYELÖK deágozóít, de dicséretükre legyen mondva, mindenütt derekasan „állják a sarat”. Befejezték a kukoricavetést a mezőgazdasági üzemek. Csupán a termel őszövetkezefek 113 ezer hektáron vetettek e fontos abrak- takarmányból, csaknem 10 ezer hektárral többet, mint az előző esztendőben. A cukorrépa egy részét másodszorra is újra vetették, ahol megmaradt az első vetés, ott gépi és kézi erővel egyaránt irtják a gyomot, s megkezdődött a rovarkártevők elleni vegyszerezés is. Teljes a nagyüzem a kertészetekben. A kondorosi Dolgozok T§_z-ben például, egyebek között hat palánta zó gép reggeltől napestig mintegy 20 holdon rakja földbe a palántát. A Szarvasi Állami Gazdaság nemcsak a kukorica, napraforgó és egyéb tavaszi növény vetési gondját tette le, de földbe került náluk 4000 holdon a rizs vetőmagja is. Hétvégén megkezdődött a pií langóstakarmány vágása és silózása, ugyanakkor az öntözött műréten és a felújított ősgyepen megkezdődött a legeltetés. A gazdaság 2 ezer szarvasmarhát hajtott ki a legelőre. A. India népművészete Gyulán és Békéscsabán A TIT néprajzi szakosztálya nájus 9-én, szerdán délután fél 8-kor Gyulán és este 7 órakor Békéscsabán tartja India népművészete című reprezentatív előadását. melynek előadója mindkét helyen Katona Imre, a budapesti ELTE néprajzi tanszékének docense. A kamuti Beke Tsz hatarában családi művelésben termesztik a cukorrépát. A növények szépen fejlődtek, máris hozzáláttak az egy eléshez. Képünkön: Pl kő Gábor és felesége egyelés kozben (Fotó: Demény) Megajándékozták az anyákat A Forgacsoloszerszámipari Vállalat Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban pénteken a KISZ- és szakszervezeti aktívák munkahelyükön keresték fel az itt» dolgozó anyákat és nyújtották át az ajándékot. A gyár vezetősége délután ünnepséget rendezett a gyermek- gondozási segélyen levő kismamáknak. akiket szintén mega- I jándékoztak, majd megvendégelI ték őket. ! Egyetlen, drága Anyaföid — mondja csodálatos tömörséggel nyelvünk. A szóban a bizakodás, a hála, a biztonság sóvárgása és reménye, hogy lesz kenyér, lesz élet, lesz folytatása tavaszoknak, nyaraknak. Földanya, — az emberiség egyetemes kultúrájában a legszebb szimbólumokban, megszemélyesítésekben jelenik meg az anya. az anyaság fogalma. A művészi alkotások egész sora ábrázolja; szobrokban, képeken jelenik meg a gyermeknek örülő, diadalmas, boldogságos Madonna és a megtört, fájdalmas Pieta. A lét legnagyobb, legfontosabb, máig legtitkosabb jelenségével néz szembe az életadó anya alakjában az ember, as emberiség. Hajdan misztikus kultuszok övezték, istennővé emelve a gyermeket szülő anyát Vallások szertartásaiban vezekelte le az ember az élet ellen elkövetett bűnöket, a gyilkos háborúk okozta lelkiismeretfur- dalást, iszonyatot. Korunk, amely talán a főid emberségesebb és vçgre boldog korszakának nyitánya, másként áldoz a régi oltár előtt Egyre több jele van annak — mi, Magyarországon különösen büszkék lehetünk rá—, hogy kultusz nélkül, de annál valóságosabban megikapják végre az anyák azt az elismerést, azokat a jogokat, amelyek méltán megilletik őket Erről tanúskodik az is, hogy május első vasárnapja az anyák napja nálunk ma már nem csupán családi ünnep. Életünk jó változásainak árama egyre több ember, egyre inkább az egész közösség ügyévé teszi. A naptár ■ nem jelzi ugyan — miért i* nem? —. ám országszerte sokasodnak az üzemek, intézmények, amelyek ezen a napon ajándékkal, jutalommal, segéllyel fejezik ki a társadalmi megbecsülést, elismerést a gyermekes, dolgozó anyák iránt. Az óvodák, iskolák jó előre figyelmeztetik, fölkészítik a gyerekeket: köszöntsék ezen a napon édesanyjukat Számtalan jel, intézkedés bizonyítja: az anyák ügye közügy, sorsuk, gondjaik a közösségre is tartozik. így van ez rendjén, így természetes. És van is még. lesz is nagyon sofc további tennivalója a társadalomnak. De azért egy pillanatra se feledjük el, hogy bármit nyújtson a közösség, ezt az ünnepet, az anyák napját elsődlegesen mégis a gyerekeknek kell megtartaniok. A kicsi és a felnőtt gyerekeknek. Hiszen az anyák anyák maradnak akkor is, ha felnőnek a gyerekek. Az anyaságot az egész életre vállalták, el sem feledkezhetnek róla. Kapjanak bármilyen segítséget, elismerést, jogot, gyermekeik szeretetére nélkülözhetetlenül szükség van. Ezen a májusi vasárnapon az anyák a gyermeküktől várják a kedves szót, egy szál virágot. És leginkább talán azok, akiír magányosan élnek, . akik már útra bocsátották övéiket, akikhez esetenként nem tér haza senki, A költő a halálra készülve, szorongva, kétségbeesve halott anyjához szólt: „Édesanyám, egyetlen, drága...” Vigyázzunk, legyen időnk, hogy addig mondjuk a senki másnak nem mondható szavakat, amíg van kinek. Cs. H
