Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-30 / 124. szám
f a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XXVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ára: 80 fillér 1973. MÁJUS 30.. SZERDA A párttaggyűlések írta: Petroszki Istéán az MSZMP KB munkatársa A pártszervezet legfelső fóruma a párttaggyűlés, ahol az alapszervezethez tartozó kommunisták kifejthetik véleményüket, javaslataikat, állást foglalhatnak munkahelyük, kör_ nyezetük politikai jelentőségű kérdéseiben, döntéseket ,határozatokat hoznak. Nem mindegy tehát, hogyan készülnek fel a. párttagok egy-egy taggyűlés munkájára. Tudják-e előre, hogy miről lesz szó, miről kell dönteniük vagy csak ott, a beszámoló során értesülnek erről. Alapszervezett titkárokkal beszélgetve. gyakran hallani panaszt, hogy a taggyűlés után a folyosón vagy másutt, kisebb csoportokban folyik az a vita, amelynek a taggyűlésen lett volna a helye. 'E jelenség okait vizsgálva, az esetek többségében kimutatható, hogy a vezetőség nem jól készítette elő a taggyűlést. Mint ahogy az is igaz, hogy az aktív, vitatkozó, alkotó jellegű taggyűléseket 'általában gondos előkészítő munka eredményezi. A pártszervezetek vezetőségeinek munkájában sajnos ma még eléggé általános az a módszer, hogy a munkatervük szerint megjelölt időben megtárgyalják a sorén következő taggyűlés témáját, eldöntik időpontját és azután a kialakult gyakorlat szerint ' összehívják azt. Ennél több azonban nem történik a vezetőségi ülés és a taggyűlés között. Sőt az is előfordul, hogy amikor egy-egy párttag érdeklődik a taggyűlés témája felől, akkor — a rosszul értelmezett titoktartás miatt — ezt a választ kapja: „majd ott megtudod”. A párton belüli demokratizmus egyik nagyon fontos eleme és követelménye, hogy a kommunisták időben értesüljenek azokról a kérdésekről, amelyek véleményüket, állásfoglalásukat, döntésüket igénylik. Csak ez esetben várható el tőlük, hogy rendezett gondolatokkal, kellő ismeret- és érvanyag birtokában, felelősséggel vitatkozzanak és döntsenek. Mi legyen tehát az előkészítő munka gyakorlata? Nagyobb alapszervezeteknél, ahol pártcsoportok vannak, a vezetőségi ülés után célszerű összehívni a pártcsoport-bizal- miakat és tájékoztatni őket a következő taggyűlés napirendjéről. Ne elégedjenek meg azon- han a „címek” felsorolásával, hanem mondják el g napirendre kerülő témák lényegét, a vitára számot tartó legfontosabb kérdéáeket, a “vezetőség kia’a- kult álláspontját, esetleges alternatív javaslatait, és ismertessék a tervezett határozati javaslatot is. Ezt követően a bizalmiak táiékoztassák a pártcso- port tagjait ami történhet a szokásos pártcsoport-értekezle. ten. de egyénenkénti beszélgetéseken is. Több pártszervezetben egyébként gyakorlattá vált, hogy a párttagok pártcsoportértekezleten kötetlen beszélgetés formájában kialakítják közös álláspontjukat a taggyűlés napirendjével kapcsolatban, és megbíznak valakit a csoport tagjai közül, hogy azt a taggyűlésen a csoport nevében mondja el. (Ez természetesen nem korlátozza a párttagok jogát, hogy a pártcsoport többségétől eltérő véleményüknek a taggyűlésen hangot adjanak). A taggyűlés előkészítésének ez a módszere több, de különösen két szempontból nagyon hasznos. Egyrészt: a párttagok mindegyikének van ideje és lehetősége arra, hogy egyénileg átgondolja a témát, mérlegelje a'döntésre váró kérdéseket, ösz- szevesse ezeket a környezetében szerzett tapasztalataival, felmérje a döntés várható következményeit, és mindezek birtokában ’ megalapozott egyéni véleménnyel járuljon hozzá a taggyűlés munkájához. A kommunisták egyéni véleménye a taggyűlési vitában összecsaphat, változhat, de a végső döntés ezeknek a véleményeknek mégis egy olyan összegezése, amely a lehetséges alternatívák közül a legjobb, és amely legkevésbé rejti magában a tévedés veszélyét. Másrészt azért hasznos az előkészítésnek ez a módszere, mert neveli a párttagságot, fokozza a párttagok egyéni, személyes felelősségének érzetét. A döntést, a határozatot még inkább sajátjának érzi minden párttag, ha annak kialakításában személyesen részt vett. Ezzel, és csak ezzel kerülhetők el az utólagos viták, a végrehajtásban, a cselekvésben jelentkező különbözőségek, fegyelmezetlenségek. Ezen az úton egyeztethető össze a kollektív döntés, a személyes felelősséggel. így érhető el, hogy a taggyűlés határozata ne csak a „hozzáértő”, a ..jól tájékozott” vezetőségi tagok, állami, gazdasági vezetők véleménye alapján szülessen meg, hanem kimunkálásában részt vegyen az alap. szervezet minden tagja. Természetesen ott, ahol nincsenek pártcsoportok, ez az előkészítő munka, a párttagokkal való beszélgetés a pártvezetőség tagjaira vár, de ott sem nélkülözhető. Mindezt persze értelemszerűen szükséges felfogni. Nem feltétlenül igényli az előkészítésnek ezt a módját az olyan taggyűlési napirend, amely tájékoztató jellegű, például a felsőbb pártszervek olyan határozatainak ismertetése, amelyek nem igénylik az alapszervezet döntéseit, határozatát. Vannak azonban bőven olyan napirendek (éves gazdasági terv, zár- számadási beszámoló, üzem_ és munkaszervezés, munkafegyelem, községfejlesztés, a pártélet belső kérdései stb.), amelyek vitájának ilyen módon történő előkészítése nem nélkülözhető, 25 éves a záhonyi vasúti csomópont Ünnepség a magyar—szovjet határ mellett Ünnepség volt kedden Záhonyban, az ottani vasúti cso- , mópont fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Dr. Csanádi György közlekedés, és postaügyi miniszterünk mellett megjelent -Ny. A. Gundobin, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterének első helyettese és Ny. Sz. Oszipov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ta_ nácsosa, ott voltak a szomszédos magyar és szovjet vasút- igazgatóság, vasútállomás, továbbá Szabolcs-Szatmár és Haj- dú-Bihar megye, valamint a Szovjetunió Kárpáton túli területének párt- és állami képviselői. Az ünnepséget dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója nyitotta meg, majd dr. Csanádi György mondott beszédet. Méltatta a két szomszédos vasútigazgatóság és állomás dolgozói között kialakult baráti együttműködés jelentőségét. A vasúti csomópont fejlődéséről elmondotta, hogy 1945 és 1948 között napi 700 tonna árut raktak át Záhonyban. 25 év múltán, — 1973. ban — naponta 40 000 tonna áruforgalmat bonyolít Le ez a nagykiterjedésű átrakókörzet. A huszonötödik év nem a végá’lo. mása a vasúti csomópont fejlődésének. 1975-ben 14,8 millió tonna. 1980-ban pedig 18 millió tonna áru átrakására kell alkalmasnak lennie a záhonyi vasúti üzemnek. További beruházásokkal megteremtjük a forgalmi és átrakási kapacitás kö_ zötti folyamatos kapcsolatot és összhangot, fejlesztjük a régi ra_ kodőudvarokat és újakat építünk. A legkorszerűbb eszközökkel oldjuk meg az átrakó körzet egységes technológiai irányítását. Még nagyobb távé’ba tekintve,1 a többi között, számításba vesszük a Duna-Ti_ sza csatorna és a Duna—Rajna —Majna csatorna tervét is. Fel_ készülünk a magyar—szovjet vasúti import és tranzitáruforgalom növekedésére, nem kevés_ bé a KGST integrációs program keretében megvalósuló nemzetközi munkamegosztástól, termelési kooperációtól és a szakosításból adódó vasúti szállítási igények kielégítésére. A záhonyi határállomás jelenleg az import-forgalom 42 SZáza’ékát. az export-forgalom 18 százalékát bonyolítja le. Záhony térségéből 30 percenként indulnak az áruval megrakott vonatok a hazai és a külföldi cél-állomásokra — hangoztatta végül dr. Csanádi György. Az ünnepségen felszólalt Ny. A. Gundobin, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterének első helyettese. Tolmácsolta a szovjet vasutasok üdvözletét és méltatta a két ország vasútállomásai és dolgozói között kialakult baráti kapcsolatokat. A két ország közlekedésügyi minisztériumának vezetői kölcsönösen kitüntetéseket adtak a magyar, illetve szovjet vasút Vezetőinek és dolgozóinak. A keddi ünnepség keretében újabb létesítményekkel gazda- i godott Záhony. È napon adták át a pályafenntartási főnökség új üzemi és központi épületét, a gépesített rakodási főnökség szerviz-telepét, Fényeslitkén pe_ dig 40 személyes óvodát és új kocsijavító műhelyt avattak. Az ünnepség résztvevői végül megtekintették a záhonyi térség létesítményeit. M A MAI FUVAROSOK (3. oldal) 10x10, 5x1 és 5x100, AVAGY EGY KÖZMONDÁSNAK ISMÉT IGAZA VAN (i oldal) CSAKNEM EGYMILLIÓ RUBEL ÉRTÉKBEN SZÁLLÍTANAK ÉTI TtPUSÜ GÁZKAZÁNOKAT CSEHSZLOVÁKIA N AK (4. oldal) • 115 ÉV ELŐTTI TUDÓSÍTÁS (4. oldal) Rendelet az építésügyi ágazatban dolgozó munkások továbbképzéséről Megjelent az építésügyi és I városfejlesztési miniszter rendeleté az építésügyi ágazatban.! dolgozó munkások továbbkép- j zéséről. Ezúttal szabályozták először külön rendelettel az ! építőipari dolgozók szakismere- j teinek bővítésére vonatkozó I jogszabályokat. Az új rendelke- j zés kimondja, hogy a munká- | sok továbbképzésének alapvető j formája a tanfolyami oktatás, de indökolt esetben a tananyag elsajátitásában lehetővé kell tenni az egyéni tanulást is. A tanfolyamra az vehető fel, aki az adott szakmában szakmunkás-képesítéssel rendelkezik, brigádvezetői tanfolyam esetén pedig legalább hároméves gyakorlata van. A szakmunkás-továbbképző és a brigádvezető tanfolyamok hallgatói a képzés befejezéseként vizsgát tesznek, amelyről igazolást kell kiadni és feltüntetni azon, milyen munka végzésére, illetve munkakör ellátására szerzett képesítést a sikeres vizsgával. Az új rendelkezés július 1-én lép hatályba. JÉpül az iparvágány A Budapesti Betonútépítő Vállalat 1200 méter iparvágányt épít Békéscsabán az új cserép gyárhoz. Képűnkön: Bartucz József felépítmény brigádja dolgozik a már lefektetett síneken. Remélik, hogy az iparvágányt még ebben az évben átadják rendeltetésének. (Fotó: Dem en y )
