Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-29 / 123. szám
m4z EDV Wielküí szegényebbek lennénk’* Az idei EDÜ egyik legsikeresebb versenyága volt a hangszeres bemutató. Az érmesek, tapsokat aratók mellett a siker egyik „névtelenje” volt a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola harmadikosa, Nagy Edit. a nézőtérre vezető aj- / tó őre, aki csak a. műsorszámok közötti szünetekben engedte be az érdeklődőket, így biztosítva a produkciók zavartalanságát. — Nem nagyon terhes ez az érdekesnek igazán nem mondható feladat? — Jó szívvel csinálom. Es az EDÜ-nek erre a munkára is szüksége van— • • * — Mi a jelentősége az EDü- nek a fiatalok nevelésében? Hogyan értékeli az idei találkozót? — Az Erkel Diákünnepek nélkül szegényebbek lennénk — kezdi a kérdésre az egyik legeredményesebben szereplő Iskola, a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szak- középiskola igazgatója, dr. Diós József. A szép hagyományú találkozóknak óriási nevelőerei e van — a felkészülés, a selejtezők hosszú hónapjai, feszült pillanatai segítik a gyerekeket az önértékelésben, sikerélményt adnak nekik, folyamatos, kitartó munkára késztetik őket Vannak növendékeink — egészen biztos, hogy más iskolákban is így van ez —. akik például a tantervi követelmények csak egyik ágában szerepelnek jól, de egy ElDÜ-siker élménye után a következőkben a többi tárgyból is mérhetően jobb eredményt érnek el. A próbák, pályaművek készítése során közösségek kovácso- 1 ódnak. A találkozó néhány napján barátságok szövődnek — a legkülönbözőbb iskolatípusok diákjai között, olyanok között, akik egyébként nem ismerhetnék meg egymást A verseny eamíg ezzel az üggyel odabent el bajlódnak, letelik a szolgálat. A hivatalból kirendelt védő — idősebb, tésztaarcú férfi, nagy, elálló fülekkel — a tárgyaláson így beszélt: — Kérem a tisztelt bíróságot vegye tekintetbe azokat a körülményeket mindenek előtt, amelyben vádlott nevelkedett Ugyebár a rendőrségen tett vallomás jegyzőkönyvéből is kiderül, hogy sértett nevelt fiával szemben, annak kicsi gyermekkorától kezdve rendszeresen élt a testi fenyítés eszközével, ezt egyébként a házbeliek hitelt. ér_ demlő tanúvallomásai is megerősítik. Felmerül a kérdés, vajon vádlóit a nehezen kezelhető gyerekek' kategóriájába tarto_ zott-e? A periratokból egyértelműen világos, hogy a nehezen kezelhetőség ténye nem forog fenn. Éppen ellenkezőleg. Védencem szófogadó, engedelmes, bár magában lázadó típus, akiben megvan az a' kalmazkod ás képessége. Tekintetbe veendő ugyanakkor, hogy életében mély nyomot hagyott a szülők válása, s az a felelőtlenség, amelyet édesapja mutatott elsőszülött fia iránt, ezzel minden nevelési és egyéb kötelezettséget felrúgva, a családi közösség fel_ bomlása után.. Az első időkben többé-kevésbé rendszeres látogatásai utóbb e’maradtak, s több esetben került soi- a törvényesen megszabott tartásdíjnak a fizetéséből történő letiltására, mivel ezen kötele'sségét az apa vétkes . módon elhanyagolta. Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy ta édesanya, illetőleg annak előző házasságából származó ken szurkolnak egymásnak, biztatják, segítik társukat a minél jobb szereplésben. S az sem lebecsülendő eredmény, hogy a bemutatók utáni értékeléskor kiváló szakemberek mondanak véleményt az egyes produkciókról. Hasznos ez az egyénnek, egy-egy csoportnak, a felkészítő pedagógusnak s közvetve az iskolák -teljes tanulóifjúságának is — hiszen az itt hallottakat a résztvevők tovább adják otthon maradt társaiknak, akik a későbbiekben ezek tudatában készülhetnek a legközelebbi bemutatókra. Sikeresnek tartjuk az 1977-as EDÜ-t — a magam, pedagóguskollégáim s diákjaink véleménye is ez. Jó eszköznek ifjúságunk nevelésében, szocialista emberré formálásában. Vonatkozik ez a teljes gyulai programra. Ami viszont nem tetszett: kár volt megfosztani a jelenlevőket a legjobb képzőművészeti-iparművészeti pályamunkák kiállításától. Ügy gondolom, az idén is itt kellett volna először bemutatni a . legjobb alkotásokat — sa többi diákünnep városában az azon a tájon születetteket —, s innen továbbvinni azokat a közös budapesti kiállításra. Talán még azt is meg lehetne oldani, hogy a legközelebbi EDÜ — reméljük, hogy először Gyulán látha- ^ ~ anyagát „vándoroltassák” az érdekelt megyékben.- • * * A természettudományi pályázaton lett aranyérmes a bajai Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola negyedikese, Nemes Anna. Dolgozata a vízgazdálkodás történetét vázolta fel az ókortól napjainkig. — Hogyan született a tanulmány? — Volt az iskolában egy kiállítás, tanárnőnk akkor kérte, hogy írjak óla. Ez lett belőle. Nagyon örülök, hogy a sok munka ilyen eredményt hozott— gyermeke közötti viszony alapvetően megváltozott, a vádlott kárára és sérelmére, akiben a folytonos mellőzöttség érzése alakult ki azután, hogy anyja második házasságából gyermek született. Súlyosbította a helyzetet. a sértett kezdettől fogva ingerült, ahogy-mondani szokás, a kákán is csomót kereső viselkedése a vádlottal szemben. A közöttük eredendően létező konfliktust megítélésem szerint sértett fokozatosan elhatalmasodó 'alkoholizmusa súlyosbította, ennek következtében, minthogy állandóan tapasztalnia kellett vádlott bizonyoserkö1 esi fölényét, szülői tekintélye megóvásának egyetlen eszközeként a testi fenyítést alkalmazta. Viszonyuk megromlásában az utóbbi két év alatt nagy szerep volt egy állandóan jelenlevő motívumnak. amely a tanulás, illetve.az újszülöttel való foglalkozás számonkérésében jelentkezett. Amikor sértett hazatért és mostohafiát tanulni látta, a testi fenyítés előzményeként azt vetette szemére, miért nem játszik a kicsivel? Ha pedig játék közben találta, úgy ez esetben a tanulást kérte számon. Megkérdezem a tisztelt bíróságot, milyen hatással lehetett ez az áldandó zaklatás vádlott egyéniségére, idegállapotára, a sértettel szemben kialakított véleményére? Fel kell vetnem ugyanakkor az édesanya felelősségét is. akinek módjában lett volna anyai tekintélyét latbavetve, a családi egyensúly kialakításán fáradozni, akár azon az áron is. hogy elsőszülött fiát állami nevelő- otthonban helyezi el. ÍFolytatjuk) Ki a kispolgár? Mi tartja fenn a kispolgáriságot? i a magyarázata, hogy a * * kispolgáriság, mint szemlélet és magatartásforma, a mi mai társadalmunkban is rendkívül hatékony, és e’even. újratermelődése meglevő folyamat? Mi indokolja, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után. a marxizmus hegemóniájának idején. az átmeneti, társadalomban is ilyen intenzíven jelentkezik ez a magatartásforma? Az okok számbavételénél a külső tényezőkből kell kiindulnunk. A szocialista társada'mat kapitalista környezetben építjük. Az imperializmus nemzetközi méretekben ható erő. s erőteréből mi sem vonhatjuk ki magunkat. Jelentkezik ez a gaz_ dasági sikerei túlhangsúlyozásában csakúgy, mint a fellazítás módszereiben. De az imperializmus léte már önmagában alapja a kispolgáriság újratermelődésének a szocialista világ- rendszeren belül is. újratermelhetik a kispo’gári- ságot azok az ellentmondások is, amelyek a szocialista táboron. illetve a nemzetközi munkásmozgalmon belül jelentkeznek. Zavaró hatásuk épp a szemléletre nagyfokú, azt a létbizonytalanságot erősíti fel. amely a kispolgáriságnak amúgy is alap_ sajátossága. egítheti e tendenciák erő*** södését a nemzetközi he'y. zet alakulása is. A helyi hábol rúk, az állandó feszültség érzése, a nemzetközi légkör ingadozása a kispolgáriság jó táptalaját jelentheti és jelenti is. Ezekhez a külső okokhoz igen sok belső tényező is járul. S ezek a fontosabbak, mint hatásuk folyamatos és közvetlen, az ember hétköznapi cselekedeteit és magatartását érinti. A történeti tényezőkből és okokból kell kiindulnunk. A középrétegek szerepe a magyar történelem utolsó másfél századában jelentősebb volt. mint pl. Nyugat-Európában. Bizonyíték erre a középnemesség, iparosság szerepe a reformokban, szabadságharcban. majd a dualizmus politikai mozgalmaiban. Sőt, 'a proletariátus kialakulása után is volt bizonyos kispolgári jellege e mozgalomnak. (Az alapvető ok ez: társadalmunkban ’ényegében az egész polgári fejlődés kispolgári köntösben jelent meg). A kispolgárság, mint társadalmi erő a szocialista fejlődés megindulása után is megmaradt. Sőt erősödését a ; kispolgáriság- nak, mint szemléletnek gyarapodását a személyi kultusz évei ideológiailag is tovább erősítették. A törvénytelenségek fenntartották a létbizonytalanságot, a gyanakvás légköre az emberek atomizá'ódását erősítette. A munkásnak alig volt beleszólása az üzem dolgainak intézésébe, a termelésbe, a túlzottan erős központi irányítás miatt, s ez is növelte bizonytalanságérzetét. Az elméleti-politikai tételek gyakran idealista szólamokká torzultak, sőt a csak szavakkal történő hitvallás mege’őzte a tettekkel való hitvallást, a szó vált a tett helyett fő kategóriává. A kör másik erkölcsi eszménye: az állandó lemondás, önfeláldozás hangsúlyozása is a kispolgáriságot erősítette. A z ötvenes évek közepén felerősödő revizionista hullám sem gyengítette ezt a hatást, legfeljebb módosította, új vonásait, új területeit bontakoztatta ki. Ebben a történelmi közegben adva volt a történelmi, ideológiai háttér, amelyben a kispolgáriság szokásokban megnyilvánuló vonásai élő hagyományként fennmaradhattak és tovább élhettek. A szokások-hagyományok ilyen értelmezésű továbbélése magyarázza mind a mai napig a kispolgáriság eleven jelenlétét társadalmunkban. A kispo’gáriság továbbélésének gazdasági okai az átmeneti társadalom gazdasági helyzetéből fakadnak. Korunkban a tulajdonviszonyok — bár alapjaiban szocialisták —. mégis viselnek magukon a múltból örökölt vonásokat. Van különbség állami és szövetkezeti tulajdon között is, sőt az állami tulajdon néha magánhasználatúvá válik, (pl. gebinek). Ezek objektív tények. Már szubjektivebb tartalmú, de ugyancsak tény hogy a tulai- donviszenyotk szocialista fejlő, dése. a magántulajdon háttérbe szorulása miatt a személyi tulajdon a társadalom köztudatában lassanként kezdi elfoglalni a magántulajdon helyét, és rétegképző tényezővé válik vagy legalábbis értékesítési státuszszemponttá. azdasági okként értékelhető továbbá az is. hogy bár a tulajdonviszonyok alapvetően változtak a szocializmusban, a munkamegosztás sok vonatkozásban öröklött. A kizsákmányolás. a munka nélküli élet lehetősége megszűnt ugyan, megmaradt viszont a falu és város közötti, a fizikai és szellemi munka közötti. az irányító és végrehajtó munka közötti különbség is. A megmaradás persze relatív, ezek a folyamat egé_ szét tekintve, szocialista irányban fejlődnek gyorsuló ütemben, de még nem teljesen szocialista munkamegosztási viszonyok. A munkamegosztás bizonyos lényeges elemeinek megmaradása gazdasági-társadalmi alapot jelent a kispolgáriság újraéledéséhez és fennmaradásához. Ugyancsak megmaradnak a szocializmus jelenlegi szintjén az árucsereviszonyok egyes elemei is. Fennmarad maga az árucsere, a piac. a pénz, mint értékmérő is. Az árucsere ugyanakkor bizonyos befolyással is bír a termelési-gazdasági folyamatokra, így törvényszerűen azokra az emberekre is, akik e folyamatokban részt vesznek, mint azok irányítói vagy egyszerű végrehajtói. A szocializmus je’enlegi viszonyai gazdasági vorfatkozás- ban is átmenetet képeznek a kapitalizmusból a kommunizmusba, s az átmeneti időben több kapitalista gazdasági forma továbbél. S bár a tartalom módosul vagy teljesen megvá’to- zik. a konzerváló formák konzerválnak olyan tartalmakat is, amelyek létrejöttükkor e formákhoz kötődtek, s alapvetően kispolgári szemléletet és maga. tartást fejeznek ki. A gazdasági mechanizmusnak kétségkívül lehet olyan mellékes, másodlagos nemkívánatos hatása, hogy ezeket az elemeket segíti tovább élni. Ezek a mellékhatások azonban .lényegileg idegenek az új gazdaságirányítási rendszertől, hiszen a kispolgárság léte nem direkt formában kötődik ehhez a rendszerhez. O kai a kispolgáriság újratermelődésének azok a hibák, amelyeket a szocializmus építésének folyamatában eddig -elkövettünk, s amelyeket esetenként ma is elkövetünk. E hibák sokrétűek, következményük, hatásuk is éppen ilyen differenciált. néha nem közvetlen, hanem indirekt; máskor legfeljebb csak távoli vonulataiban ismerhető fel a kispolgáriság terjedésében ennek az okcsoportnak a szerepe. Például a gazdasági életünk folyamatában fel-fellépő nehéz, ségek. Az újra és újra előálló beruházási feszültségék; a fogyasztói árak viszonylag gyors 3. emelkedése egyes területeken ; az ál'ami és szövetkezeti szektor közötti indokolatlan keresetkülönbségek: egyes vállalatoknál a nyereség túlhajszolása, máshol az indokolatlanul magas jövedelmek stb. Gazdasági életünk ilyen hibái is forrásául szolgáltak annak a ténynek, hogy a végzett munka és a megszerzett jövedelem között nincs meg minden esetben a teljes összhang. Részben ezért is: az érdekviszonyok, csak elméletileg rendezettek, a gyakorlatban sokkal bonyolultabbak s bár az egyeni és össztársadalmi érdek összeütközése nyílt forrna^ ban ritka, a csoportérdek gyakran kerül szembe az egész közösség érdekeivel. Az érdekviszonyok gyakorlati ingatagsága szinte természetszerűen eredmé_ nyezi az értékviszonyok labilitását, a személyi tulajdon öncélú gyarapítása. a megszerzett pénznek „beruházása” jó üzletbe gyakorlattá válik. A társadalom vezető ereje, a párt állandóan hangsúlyozza, hogy nem az anyagi érték a meghatározó az emberek megítélésénél, hogy társadalmi ideállá a sokoldalú, művelt embert kell emelni. A köztudat azonban gyakran az ügyes embert emeli ideállá, azaz az értékek jelenlegi köztu- datbeli szintje nem felel meg minden esetben a társadalom követelményeinek. 18 z anyagi és erkölcsi ősz. -önzésközött hosszú éveken át kerestük az összhang megteremtésének útját. Kerestük és keressük ma is még, bár elméletileg már ez a probléma is tisztázott. Csakhogy volt égy történelmi időszak, amelyben kizárólag erkölcsi ösztönzést al_ kalmazturik. azt hittük, ez elegendő. Majd váltott az idő, rájöttünk, hogy az emberek számára keveset jelent már az erkölcsi elismerés önmagában. De ugyanakkor másik szemléleti hibába estünk, bár a társadalom irányítói az anyagi s erkölcsi ösztönzés egységét hangsúlyozták, a gyakorlatban itt-ott csak az anyagit alkalmazzák, s ismerik eL Ugyanakkor problémát jelentett s jelent a szocialista demokrácia értelmezése és gyakorlata. A fegyelem és demokrácia ösz- szeegyeztetése még ma sem sikerül mindig, pedig ez kulcskérdés. Persze itt is az érdek- viszonyok a meghatározók, de ezen belül a demokrácia szocia. lista értelmezése és alkalmazása naevban siettetheti a társadalom ideológiai állapotának javulását T ovábbi ok a társadalom tudati állapotának lényeges elmaradása a gazdasági fejlődés mögött. A fejlődés számait, tényeit mindannyian ismerjük, nem is igen akarja kétségbe vonni senki. De a viszonylag alacsony általános műveltség és iskolázottság, a gyakori szellemi igénytelenség a va'lásos világnézet továbbélése és más tényezők azt bizonyítják, hogy a tudat jelenlegi állapotában még nagyon is nyitott ahhoz, hogy a kispolgáriságnak ellen tudjon állni. (Folytatjuk) Bényei József KÖVETKEZIK : A MAGATARTÁS VESZÉLYEI. 1973. MÁJUS 39.
