Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

T©/\x^®K — ^■/av*(^o4@^©OdK Esért kapott gutaütést Habarék Humor­szolgálat A mentő é® a ren­dőrség egyszerre ér­kezett, de már csak a halál beálltát tud­ták konstatálni. Ha­barék Jánost úgy meglegyintette a la­pos guta, hogy vissza­ütni se tudott neki, S bár a tetemét el­szállították, földi ma­radványait illőképpen el is búcsúztatták, lelke azonban to­vábbra is ott kószál a vasút háza táján és folyton azt (kérdez­geti : miért kell a menetjegyre három lyuk? Amikor az egyéb­ként csendes és jóra- való hálandó először érdeklődött a lyukák ügyében, a válaszra elsősorban illetékes az alábbiakat közöl­te: — Utasítás, s egy lelkiismeretes közeg részéről illetlen cse­lekedet afelől kérde­zősködni, miért kell többet lyukasztani mint azelőtt. A másodsorban il­letékes (kicsit demok­ratikusabb szellem­ben, de azért fennső- séges hanghordozás­sal a következőkép­pen válaszolt: — A rend kívánja fgy, meg a pontosság. Az első lyuk az évet, a második a hónapot, a harmadik pedig a napot mutatja. így teljesen kizárt a po- tyázás, meg a vissza­élés lehetősége. — Most már tu­dom mire való a há­rom lyukasztás, arról is van némi fogal­mam, miért szüksé­gesek azok a folyto­nossági hiányok a bilétán, csak arról nincs halvány sej­telmem sem, hogy ezek után miért van szükség az évet, hó­napot és napot ugyancsak mutató pénztári pecsétre is? A harmadik ille­tékes, akinek Haba­rék a szerintünk telje­sen logikusnak tűnő kérdést feltette, előbb olyan tekintetet ve­tett rá, amilyet a csak ritkán veszélyes gügyékre szoktak, majd atyáskodó jó­indulattal magyaráz­ni kezdett: — A nagyfőncík- ségnek az üzletsza­bályzatot kiegészítő kilencmillió-hatszáz- hetvenhétezer per ezerkilencszázhetven- háromezres rendel­kezése harmadik be­kezdésének hatvan­kettedik pontja köz­érthetően leszögezi : az utasszállítás de­mokratizmusának fo­kozása, a jegyvizsgá- Jói munka egyszerű­sítése, valamint a még nagyobb preci­zitás céljából a távol­sági menetjegyeken három lyukat kell al­kalmazni. A pénztári bélyegzésről ugyan­csak a nagyfőnökség­nek egy másik ren­delkezése intézkedik, ennek azonban mind a száma, mind pedig a tartalma szigorúan bizalmas. Habarék, e külön­ben teljesen világos és felettébb tömör válasz titán úgy tá- molygott végig a hosszú, szürke folyo­són, mintha a har­madsorban -illetékes nagy mennyiségű, felemelt áru tömény alkoholt erőszakolt volna bele. A szeme keresztben állt, ajka lefittyedt, s tagolat­lan hangokat halla­tott. Az artikulátlan zagyvalékból vala­mennyire tisztán csak a kérdés csengett ki: ha három lyuk van, mjért kell a pecsét, s ha már van egy pe­csét, miért nem elég egy lyuk? Zagyva XVI. La­jos, hiányos lyukasz-i tás miatt fegyelmi alatt álló jegyvizsgá- : ló már nagyon lerob- j bánt állapotban : akadt rá Habarékra, : de azért egy (kis ma- ■ gyarázattal még ő is ! megpróbált rajta se- ; gíteni. — Tudja a tisztelt ! utas — kezdte atyai ! türelemmel —, az ele- j jén én is azt hittem, « dőreség az egész, de ; most már tudom: aki ! ezt a háromlyukas : újítást bevezette, na- > gyón bölcs ember : volt. Igaz ugyan, ; hogy amióta így ke- : zelünk, szabad időm- : ben nem a háztáji : kertemben babrál- ; gatok, hanem a csuk- : lómat borogatom, de ■ hát semmit se adnak jj ingyen. Több lyuk, • nagyobb fájás, keve- jj sebb lyukasztás, ki- ' sebb kín. De azért a dolog mégsem ilyen egyszerű. Aggályai csak a laikusnak le­hetnek. Mert teszem azt, valaki potyázni akar egy rossz jegy­gyei. Hogyan tudjuk leleplezni ? Megnéz­zük a pecsétet, majd azt összehasonlítjuk a lyukakkal. Ha ezek körül galiba mutat­kozik, kezdhetjük is a büntetést. Más esetben, a csalni aka­ró zavarba hozására csinálhatjuk az egé­szet fordítva is, s ak­kor ... Habarék János a folytatást már nem tudhatta meg, mert az ,.akkor” táján legyin­tette meg a guta. Ne­ki így azt^n valójá­ban most már min­den mindegy, csak nyugtalan lelke bo­lyong a vasút háza- táján az idők végte­lenségéig, vagy leg­alábbis addig, amíg a lyukak számát négyre nem emelik. Szolnoki István Rémfilm után... Kultúréhségem, több hetes ki­elégítő táplálék hiányában, olyan mértéket öltött, hogy — egyéb­ként halhatatlan — lelkemet éh­halál fenyegette. A műsorfüzetből megállapítot­tam, hogy éjszakai előadásban bemutatják a Kémek királya cí­mű afgán—perui—burgenlandi koprodukciós filmet. — Ez kell nekem! — mondat­tam elégedetten, és fél liter mé­regerős kávét ittam meg, hogy a késői órákra is biztosítsam a szórakozáshoz múlhatatlanul szükséges éberséget. A sötét vászon mélyén de­rengő lidércfény jelent meg. Halkan, lábujjhegyen közelgett. Valahol ajtó nyikorgott, krrrrcs— majd váratlanul állati sikoly. Ko­ponyámban jéggé fagyott a velő. A kazamatában súlyos léptek osontak, majd megjelent az egész vásznat betöltő két Cipő! Az egyik sántított. Valahol a Sátán kutyája ugatott, a cipő haladt. A sikátor sarkán ott le­selkedett a vak, kezében a botja. És b vak botján ott sárgállott a szarvtasvipera mérge«. Körmeimet régen lerágtam, most a csontot szopogattam. De győzött az igazság, mert a Kern királyt végül is megették a vö­röshangyák. Kiosontunk a moziból. A holt és a gyér lámpák fekete, imboly­gó árnyékot vetettek a házfalak­ra. Halk borzongással hajtottam fel kabátgalléromat. Nem adom olcsón az életemet! Mindenre felkészülve megragadtam a zse­bemben pisztolyöngyújtómat. Egy kapu alól kinyúlt a Kéz. A Kézben fehér rúd, majd holt­sápadt arc közelgett a rúd felé és a végén a szájába vette. Fú­vócső! Életem egy hajszálon függött. A Rém felrikkantott,; Tűz!... De már nem volt ideje lőni. Biz­tos kézzel kirántottam a pisztoly­öngyújtómat, csattanás, tűz vil­lan és egy perc múlva izzadni kezdett a fúvócső vége. — Ezt nem köszönöd meg, vé­ge a játszmának™ — hörög­tem diadalittasan. Tényleg nem köszönte meg... Deák Gusztáv Egy római társaságban a férfi a következőket mondja nagyon önérzetesen: — Én úgy bánok a nőkkel, mint a lovakkal: cukor és sar­kantyú a módszerem! — ön bizonyára nem veszte­get időt azzal, hogy ruhát vá­sároljon a feleségének — jegyzi meg a társaság egyik hölgytag­ja. — Eltalálta asszonyom! — És sohasem tette fel a kér­dést önmagának: vajon ki vá­sárolja a felesége új ruháit? * * * Egy milánói kávéházban két barátnő beszélget: — Hallottad, hogy amikor Ma­ria férje hazatért, rajtakapta fe­leségét Riccardóval? —• Gondoltam, hogy előbb- utóbb sor kerül erre. — Gondold csak el, Riccario és Maria férje elkezdtek vitat­kozni a Közös Piacról, majd rá­tértek „ legutóbbi választásokra és természetesen a végén össze­pofozkodtak! * * * Egy este Alexandre Dumas felkereste Gioacchino Rossinit a. Poissy pályaudvar melletti la­kásán. Megkérdezte: — Nem idegesíti a vonatfütty? — Drága barátom — válaszol­ta mosolyogva Rossini —, aki hallotta azt a füttykoncertet, amellyel a Sevillai borbély be­mutatóját fogadta a közönség, annak számára a vonatfütty va­lóságos üdülés! Szilánkok Állítólag Grúziában történt... Kíváncsi újságíró állít be a századik születésnapját ülő bá_ osikához. s a szokványos kér­déssel interjúvolja: — ön szerint mi a hosszú élet titka? — Jobb, ha ezt az apámtól kérdezi meg... — Te jó ég! Hát az édes­apja is él még?! — Persze, hogy él. Csak vár­ni kell rá egy kicsit, mert el­szaladt a kocsmába egy kis pá­linkáért. a gyengélkedő nagy­apámnak ... • * * A népszerű televízió-vetélke­dők jóvoltából — egyebek kö­zött — megtanulunk árnyaltan fogalmazni. A minap hallottam: — És jó ember az új főnö­köd? — Nem jellemző.-. « * * A neves csillagász meglehe­tősen illumináltan tér haza. Fe­lesége nem kevés célzatossággal jegyzi meg. — Na. te sem a tejúton jár­tál mos t... * * * Olykor tapasztalhatjuk: hiába hordja magasan a fejét, a víz­torony is lehet üres... * * * Az üzemi büfében nagy a forgalom. Egy szelíd sürgetésre a büfé® kisasszony ingerülten tárja szét karjait: — Végtére is nem lehet száz kezem! A várakozók sorából egy munkaügyi normás maliciózu­san dünnyövi : — Ha a meglevő kettőt ügye. sebben használná, akkor a ki­lencvennyolc nem is kell hoz­zá. .. * » * Példázat a szakértelműkkel kérkedök figyelmébe. A kitűnő szakemberként is­mert úszómester hosszú prakti- zálás után nyugalomba vonult. Barátja megkérdi: — És most mivel töltőd az idődet? — Úszni tanulok... kazár ; Ez csak természetes — Mami, jössz már? Egy úr a családfővel akar beszélni. (A Die Weltwoche-ből) Mai hajvágás — Két óra múlva kerül rám a sor? Akkor inkább visszajö­vök érte... (Kesztyűs karikatúrája) — Majd ha kiugrottam, dobja utánam! (Hevea Ferenc rajza) Kezdő repülőgéprabló GP Szemrehányás '— Szabad vagy, mindennap más növel, nem tartozol sen­kihez, hát élet ez? ... (Kesztyűs Ferenc rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents