Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-27 / 122. szám

Világ proletárjai,' egyesüljetek ! MA A MEGYEI PARTRIZOTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁJUS 27.. VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM FRANK FERENC ELV- TÁRS ELŐADÁSA A TERÜLETI STATISZTI­KAI SZEKCIÓ TUDO­MÁNYOS ÜLÉSSZAKÁN. (3. oldalt Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság El nöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. június 11. napján, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés elnökétől kapott tájékoztatás szerint előrelátható­an az ülésszak napirendjére kerül az 1972. állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (MTI) Szilárd erkölcsi talajon Június 3máff Orosházán nyílik Békés megyében az Ünnepi KönyvhéI A kommunistákkal szemben alapvető követelmény. hogy legyenek mentesek mindazok­tól a hibáktól, amelyek ellen küzdeni kötelességük. Erre a jelenlegi körülményeink között nagyon időszerű kötelességre ismételten figyelmeztetett a Központi Bizottság múlt év no_ vemberi állásfoglalása. A párt tagjai nem élnék el­szigetelten, nem zárkózhatnak be valamiféle, mindentől elzárt és védett lombikba. A társa-; dalomban mutatkozó negatív je­lenségek őket is érintik, rájuk is hatnak. így hatnak rájuk azok a .kísértések” is. amelyek a könnyű pénzszerzésre, s ennek nyomán a munkahelyi köteles­ségek elhanyagolására csábí­tanak. Ha elszigeteltnek is tűnik ® maga nemében, figyelmeztető az az eset amely üzemünkben tör­tént. Egy 45-ös párttag-mun­kásból lett technológus azzal a kéréssel állt felettesei elé. hogy másodállást szeretne vállalni. Két gyermekére, szűkös anyagi viszonyaira hivatkozott. A hoz­zájárulást megkapta. Nem sok­kal ezután alapszervezeti titká­rától kérte: másfél évre ment­sék fel minden pártmegbízatása, még a pártoktatásban való rész­vétel aló] is. mert másodállása miatt képtelen pártmunkát vé-; gezni. tanulni. Az enyhén szól­va furcsa kérdéshez természe­tesen nem járultak hozzá. Az illető párttag antihumanizmust emlegetett, régi érdemeire hi­vatkozott. És arra: ha más meg. teheti, hogy másodállással biz­tosít magának jobb kereseti vi­szonyokat, ő miért ne tehetné meg, s ha megteszi, de nem mentik fel a pártmunka alól, hátrányba kerül a párton kívü­liekké], szemben. Aligha szükséges bizonygatni, mennyire ellentétes az ilyen fel­fogás pártunk alapvető elveivel, szervezeti szabályzatával. Hi­szen a pártmunka végzése, a pártmegbizatások teljesítése, a tanulás, szervezeti szabályzat­ban előírt kötelesség, s ez alól felmentést csak rendkívüli eset­ben, például betegség esetén le­het adni, de semmi esetre sem akkor amikor valaki az így fel­szabadult időt pénzszerzésre akarja felhasználni. Ezért el­fogadhatatlan, ha a társadal­munkban tapasztalható kispol­gári jelenségek egyes párttagok­ra úgy hatnak, hogy a szocia­lista társadalom emberére köte­lező normák, sőt a párttagság­gal együttjáró kötelező fegye­lem lazítására csábítják őket. Régen túlvagyunk azon, hogy a párttagság valamiféle előnvf jelentsen anyagiakban, pozíció- beli „kiváltságokban”. De nem engedjük meg azt sem, hogy hátrány legyen párttagnak len­ni, hogy a kommunistákra kö­telező szerénység aszkétizmust jelentsen, vagy a többletterhek vállalása az idegszanatóriumba kényszeresen bárkit is. Ám ho­gyan lehetne egyetérteni azzal, aki a „hátrányt” úgy értelmezi, mint az előbb említett üzem egy másik dolgozója. aki így érvelt: Én ugyanabban a mun­kakörben ugyanannyit keresek, mint pártonkívüli kollégám. De én hátrányban vagyok, mert 120 forint tagdíjat kell fizetnem havonta. Egyeseknél ez a felfogás oda vezet, hogy szinte „áldozatnak” tekintik magukat, akik íme, „kikaparják a gesztenyét a tűz- ből másoknak”. E szemléletből fakad a meg nem értése annak. hogy a kommunisták — amióta csak kommunisták léteznek — min­dig is az egész osztály, az egész nép, az egész emberiség sorsának jobbátéteüére vállal­koztak. Ez mindig is kötelezett­séget, áldozatot, többletmunkát jelentett és jelent ma is. Ho­gyan nevezhetnénk kommunis­tának azt. aki nem hajlandó vállalni a közösség javára vég­zendő többletmunkát, az eset­leges áldozatokat? A szervezeti szabályzaton túl — és ezzel, együtt — a párt eszméi, prog­ramja, politikája köteleznek er­re, s aki ezt képtelen. vagy nem hajlandó vállalni. annak aligha lehet helye a pártban. Sok pártszervezetben az el­múlt év végén a vezetőség tag­jai beszélgetést folytattak a kommunistákkal. Ennek során több párttagnak vetették fel: nem tenné-e jobban, ha kilép­ne a pártból? Olyan párttagok­ról van szó, akik elhanyagol­ták pártmegbízatásaikat, a tag- díjfizetést, vagy nem jártak el még a t?—''ülésekre sem. Vannak közöttük olyanok is, akiknél a mulasztások oka ép­pen az előbb említett: a több, a magasabb jövedelemért foly­tatott hajsza. Ez vitte el őket alapvető kötelezettségeik elha­nyagolásáig. Érdemes felfigyelni arra, hogy a megkérdezettek többsége kér­te. hadd maradhasson a párt tagja, kapjon még alkalmat, le­hetőséget a bizonyításra, hibái jóvátételére, mulasztásai pótlá­sára. íme ilyen hasznosak az ilyen „léLkiismeretébresztők”. S mutatja ez azt is, hogy e feladat jellegénél fogva első­sorban az alapszervezetekre há­rul, hiszen hol ismerik, látják a legjobban az egyes párttagok munkáját, magatartását, életvi­telét, életfelfogását, ha nem az alapszervezetekben. Mentessé tenni a párttagokat mindazok­tól a hibáktól, amelyek ellen küzdeni kommunista kötelessé­gük — ez elsősorban alapszer­vezeti feladat. Az ünnepi könyvheteik hosszú évek óta tartalmas, színes ese­ményei művelődéspolitikánk gyakorlatának. Az idei ünnepi könyvhétnek pedig külön jelen­tőséget ad, hogy 1973 a magyar könyvnyomtatás 500. évforduló­jának esztendeje. Félezer éve hagyta el Hess András budai műhelyét az első Magyarorszá­gon nyomtatott mű, a Cronica Hungarorum. Ehhez az adathoz kívánkozik egy másik: 1972-ben csaknem hétezer mű látott nap­világot hazánkban, összesen több mint hatvankétmillió pél­dányban. A könyv idei ünnepi hete június 2—8-ig tart az országban. Ezekben a napokban kerül­nek majd a boltok polcaira, ki­rakataiba az ünnepi kötetek. kö_ zöttük néhány kimagasló soro­zat első darabja. Mindenekelőtt a Magyar Remekírókról kell említést tenni, amely Csokonai Vitéz Mihály munkáinak két kötetével s az Egy magyar ná- bobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait tartal­mazó Jókai-kötettel indul. A Szovjet Irodalom Könyvtára ünnepi kötetei Leonov Orosz erdője és Solohov Feltört ugar­ja. Féláron — sok éves jó ha­gyomány már ez — kaphatják ! meg az olvasók az ünnepi könyvhéten a Szép versek 1972, I a Körkép 1973 és a Rivalda 1971—72, valamint a mai szov- jet elbeszéléseket összegyűjtő ' Tengeri szél című köteteket. Békés megyében június 3-án j kezdődik az ünnepi könyvhét ! az orosházi művelődési központ­ban. Délelőtt 10 órakor dr. Mol­nár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke mon­danak megnyitót, majd Darvas József, Féja Géza és Fekete Gyula műveiből adnak elő rész­leteket a Jókai Színház művé­szei. A műsorban fellép még a Szokolay Bálint vezényelte oros­házi Madrigál kórus, utána a jelen levő írók dedikálják mű­veiket, egyebek között a hely­színi könyvvásáron kapható al­kotásokat. A könyvhét további napjain Cseres Tibor, Dér Endre, Fá­bián Zoltán, Fekete Gyula, Fi- ladelfi Mihály, Pardi Anna és Simái Mihály lesznek a megye író-költő vendégei, akik Gyula­váriban, Kevermesen, Okány- ban, Gyomán, Csabacsűdön, Új­kígyóson, Békésen, Gyulán és Békésszentandráson találkoznak olvasóikkal. A megyeszékhely könyvheti programja — a Megyei Könyv­tár kiállítása é® a könyvvásá­rok mellett — három író-olvasó találkozót hirdet: június 6-án délután fél négykor az Építők Kultúrotthonában Fábián Zol­tán és lapunk művelődéspoliti­kai rovatának vezetője, Sass Ervin találkozik a könyvbará­tokkal; ugyanezen a napon, es­te 6 órakor lapunk főszerkesz­tője, Cserei Pál látogat a III- kerületi ifjúsági klubba: míg a csabaszabadi könyvtár vendé­gei június 7-én este 7 órakor Sass Ervin és Tóth Lajos. Ballagtak a holnap munkásai Szombaton délelőtt Békéscsa­bán. az ifjúsági és úttörőház- ban rendezte a 635. sz. Kulich Gyula Ipari Szakmunkásképző Intézet 250 végzős diákjának ballagó ünnepségét. Az ünnep­ség elnökségében helyet foglal­tak a városi és megyei párt-, állami vezetők, a vállalatok kép­viselői. A Himnusz után Gulyás János, az intézet helyettes igaz­gatója mondott ünnepi beszédet. Szólt a három év eseményeiről, a további út lehetőségeiről. Be­szélt a hétköznapi feladatokról, az építőiparban és a szolgál­tatásban elhelyezkedő végzősök­re váró munkáról, majd a szü­lőket köszöntötte, akik áldozatos munkával segítették gyermekei­ket. hogy eljussanak a ballagásig. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa nevében Bocskai Mihályné köszöntötte az ünnepség részt­vevőit. Ezután úttörőfúvósok vo­nultak a terembe, felhangzott a felhívójel, virágot és emlékla­pot osztottak a diáklányok, mi­közben a Központi Tiszthelyet­tes Iskola zenekara pattogó in­dulókat játszott. Búcsúszavak röppentek a teremben, az ün­nepi hangulat kiteljesedett. A második felhívőjel után a har­madéves tanulók képviselője át­adta a KISZ és az iskola zászla­ját az utánuk következő évfo­lyamnak. A szakmunkásvizsga még hát­ra van, de az előzetes felmérés alapján az iskola vezetői a bal­lagási ünnepségen elismeréssel szóltak a legjobbak szorgalmá­ról, társadalmi munkájáról és Rajki Teréznek, Kun Eszternek, IKovács Imrének, Varga Ist­vánnak és még sok kiváló ta­nulójuknak pénzjutalmat adtak át. Az impozáns ünnepség végén Várnai Zseni Tanulj ámulni cí­mű verse hangzott el, majd az Általános Munkás Dalkör műso­ra következett. A Szózat előtt a KISZ Megyei Bizottságának ne­vében Vizsnyiczai László szólt a holnap munkásaihoz. Párhu­zamot vont a napokban átadott Gagarin Hőerőmű építőinek és a most végzett tanulóknak a munkája között. Valamennyien komoly megfeszített munkát vé­geztek, ez viszont mindkét eset­ben még csak az alapokat je­lenti; a munka dandárja ezután következik, aminek során a munkásosztály tagjai közé lé­pett diákoknak be kell bizonyí­tani, hogy eredményesen tud­ják hasznosítani az iskolában ta­nultakat. A sok száz szülő, diák és tanár ezután átvonult az intézmény épületébe, ahol osztályonként rendeztek bensőséges ünnepsé­geket. R. MILLIÓNYI TÉTEL A gazdálkodás során — anyagbeszerzés, árbevétel — millió­nyi tétel keletkezik évente. Kézikönyveléssel hosszadalmas és nehéz, fárasztó ez a munka. Hogy könnyítsenek a könyvelés­ben dolgozók — főleg nők helyzetén — áttértek a gépi adatfel­dolgozásra az úfkígyósi Aranykalász Tsz-ben. Máris két köny­velőgépen dolgoznak, tartják nyilván a szövetkezet gyarapodá­sát. Képünk Ruck Jánosnét, Mucsi Andrásáét és Gy. Kiss Mar­git©! mutatja be. (Fotó; Gál) 1

Next

/
Thumbnails
Contents