Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
1848* márus 25. A magyar Statisztikai Hivatal szervezése Befejeződött az EDÜ Aranyeső a gálaesten Mai életünk elképzelhetetlen a statisztikák mindent átfogó, alapjaiban és összefüggéseiben kimutató és elemző adatszolgáltatása nélkül. Az ország egész társadalmi és gazdasági életének minden jelentős megnyilvánulását figyelemmel kíséri, rögzíti a statisztika és alapot ad az országos, vagy területi irányító szervek nagy fontosságú tervezőmunkájához. A magyar statisztikai tevékenység első lépéseit 1848-ban tette meg, amikor az első felelős magyar minisztérium intézkedett az Országos Statisztikai Hivatal felállítására. A Békés megyei Levéltárban őrzött eredeti iratok szerint 1848. május 25-én Szemere Bertalan belügyminiszter értesítette a megyét, hogy intézkedett az Országos Statisztikai Hivatal felállításáról, mert: „mind a közigazgatás, mind a törvényhozás csak akkor lehet célszerű, igazságos és áldáshozó, ha honunkat tökéletesen és minden viszonyokban ismerjük.” A Hivatal igazgatójául Fényes Eleket nevezték ki, aki 1848. június 19-én már adatokat is kér a megyétől a bányákról, a téglaégetőkről, a szeszgyáraktól, az uradalmi cselédek számáról, a választójogult- sággal bíró polgárokról. 1848 szeptemberében a gyárak, malmok. iparosok és kereskedők összeírásáról intézkedik a Hivatal. A nagy lendülettel megindult munkát azonban fékezték a hadi események, a szabadságharc bukásával pedig teljesen beszüntette működését. Az 1867-es kiegyezés után elsőnek a Földművelés Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében létesült statisztikai osztály, de önálló országos hivatalként csak 1871-ben szervezték újjá, jogállását pedig 1929-ben törvénynyel szabályozták. A felszabadulást követően. 1949-ben a Hivatal tevékenységét a szocializmus építésének szolgálatába állították s ennek megfelelően építettél« ki központi és területi szerveit. Ezzel a kis visszaemlékezéssel elismeréssel kívántunk adózni annak a rendkívül nagy jelentő- gű és közhasznú munkának, amelyet a mai Központi Statisztikai Hivatal és szervei végeznek az ország és dolgozó népünk érdekében. R. F. OPERAELŐADÁS BÉKÉSCSABÁN Massenet: Manon A szegedi oper aegyú ties be- f késcsahai előadássorozatának utolsó bérleti bemutatójára hét. főn este került sor a Jókai Színházban. Az est műsorán Masßenet: Manon című operája szerepelt. A századforduló ün_ népéit francia zeneszerzőjének operáit ma már alig játsszék a világ dalszínházai, mindössze néhány lemezfelvételről elhangzó ária menti meg a teljes elf éledéstől a komponistát és műveit. Mindenképpen szimpatikus tehát a szegedi operaegyüttes bátor vállalkozása, mellyel műsorára tűzte Massenet művét, egyrészt mert hozzájárult az opera újrafelfedezéséhez, másrészt pedig követendő példát mutatott a fővárosnak is. ahol a felszabadulás óta nem került színre a Manon. Massenet az opera témáját Prévost regényének egy olyan részletére építette, melynek cselekménye, szereplőinek karaktere megfelelt a zeneszerző finoman érzelmes lírai hangvételének. (Néhány évvel később Puccini is operát írt a Manon- ból.) Versényi Ida rendezői koncepciója is elsősorban a romantikusabb, líraibb momentumokat állította előtérbe, Sza- latsy István zenei vezetése is ennek hangsúlyozására töreke. j dett. de ennek az elképzelésnek alátámasztását szolgálták | Sándor Lajos ötletes díszletei es Gombár Judit korhű jelmezei is. Hálás feladatot kapott a címszerepet éneklő Berdál Valéria. Manon sokoldalú szerepének megformálása, igényes zenei anyagának interpretálása komoly felkészültséget igényel. Berdál Valéria mind hangban, mind alakításban elismerésre méltó teljesítményt nyújtott. Vargha Róbert (Dos Grieux lovag) eddigi legjobb alakítását láttuk. A szépen sikerült álomária, valamint a szerelmi kettős és a kolostori je’enet duettje az előadás legemlékezetesebb percei voltak. A népes szereplő- gárdából különösen a női hármas (Fekete Mária, Halászi Éva. Gortva Irén) és az apát éneklő Sinkó György teljesítménye keltett figyelmet. Gyi. mesi Kálmán Lescaut kapitánya valamivel harsányabbnak (olykor már-már buff ónak) tűnt a kereténél. A kórus és a táncosok is dicséretet érdemelnek. Összegezésként megállapítható. a szegedi operaegyüttes bérleti sorozata — kisebb hiányosságokat leszámítva — jól sikerült. Az előadások közönségsikere azt bizonyította, hogy a békéscsabai operakedvelők méltányolják az igényes művészi törekvést. Mindez mintegv biztosíték arra hogv a jövő évad előadásait is hasonló érdeklődés és elismerés kíséri majd. Dr. Papp János Máius 26-tól június 3-ig: Mezőhegyes! Napok Az jdén, május 26-tól június I 3-ig rendezik meg a Mezőhe- gyesi Napokat. A program má- j jus 26-án, délután 4 órakor az j általános iskola tornaünnepélyével kezdődik, majd este 6 óra- ' kor a helyi amatőr képzőművészek és fotósok kiállítását nyit- j ják meg. Este 7 órákor Molnár C. Pál festőművész és Bányai \ József szobrászművész tárlatát látogathatják meg az érdeíklőÉrtesités! A kamutl „BÉKE” Étterem értesíti a kedves vendégéit, hogy 1973. május 26-án, szombaton zártkörű rendezvény miatt zárva lesz. 167586 dók. Másnap megyei MEDOSZ- napot rendeznek lovasfelvonulással, sportversenyekkel, este 7 órakor pedig a szabadtéri színpadon a Balassi táncegyüttes mutatja be műsorát. A további programból kiemelkedik május 28-án este 7 órakor a helytörténeti kiállítás megnyitása, máju$ 30-án a kereskedelmi nap, május 31-én a fórum, melyen Mezőhegyes nagyközség párt-, gazdasági és tanácsi vezetői találkoznak a dolgozókkal. Június 2-án lesz az országos területi és nemzetközi lovasverseny és bemutató, június 3-án pedig reggel 9 órakor az országos területi és nemzetközi lovas- verseny. Ezen a napon a szabadtéri színpadon délután 5 órakor kezdi műsorát a Corvina együttes. Az Erkel Diákünnepek négynapos programjára a szerdai gálaest tette fel a koronát, azaz az aranyérmeket. Tizedik éve van diákfesztivál Gyulán, de soha nem volt ilyen zsúfolt a gálaest nézőtere, mint az idén. Sokan már a délutáni órákban gyülekeztek az Erkel Művelődési Központban. Hét órakor Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a diákfesztivál résztvevőit, akik — mint mondotta — ismét magasabbra emelték a művészeti bemutatók színvonalát. Valóságos aranyeső következett és zúgott a taps, örömtől ragyogtak az arcok. A tíz művészeti ágban és a Haza és szabadság vetélkedőn nyújtott teljesítményükért a Bács megyeiek szólistái és együttesei 15, a Békés megyeiek 21, a Csongrád megyeiek 19. a szegediek 32 és a budapesti diákok 9 aranyérmet vettek át. A mezőnyben kiemelkedően jól szerepeltek a Szegedi Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola és a Radnóti Gimnázium hangszeres szólistái és kamaraegyüttesei. Ebben a művészeti ágban az eddigi EDÜ-k történetében minden esetben ők nyerték a legtöbb aranyat. Mielőtt elkezdődött a gálaműsor, a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztályának képviselője néhány aranyérmes együttesnek, szólistának meghívólevelet adott át, amely a június 11 és 13 között Budapesten megrendezésre kerülő centenáriumi diáknapokon való fellépésre jogosít. A nézőtér elcsendesedett. A szegedi Tömörkény Gimnázium 80 tagú énekkara Kodály kórusművével kezdte műsorát. Ezután a szentesiek diákszínpada következett. Nagy taps fogadta őket, hiszen előző este a vár előtti pódiumon sokán látták már vidám népi játékukat- A közönség kérésére a gálán is ezzel a műsorral szerepeltek. Népdalaik és kedves humoruk ezúttal is harsány nevetést aratott. A következő percben hangversenypódiummá változott a színpad, a derültséget Keller László csongrádi diák zongoramuzsikája élvezetének ésöndje váltotta a teremben. A zene előcsalogatta a négy nap lelkes, izgalmas pillanatait. kedves emlékeit. A Budapesti Kossuth Gimnázium német tança a közelgő berlini Világifjúsági Találkozó hangulatát előlegezte. Egy szegfűvel tűzött kalap tánc közben leesett, de „oda se neki, már megvan az arany...” Aztán a hegedűszó vette át a varázslat szerepét. Az elsőéves diáklány játéka oly csöndet teremtett, mintha nem is ezer néző előtt, hanem üres próbateremben játszana. József Attila Eszmélet című versét tiszta, felnőtt intellektussal tolmácsolta Bácskai János szentesi aranyérmes, majd pol-beat-esek, táncosok következtek és végül a budapesti Veres Pálné Gimnázium kórusa zárta a gálaestet. Aki látta a bemutatókat, megnyugodhatott: messze földön híres amatőrművészetünk nem marad utánpótlás nélkül. Az 1973-as Erkeil Diákünnepek résztvevői önmaguk és egymás örömére mutatták be előadóművészetüket. Sokan már nem is középiskolás fokon! Nem ádáz verseny volt ez, hanem nemes vetélkedés, ahol mindenki nyert négy feledhetetlen napot. Az aranyérmes bemutató után a Várfürdő bejáratánál, a fák alatt táncolt a diáksereg. Magasra csapott a jókedv. Éjfélkor dalolva búcsúzott egymástól és Gyulától a kétezer diák. ^ Nagy tapsot kapott Marsi László, a gyulai néptáncos diák A legszebben felvonulók dijat Budapest diákjai nyerték. Képünkön Szabó Miklós, a KISZ MB első titkára adja át Gaál Ivánnak, a KISZ Budapesti Bizottsága osztályvezetőjének a serleget.
