Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
Változatlan í így elem kíséri a lakossági szolgáltatások fejlesztését ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtöA lakosság részére végzett ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások a Minisztertanács 1969-ben hozott határozata után valamennyi ágazatban jelentősen fejlődtek. A negyedik ötéves terv időszakában előreláthatóan a textiltisztító - ipar megkétszerezi az egy főre jutó mosási és tisztítási tevékenységét, a gépjárműjavítási kapacitás 6,5 millió óráról 19 millió órára nő, javul a háztartási gépek és az elektroakusztikai berendezések szerviz- szolgálatának műszakj színvonala is. Nem kielégítőek az eredmények a lakosság széles rétegeit érintő lakáskarbantartási tevékenységben. A tervezettnél lényegesen lassabban fejlődtek az úgynevezett hagyományos szolgáltatások is. Az országos kölcsönzőhálózatban sem elég erőteljes a fejlődés. A bizományi tevékenység ugyan némi javulást mutat, de ez a szolgáltatás is jelentősen elmarád az igényektől. Nem tapasztalható kellő előrehaladás a személyi szolgáltatások kulturáltságában sem. A kereskedelmi és áru- szállítási szolgáltatások színvonala általánosságban kielégítő, de az igényeknék még nem tudnak mindenütt megfelelni. A műszaki, technikai színvonal az elmúlt években elsősorban a kiemelt szolgáltatásoknál fejlődött számottevően. A textiltisztító iparban, a gépjárművek, a háztartási gépek és a A fenti cím önkényes, de nem félrevezető. A kormányhatározat szerint megszervezendő intézmény hivatalos neve Állami Hivatal lesz, ám annak egyik célja, illetve a működésének egyik eredménye várhatóan éppen a bürokrácia csökkentésében mutatkozik majd meg. A határozatról a kormány ülését követően már hírt adtunk, de talán azok figyeltek fel rá a legkevésbé, akik a legtöbbet átkozzák a bürokratikus ügyintézést. Bizonyára akadtak, akik a hír láttán — megint egy hivatal felkiáltással — a gyakran amúgy is körülményes hivatali munka újabb fékezőjét vélték felfedezni. A közreadott tények ismeretében nyugodtan állíthatjuk, ettől a hivataltól az ellenkezőjét, az ügyintézés egyszerűsítését, gyorsabbá tételét remélhetjük. Jelenleg az állami szervek, a tanácsok, a vállalatok és a különböző intézmények mind több és egymással párhuzamos szemé, lyi nyilvántartást vezetnek az ország lakosságáról. Előfordul, hogy egyetlen személynek külön van adó., egészségügyi, gépkocsitartási lapja és valamennyi kartotékon külön kitöltve az alapadatok név, lakcím, anyja neve, stb. A jelenlegi rendszer mellett szükség van arra is, hogy a nyilvántartást vezető szervek egymást kölcsönösen értesítsék a beérkezett vagy megváltozott adatokról. Hogy ez mennyire korszerűtlen és mennyi munka- többletet okoz. azt igazoljuk most az anyakönyvvezetök példájával. Egy emberöltővel ezelőtt, amikor legtöbben a lakóhelyükön szültek, érthető volt, hogy ott anyakönyvezték és ez nem is jelentett semmilyen komplikációt. Most a legkisebb településről is szülőotthonba vagy kórházba mennek a kismamák, így aztán mindjárt az első pillanatban megkettőződik az adminisztráció, a születés helye és a lakóhely szerint illetékes tanácsnál is. Kü_ lönböző okok miatt szükség lehet arra is, hogy az anyakönyvvezetésről értesítsék például a gyámügyi, bírósági szerveket, az SZTK-t, az egészségügyi hatóságot és még lehetne sorolni a csaknem harmincféle szervet, ahová bizonyos esetekben adató, kát kell szolgáltatnia az anya- k önywezetőnek. Nem nehéz clhíradástechniíkai cikkek javításánál egyre szélesebben alkalmazzák a korszerű technikát. Az állami ég a helyiipar eddig több száz millió forint értékű állami támogatást használt tel a szolgáltatások fejlesztésére. Előfordult azonban, hogy a támogatás egy részét olyan berendezések, felszerelések vásárlására fordították, amelyek csak közvetve vagy egyáltalán nem szolgálják a lakosság jobb ellátását. A vállalatok és a szövetkezetek a szolgáltatások növelésére nyújtott kedvezmények ellenére még mindig inkább az árutermelés és az áruforgalom, valamint a közületi szolgáltatások fejlesztésében érdekeltek. Csak szűk körben alkalmazták azokat az anyagi ráfordítást nem igénylő szervezési megoldási at, amelyeket a kormányhatározat a jövedelmezőség javítására lehetővé tesz. Az illetékes szervék véleménye szerint az állami ipar intenzívebb fejlesztése ellenére továbbra is túlnyomóan a szövetkezeti és a magánszektorra hárul a lakossági szolgáltatások ellátása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a kormány 1969-es határozatában foglalt célok, fejlesztési elvek és módszerek a négy év tapasztalatai alapján helyeseknek bizonyultak, ezért törekedni kel] a határozat további J következetes végrehajtására. I (MTI) képzelni, hogy milyen fokozott mércékben terheli mindez — kÚ_ ionosén a kisebb apparátussal dolgozó — ügyintézést. Mindkét fél — az állampolgárok és hivatalok — számára az is fokozta eddig a megterhelést, hogy a nyilvántartásokba gyakran kerül pontatlanság, és a hivatali munka túlterheltsége miatt sohasem voltak az adatok napra készek. Ráadásul az embereket különböző célból — válasz, tójogosultság, tankötelezettség, sorkötelezettség megállapítása stb. — újra és újra össze kellett írni. Az állampolgárokat bosszantotta, hogy bár az igazolásokra rendszerint nem nekik volt szűk ségiik, hanem a hivataloknak^ mégis nekik kellett szaladgálniuk a papírokkal. A kormány- határozat szerint megalakítandó Népességnyilvántartó Hivatal ezt és a fent említett korszerűtlenségeket szünteti meg. Az ország minden lakosáról olyan ada. tokát gyűjtenek és vezetnek, amelyekre az országos és a helyi államigazgatási, gazdasági, egészségügyi és egyéb szerveknek szükségük van vagy a későbbiekben szükségük lehet. Az adatokat modem számítógépekkel dolgozzák fel, tárolják és — az ügyfelek számára talán ez a leg. fontosabb — ha igazolásra van szükség — a gép azt is mindjárt kézbe adja. A gépekben tárolt adatok alapul szolgálnak majd az országos tervek elkészítéséhez, a kü'önböző összeírá. sokhoz, statisztikai összesítésekhez. Mindehhez gyorsan tegyük hozzá: mindez nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Kö. rültekintő tervezésre, a leggazdaságosabb módszer kialakítására van szükség. Habár az új hivatal 1971. július 1-én alakul meg, az eddig elméletben elképzelt szervezetet a gyakorlatban már kipróbálták a most lezajlott tanácsválasztások idején Pécsett. A tapasztalatok kedvezőek és így remélhető, hogy 1975. ben a választási összeírásokkal egyidőben valamennyi magyar állampolgárról összeírt alapadatokkal megteremtik Magyar, országon a népesség nyilvántartásnak mindannyiunk számára hasznos, előnyös. korszerű rendszerét. P. M. kön ülést tartott. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány megtargj’al- ta és jóváhagyta a KGST soron következő. XXVII. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. A pénzügyminiszter előterjesztette az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tervezetét. A kormány az előterjesztést elfogadta és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot terjessze az országgyűlés elé. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országé« Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdaság 1973. I. negyedévi fejlődéséről. A jelentés megállapítja, hogy az ipar termelése a tervezett ütemben, az építőipar annál valamelyest mérsékeltebben növekedett. A tavasz] mezőgazdasági munkákat rendben elvégezték. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben növekedett, élénkült a kiskereskedelmi forgalom. A kivitel növekedése továbbra is meghaladja a behozatalét. A gazdasági munka eddigi eredményei kedvező feltételeket biztosítanak az 1973. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. A kormány megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését az I. negyedévi munkaügyi helyzetről. Az első negyedév munkaügyi helyzetét a kedvező folyamatok további erősödése jellemezte. A foglalkoztatottak létszáma az előirányzatnak megfelelően, mérsékelten emelkedett. A szocialista iparban a termelékenység növekedési üteme megközelítette az éves előirányzatot. A kísérleti bértömegszabályozás bevezetése a kijelölt 16 vállalatnál általában fokozta a munka- és üzemszervezési tevékenységet. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1973. I. negyedévi termékforgalomról és a kontingen- j sek teljesítéséről. A jelentés megállapítja, hogy az anyagellátás általában megfelelő volt. A készletek kedvezően alakultak. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökségének és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a lakossági, ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére hozott kormányhatározatok végrehajtásáról ; szóló jelentéseit. Az elmúlt négy évben a szolgáltatások valamennyi ágazatban fejlődtek. Leggyorsabban a gépjármű szervizhálózat bővült és korszerűsödött. A növekedés átlagos ütemét meghaladja a háztartási gépek és a híradás- technikai cikkek javítása, a textiltisztítás, a kereskedelmi szolgáltatások és a lakossági áruszállítás fejlődése. A lakáskarbantartás fejlődése elmarad l az előirányzattól, a tervezettnél lassabban fejlődtek a hagyományos szolgáltatások is. A kormány a jelentéseket tudomásul vette. Felhívta az érintett minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, vizsgálják meg és elemezzék a szolgáltatások ösztönzésének továbbfejlesztési lehetőségeit, dőlQ esÊMïïs^ 1973. MÁJUS 25. gozzák kj az otthoni javítási tevékenység fokozott elterjedésének feltételeit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az egyes népgazdasági ágakhoz tartozó szövetkezetek tevékenységéről készített összefoglaló jelentést. A szövetkezetek munkájukkal hasznosan járulnak hozzá a népgazdasági szük_ ség'.etek gyors és rugalmas kielégítéséhez. Termelő és szolgáltató tevékenységük bővítése, működésük tervszerűségének és hatékonyságának növelése érdekében erősíteni kell a szövetke. zetek ágazati irányítását. Tovább kell fejleszteni a minisztériumok és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei között az együttműködés formáit, mód. szereit. Az Orazágos Tervhivatal elnöke. a pénzügyminiszter, a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztése alapján a kormány a KGST-tagál' a mok - kai létrehozandó hosszabb távú gazdasági megállapodások előkészítésére irányelveket hagyott jóvá. A közelmúltban megkezdődtek az 1976—1980 évekre szóló tervegyeztetés munkálatai, ezért különösen fontos, hogy az illetékes szervek a nemzetközi gazdasági kötelezettségek vállalását jól előkészítsék. Ennek érdekében a felügyeletet gyakorló minisztereknek gondoskodniuk kell arról, hogy az érintett vállalatokat a munkába bevonják, s számukra a szükséges tájékoztatást kellő időben megadják. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Amint már beszámoltunk róla lapunkban, kedden kezdődött el Békéscsabán a területi statisztikai szekció háromnapos tudományos ülésszaka. A kedd délutáni plenáris ülés után másnap, szerdán két szekcióban folytatódott a tanácskozás. Az első szekcióban az előadók és a felszólalók az anyagi termelés és a lakosság életszínvonala vizsgálatának területi kérdéseit* míg a másikban a település-hálózat fejlődésének kérdéseit elemezték. Tegnap, csütörtökön délelőtt a területi statisztikai szekció dr. Kiss Albert kandidátusnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének vezetésével a Kulich Gyula, Ifjúsági és Úttö- rőházban rendezett plenáris üléssel folytatódott. A megjelentek nagy figyelemmel hallgatták meg a baráti szocialista országok képviselőinek a regionális statisztikai kérdésekről, módszerekről és további fejlesztésekről szóló előadásait. Elsőként Stefan Kolev, a bolgár KSH elnökhelyettese tartott előadást, majd - Ivan Docsevm a bolgár KSH osztályvezetője szólalt fel. Ezután Jan Kazimournak, a csehszlovák KS(H elnökének előadása hangzott el, amelyet Szlo- bodan Bosznicsnak, a jugoszláv KSH tanácsosának referátuma követett. A plenáris ülésen ezt követően Edward Buidenznek, a lengyel KSH főosztályvezetőjének, Dieter Noachnak, az NDK állami KSH főosztályvezetőjének és Eberhardt Pfabnak, a ber- Kni igazgatóság vezetőjének, nehézipari miniszter előterjesztését az energiahordozók megválasztására érvényes* döntési hatáskörök módosításáról. Utasította a nehézipari minisztert, hogy az energiahordozók engedélyezésének új határértékeit rendeletben szabályozza. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tájékoztató jelentését az 1972. évi munkavédelmi helyzetről. A jelentés megalapítja. hogy az eltelt évben javult a munkavédelmi tevékenység, nagyobb gondot fordítottak a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ezek eredményeként több év után örvendetesen csökkent a balesetek száma, amely tavaly alacsonyabb volt, mint az utóbbi 20 esztendőben bármikor. Az elért eredmények megszilárdítása, illetve továbbfejlesztése érdekében a kormány felhívta az állami irányító szervek és a vállalatok vezetőinek figyelmét arra, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a munkavédelmi rendelkezések következetes végrehajtására. fordítsanak nagyobb gondot a leggyakrabban balesetet okozó körülmények felszámolására, különösen a járművek által okozott balesetek csökkentésére. A kormány a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztése alapján, a tanácstörvény rendelkezésének megfelelően a fővárosi ' és megyei tanácsok elnökeinek és elnökhelyetteséinek megválasztását jóváhagyta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) majd Alexandra Radocsánnak, a román KSH osztályvezetőjének előadása hangzott el. Egyrészt g baráti szocialista országok képviselőinek előadásaihoz, másrészt a már korábban megtartott referátumokhoz szóltak hozzá ezután többen is. Nevezetesen Szilágyi Imre, a KSH Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának vezetője, Klon- kai László, a Csongrád megyei Igazgatóság osztályvezetője, Novak Zoltán, a Vas megyei Igazgatóság osztályvezetője, majd Hadházi Gyula, a budapesti Igazgatóság vezetője, Faluvégi Albert, a KSH csoportvezetője és Szegedi Pál, a Győr-Sopron megyei Igazgatóság vezetője. Ezután Kovács Tibor, a területi statisztikai szekció titkára foglalta össze a háromnapos tudományos ülésszak tapasztalatait s elmondotta, hogy 28 előadás hangzott el. Megállapította: az előadásokból és a vitákból kitűnt, hogy a területi statisztikai vizsgálatok egyre em~ berközpontúbbá válnak; s a mostani rendezvény érdeme továbbá, hogy hozzájárult az elvek tisztulásához is. Az elnöklő dr. Kiss Albert kandidátus zárszavában hangsúlyozta, hogy a tudományos ülésszak kölcsönösen gyümölcsöző volt valamennyi hazai és külföldi statisztikai szakember számára. Mindezért köszönetét fejezte ki Békés megye és Békéscsaba párt- és állami szerveinek, valamint a tudományos ülésszak szervezőinek és rendezőinek. Bürokráciacsökkentő hivatal Befejeződött a területi statisztikai szekció tudományos ülésszaka Tegnap szólaltak fel a külföldi résztvevők ti»- Pl
