Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-25 / 120. szám
A MEGYEI P ÁRT Bl ZOT TS AG tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁJUS 25.. PÉNTEK Ara 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Hosszú évekre Kedden, ötnapos látogatás után hazautazott a Német Szövetségi Köztársaságból Leonyid Brezsnyev. az SZKP főtitkára, aki még hétfőn este szovjet—NSZK közös nyilatkozatot írt alá vendéglátójával, Willy Brandt kancellárral. A bonni megbeszélések záróokmánya — állapította meg a francia 1’ Humanité — kétségtelenül az elmúlt 25 év európai történetének egyik legfontosabb dokumentuma. Elsősorban politikai vonatkozásai teszik azzá, amelyek hosszú időre rányomják majd bélyegüket a szovjet—nyugatnémet és általában a kelet— nyugati kapcsolatokra. Rendkívül jelentősek azonban az együttműködés példá nélküli méretű gazdasági vonatkozásai is. Tömör és találó ez a francia értékelés. A közös nyilatkozatokból ítélve a beteljesült- nél, az elvégzettnél még fontosabb és biztatóbb az, ami a jövő lehetőségeit illetően felrajzolódott. A látogatás gyümölcse három államközi megállapodás: a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési, a kulturális kapcsolatokról és a légiforgalomról kötött megegyezés. De ez csak kóstoló azokhoz a nagyszabású ipari tervekhez és közös vállalkozásokhoz képest, amelyekről a két ország cégei behatóan tanácskoznak. Egyet. mutatóba, megemlít a közös nyilatkozat is: a Szovjetunióban nyugatnémet részvétellel építendő kohászati kombinátot, amelyet — előzetes értesülések szerint — az iparágban a világon legnagyobb és legkorszerűbb technológiájú, berendezésű létesítménynek szánnak. A termelési hatékonyságon és a kereskedelmi előnyökön till az ilyen gazdasági ügyletnek megvan a maga „nagypolitikai” összefüggése. Minthogy ezek az ügyletek hosz- szú-hosszú évekre szólnak, s a két ország életének rendkívül fontos szektorait közvetlenül is összekötik — az államközi kapcsolatok, sőt az összeurópai viszonylatok stabilitását feltételezi. Ilyen módon az európai feszültség további, gyors iramú enyhülésének jele és ösztönzője a látogatás és az eredményeit rögzítő közös okmány. A két államférfi aláírását viselő nyilatkozat a Helsinkiben folyó sokoldalú konzultáció „hamaros befejeződését” ígéri, hogy aztán „a legközelebbi jövőben összehívják” magát az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó tanácskozást. A küldöttség szóvivőjét. Zamjatyint. a TASZSZ vezérigazgatóját már kevésbé kötik államférfim meggondolások. Pontosabb dátumot mondott a sajtóértekezleten, kijelentette, hogy reálisnak látszik az értekezlet összehívásának június végi időpontja. Van a szovjet—NSZK közös nyilatkozatnak egy olyan mondata, amely közvetlenül Magyarországra is vonatkozik. Miután a két fél előrevetítette a csehszlovák—NSZK tárgyalások sikeres befejezését „a müncheni probléma lezárása” alapján, Brandt „hangoztatta a szövetségi kormány készségét, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen mindazokkal a keleteurópai országokkal, amelyekkel még nem áll diplomáciai viszonyban”. Leonyid Brezsnyev teljesen indokoltan beszélhetett a nyugatnémet televízióban elmondott nyilatkozatában arról, hogy sikeresen hajtják végre az'SZKP XXIV. kongresszusának útmutatását a gyökeres fordulat végrehajtásáról az európai szárazföldön. Ez a teljesen szabadon előadott televíziós beszéd, amely — értesülések szerint — rendkívül kedvező fogadtatásra talált az NSZK közvélem ényében, így vázolta a további célt: „Egyszer, s mindenkorra a múltba keE tűnnie annak az Európának, amely nemegyszer volt borzalmas rombolásokat és embermilliók pusztulását okozó agresszív háborúk tűzfészke. Mi azt akarjuk, hogy új kontinens lépjen a helyébe, a béke, a kölcsönös bizalom és az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kontinense.” Hazánkba érkezett Borisz Volinov iíriiaiós-ezredes, a Szojuz—5 parancsnoka Csütörtökön az MSZBT meg- ! hívására Budapestre érkezett Borisz Volinov űrhajós-ezredes a Szovjetunió hőse, a Szojuz—5 parancsnoka. A kedves vendég, aki öt napot tölt Magyarországon. többek között részt vesz a Gyöngyösvisontaí Gagarin Hőerőmű átadási ünnepségén. Megérkezésekor a Ferihegyi repülőtéren felidézte az első űrhajósról őrzött emlékeit. — Mindenekelőtt szeretném tolmácsolni a szovjet űrhajósoki forró üdvözletét és jókívánságait a magyar népnek — mondotta. — A világ első űrhajósára, Jurij Gagarinra nagy tisztelettel, forró baráti érzésekkel gondolok vissza. Sok közös emlék, élmény fűz hozzá. 1960-ban együtt léptünk be az első szovjet űrhajós-csoportba, s kezdtük meg a nagy felkészülést. Mélyen él bennem Gagarin embersége, becsületes élete, munkája. Túlzott óvatosság a bérfejlesztési lehetőségek kihasználásában Az épitőszakszervezet központi vezetőségének ülése Az Építők Dózsa György úti Székházában, csütörtökön ülést tartott az Építők Szak- szervezetének központi vezetősége. Gyöngyösi István főtitkár összegezte az MSZMP Központi Bizottságának novemberi határozata óta végzett szakszervezeti munka eredményeit és hiányosságait. Megállapította, hogy az építőiparban nagy közéleti aktivitást váltott ki a határozat, s általában megfelelő a feladatok időarányos teljesítése ist Szóvá tett azonban sok | olyan jelenséget, amely ké- j sőbb már hátráltathatja a i feladatok végrehajtását. Többek között rámutatott arra, > hogy jó néhány helyen túlzott óvatosság tapasztalható a vállalati bérfejlesztési lehetőségek kihasználásában. Az év hátralevő részében azonban elgendő idő áll a vállalatok rendelkezésére a bérfejlesztési és egyéb kedvezőtlen jelenségek megváltoztatására, a hibák kijavítására. (MTI) M A ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS <3. oldal) • ŐSKORI LELETEK ENDRÖD HATARÁBAN (4. oldal) • MEGSÚGOM MAGÁNAK (4. oldal) • BEFEJEZŐDÖTT AZ EDÜ (5. oldal) • TŰZ BÉKÉSEN (8. oldal) Napirenden : a pedagógus-bérgazdálkodás Ülést tartott a Pedagógusok Szaksservezetenek központi vezetősége Az elmúlt két esztendő peda- i gógus-bérgazdálkodásának tapasztalatait összegezték csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetőségi ülésén. A tanácskozás mélyrehatóan elemezte az alsó- és középfokú, valamint a felsőfokú oktatási intézményeikben elért eredményeket, a jelentkező hibák Okait és a továbblépés lehetőségeit. — Az a bérgazdálkodást rendszer, amelynek szükségességét az akkor érvényes, túlzótMMIMMIUNIIINIWllHIHIflW Zsebszámológép kanadai lieene alap ián A Híradástecmukai fűző vetkezet a budapesti Nemzetközi Vásáron mutatja be először a kanadai, licenc alapján kanadai kooperációban készülő elektronikus zsebszámológépét. A zseblámpa nagyságú rendkívül elmés műszer minden alapműveletet automatikusan végez. Egy-egy műveletet egytized másodperc alatt old meg. (MTI totó — Balassa Ferenc — KS) tan a szolgálati időre alapozott bérrendszer kritikája során éppen tíz évvel ezelőtt ismertük fel, beváltotta a hozzá fűzött reményeket — hangsúlyozta szóbeli előterjesztésében Hámori Sándor osztályvezető. Bevezetése megszüntette a korábbi kötöttségeket. Növelte a ténylegesen gazdálkodó oktatási, szakigazgatási szerveik, ezen belül is különösen az intézmények önállóságát, hatáskörét és felelősségét. Az elmúlt esztendőben elért eredmények összességükben is jelentősek. A pedagógusok alapbérében elért 2,6 százalékos, az egyéb dolgozók 2,9 százalékos bérszint-növekedése a megfigyelt öt év viszonylatában a legmagasabb. A pedagógusok 74,8 százaléka, az egyéb dolgozók 73,1 százaléka kapott tavaly átlagban a kétheti fizetést már meghaladó összegű jutalmat A felsőoktatási intézmények helyzete az alsó- és középfokú oktatási intézményekben elért eredményekhez hasonlítva kedvezőtlen, az elmaradást sajátos helyzetükkel — a bérgazdálkodásnak. a központi ellenőrzésnek a késői bevezetésével — lehet magyarázni. További tennivalóként az előadó javasolta, hogy a Művelődésügyi Minisztériumot a központi vezetőség kérje fel: lehetőleg még ebben az évben valamennyi felsőoktatási intézményben vizsgálja felül a bérgazdálkodást. Az egyes megyék, megyei városok átlagbérei az országos átlagtól meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak, elsősorban a megyei városok és Budapest javára. Ebben fontos szerepet játszik, hogy az egyes megyék milyen szintről indultak. Budapesten például az elmúlt öc év alatt az átlagbérek növekedése elmarad az országos átlagtól, ennek ellenére rangsorban ma is a második helyen áll. Az adatokból megállapítható, hogy az egyes pedagógus-műn. kakörök átlagbéreinek növekedése az elmúlt öt év alatt körülbelül azonos. (Némileg gyorsabb a középiskolai tanároknál és a óvónőknél.) Feltűnő viszont, hogy az osztályfőnöki pótlék bevezetése például nem mutatkozik többletként az általános és középiskolai tanárok átlagbérében. A bérpolitika, a bérrendszer és a pedagógus-ellátottság közötti kapcsolatot a jövőben sokrétűbben keE vizsgálni. Elsősorban a megyékben, területenként. Ezek tapasztalatai alapján egy későbbi időpontban szükséges országosan is felmérni, elemezni a helyzetet. (MTI)
