Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

Üzemek az óvodák, bölcsődék bővítéséért A gyermekintézmé­nyek ellátottságának kér­dése szociálpolitikai, nőpolitikái es társadalompolitikai kérdés. A termelőmunkában a munkaképes korosztály nagyobb létszámban vesz részt, mint (korábban. Ugyanakkor társadalmunktól a ma embere egyre magasabb életnívót vár el. aminek anyagi alapja csák az új értéket elő­állító emberi munka lehet. A családi szervezet munkameg­osztása jelentős mértékben meg­változott az elmúlt két évtized alatt. A nőnek — az édesanyá­nak — a háztartási, a ház kö­rüli munkát, a gyermeknevelést a termelőmunkával párhuzamo­san kell ellátnia, ami nem cse­kély feladat. Ezeknek a feladatoknak az enyhítését kivárjják megoldani a gyermekintézményeink, me­lyek férőhelyeik tekintetében, sajnos nem tudnak megfelelően lépést tartani' az igényekkel. Az említett gondok megoldása érdekében a békéscsabai városi tanács felmérést végzett az óvo­dai igényekről, amely szerint közel 3 000 óvodás korú gyer­mek él a megyeszékhelyen. A bölcsődei gondok valamelyest kisebbek, mint az óvodaiak. A gyermekgondozási segély lehe­tőséget ad az édesanyáknak, hogy otthon maradjanak gyer­mekükkel. A tanács vezetői ki­dolgozták az óvodákra vonat­kozó bővítési intézkedésüket. Társadalmi összefogással, a gaz­dasági erők koordinálásával a férőhelyek bővítését tovább kell növelni. A meglevő bölcsődék­ben és óvodákban gazdaságos átalakítással újabb férőhelyeket kell kialakítani. Átadás előtt van a Mokri utcában egy 50 fé­rőhelyes óvoda, a Szigligeti ut­cában egy 150 férőhelyes óvoda és egy 60 férőhelyes bölcsőde építése megkezdődött. A ter- j vekben szerepel továbbá a KISZ-lakótelepen egy 50 férő- ! helyes óvoda építése is, aminek a kivitelt munkái a harmadik negyedévben kezdődnek meg. Az anyagi fedezetet a vállalatok közös összefogásával kívánják biztosítani — tájékoz­tatott Babák György elnökhe­lyettes. Kétoldalú szerződés megkötésére kértük fel a válla­latokat. Ennek lényege: a fej­lesztéshez a dolgozók létszámá­nak arányában járuljanak hoz­zá — 4 évi egyenlő részletben — és fizessék be a dolgozó­létszám arányában a működési költséget. A tanács viszont biz­tosítja, hogy elhelyezi az üzem dolgozóinak gyermekeit az óvo­dákban és bölcsődékben. Első­sorban pénzbeli hozzájárulásra építettük terveinket. A tárgya­lások és a szerződések eddigi eredménye 6 millió 332 ezer fo­rint fejlesztésre: 509 ezer forint évenként a működtetésre át­utalt összeg. Jelentős nagy­üzemeink maradtak ki, pl. kon­zervgyár, hűtőház, Barnevál. Legjelentősebben a téglagyár és a kötöttárugyár járult a fejlesz­téshez 1, illetve 1,5 miiló fo­rinttal. Az akciót 1971-ben in­dítottuk és ezidáig közel 200-zal j növeltük az óvodai férőhelyeink számát. A bölcsődei férőhelyek j száma 50-nel lett több. Pillanatnyilag a város öt ta­nács; bölcsődéjében 230 férő­hellyel szemben 293 gyermeket helyeztünk el, ami 126 százalé­kos kihasználtságot jelent. Hat üzemi bölcsődénk a 86 százalé­kos kihasználtsági fokon áll. En­nek oka az, hogy a szülők a te­rületi bölcsődékben helyezik el gyermekeiket, mert az kényelme­sebb. A tanácsi bölcsődéknél 1972 első negyedévében végez­tünk szintre hozást, ami azonos feltételeket biztosít minden in­tézménynek. Az elmúlt évben egy gyerekre biztosított műkö­dési kiadás 16 ezer forint, ami megfelel az országos szintnek- A városban 13 tanácsi óvoda van, 50 óvodai csoporttal, ame­lyek kihasználtsági foga 120 szá­zalékos, ugyancsak magas. Az üzemi óvodák kihasználtsága közel azonos a tanácsiakéhoz. Óvodáink működtetéséhez az anyagi feltételek biztosítottak, így 1972-ben egy óvoda; cso­portra 154 680,— Ft jutott. 1972. október 1-én 1 871 gyer­meket vettek fel, 692 vei töb­bet, mint 1967-ben. Sajnos 272 gyermek felvételét így sem tud­juk biztosítani. Legnagyobb problémánk a lakótelepeken van, a másik nagy gond Erzsé- bethelyen jelentkezik, ezeket folyamatosan kívánjuk megol­dani. Két vállalatot kerestem fel és az után érdeklődtem, hogy jelenleg hol tartanak az anyagi támogatással. Szántó Ferenc, a Körösvidéki Cipész Ktsz főkönyvelője így tájékoztatott : — Békéscsabán a fejlesztés főleg a női létszám bővítésén alapul. Figyelembe vettük a tervezett létszám alakulását. Je­lenleg 130 női dolgozót foglal­koztatunk. Ez az év végére 200 fölé emelkedik. Igyekeztünk a fiatal korosztályra támaszkodni. Ennek eredményeként a ktsz vezetősége és a társadalmi szer­vek 232 ezer forintot szavaz­tak meg öt évre óvodai és böl­csődei hozzájárulásra. Az első részletet — 58 ezer forintot — az elmúlt napokban utaltuk át a tanácsnak, ezzel együtt a fenntartási összeget is, ami 24 ezer forintot tesz ki. Az 1,2 millió forint fejlesztési alapunk kevés, de erőinkhez képest úgy érzem, megtettünk minden tő­lünk telhetőt. Faragó István, a gabonafel­vásárló és feldolgozó vállalat szb-ti lkára: — Fejlesztési alapunkból 1973-ban 100 ezer forintot tu­dunk átutalni. A hozzájárulási összegünk azért ilyen alacsony, mert vállalatunk trösztösített. s a fejlesztési alapot a tröszt oszt­ja fel 20 vállalata között. A hozzájárulási összeget hamaro­san átutaljuk. Az elkövetkezen­dő évekre nem tudok nyilatkoz­ni, mivel a tröszt a beruházási keretet a kezében tartja, s csak az év végén közli azt a válla­lattal. A gondok ellenére ked­vezően alakul az óvodai és bölcsődei bővítés Békéscsabán, s éz a társadalpii összefogás eredménye. Szekeres András A békéscsabai szimfonikusok Szolnokon A Népművelési Intézet, a SzoL neki Városi Tanács és a Ságvá- ri * Endre Megyei Művelődési Központ május 28—29-én ren­dezi meg a III. szolnoki szim­fonikus zenekari fesztivált. A BÉKÉS MSm^r,i lm MÁJUS 24. fesztivál második napján ven­dégszerepei Szolnokon a békése csabai szimfonikus zenekar. Mű_ sorukon Schubert V. B-dúr szimfónia, Weiner: Divertimen­to Ï-II. tétel és Bihari: Magyar táncok című műve szerepel. Karnagy: Jankovics Antal. A fesztiválon bemutatkozik a szolnoki, a kecskeméti, a sal­gótarjáni, a tatabányai, az egri és a szabolcsi szimfonikus zene­kar iß. Az EDÜ utolsó verseny napja Kedden este a késői órákra nyúlt a maratoni hosszúságú szólóhangszer-vetélkedő ered­ményhirdetése. A legsikereseb­ben a „profik”, a szegedi Tö­mörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diák­ja; szerepeltek, a tizennyolc aranyéremből nyolcat szereztek meg. Aranyat érdemelt a békés­csabai szlovák tanítási nyelvű gimnázium fuvolistája, Ocsovszki Imre is. Szerdán a hangszeres kama­raegyüttesek voltak a legfris­sebbek, már kilenc órakor meg­kezdték bemutatójukat a zene­iskolában. Régi magyar táncok és Bartók-művek, Haydn-dara- bok és népdalok követték egy­mást; békéscsabai hegedű-duó után szegedi fúvósötös, a kecs­keméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Gimnázium vonósnégyese után gyulai citerazenekar lé­pett a közönség elé. A közönség elé. amely értő módon — leg­több hallgató az előző vagy a következő pillanatban maga is szereplő lévén — figyelte a sok­szor „felnőtt” előadói mércét megközelítő produkciókat. A Mozart-vonósnégyest éppúgy, mint a kisteleid citerások ha­sonlóan ■ remek népdalait. A verseny színvonalát az a puszta adat is jelzi, hogy a bíráló bi­zottság tizenhat együttest ítélt méltónak az aranyéremre. Köz­tük a békési Szegedi Kis Ist­ván Gimnázium és Szakközép- iskola kvartettjét, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium trióját és citerákettősét. A Ikamarakórusoknak kicsi volt a Jókai Művelődési Ott­hon nagyterme. Az udvaron „énekelték be” magukat a mat- rózblúzos, halványkék inges, pöttyös , csokros nyakkendős, is­kolajelvénnyel büszkélkedő együttesek — sa közönségből az utcára is jutott. A nyitott ablakon át hallgatták több tu­catnyian a budapesti Veres Pálné Gimnázium, a szentesi Erősáramú Ipari Szakközépisko­la sa többj érmes énekkar műsorát, köztük a vésztői gim­nazistákét, akik ezüstjükkel a legjobb eredményt érték el a megyéből. Másodpercek alatt formálódott közösséggé a kö­zönség, a nyakban lógó kerámia­medál. az ezüstöskék program­füzet, vagy a piros EDÜ-újság szinte „egyenruhává” lett, alap az azonnali baráti hangú be­szélgetésre. Amit persze csak segített a közös érdeklődés, a zene, a kórusmuzsika szeretete. Délután az Erkel Ferenc Gimnáziumban hirdették ki az országos zenetörténeti és irodai őni pályázatok eredményét —, utóbbiban a tizennégy arany­érem közül kettő lett Békés me­gyei difákoké, az egyik Jantyik Mártáé, a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulója, a másik Be- reczka Balázsé, aki a gyulai 613. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetbe jár. Sopronban adják majd át az aranyérme­ket az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtöpályázat leg­jobbjainak, köztük öt Békés megyei tanulmány készítőinek. Az EDÜ természettudományi tárgyú pályázataira mintegy két és fél száz biológiai, kémiai, fi­zikai, matematikai és földrajzi tanulmány érkezett, amelyekről az volt a bírálók véleménye: a legjobbak doktori disszertáció­nak, egyetemi, főiskolai szak- dolgozatnak is megfelelnének. Huszonhét bronz-, tizennyolc ezüst- és tizenhárom_aranyérem jutalmazta hosszú hónapok, ta­lán két-három év kutatásainak eredményét. A békési diákok közül Dávid Rémusz (elekf gimnázium), Bánfi Margit és Lindeisz Ferenc (gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakkö­zépiskola), Pálmai Szilárd (oros­házi Táncsios Mihály Gimnázi­um és Szakközépiskola) és Pikó Béla (gyomai Kiss Lajos Gim­názium és Szakközépiskola) nyertek aranyérmet. Az Erkel Ferenc sakk-emlék- versenyen három megye diákjai osztoztak az érmeken. A hódme­zővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium háromfős csapata megelőzte a kecskeméti Katona József Gimnázium és a békés­csabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola együttesét. Az EDÜ legnépesebb verseny- száma a nagykórusok bemuta­tója volt — tizenhét iskola együttese lépett színpadra, kö­zülük a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium, a budapesti Veres Pálné Gim­názium, a szegedi Tömörkény István Gimnázium ég Művészeti Szakközépiskola, valamint me­gyénkből, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakkö­zépiskola énekkara nyert arany­érmet. Ezüstöt kapott a gyulai Erkel (címképünkön) és a bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gimná­zium és Szakközépiskola kóru­sa. S ami a legszebb fémcsillo­gásnál is fontosabb: a nézőtér ezen a bemutatósorozaton is zsúfolásig tele volt. a színpadon elhangzó ismert dalokat néma szájmozgással a lenn ülők is énekelték, vidám hangulatú da­lokba ők is belemosolyodták, a komolyabbaknál összeharapták a szájuk’ szélét. S a maguk fel­lépése előtt énekeltek az Erkel Művelődési Központot köriil- ölelő park fái alatt... a Kata­linka, szállj el, vagy a Túrót eszik a cigány finom ritmusai, lehelethalk csipke-dallamai úgy zsongták tele a lombokat, mint amiikor tavasztájt méhek dong- nak-rajzanak a virágokon, ciká­zó örökmozgással segítve köz­ben a jövehdő termés kialaku­lását. <D> Mozart Esz-dúr vonósnégyesét játszották a Uamarazenekári versenyen a kecskeméti enek-zenei gimnázium diákjai. (Fotó: Gál E.)

Next

/
Thumbnails
Contents