Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-24 / 119. szám
Üzemek az óvodák, bölcsődék bővítéséért A gyermekintézmények ellátottságának kérdése szociálpolitikai, nőpolitikái es társadalompolitikai kérdés. A termelőmunkában a munkaképes korosztály nagyobb létszámban vesz részt, mint (korábban. Ugyanakkor társadalmunktól a ma embere egyre magasabb életnívót vár el. aminek anyagi alapja csák az új értéket előállító emberi munka lehet. A családi szervezet munkamegosztása jelentős mértékben megváltozott az elmúlt két évtized alatt. A nőnek — az édesanyának — a háztartási, a ház körüli munkát, a gyermeknevelést a termelőmunkával párhuzamosan kell ellátnia, ami nem csekély feladat. Ezeknek a feladatoknak az enyhítését kivárjják megoldani a gyermekintézményeink, melyek férőhelyeik tekintetében, sajnos nem tudnak megfelelően lépést tartani' az igényekkel. Az említett gondok megoldása érdekében a békéscsabai városi tanács felmérést végzett az óvodai igényekről, amely szerint közel 3 000 óvodás korú gyermek él a megyeszékhelyen. A bölcsődei gondok valamelyest kisebbek, mint az óvodaiak. A gyermekgondozási segély lehetőséget ad az édesanyáknak, hogy otthon maradjanak gyermekükkel. A tanács vezetői kidolgozták az óvodákra vonatkozó bővítési intézkedésüket. Társadalmi összefogással, a gazdasági erők koordinálásával a férőhelyek bővítését tovább kell növelni. A meglevő bölcsődékben és óvodákban gazdaságos átalakítással újabb férőhelyeket kell kialakítani. Átadás előtt van a Mokri utcában egy 50 férőhelyes óvoda, a Szigligeti utcában egy 150 férőhelyes óvoda és egy 60 férőhelyes bölcsőde építése megkezdődött. A ter- j vekben szerepel továbbá a KISZ-lakótelepen egy 50 férő- ! helyes óvoda építése is, aminek a kivitelt munkái a harmadik negyedévben kezdődnek meg. Az anyagi fedezetet a vállalatok közös összefogásával kívánják biztosítani — tájékoztatott Babák György elnökhelyettes. Kétoldalú szerződés megkötésére kértük fel a vállalatokat. Ennek lényege: a fejlesztéshez a dolgozók létszámának arányában járuljanak hozzá — 4 évi egyenlő részletben — és fizessék be a dolgozólétszám arányában a működési költséget. A tanács viszont biztosítja, hogy elhelyezi az üzem dolgozóinak gyermekeit az óvodákban és bölcsődékben. Elsősorban pénzbeli hozzájárulásra építettük terveinket. A tárgyalások és a szerződések eddigi eredménye 6 millió 332 ezer forint fejlesztésre: 509 ezer forint évenként a működtetésre átutalt összeg. Jelentős nagyüzemeink maradtak ki, pl. konzervgyár, hűtőház, Barnevál. Legjelentősebben a téglagyár és a kötöttárugyár járult a fejlesztéshez 1, illetve 1,5 miiló forinttal. Az akciót 1971-ben indítottuk és ezidáig közel 200-zal j növeltük az óvodai férőhelyeink számát. A bölcsődei férőhelyek j száma 50-nel lett több. Pillanatnyilag a város öt tanács; bölcsődéjében 230 férőhellyel szemben 293 gyermeket helyeztünk el, ami 126 százalékos kihasználtságot jelent. Hat üzemi bölcsődénk a 86 százalékos kihasználtsági fokon áll. Ennek oka az, hogy a szülők a területi bölcsődékben helyezik el gyermekeiket, mert az kényelmesebb. A tanácsi bölcsődéknél 1972 első negyedévében végeztünk szintre hozást, ami azonos feltételeket biztosít minden intézménynek. Az elmúlt évben egy gyerekre biztosított működési kiadás 16 ezer forint, ami megfelel az országos szintnek- A városban 13 tanácsi óvoda van, 50 óvodai csoporttal, amelyek kihasználtsági foga 120 százalékos, ugyancsak magas. Az üzemi óvodák kihasználtsága közel azonos a tanácsiakéhoz. Óvodáink működtetéséhez az anyagi feltételek biztosítottak, így 1972-ben egy óvoda; csoportra 154 680,— Ft jutott. 1972. október 1-én 1 871 gyermeket vettek fel, 692 vei többet, mint 1967-ben. Sajnos 272 gyermek felvételét így sem tudjuk biztosítani. Legnagyobb problémánk a lakótelepeken van, a másik nagy gond Erzsé- bethelyen jelentkezik, ezeket folyamatosan kívánjuk megoldani. Két vállalatot kerestem fel és az után érdeklődtem, hogy jelenleg hol tartanak az anyagi támogatással. Szántó Ferenc, a Körösvidéki Cipész Ktsz főkönyvelője így tájékoztatott : — Békéscsabán a fejlesztés főleg a női létszám bővítésén alapul. Figyelembe vettük a tervezett létszám alakulását. Jelenleg 130 női dolgozót foglalkoztatunk. Ez az év végére 200 fölé emelkedik. Igyekeztünk a fiatal korosztályra támaszkodni. Ennek eredményeként a ktsz vezetősége és a társadalmi szervek 232 ezer forintot szavaztak meg öt évre óvodai és bölcsődei hozzájárulásra. Az első részletet — 58 ezer forintot — az elmúlt napokban utaltuk át a tanácsnak, ezzel együtt a fenntartási összeget is, ami 24 ezer forintot tesz ki. Az 1,2 millió forint fejlesztési alapunk kevés, de erőinkhez képest úgy érzem, megtettünk minden tőlünk telhetőt. Faragó István, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat szb-ti lkára: — Fejlesztési alapunkból 1973-ban 100 ezer forintot tudunk átutalni. A hozzájárulási összegünk azért ilyen alacsony, mert vállalatunk trösztösített. s a fejlesztési alapot a tröszt osztja fel 20 vállalata között. A hozzájárulási összeget hamarosan átutaljuk. Az elkövetkezendő évekre nem tudok nyilatkozni, mivel a tröszt a beruházási keretet a kezében tartja, s csak az év végén közli azt a vállalattal. A gondok ellenére kedvezően alakul az óvodai és bölcsődei bővítés Békéscsabán, s éz a társadalpii összefogás eredménye. Szekeres András A békéscsabai szimfonikusok Szolnokon A Népművelési Intézet, a SzoL neki Városi Tanács és a Ságvá- ri * Endre Megyei Művelődési Központ május 28—29-én rendezi meg a III. szolnoki szimfonikus zenekari fesztivált. A BÉKÉS MSm^r,i lm MÁJUS 24. fesztivál második napján vendégszerepei Szolnokon a békése csabai szimfonikus zenekar. Mű_ sorukon Schubert V. B-dúr szimfónia, Weiner: Divertimento Ï-II. tétel és Bihari: Magyar táncok című műve szerepel. Karnagy: Jankovics Antal. A fesztiválon bemutatkozik a szolnoki, a kecskeméti, a salgótarjáni, a tatabányai, az egri és a szabolcsi szimfonikus zenekar iß. Az EDÜ utolsó verseny napja Kedden este a késői órákra nyúlt a maratoni hosszúságú szólóhangszer-vetélkedő eredményhirdetése. A legsikeresebben a „profik”, a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákja; szerepeltek, a tizennyolc aranyéremből nyolcat szereztek meg. Aranyat érdemelt a békéscsabai szlovák tanítási nyelvű gimnázium fuvolistája, Ocsovszki Imre is. Szerdán a hangszeres kamaraegyüttesek voltak a legfrissebbek, már kilenc órakor megkezdték bemutatójukat a zeneiskolában. Régi magyar táncok és Bartók-művek, Haydn-dara- bok és népdalok követték egymást; békéscsabai hegedű-duó után szegedi fúvósötös, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Gimnázium vonósnégyese után gyulai citerazenekar lépett a közönség elé. A közönség elé. amely értő módon — legtöbb hallgató az előző vagy a következő pillanatban maga is szereplő lévén — figyelte a sokszor „felnőtt” előadói mércét megközelítő produkciókat. A Mozart-vonósnégyest éppúgy, mint a kisteleid citerások hasonlóan ■ remek népdalait. A verseny színvonalát az a puszta adat is jelzi, hogy a bíráló bizottság tizenhat együttest ítélt méltónak az aranyéremre. Köztük a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközép- iskola kvartettjét, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium trióját és citerákettősét. A Ikamarakórusoknak kicsi volt a Jókai Művelődési Otthon nagyterme. Az udvaron „énekelték be” magukat a mat- rózblúzos, halványkék inges, pöttyös , csokros nyakkendős, iskolajelvénnyel büszkélkedő együttesek — sa közönségből az utcára is jutott. A nyitott ablakon át hallgatták több tucatnyian a budapesti Veres Pálné Gimnázium, a szentesi Erősáramú Ipari Szakközépiskola sa többj érmes énekkar műsorát, köztük a vésztői gimnazistákét, akik ezüstjükkel a legjobb eredményt érték el a megyéből. Másodpercek alatt formálódott közösséggé a közönség, a nyakban lógó kerámiamedál. az ezüstöskék programfüzet, vagy a piros EDÜ-újság szinte „egyenruhává” lett, alap az azonnali baráti hangú beszélgetésre. Amit persze csak segített a közös érdeklődés, a zene, a kórusmuzsika szeretete. Délután az Erkel Ferenc Gimnáziumban hirdették ki az országos zenetörténeti és irodai őni pályázatok eredményét —, utóbbiban a tizennégy aranyérem közül kettő lett Békés megyei difákoké, az egyik Jantyik Mártáé, a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, a másik Be- reczka Balázsé, aki a gyulai 613. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetbe jár. Sopronban adják majd át az aranyérmeket az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtöpályázat legjobbjainak, köztük öt Békés megyei tanulmány készítőinek. Az EDÜ természettudományi tárgyú pályázataira mintegy két és fél száz biológiai, kémiai, fizikai, matematikai és földrajzi tanulmány érkezett, amelyekről az volt a bírálók véleménye: a legjobbak doktori disszertációnak, egyetemi, főiskolai szak- dolgozatnak is megfelelnének. Huszonhét bronz-, tizennyolc ezüst- és tizenhárom_aranyérem jutalmazta hosszú hónapok, talán két-három év kutatásainak eredményét. A békési diákok közül Dávid Rémusz (elekf gimnázium), Bánfi Margit és Lindeisz Ferenc (gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola), Pálmai Szilárd (orosházi Táncsios Mihály Gimnázium és Szakközépiskola) és Pikó Béla (gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola) nyertek aranyérmet. Az Erkel Ferenc sakk-emlék- versenyen három megye diákjai osztoztak az érmeken. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium háromfős csapata megelőzte a kecskeméti Katona József Gimnázium és a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola együttesét. Az EDÜ legnépesebb verseny- száma a nagykórusok bemutatója volt — tizenhét iskola együttese lépett színpadra, közülük a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium, a budapesti Veres Pálné Gimnázium, a szegedi Tömörkény István Gimnázium ég Művészeti Szakközépiskola, valamint megyénkből, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola énekkara nyert aranyérmet. Ezüstöt kapott a gyulai Erkel (címképünkön) és a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola kórusa. S ami a legszebb fémcsillogásnál is fontosabb: a nézőtér ezen a bemutatósorozaton is zsúfolásig tele volt. a színpadon elhangzó ismert dalokat néma szájmozgással a lenn ülők is énekelték, vidám hangulatú dalokba ők is belemosolyodták, a komolyabbaknál összeharapták a szájuk’ szélét. S a maguk fellépése előtt énekeltek az Erkel Művelődési Központot köriil- ölelő park fái alatt... a Katalinka, szállj el, vagy a Túrót eszik a cigány finom ritmusai, lehelethalk csipke-dallamai úgy zsongták tele a lombokat, mint amiikor tavasztájt méhek dong- nak-rajzanak a virágokon, cikázó örökmozgással segítve közben a jövehdő termés kialakulását. <D> Mozart Esz-dúr vonósnégyesét játszották a Uamarazenekári versenyen a kecskeméti enek-zenei gimnázium diákjai. (Fotó: Gál E.)
