Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Két helyen BNV Hárman a Kakuk Marci főszereplői közül: Harsán y i Gábor, Pálos Zsuzsa és Haumann Pété* Érdekes kis filmek a mozik májusi műsorán A játékfilmek kísérő műsora­ként ebben a hónapban is több érdekes kisfilmet vetítenek me­gyénk filmszínházai. Bemutatják például Magyar József, a Vőle­gény nyolckor érkezik című filmvígjáték rendezőjének új kisfilmjét Sokszínű föld címmel. A kisfilmet az alkotó Vas me­gyében forgatta, és őszinte, re­ális képet ad az ország egyik legváltozatosabb tájegységéről. Új rendezőt üdvözölhetünk egy régi ismerősben: Tóth János operatőr, sikeres és nagyhatású játékfilmek képművésze Poézis címmel rendezett kisfilmet egy fafaragó népművész munkássá­gáról, csak a film formanyelvé­vel kifejezhető asszociációkra ta­lálva alkalmat. Lakatos Vince egyike azoknak, akik évtizedek óta járják ka­merájukkal az ismeretlen ma­gyar tájakat. Új kisfilmjében is­merős témát ragad meg, és a tőle már megszokott hévvel figyel­meztet arra a támadásra, mely az ember egészsége ellen ké­szül. Bemutatja, mennyire mér­gezett a levegő, milyen szennye­zettek a folyók és tavak. Film­jének címe: Az orvos nem pihen­het A sportfilmek kedvelői is lát­hatnak kisfilmet a májusi vetí­tések alkalmával. Csőke József készítette A kosár meg a labda című filmet, mely jó iránytű azoknak, akik közelebbről is meg kívánnak ismerkedni a ko­sárlabdázás titkaival, a sportág érdekességeivel. A hónap rövidfilmjei között szerepel még két új magyar rajz­film, a Kalendárium és a Körúti esték című. Mindkettő színvona­las, szép alkotás. Tavaly az év első négy hőnap_ jában három, az idén hasonló idő alatt kilenc halálos üzemi baleset történt Békés megyében. Kilenc család vesztette el és gyászolja hozzátartozóját, ke- nyérkerésőjét. És ha az okokat keressük, megállapíthatjuk, hogy csaknem valamennyi balesetet hanyagság, nemtörődömség, fe­gyelmezetlenség, az előírások betartásának elmulasztása okoz­Hatalmas csarnokot építenek Kőbányán. Festenek, állványoz­nak, építenek és bontanak a Vá­rosligetben. Vásárra készülődik ország-világ. S ez nem túlzás — 33 ország jelentette be részvé­telét a Budapesti Nemzetközi Vásárra; 1750 külföldi cég és 1223 hazai vállalat hozza el ter­mékeit. S már érkeznek az áruk — kocsin, vonaton, szárazföldön és tengeren. Különleges vásár lesz az idei, amelyet május 18. és 28. között rendez a HUNGEXPO. Különle- I ges — hiszen ez lesz az utolsó, nem szakosított, általános áru­mintavásár. Ezután évente két­szer rendeznek majd BNV-t, ta­vasszal a beruházási javak és ősszel a fogyasztási cikkek szak­vásárát. Különleges vásár az 1973-as azért is, mert két he­lyen — részben a régi városli­geti vásárvárosban, részben már az új. kőbányai területen tart­ják meg. Mint ismeretes, olyan döntés született, hogy a HUN­GEXPO 1974. március 31-ig a Városligetet teljes egészében visszaadja a fővárosnak, s a vá­sárt átköHöztetik a volt mező- gazdasági vásár területére, Kő­bányára. Az idei vásár — mivel mind­két helyen kiállítanak — mére- | teiben minden eddiginél na- [ gyobb lesz. Helyhiány miatt aligha utasítanak el kiállításra jelentkezőt. A Városligetben maradnak az idén a nemzeti pavilonok, és a hazai vállalatok bemutatói. Kőbányán lesz az autóparádé — járműbemutató, autókiállítás. Ott sorakoznak már az új ötaj­tós Zsiguli Combik, a Volga Combik, csehszlovák Skodák, a jugoszláv Zastawák az NKD Trabantok, Wartburgok a slá­gernek ígérkező 126-os Polski Fiat népautók. Hétféle kocsit állít ki a Volkswagen cég, ott lesz a Fiat, a Mercedes, a Peu­geot, az Opel a Vauxhall. Hétvégi házakból, camping, cikkekből áll majd az a bemu­tató, ahol az Országos Gumiipari Vállalat, az ÉRDÉRT és egyéb vállalatok nyaraláshoz pihenés­hez, turistáskodáshoz használa­tos cikkeit tárják a látogatók elé. Szakosított kiállítással je­lentkezik az élelimszer- és a fa­ipar, az új vásárterületen áll már a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság pa­vilonja is. A szakosodást jelzi, hogy a kőbányai vásárváros „A” pavilonja a műszeripar nemzet­közi seregszemléjének ad helyet. A 40- és 41-es pavilonban a számítástechnikai berendezések és irodagépek nemzetközi bemu­tatója lesz. A kiállítás mindkét helyen délelőtt 10-től este 8-ig tart nyitva. 21. és 25. között délelőtt szakmai napokat rendeznek, ezért a nagyközönség számára ezeken a napokon csak délután 2 órától látogatható a vásár. Megoldják a két vásárterület közötti gyors összeköttetést is. Két és fél perecenként közvetlen buszjáratok indulnak a Város­ligetből Kőbányára és vissza. A vásári belépő — 15 forintért — mindkét vásárterület megtekin­tésére és a különbusz igénybe­vételére jogosít. A vidéki vásár­látogatók 20 forintos vásáriga— zolványt vehetnek belépőjegyül, amely arra is jogosít, hogy tu­lajdonosa 33 százalékos vasúti menettérti jegyet váltson. (Kádár) Kakuk Marci ismét — ki tud­ja, hányadszor — újjászületett. Ezúttal a filmvásznon. Tersánsz- ky Józsi Jenő regényéből Ré­vész György rendezésében. Ra­gályi Elemér szép színes képei­ben, Vukán György zenéjével, s Harsányi Gábor megformálá­sában. Az alkotók a sokszálú történet szerelmi epizódjait fűz­ték csokorba, a főhős kakukk­természetét állították a cselek­mény középpontjába. A néző így végigkísérheti Marci sorsának alakulását, amíg a piaci kofa lánya, Rozi körül legyeskedik, majd amikor cimborájának fe­leségével próbálja meg össze­szűrni a levet, aztán Lulu nagy­sága fekete szobalányával, Esz­tivel, egy nagygazda fiatal fe­leségével. kormánypárti kortes korában a kocsmárosnéval, hogy aztán legvégül újra Eszti felé forduljon szíve heve, s végződ­jék boldog-boldogtalanul a kü­lönös történet. A film népes sze­replőgárdájában sok népszerű filmművészünket megtalálhatja a közönség: Harsányi Gábor mellett Haumann Pétert és Vár­hegyi Terézt, Pálos Zsuzsát és Harkányi Endrét, az új felfede­zett Szerencsi Évát és Schubert Évát, Szirtes Ádámot és Piros Il­dikót. Lengyel filmesek alkotása a hét másik két filmje, a színes, magyarul beszélő Brutus akció és a szintén magyarul beszélő Tudósítás az alvilágból. Mind­kettő valóságos eseményből ve­szi tárgyát. Az első a háború be­fejezését követő esztendőben játszódik, amikor több illegális fegyveres csoport — részben el­lenséges érzületből, részben tu­datlanságból — próbált a leg­különbözőbb eszközökkel szem­beszegülni a szocialista Lengyel- országért harcolókkal. A Tudósítás az alvilágból egy évtizeddel később játszódik. Alapja egy lánykereskedéssel foglalkozó banda tevékenységei amelyet csak rendkívül nagy ál­dozatokkal — egyebek között emberéletek árán — sikerült megsemmisíteni. Négy hónap alatt kilenc halálos üzemi baleset Marx, marxizmus, munkásmozgalom Marx születésének 155. évfordulójára ta. A kilenc balesetből négy tsz_ ekre, öt vállalatokra, intézmé. nyekre jut. *** Az egyik tsz-ben egy pótkor csis tehergépkocsi hátrafelé to­latás közben elütött egy embert. Három tsz-ben a lovas kocsiról való lezuhanás okozott halálos végű balesetet. (Megállapították, hogy két esetben a hajtó ittas volt). A tanulság először is: nem szabad megengedni, hogy valaki ittasan üljön lovas kocsira. Igaz, a hajtok útközben is bemehet­nek a kocsmába, ezért időnként szükséges ellenőrizni őket. Az is fontos, hogy a hajtők ismer­jék a lovakat, valamint az út­viszonyokat. Indulás előtt pedig vizsgálják meg a jármű és a lószerszám épségét. A balesetek megelőzésének legfontosabb feltétele a jól szer­vezett és irányított munka. »** A vállalatoknál, intézmények­nél bekövetkezett üzemi balese_ tek közül kettő közlekedési jel­legű. Az egyiket megvadult lo­vak okozták. Elragadták a ko­csit, amelyről egy asszony leesett és meghalt. A másik eset: egy mikrobusz fékezés közben neki- csúszott annak a tehergépkocsi­nak, amelyre egy ember éppen fel akart szállni, * a szerencsét­len a két jármű közé szorult. Kettős halálesetet okozott a Békéscsabai Konzervgyárban a víztoronyban felgyülemlett gáz robbanása. Legutóbb pedig az egyik vágóhídon víz he’yett mérgező folyadékot (fertőtlenítő, szert) ívott egy dolgozó munka közben. *** Szükséges külön is foglalkoz­ni a gázrobbanással, mert a na­pokban újabb baleset történt, melynél három ember sérült meg. Köztudomású, hogy Békés me­gyében a kutak vize gáztartaL- mű. A vízből felszabaduló és a víztárolóban felgyülemlő gáz robbanásveszé'yes. Az immár hatszor előfordult robbanásból okulva, az SZMT munkavédelmi felügyelője felhívást adott ki, melyben a megelőzésre való azonnali intézkedést írta elő. A végrehajtás halogatása újabb balesetekhez vezethet. Az évfordulók az elmúlt idők­re való emlékezés alkalmai. De Marx esetében az emlékezés nem állhat meg a történelmi visszapillantasnal, nem marad­hat pusztán tiszteletadás a múlt század szellemóriásának. Marx­ra emlékezve több mint egy évszázad egész történelmét kell felidéznünk : művei, gondolatai nélkülözhetetlen fegyverei voL tak a haladó erők harcának, a munkásosztály forradalmainak. Marx eszméi jelen voltak a szocialista országok kialakulá­sának korszakalkotó történelmi fordulatában, és ma is jelen vannak korunk minden jelentős történelmi eseményében. Min alapszik a marxi elmé­letnek ez a hatalmas, az esz­mék történetében páratlan ere­je? Mindenekelőtt azon, amit Marx 1845-ben így fogalmaz meg programként: „a filozófu­sok a világot csak különböző­képpen értelmezték; de a fel­adat az, hogy megváltoztassuk.” Ez az a gondolat, ami az egész életművét meghatározza. Marx számára az elmélet megszűnik öncélú világmagvarázat lenni s a tőkés társadalom forradalmi megváltoztatásának eszközévé válik. Természetesen már Marxot megelőzően, s vele egyidőben is léteztek olyan eszmeáramla­tok, amelyek elutasították a tő­kés társadalmat és kétségtele­nül a változtatás szándékával kritizálták a kapitalizmus em­bertelen viszonyait. De nem lát­tak a társadalmi folyamatok I mélyére, nem ismerték a törté­nelem alakulásának törvény- szerűségeit, s ebből eredően reális kiutat sem találtak a fennálló rend ellentmondásai­ból. A marxi elmélet azért tudta gyökeresen meghaladni mind az idealista filozófiai rendsze­reket. mind pedig a társadal­mi utópiákat, mert az elmélet és a gyakorlat új típusú össze­függését alapozta meg. Marx az emberiség történelmének tudo­mányos magyarázatában a tár­sadalom valóságos létfeltételei­ből indult ki, az anyagi terme­lés viszonyaiból vezette le a po­litikai harcokat, s azok eszmei tükröződését. A tőkés gazdaság és társadalom mozgástörvényé­nek vizsgálata, a magántulajdo­non alapuló gépi nagyipar gaz­dasági analízise tárta fel Marx előtt a kapitalizmus forradalmi' felszámolásának szükségességét és útját. A „magyarázat” és a „megváltoztatás” ebben a gon­dolatmenetben elválaszthatat­lan egységbe került. Az elmélet és a gyakorlat egységének marxi gondolata ma sem veszítette el időszerűségét. A kapitalizmus mai kispolgárai kritikája az „új baloldal” radi­kális „mindent-tagadása” a szubjektív akaratot a társadal­mi valóság fölé helyezi és ez a munkásosztály szerepét, tömeg­harcait lebecsülő anarchista, álforradalmi kiútkeresés a tő­kés társadalmi rend fennmara­dását segítheti elő. A gazdasági és történelmi folyamatok marxi vizsgálatának az a célja, hogy a munkásosz­tály gazdasági-politikai hatal­mának, a szocializmus társadal­mának létrehozását, megszilár­dulását szolgálja. A tőkés társa­dalom gazdasági folyamatainak mozgása automatikusan nem vezet el a szocializmusba. De — mint éppen Marx mutatta ki első ízben — a kapitalizmus­ban nemcsak a szocialista ter­melési viszonyok kialakításá­nak objektív feltételei jfinnek létre, hanem e folyamat során alakul ki a forradalmi változás szubjektív feltétele, a munkás- osztály is, amely képes a kapi­talizmust megdönteni. Marx vi­lágosan látta azt is, hogy „a tőkés és a kommunista társa­Felveszünk 2 gépésztechnikust, technológiai munkakörbe Altétel: felsőfokú végzettség, 3—5 éves gyakorlat Továbbá; adminisztrátort, esztergályos, marós, köszörűs szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. MEZŐGÉP VALLALAT Gyulai Gyáregysége Gyula, Dobozi út 26. 167130 Kakuk Marci újjászületése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents