Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-22 / 117. szám
VAlják q fiatalokért Októberben gyújtják be a síküvegüzem kemencéjét Megyénk a BNV-n Az Orosházi Üveggyár sífc- úvegüzemében terv szerint ez év októberében gyújtják be a kemencét és másfél hónáp alatt több mint 1500 fokra fűtik fel. Közben megtöltik eiórekészített üvegcseréppel és különféle anyagokkal, Ebből képződik a szükséges hőfokon a folyékony massza, amelyet — húzás útján — használnak fel síküveggyártásra. Persze idő kell alhlhoz, amíg ilyen óriási méretekben minden összhangba kerül. Kezdetben tehát próbatermelés lesz, amikor is a mutatkozó kisebb-nagyobb hibákat kijavítják. A folyamatos termelés ezután következik. Az üzemben 3 milliméternél vastagabb síküveget gyártanak majd. Nem ablak-, hanem kirakat-, tükör- es járműüveget. Olyat, amit jelenleg nagyrészt import útján szerez be az ország. Innen később exportra is lehetőség nyílik. A méretekről némi fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy az üzem éves termelése 10 millió négyzetméter síküveg lesz. Ez több mint 3 ezer vagon, azaz ötven 120—130 tengelyes vasúti szerelvénynek megfelelő mennyiség. Az Orosházi Üveggyár éves termelési értéke ezzel együtt meghaladja majd az 1 milliárd forintot. Az ország legnagyobb és legkorszerűbb üveggyára lesz, sőt Közép- Európában is az élre kerül. Az építés és a gépek, termelőberendezések szerelése megfelelő ütemben halad. Am a termelés feltételeinek a megteremtéséhez sok-sok szakemberre, hozzáértő dőlgos munkáskézre van szükség. Ez a kérdés foglalkoztatja most Nagy Lajos műszaki igazgatóhelyettest, a síküvegüzem beruházási főmérnökségének a vezetőjét és Szatmári N. György pártszervezöt. Elmondják, hogy az üveggyár szép számban képeztet már szakembereket, akik részben a Szovjetunióban, részben pedig a Salgótarjáni Üveggyárban tanulnak. De a folyamatos műszakokban termelő üzembe segédmunkásokra is szükség van, akik kellő gyakorlat után üvegipari szakmunkásokká válhatnak. Kínálkozik több szakképzettséget igénylő munkakör. Jöhetnek ide ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegvágók, műszerészek, villanyszerelők, targoncavezetők, darusok, gépkocsivezetők és mások is. Főként fiatalok, akik véglegesen megalapozhatják a jövőjüket. Férfiak, nők. Vitafórum és kiállítás Kovácsházán A népi díszítőművészet, a helytörténeti-honismereti tevékenység és a műszaki barkács- mozgalom megyei bázisközpontja a mezőkovácsházi művelődési központ. A szabad idő eltöltésének e rendkívül hasznos formáiról nyílt kiállítás szombaton délelőtt a község művelődési házában, előtte a néprajzi gyűjtőmunkáról rendeztek vitafórumot a megye helytörténészeinek, majd Földi János tanácselnök, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke átadta az úttörőknek hirdetett járási J néprajzi gyűjtőpályázat díjait. 1 Felelőtlen ígéretek nincsenek. Tény azonban, hogy folyamatosan épülnek a lakások, ami nyilvánvalóan még meggyorsul, ha majd az új üzem is „leteszi a garast”. Két-három év múlva tehát, amikor az üzem dolgozód megfelelő termeléssel hozzájárulnak a nemzeti jövedelem gyarapításához. Az üveggyár az egyéni lakásépítéshez is támogatást nyújt, ha valaki a munkájával arra érdemessé válik. Még egy munkásszálló is épül. Manapság a dolgozók arra törekednek, hogy a napi munka után lehetőleg hazajussanak. Az üveggyár tehát autóbuszjáratok megszervezésével igyekszik majd ezt a kívánságot teljesíteni, hogy a községekben lakók is jobban kedvet kapjanak az üvegiparban váló elhelyezkedésre. Kecsegtető a fiatalok számára, hogy az üveggyár — mint eddig — anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatja a minden szinten való továbbtanulást. Ez a méreteiben és korszerűségében lis szinte egyedülálló üvegipari üzem évente sok millió forint munkabért fizet majd ki, ami Békés megyét gazdagítA délutáni sport-kapcsolások, a Kerepesi úti ügetőpálya és a Népstadion után kellemes váltással, az ország egyik legtávolabbi sarkába vitt bennünket a képernyő. Végh Antal tró igen közvetlen párbeszédeivel, szociológiai igénnyel mutatta be szülőfaluját, az ott élő barátok és rokonok életét. Ez utóbbi különösen megkapó volt, hiszen akár az eljáró útépítő munkással, a parasztasszonnyal, vagy a járási tanács elnökével beszélt, az író, mindig érezni lehetett, hogy örömmel és rendszeresen hazajár, szívén viseli földijeinek gondjait. Érzékletesen szól a szamosi árvíz pusztításairól, mely a szülőházat is vitte magával. Minden rosszban van viszont valami jó, fgy láthatjuk az árvíz után épített új házsorokat. A film kiemelkedő érdeme, hogy arra keresi a választ, hogyan lehetne Szabolcs-Szatmárt is mielőbb felzárkóztatni az ország színvonalához. A legszebb választ erre egy magabiztos, szépen beszélő, porcsalmai alr mát csomagoló fiatalasszony adta: „Itt minden erőmet és percemet arra fordítom, hogy értékes legyen a munkám.” A szabolcsiak, az erdőhátiak; Esze Tamás talpasainak, Kölcseynek, Móricznak leszármazottjai iparkodnak és olyat építenek, amivel valóra válthatják álmaikat. Az esti film, a Sötéíkamra, bár Nagy Vazul felügyelő (Ráday Imre) és Dettei Cirill (Sin- kó László) az újságíró-barát szórakoztató egyénisége által köny- nyűsúlyú krimi volt, végig ott lappangott benne az arisztokraták társadalmának hazug, fülledt, élet nélküli légköre, majd annak bírálata. Ez a gúnyos társadalombírálat tette a Sötétkamrát többé egy átlagos gyilkossági nyomozásnál. Ráday lmUTUNK ÉVKÖNYV 73 1969-től évenként jelenik meg a romániai magyr irodalmi hetilap, a Kolozsvárott szerkesztett Utunk Évkönyve. A magyar könyvpiacra is elkerült eddigi kötetek megelőző számaikban igyekeztek körképet adni a romániai magyar irodalomról: nemcsak a líra, a széppróza, a dráma műneméből válogatva, hanem egyéb, régi erdélyi hagyományokkal rendelkező műfajokból is. 'Útirajzokból közöltek szemelvényeket, önéletírásokat adtak közre, történeti ihletésű emlékezések során tárták fel a felszabadulás óta eltelt évtizedek eseményeit. Az Utunk Évkönyv 1973-as kiadása tematikus kötet: „jó múnkát, jó kedvet kíván az olvasóknak a szerkesztő”, megadva az antológia alaphangját. Jó_ részt Utunk 1972. évi számaiban megjelent humoros írások közül válogatva vidám verseket, derűs novellákat, anekdotákat, irodalomtörténeti görbetükröt gyűjtött csokorba. Az egyes írá_ sok szerzői közt olyan Magyar- országon is ismert nevekkel találkozhat a magyarországi olvasó, mint Sütő András, Bodor Ádárn, Kallós Zo'tán. Bajor An_ dór és Páskán di Géza. re és Sínkó László két kellemes figurát teremtett. A film rendezője (Mamcserov Frigyes) jó szolgálatot tett Aszlányi Károly regényének televízióra alkalmazásával a vajúdó magyar krimi jó útra tereléséhez. A változatosan szerkesztett szombat esti programot jól zárta a mulatságos, bár nem magyar szájíz szerinti' humorú Marty Feldman című angol film. Vasárnap délelőtt a Szarvasi Arborétumban forgatott filmben I gyönyörködhettünk. Ezt a Bé- ' kés megyei kincset már a televízió is felfedezte, de vajon járt-e már ott minden Bélkés megyei? Délután a XIV. Mis- , kolci Filmfesztivál díjnyertes ' filmjeit vetítették, este „A papa, mama, ő meg én” patinás francia filmet láthattuk viszont a képernyőn. Kár. hogy a televízió nem fo- \ lyamatosan tűzi műsorra az izgalmas, színvonalas vasárnap . délutáni sorozatokat. Azt hi- < szem, valamennyien a „Rá-expe- díció” vagy az „Állatokról bizalmasan” filmért kapcsoltuk j be vasárnap délutánonként a ! készüléket. Mint minden esztendőben, most is ezernyi látnivalót kínál a Budapesti Nemzetközi Vásár. A sok szép és korszerű termék között ott sorakoznak megyénk vállalatainak és szövetkezetednek gyártmányai is, bizonyítva, hogy Békés nemcsak az ország éléstára, hanem fejlődő iparának termékei révén hírneve immár a határokon tül is egyre nagyobb. A mostani vásár mindem bizonnyal jó szállláscsinálója lesz itthon is. külföldön is újabb iparcikkeikinek. Gumitartalmú zokni és harisnya gyártásából eredő hulladékot bármilyen célra átad telepeiről a: BUDAPESTI HARISNYAGY ÁR Gyula. 5701 Megyeház u. 6—8. Ü. i.: Varga Ferenc. Te!.: Gyula, 22. Budapest, 1300 III., Szentendrei út 47—53. Anyaggazd. oszt. Tel.: 889—550/208. 5240 R. I. A BNV egyik legkeresettebb helye minden évben a könnyűipari pavilon, amely telis-tele van a legújabb divatcikkekkel. Képünkön a híres EN Cl-cipők, az Endrődi Cipész Szövetkezet termékei láthatók. A H1SZÖV-pavilon szép színfolt ja a Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet gyermekruha-kiállítása, A könnyűipar pavilonjában mutatja be a divatos, korszerű alapanyagból készült női és gyer- mekruhákat a Békéscsabai Kötöttárugyár. Az első látogatók véleménye: nagyon szép a BEKÖT kollekciója. (Foto: Demens Gyula) Pásztor Béla À TV-ben láttuk Eltűntek a vasárnapi filmsorozatok?
