Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-22 / 117. szám
A jó vezetési tapasztalatok* Verseny a konzervgyárban 1 ^ Bank« Mátyás, BSfcSsesafia Ihwwrfbw 8bbgaeaen mintegy ásásán dolgosnak targoncavezetői munkakörben. Közülük negyvenötén a konzervgyárban,- akik évente mintegy 70 ezer vagon árut mozgatnak meg. A konzervgyár asáültáai ob- fálya Rózsa Ferenc KlSZ-alap- szervezetének felhívására szombaton tartották meg a fiatalok városi targoncavezetőt verse nyét, melyre a hűtőház, a Pa- muttertilművek békéscsabai gyáregysége, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára, a VIDIA Nagykereskedelmi Vállalat helyt lóverseny egyik győztese. rendeltsége és a Békéscsabai Konzervgyár küldte el legjobb targoncavezetőit. A vetélkedőn az elektromos targoncák kategóriájában első lett Hankó Mátyás (konzervgyár), 2. Máté Gergely (hűtőház), 3. Lévai Lajos (pamutszövő), a Diesel-kategóriában pedig Sipíczki Mihály (konzervgyár) lett a győztes. Valamennyien vásárlási utalványt kaptak jutalmul. A KISZ városi bizottsága Javasolja. hogy jövőre megyei versenyt is rendezzenek. Várható. hogy az idén ismét tartanak országos versenyt. evesben stagnált, sőt részben csökkent. S így a növekvő kereslet hatására la emelkedtek az árak. Tavaly egy kormányhatározat eredményeként már némileg emelkedett a termelés, az áremelkedés pedig mérséklődött. A táblázatból még egy számarány szembetűnő. A hazai tejes tejtermékfogyasztás alig 50— 55 százalékos a nemzetközi szinthez képest. E termékek hazai fogyasztása ugyanis 30 év óta lényegében változatlan Magyar- országon. S így az alacsony szint, mondhatni szokássá merevedett A hazai tojásfogyasztás 80—00 százalékos, a halfogyasztás 75—80 százalékos. Ugyanilyen arányú a cukorfogyasztás i4~a nemzetközi kielégítettségl szinthez képest Ezekből a biológiailag értékes cikkekből elérjük, sőt meghaladjuk a magyar gazdaság fejlettsége által indokolt fogyasztási mértéket A „világszintet” némileg meghaladó zsiradékfogyasztás viszont nem kívánatos. A magas kenyér- és tésztafogyasztás mellett a zsíros ételek okozzák népünk túl tápláltságát egészségtelen testsúlygyarapodását A hazai ruházati fogyasztás viszonylag alacsony a népgazdaság fejlettségéihez képest. Ennek valószínűleg a nagy forgalmi adóval terhelt magas, és sajnos évről évre növekvő árszínvonal a fő oka. Az élvezeti cikkek aránya viszont szokatlanul magas ban, Az összes kiadások 13,3 ; zaléka jut kávéra, teára, cigaret- ■ tára, üdítő és legfőképpen sze- ■ szes italra. Idáig csak úgy általában be- : saéltünk a gazdasági fejlődéssel ; mind nagyobb tért hódító egyéb ] fogyasztásról. Ezek között a leg- : jelentősebbek a lakással kap- jj csolatos kiadások, a gépkocsi- ; vásárlások és a különböző szol- • gál tatás ok. Ezekről röviden. Ha- j zánkban a lakáskultúra megle- ■ hetősen egyenetlenül fejlődik. ■ Viszonylag magas színvonalú a • háztartások gépesítése, és ez ör- ! vendetes. De bútorra, lakás-tex- : tiliára, más kisebb háztartási : felszerelésre már általiban ke- s veset költenek hazánkban. En- ; nek az egyenlőtlen fejlődésnek • valószínűleg az áruválaszték ■ szegénysége és a viszonylag ma- j gas árszínvonal az oka. A külön- : böző szolgáltatások színvonala : rendkívül alacsony, fejlődése is • meglehetősen vontatott, s ez a ! helyzet veszélyezteti az ésszerű * fogyasztást. Például a háztartá- ; sí gépek, a személygépkocsik, : stb. célszerű, biztonságos üze- ■ mertetését. Ami p>edig a személy- : gépkocsi-éHátottságot illeti, az j alacsonyabb szintű, mint a gaz- j daságilag hazánkhoz hasonlóan ;■ fejlett tőkés országokban. A te- ; leviziós készülékek aránya vi- » szont igen magas, közeijár a tel- • jes telítettséghez. Kovács József | CFáLutatiiiki Mi a tagság szavára hallgatunk Termelőszövetkezetünk — a ( zalavári 'Üj Idők Mg Tsz 1959. év tavaszán alakult meg A vezetőség megválasztása a szak_ I és adminisztratív vezetés kiala_ kítása nem ment simán. A tagság nem fogadott el kívülről senkit. Maguk között keresték és meg is találták azokat, akikben bíztak, akiket elfogadtak, akikhez ragaszkodtak. Nagyon szerencsés volt a brigádvezetők kiválasztása, mivel az adott területről a legjobb és legképzettebb, fiatal gazdákat választotta meg a közgyűlés. A vezetők állandósultak; 13 év óta ugyanazon szak- és részlegvezetők tevékenykednek, csak a fejlődés követelményeinek megfelelően emelkedett a számuk. Brigádvezetőink azóta felváltva elvégezték a szaktechnikumot. Agronómusaink, könyvelőink is képezték magukat szakmailag közép- és felső szinten. A gyakorlat nálunk azt igazolja. hogy a feladatok jobb elvégzése, a tudás hasznosítása inkább várható a helyi ismereteké kel rendelkező szakemberektől. A vezetőség a fejlődés mozgató rugóját abban látta, hogy a tagok nemcsak munkaerejüket, hanem szívüket is hozzák be a termelőszövetkezetbe és tulajdonosi felelősséggel, „úgy. mint otthon” szemlélettel vegyenek részt, mind az üzem egész gazdálkodását érintő, mind az egyéni sorsukat formáló tervek elkészítésében, meghatározásában, illetve végrehajtásában. Üzemünk fejlődésének legalapvetőbb tényezője az, hogy a helyesen értelmezett és alkalmazott szövetkezeti demokrácia elve és gyakorlata, párosulva a szakmai követelmények teljesítésével, minden vonatkozásban meghonosult és érvényesül. KözYéleménykntatás 11 érc A gyakorlat azt igazolja; nem elegendő csupán a közgyűlési és vezetőségi ü’ések megtartása ahhoz, hogy termelőszövetkezetünk tagjai közvetlenül részt vegyenek a tsz életének, gazdálkodásának irányításában. Mi a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen felül negyedévenként közgyűlést, havonta vezetőségi ülést tartunk. Nagyon jól bevált nálunk a már 11 év óta bevezetett és alkalmazott írásbeli véleménykutatási módszer. Termelőszövetkezetünk tagjainak év végén a legfőbb és legkényesebb kérdéseket tartalmazó kérdőíveket osztunk ki. A kérdőívekre írásban akár névaláírással, akár aláírás nélkül válaszolnak tagjaink. A beérkezett javaslatokat, bírálatokat, tisztán nem látott kérdéseket termelési áganként értékeljük, csoportosítjuk. Az értékelést a szak- és részlegvezetők írásban megkapják, hogy a brigádok, illetve a termelőegységek gyűlésen megvitassák azokat. A hasznosítható javaslatot az éves termelési tervbe beépítjük. A tisztán nem látott kérdésekre — a már em_ • A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tm a Központi Sajtószolgálat pályázatán harmadik dijat nyert pályamű. 3 mjsm 1973. MÁJUS 22. lített brigádgyűléseken vagy a témától függően közgyűlésen — megfelelő választ adunk. Tizenegy év alatt 3701 javaslat, 575 bírálat és 563 tisztán nem látott kérdés került felszínre. Óriási alkotóerőt képvisel mindez együttesen. hiszen a közgyűléseken részben a szókincs hiánya, részben kisebbségi érzés, időhiány, szakmai ismeretek hiánya stb. miatt aligha lehetne ennyi őszinte vé'e- ményt, fejlődésünket elősegítő javaslatot, munkánkat jobbító bírálatot felszínre hozni. A 11 év óta tartó véleménykutatási módszer igen bátor kritikai légkört teremtett, s nagyban hozzájárult nemcsak a vezetés színvonalának emeléséhez. de a közösségért viselt felelősségérzet kialakulásához is. Gyűléseznek a brigádok Tagjaink tulajdonosi érzésének folyamatos erősödését igazolja az, hogy míg a véleménykutatási módszer bevezetésének első esztendejében akiadott kérdőívek 66 százalékára adtak választ tagjaink, s a válaszok 40 százaléka névaláírás nélkül érkezett, a módszer bevezetésének ötödik esztendejétől fordított a helyzet; a kiadott kérdőívek 95 százalékára névaláírással válaszolnak tagjaink. Tudják ugyanis, hogy javaslatukat fontolóra vesszük és legtöbbjét hasznosítjuk. A beérkezett javaslatoknak mintegy 65— 70 százalékát tudtuk felhasználni Ugyancsak jól bevált módszer az üzemünkben bevezetett és ma már rendszeresen alkalmazott brigádgyűlési rendszer. A termelés valamennyi ágában negyedévenként brigádgyűléseket tartunk. így egy-egy szakág vitatja meg a termelési terv és az anyagi érdekeltség ismeretében az elmúlt negyedév tapasztalatait valamint megbeszélik a következő negyedév teendőit. Ugyancsak itt ismertetjük a tsz-tagokkal a legfontosabb vezetőségi és közgyűlési határozatokat, valamint a párt és a kormány gazdaságpolitikai határozatait, üzemünket érintő intézkedéseit. A tájékoztatás javítása céljából 1973-tól a távok írásban is megkapják a legfontosabb határozatokat éppúgy mint a tsz belső szabályzatát. A brigádgyűlések egyben előkészítői is a negyedévenkénti közgyűléseknek. A szocialista brigádök munkaértekezletei ugyancsak nagymértékben elősegítik az üzemen és brigádon belüli jó légkör továbbfejlesztését és az egész üzemi tevékenységet. Családi teryezés A gyakorlat azt igazolja, hogy ezek a módszerek a bátor véleménynyilvánításra történő nevelésnek is egyik formáját képezik. Természetesen nem elegendő csak kérni a tagok véleményét, javaslatait, hanem azokat megfelelően hasznosítani is kell. Szükséges, hogy az elhangzott és leírt véleményeket minden esetben elemezzük, összesítsük és először a vezetőségi ülésen, majd a közgyűlésen megtárgyaljuk. A negyedévenkénti közgyűlések elsősorban beszámoló es irányt szabó jellegűek és « leírt módszerekkel begyűjtött tömegvéleményre épülnék, s a legfontosabb kérdésekben döntenek. Ha a téma megengedi, két- vagy többféle javaslatot terjesztünk elő. hogy kellő mérlegelés után a tagság a neki tetsző mellett dönthessen. Egyik erőssége termelőszövetkezetünknek, hogy 1960-tól az éves munkák elvégzésére önkéntes vállalás alapján minden esztendőben írásbeli megállapodást kötünk a tagjainkkal. Az írásbeli megállapodást évenként családlátogatásokon kötjük meg. A területileg illetékes brigádvezető és a háztáji bizottság tagja, valamint egykét választott vezetőségi tag látogatja meg a családokat. A megkötött írásbeli megállapodások, a tagok és a vezetőség jogait és kötelességeit, valamint az egész évi munkavállalás összes mozzanatát, a munkanapok ütemezését is tartalmazzák. Rögzítik, hogy az elvégzett munka után menny; díjazás, a tervben előirányzott átlagtermésen felül mennyi prémium jár, mennyi a célprémiumok összege és a nyereségrészesedés mértéke. Termelőszövetkezetünkben ez a módszer családi tervezés néven vált ismertté és közkedveltté. A családlátogatási (tervezési) rendszer a véleménykutatásnak ugyancsak sikeres formája A családlátogatások alkalmával felszínre került kérdések, javaslatok, bírálatok szintén vezetőségi ülés elé kerülnek. A vezetőség állásfoglalását írásban közli az érdekelt személyeikkel és a családlátoga- tők is tájékoztatják őket. Bizakodó emberek Igen jó hatással van nemcsak a tagság közérzetére, hanem a termelési eredmények alakulására az is, hogy gazdaságunkban a tagok, a vezetők és szakvezetők is egyaránt az elért termelési eredmények arányában kapnak díjazást. A szak- és részlegvezetőket a saját szakterületükön elért többlettermelés, illetve tiszta bevétel alapján premizáljuk, ég a tagok hasonló elvek alapján kapják a nyereségrészesedést is. Elhatározásunk, hogy tovább erősítjük kapcsolatainkat a tagsággal. Még többet kívánunk foglalkozni a tagság személyi, családi és egyéb gondjaival, mivel kitűzött céljainkat csak kiegyensúlyozott, jó közérzetű, a jövőben bízó emberekkel tudjuk elérni. A politikai és gazdasági' vezetőknek mindig abból kell kiindulniuk, hogy a termelőszövetkezeti tagok gazdái, tulajdonosai a tsz-nek és ez meg kell. hogy szabja a vezetők magatartását, tevékenységét. A termelőszövetkezeten belüli családias légkör, a tagok és vezetők jó viszonyának kialakítása érdekében a vezetőség anyagilag is támogatja a helyi társadalmi szervezeteket, melyekben a tsz tagsága is tevékenykedik. Sajátunknak tekintjük a helyi közművelődési é® sportmunkát, az iskolai gondokat. A községi tanáccsal közösen tartjuk fenn a művelődési otthont A mi termelőszövetkezetünkben a fejlődés fő mozgató rugója a kialakult családias jellegű, de nem vitamentes légkör, az összekovácsolódás, az egymás iránti bizalom, megbecsülés megerősödése volt.^Ennek tudatában a jövőben szövetkezetünkben még nagyobb gondot fordítunk a tsz-demokrácia érvényesülésére. Király Jenő, a zalavári Üj Idők Mg. Tsz elnöke
