Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Evek óta az élvonalban Most is kiváló a békéscsabai Lenin Tss — Avató ünnepség szombaton Elősegítik a felnőttek tanulását Bgy újabb oklevéllel gyarapo. dott a békéscsabai Lenin Tsz tör­ténelmi gyűjteménye. Ez a közös gazdaság évek óta, sőt már egy évtizede az ország legjobbjai kö­zé tartozik. Az 1973. évi gazdál_ kodás eredményeiért ismét ell nyerte a Kiváló Szövetkezet meg­tisztelő címet, melyet Balogh Sándor, a Körösök Vidéke Tlsz- ek Szövetségének elnöke nyú jtott áit szombaton az ünnepi küldött, közgyűlésen Békéscsabán. A küldöttközgyűlésen ott volt Araczlki János, a párt városi bi­zottságának titkára, Balogh Já­nos, a párt megyei bizottságának munkatársa, az ipari és kereske­delmi vállalatok több megbízott., ja, az elismerés nagy örömében osztozó testvér-szövetkezetek képviselői Békéscsabáról, Kon­dorosról, Újkígyósról. Unya>_ tinszki Pál, a pártalapszervezet titkára köszöntötte a' résztvevő­ket, majd Hanikó Mihály, a szö­vetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet Ebben az 1972. évi gaz, dálkodáist elemezte. f A békéscsabai Lenin Tsz isidét rászolgált a Termelőszövetkeze, tefc Országos Tanácsának ajárilá. sóira, melynek alapján dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter Kiváló Szö­vetkezet címmel tüntette ki a közös gazdaságot. Az elismerés alapja az a kimagaslóan jól szer. vezett munka, melyet a békés­csabaiak úgy teljesítettek, hogy az 1979. évi áruértékesítésüket 01 millió forintról 97 millióra- növelték. A növénytermesztés 27,5, az állattenyésztés pedig 33 millió forintot hozott a közös gazdaságnak 1970-ben. A terme­lés szakosodásával a növényter­mesztés 42, az állattenyésztés pe­dig 56 millióra növelte áruérté­kesítését asz elmúlt esztendőben. Búzából és. kukoricából maga­san a világszínvonal feletti ho­zamokat érnek el hektáronként évek óta Kenyérgabonából 45,S, kukoricából pedig 62.9 mázsát takarítottak be 1972-ben. Jelentős részt vállal ez a szö­vetkezet Békéscsaba frisszöld­ség-ellátásából, ugyanakkor a konzerviparnak és a hűtőháznak is nagy mennyiséget adí meleg, illetve hideg tartósításra A szövetkezet bruttó jövedel­me tavaly már elérte a 31 és fél millió forintot, melynek 35 százalékát a fejlesztési alapra tartalékolták. A közös munká­ban részt vevők 13 szocialista brigádba tömörültek, versenyez­nek a Szocialista Brigád cím eL nyeréséért. Békéscsaba politikai és társa­dalmi szerveinek nevében, az ipari vállalatok megbízásából Araczki János, a párt városi bi­zottságának titkára köszöntötte •a kitüntetett közös gazdaság va­lamennyi dolgozóját, és sok si­kert kívánt a további munkához. Az ünnepi közgyűlés alkalmá­val nyújtották át Nagy Mihály1- né baromfigondozónak a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, Tóth György bor­jú gondozónak pedig igen ered­ményes munkájáért a miniszte­ri dicséretet és az ezzel járó pénzjutalmat. A termelőszövet, kezet Kiváló Dolgozója, kitünte. test kapta Antovszki Andrásné pénzügyi előadó, Clsicsely János fogaitos, Csamai Imre szerelő és Vraukó György az építőbrigád dolgozója. D.K. Az Orosházi Üveggyár dolgo-| zóinak mintegy 30 százaléka | nem végezte el az általános is­kola VIII. osztályát, bár az el­múlt években többen pótolták a mulasztást. A szakszervezeti bizottságnak az a törekvése, hogy a következő tanévben — főleg a középső és a fiatalabb kiorosztálybeliek közül — lega­lább 100-an vegyenek részt a fel. nőttoktatásban, amelyhez a vál­lalat anyagi támogatást is nyújt A szocialista ' brigádok pedig vállalják, hogy a tanórák alatt helyettesítik tanulótársaikat. Az általános iskola befejezése lehetőséget teremt szakmunkás- továbbképzésre, ami a vállalat­nak és a dolgozóknak egyaránt érdekűik. •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■•I pában és a Szovjetunióban te évente átlagosan valamivel több mint két, a mezőgazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európában T,6 százalékkal nőtt a mezőgaz­dasági termelés. A mezőgazda­ság, a termelés növekedési üte­mét tekintve 1957-től zárkózott fel a világátlaghoz. A magyar agrárpolitika jelentős eredmé­nye, hogy a mezőgazdaság a szocialista átszervezés időszaká­ban is töretlenül, évi 2 szá­zalékkal növelte termelését s a legutóbbi öt évben- va1 amelyest még fokozta is azt (átlagosan évi 2,8 százalékra). így évről évre valamelyest javul a ma­gyar mezőgazdaság pozíciója a világranglistán. És csökken ha­zánkat a vi’ágszínvonaltól el­választó távolság. Ez a távolság egyébként nem olyan nagy, mint az iparban vagy az infrastrukturális ágak­ban (pl. a közlekedésben). A viszonylag gyors felzárkózáshoz .a feltételek is kedvezőbbek. Mindenekelőtt az átlagos üzemi méretek hazánkban nagyobbak, mint a fejlett tőkés országok­ban. . az Egyesült Államokat is beleértve. így lehetőség .nyílik a legkorszerűbb technika kihasz­nálására, az élenjáró módsze­rek, a tudományos és technikai vívmónybk alkalmazására. Alig egy évtized alatt egysé­ges osztállyá szerveződött a ter_ melőszövetkezeti parasztság. megváltozott a termelőeszkö- • zökhöz s a munkához való vi­szonya, bővült látóköre, terme­lési tapasztalata. Az alsó-, kö­zép. és felsőfokon szakképzett dolgozók tízezrei munkálkodnak a termelés korszerű nagyüzemi módszereinek meghonosításán és továbbfejlesztésén, a munka- folyamatok magas fokú gépesí­tésén és kemizálásán. A gyorsuló fejlődésnek ked­veznek az üzemméreteken, a szervezeti lehetőségeken és a személyi feltételeken túl az utóbbi évek nagy mezőgazda- sági beruházásai is. A szocia­lista nagyüzemek mind hozzá­értőbben hasznosítják épületei­ket. gépeiket, termelőberende­zéseiket. Végezetül pedig a magyar mezőgazdaság termé­szeti adottságait sem mondhat­juk kedvezőtlennek. Különösen magas a megművelhető földte­rület aránya: Magyarország összterületének több mint a fele szántóföld. Európában csak Dá_ niában és Lengyelországban ta- ! lálkozunk hasonló aránnyal. (Bulgária, Franciaország, Spa­nyolország területének alig több mint egyharmada. Ausztriának pedig csak egyötöde szántó­föld). Érdeme» tehát becsülni, védeni és jól hasznosítani leg­főbb természeti kincsünket. a mezőgazdasági termelés alapját, a termőföldet. Kovács József (Folytatjuk) A városligeti HlSZÖV-pavilon- ban soha sincsen vásár me­gyénk nélkül. Képünkön Eper- jcsiné Szabó Margit, a Békés- szentandrási Szőnyegszövő HSZ iparművésze mutatja be a sa­ját tervezésű, sisal alapanyag­ból szövött és második díjat nyert térelválasztó szőnyegét. Fenti felvételünk szintén a HISZÖV -pavilonjában készült és az első díjat nyert fonott tv-garnitúrát ábrázolja. Tervező­je: a Békésről elszármazott Kelemen Gábor, aki jelenleg az egyik fővárosi háziipari szövetkezetben dolgozik. Korszerű gyártmányaival immár többször díjat nyert a Békés megyei Vegyesipari Vállalat. Most új kiállítási helyükön, Kőbányán, a KGM pavilonjában a hagyományos termékek, a kü­lönböző teljesítményű ÉTI-gáz kazánok mellett két új cikküket is bemutatják. Mégpedig a Gyomar—125 OM típusú melegvíz-üzemű kazánt, valamint az automatikus vezérlésű, tároló rendszerű, gáztüzelésű vízmelegítőt. (Fotó: Uemé&y Gyula) Kőbányán, az élelmiszeripar pavilonjának vitrinjei ínycsiklan­dozó finom falatoktól roskadoznak. Itt fedeztük fel a csabai kolbász mellett az ízlésesen csomagolt híres gyulai kolbászt • is. — 1973 BNV A Budapesti Nemzetközi Vá­sár egyik idei újdonsága minde­neke1 ott az, hogy két helyen: a Városligetben és Kőbányán nyitotta meg pénteken kapuit a látogatók előtt. Címképünk Kőbányán készült, a BNV_nek jövőre végleges helyet adó kör­nyezetben. Mint minden esztendőben, most is több Békés megyei vál­lalat és szövetkezet állítja ki szebbnél szebb és korszerű ter­mékeit a vásárvárosban. Felvé­teleinkkel ezekről nyújtunk ál egy kis összeállítást

Next

/
Thumbnails
Contents