Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

így Mtja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: A párbeszéd kulcsszava: a bizalom Szovjet—nyugatnémet gazdasági, ipari, műszaki egyezmény HA VALAKI akár öt eszten­dővel ezelőtt azt mondja Nyu- gat-Németországban, hogy az es­ti főmüsoridőben, amikor tízmil­liók ülnek a televíziós készülékek előtt, megjelenik majd a kép­ernyőn a Szovjetunió Kommu-, nista Pártjának főtitkára, s nyi- j latkozatában bizalmat kér a bi- J zalomért — minden bizonnyal fantasztának hitték volna. Hi­szen néhány éve az NSZK tele­víziós programjai még az időjá- rósjelentésekben sem ismerték el a realitásokat, a képernyőkön megjelenő térképek előrejelzé­sei a légi harmadik birodalom területére szóltak. A VILÁGSAJTÓ különböző irányzatú termékei sok minden­ben különböznek egymástól, de abban közös nevezőre jutottalt, hogy mi volt a hét eseménye. Ez annál könnyebben megtörténhe­tett, mivel rekordszámú, kilenc- száznái több újságíró adott pén­teken délelőtt helyszíni tudósí­tást, amikor Brezsnyev XL—62- es különrepülőgépe leszállt a Köln-Bonn-i ■< repülőtér beton­jára. A külsőségekre, protokoll­ra viszonylag kevés idő jutott, a tárgyalófelek azonnal a második, vagy talán harmadik sebesség­be kapcsoltak, s még az érkezés napján hat szinten kezdődött ipeg a kétoldalú eszmecsere. ÜGY TŰNIK, hogy a szovjet- nyugatnémet párbeszéd kulcssza­va: a bizalom. E, az a kifejezés, amelyet már arz. első beszedek­ben, megnyilatkozásokban mind­két fét a legtöbbet említett. A Szovjetunió és az NSZK között, az 1970 nyarán megkötött moszkvai szerződés óta lényegé­ben normalizálódott a helyzet. A szovjet—nyugatnémet kap­csolatok légköre ma már meg­felel Moszkva és más fejlett tőkés országok viszonyának. A bonni változások nyomán szá­mos ésszerűtlen, erősen hideg- háborús elem kirekesztődött az NSZK kormányának politikájá­ból. A MOST FOLYÓ megbeszélé­seken logikusan felvetődik a ho­gyan tovább kérdése. Nyilván Sok mindenről szó esik, az euró­pai biztonsági rendszer megal­kotásától a hosszú lejáratú, szé­les körű gazdasági kapcsolato­kig. Ennek .feltétele azonban a kölcsönös bizalom kimunkálása, tehát annyik tudomásul vétele, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége, ádott esetben az ideológiai viták ellenére is le­1 hetséges, sőt szükséges egy tar­tós békés egymás mellett élési korszak. A Szovjetunió nem má­tól kezdve vallja ezt az állás­pontot, a koegzisztenciára való törekvés végigvonul egész tör­ténelmén. A nyugati oldalon so- : káig tagadtak ezt a lehetőséget, de az új világhelyzet kialakulá­sa. s a következetes szocialista békekezdeményezések nyomán lassacskán mégis Celüikereked lek a realitások. Ez jutott kifejezés­re a kapcsolatok elveit rögzítő korábbi szovjet—francia és szovjet—amerikai nyilatkozatok­ban, ennek jegyeben áll Brezs­nyev nyugat-németországi út­ja. A folytatásra utal az SZKP főtitkárának a jövő hónapban esedékes amerikai látogatása, a japán kormányfő moszkvai meghívása és sok más hasonló esemény. UTAT TÖRNEK a realitások a két európai tárgyalófórumon, Helsinkiben és Becsben is. A finn fővárosban a nagykövetek meghosszabbították a jelenleg folyó tahácskozási fordulót, s a „diplomáciai túlóráktól” azt várják, hogy még ebben a hó­napban sikeresen befejeződik az előkészületi szakasz. A bécsi EKHT-konzultáción, a kilenc- venkilencedik napon végre meg­szűnt a terméketlen egy helyben topögás. A hétén plenáris ülé­seket tartottak, s a jövő héten zárt ajtók mögött tanácskoznak tovább. A bizalomra való hivat­kozás itt sem tűnt felesleges­nek, különösképpen egyes NA- TO-körök törekvéseit figyelem­be véve. Vajon kelthet-e bizal­mat a szocialista országokban, de akár egy teljesen kívülálló szemlélőben az egyoldalú stra­tégiai előnyökre törő atlanti próbálkozás? (A NATO a korlá­tozások hatókörébe szerette vol­na vonni lényégében a Varsói Szerződés egész gerincét, kihagy­ni viszont az Atlanti Szövetség északi és déli szárnyát.) Végulis érvényre jutott a szocialista kö­zösség ésszerű álláspontja, amely egyébként a szemben álló félnek sem jelent hátrányt, hiszen a kölcsönös biztonság el­véből indul ki. BECSBEN természetesen csu­pán a tárgyalások startjáról van szó. s a szerény részmegegyezé­sekhez is hosszú időre lesz szük­ség. ezt a következtetést már az eddig folytatott leszerelési meg­beszélések bonyolultsága és idő- igényessége alapján is leszögez­hetjük. Megemlékezés dr. Zöld Sándor születésének 60. évfordulóján Dr. Zöld Sándor, volt belügy­miniszternek, a munkásmozga­lom kiemelkedő a’akjának síp­ját, születésének 60. évfordulója alkalmából, szombaton ünne­pélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással megkoszo­rúzták a Mező Imre úti temető­ben. Az MSZMP Központi Bizott­ságának koszorúját Borbándi János, a KözDonti Bizottság tag­ja, a KB közigazgatási es ad­minisztratív osztályának veze­tője, valamint Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság tit­kára helyezte el. Vasárnap hatnapos közel-ke. leti körútra indul Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter, a Vályi Péter fogadta Géza Tikvickit ( Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szombaton hivatalában fogadta Géza Tik­vickit, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagját A baráti eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter, valamint Tóth Elek, hazánk belgrádi nagykövete és dr. Ziga Vodusek. Jugoszlávia budapesti nagykövete is. (MTI) Az Egyesült Államok jelen­leg 17 000 katonáját tartja „ta­nácsadóként” Dél-Vietnamban —. közölte sajtónyilatkozatában Trinh Xuan Lang, a VDK in­diai ügyvivője. Elmondotta, hogy az amerikai katonai ta_ «•■ainBSa«88BSaBSBM9«BCaiS!8BHIIIMMiaMI*f Bonn Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Willy Brandt, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetségi kancellárja szombaton aláírta a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműködésé­nek fejlesztéséről szóló kor­mányközi egyezményt. Az egyezmény aláírásának napján lép hatályba és tíz évig marad érvényben. Az egyezmény előirányozza a kölcsönösen előnyös gazdasági, ipari és műszaki együttműködés kiszélesítését és elmélyítését a két ország szervezetei és válla­bonni diplomácia vezetője Egyiptomba, Jordániába és Li­banonba látogat. A látogatással foglalkozó kommentárok meg- á'lapítják, hogy a nyugatnémet kormány javítani igyekszik az arab országokkal fenntartott kapcsolatokat, amelyek Izrael nyugatnémet, részről történt el­ismerése, illetve a müncheni olimpián bekövetkezett sajnála­tos események miatt megromlot­tak. Scheel — értesülések szerint — az arab vezetőkkel folytatan­dó tanácskozásai során hangsú­lyozni kívánja, hogy az NSZK támogatja a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát, amely kimondja, hogy Izrael­nek ki kell ürítenie az 1967-es háború alatt elfoglalt arab te­rületeket (Reuter, AP) nácsadób vezetik Dél-Vietnam­ban a rendőrség lakosság el­leni akcióit. A legutóbbi hetek­ben 32 000 ilyen akciót hajtot­tak végre és ezek során 22 000 embert tartóztattak le, 4125-öt pedig megöltek. (ADN) latai között. Az egyezmény ke­retei között megvalósuló együtt­működés kiterjed egyebek kö­zött ipari komplexumok létesí­tésére, egyes ipari vállalatok ki­bővítésére, egyes berendezés­fajták és egyes nyersanyag fajták előállítására, szabadal­mak, licencek, használati uta­sítások és műszaki tájékoztatá­sok cseréjére. Az egyezmény gyakorlati meg­valósításának munkáját a már működő bizottság irányítja. A felek elősegítik majd szer­ződések megkötését és megvaló­sítását, és ennek érdekében le­hetőségeik határai között bizto­sítják a szükséges könnyítése­ket. Az egyezmény nem érinti a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság régebben meg-, kötött kétoldalú és sokoldalú megállapodásait. Az egyezmény előirányozza, hogy nem később, mint hat hó­nappal az egyezmény hatályának lejárta előtt, a felek a gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működés további fejlesztését szolgáló intézkedésekről állapod­nak majd meg. Az egyezményt Andrej Gro- miko szovjet és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter is aiáírta. (MTI) Brezsnyev— Heinemann találkozó Leonyid Brezsnyev szombaton látogatást tett Gustav Heine- mannál, a Német Szövetségi Köztársaság elnökénél. A fesztelen légkörben folyta^ tott megbeszélésen Andrej Gro_ miko • szovjet külügyminiszter és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter is részt vett. Leonyid Brezsnyev és Gus­tav Heinemann kicserélték né­zeteiket a két fél érdeklődésé­re számot tartó egyes kérdések­ről. Leonyid Brezsnyev hivatalos meghívást nyújtott át a szövet­ségi elnöknek, hogy látogasson el a Szovjetunióba. Heinemann elfogadta a meghívást. * BHnniBHmBBsaBigflsieif Walter Scheel hatnapos közel-keleti körútra indul Amerikai katonai „tanácsadók” Dél-Vietnamban Elutazóit az osztrák parlamenti küldöttség Helyünk a világban A mezőgazdaság (elzárkózik az élvonalba 3. Szombaton elázott Buda­pestről az őszi raie parlamenti küldöttség, amely Anton Benya, az Osztrák Nemzeti Tanács el­nöke vezetésével — a magyar országgyűlés meghívására — fegyhetes hivatalos látogatást tett Magyarországon. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaud­varon megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke, parlamentünk több tisztségviselője és képviselője, valamint Nagy János külügymi­niszter-helyettes. Ott volt dr. Friedrich Frödichstahl, az Oszt­rák. Köztársaság budapesti nagy­követe. Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak az. évkönyvében meg­találjuk a világ élelmiszerter­melésének 1971-es adatait. Ipzekből ugyancsak a magyar gazdaság közepes fejlettségére következtethetünk. íme, hogyan alakultak a legfontosabb szán­tóföldi növények hektáronkénti ■ termésátlagai hazánkban, illet­ve más országokban. 1971. ÉVI TERMÉSÁTLAGOK q-BAN Géprablás Venezuelában Géppisztolyokkal és egy bom­bával felszerelt csoport kerítet­te pénteken hatalmába a vene­zuelai légitársaság kétmotoros utasszállító repülőgépét, amely­nek fedélzetén négytagú le­génység és 40 utas tartózkodott. Az ország nyugati területe fölött belföldi voiralon köz'e- kédő járatot először Curacaóba, a Holland-Antillák egyik szige­tére irányította a négy férfi, aki a venezuelai politikai rend­őrség szerint a ..Nulla pont” elnevezésű gerillaszervezethe7 tartozik. Itt üzemanyagot vettek fel, miközben kikötötték, hogy a tankolást végző alkalmazottak ; csak fürdőruhában közelíthetik jj meg a gépet, nehogy fegyvert : hozhassanak magúkkal. ; P Curacaóból »Panama városba ; térítették a gépet, itt az utasok ? közül három nőt és két kis- : gyermeket szabadon engedtek, j A repülőtérj hatóságoknak át- ; nyújtottak továbbá egy vene- E zuelai politikai foglyok neveit : tartalmazó listát és követelték : az érintett személyek haladék- E tálán kiszabadítását. Rövid pi- s henő után a gép Mexikó irá- ; nyaba indult. ■ Búza Kukorica Burgonya Cukorrépa Bulgária 29,5 41,7 123 302 Csehszlovákia 31.7 40,1 169 370 NDK 36,7 28.0 189 370 Magyarország 30,7 35,4 115,7 277,7 Lengyelország 24,4 26 184 312 Románia 20 24 103 187 Szovjetunió 14,1 28.8 116 233 Ausztria 35.6 57,7 258 444 Belgium 45,2 57.7 300 431 NSZK 46.2 514 274 444 Görögország 18,2 334 125 505 Portugália 13.1 13 122 400 Spanyolország 14,9 37,2 131 263 USA 22,8 544 257 416 E termésátlagok sem teljesen egyértelműen jelzik a mezőgaz­daság fejlettségét, teljesítő ké­pességét. A természeti viszo­nyok (mindenekelőtt az időjá­rás), az egyes növények vetés- területének nagysága — például a Szovjetunióban közel 70 mil­lió hektáron, az Egyesült Ára­mokban 22 millió hektáron, Magyarországon 1,3 millió hek­táron termesztenek búzát — erősen befolyásolják a termés- eredmények alakulását. Mégis az 1971. évi magyar termésát­lagokat vizsgálva, megállapít­hatjuk: búzából és kukoricából meghaladtuk az európai át’agot (a 28,5. illetve a'35 mázsát hek_ táronként), míg burgonyából, illetve cukorrépából jelentősen elmaradtunk a 190, illetve 354 mázsás európai átlagtól. Külö­nösen burgonyatermelésünk fej_ letlen. Cukorrépából a szoká­sosnál rosszabb volt a termés 1971-ben . A magyar búza és kukorica termésátlagai mintegy háromszorosan haladják meg az ázsiai és az afrikai átlagszintet, a burgonya termésátlagai pedig csupán 20. illetve 50 százalék­kal magasabb, mint e gazda­ságilag elmaradott földrészeken. A növénytermelésnél kedve­zőbbek az állattenyésztés fajla­gos mutatószámai. A magyar hústermelés például, akár a mezőgazdasági területhez, akár a lakosság számához viszonyít­juk, a nemzetközi élmezőnyben he'yezkedik el. (Mint ismeretes, a húsexport a tőkés világpiacon a legjelentősebb magyar deviza- szerző eszköz). Az egy lakosra jutó tejtermelést tekintve vi­szont Magvarország a KGST partnerei közül is a legutolsó. A fejési átlagokban pedig köze_ pes helyet foglalunk el: egy te­hén évente és átlagosan 60—80 százalékkal kevesebb tejet ad Magyarországon, mint a világ élenjáró országaiban. A teljes képhgz tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság terme­lésének évj növekedési üteme igen alacsony. 0,7—0,8 százalék volt 1935 és 1965 között. Ugyan­ezen 30 esztendő alatt vala­mennyi földrészen, Kelet-Luró-

Next

/
Thumbnails
Contents